Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

KELETM AGY ARORSZAG 1958. JÜNIUS 26, CSÜTÖRTÖKI T Csontos Miska, a gépkocsi, meg a párttitkárság örténete van anna'x, ho­gyan lett Csontos Mis- Kából a Tiszaiök üisfás- tanyai Szabadság TSZ gépkocsivezetője, meg párttit- ká'u. Az emberek az elnököt és Csontos bátyját bízták meg a vásár lássál és Miska meginvt- tálásával. Bugyellárisba rakták, a bankókat és meg sem álltak a fővárosig. Nagy volt az örö­mük, amikor hosszú keresés után ráakadtak a pártközpontban Csontos Miskára. — Nagy bajban vagyunk, öcsém — így az elnök. — A tag­ság, azzal bízott meg oennünke.t, hogy ha ég föld, de'gépkocsi nél­kül haza ne menjünk. / Csontos bátyja helyeselt.. Miska segített is. Elintézte, hogy kapjanak egy kocsit a kis- íástanyai téesz- tagok. Örömmel nyújtotta át' a kiutaló levelet az elnöknek. —A kocsi megvóna, de ki viszi haza — nézett az elnök Csontosra. — Hacsak magától haza nem megy — így a másik léesz-tag. — Mert mi nem tudjuk vezetni. ~ Mit javasolsz, öcsém? — Tudják mit?.;. — Haza­vezetem én. A két ember szeme felragyo­gott, t— Éppen erre gondoltunk mi is. És ha már itt vagyunk, hát megmondjuk: úgy határoltunk, hogy hazahívunk téged —“bökte ki határozottan. — Jó leszel te a téesz gépkocsivezetőjének. Csontos Miska meglepődött. Nem hagyták szóhoz jutni. Min­denről beszéltek neki. Ilyen jó a téesz, olyan jó. — Gondtalan életét biztosít, szépen lehet ke­resni. ~ Tudjuk mi, nem kis dolog iiyen masinával bánni — így az elnök; — Te pedig mestere vagy. e r*" — Nem megy ám az olyan könnyen, hogy én hazamenjek — érvelt Csontos Miska. — Még ha a téesz-tagság akarja, akkor se? — válaszolta az elnök ...............- ... — Talán — ingatta fejet Mis­ka. — Az pedig akarja. —' Ehün-e á papír — húzta elő zsebéből a kisfástanyai Sza­badság TSZ tagságának a kérel­mét az elnök. Aztán már gyorsan ment a dolog. Mikor begördült a kocsi és meglátták az emberek Mískát, a kocsit, meg a két küldöttet, így vélekedtek; ügyes emberek vagytok! H árom. éve „szolgál“ már a kocsival Csontos Mis­ka a Szabadságnak. Még nem volt kifogás. Igaz, egyszer az elnök megjegyezte: —. Jo vön- azt a kocsit jobban rendben tartani. — Jó bizony — vágott vissza Miska. — Csakhát nincs idő rá, mert megyek- éjjel-nappal. El­lenben nem ártana, ha az elnök elvtárs is rendben tartaná ma­gát, mert azt mondják a tagok, hogy megesik, amikor többet önt a garatra — vágott vissza Csontos Miska. — Igaza van a titkár elvtárs- nak — helyeseltek a tagok. — Még arra sincs idő, hogy a kisebb hibákat kijavítsam — vélekedett Csontos Miska. Biz sokat dolgozik, mióta ha­zakerült a Kisfásra. Maga sem gondolta, amikor hazaállított, hogy a kommunisták párttitkár­nak válasszák. És- ez a fiatal, alig huszonnyolc esztendős, élet­erős ember tényleg sokat dol­gozik. Rakodás közben tanul, készül a vezetőségi ülésre, tag­gyűlésre. Megszokták már, hogy Csontos Miska — mindig segít. Ha leszáll a gépkocsiról, ke­rékpárra ül és járja a határt, ahol mint gyerek,valamikor egy pengő húsz fillérért dolgozott. Vay bárónál. De sokszor, eszébe jutott az az eset, amikor annak­idején, egy pengőt levontak a •béréből, mert egy répát kivá­gott, ★ C sontos Miska végtelenül szereti az igazságot. Amikor nem egyenlő * - erőkkel szervezték meg, a két dohányosbrigádot, meg­mondta: — így nem lesz eredményes a verseny. — Ne félj öcsém — válaszolta Bársony bácsi, az idős téesz-tag, megmutatjuk mi a Bukovics- brigádnak, hogy mit tudunk. — Csak úgy kell csinálni, hogy harag ne legyen — mondta a párttitkár. — Nem lesz semmi baj — mondta Bársony. Mégis volt, mert a dohánypa­la ntákról elvitték a vizes lepe­dőt a Bukovics-brigád tagjai. Amelyik korábbant ment dol­gozni a földre, az mindig borsot tört a másik orra alá. Csontos látta, hogy mi törté­nik és igazságot tett, ★ K isfás-tanya távol van Ti-, szaloktől. Míg nem volt mentő a járási székhe- lyeh, Csontos Miska szállította gépkocsiján a betege­ket. Sokszor éjjel költötték fel. És egyszer sem mondta, hogy nem. Nem egyszer előfordul ma­napság is, hegy Nyíregyházára, vagy Tiszalökre visz valakit or­voshoz. Amikor legutóbb talál­koztak vele, akkor is beteget szállított Tiszalökre. Nádasdi Istvánnét vitte kórházba. Gond­terhelt volt az arca, de szemé­ből reménység sugárzott. Bízott abban, hogy idejében hozta a beteg asszonyt. Ilyen ember a tiszalöki kisfás­tanyai Szabadság TSZ gépkocsi­vezetője és párttitkára, Csontos Miska. (F. K.) KÉTSZÁZ HÍMZETT MATRÖZBLÜZ- ! * Ä ' ', * <A ' • • Az idén is megrendelte a Zrínyi Ilona Leánygimná- . zium az elsőéves hallgatói számára az iskolaköpenyt és a matrózblűzt. A háziipa­riak újból ki tesznek ma­gukért, hogy a korábbiak­hoz hasonlóan ez a rendelés s megnyerje a nyíregyházi diáklányok tetszését.- össze-, sen 200 darab . köpeny és blúz csinosodik a műhe­lyekben. Segítsen a KPM! Nekünk, nyíregyháziaknak Sós­tó nemcsak kiránduló és szórako­zóhely, hanem- az egyedüli fürdő is. A városban elenyészően cse­kély a fürdőszobás házak száma. Naponta 800-an, ezren veszik igénybe a sóstói kádfürdőt. Tehát Sóstó nem a luxust szolgálja, mint ahogy azt a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban gon­dolják. Módjukban áll jelentést kérni a villamosforgalomról, amiből meg­állapíthatják, hogy a kisvasút a mostani körülmények között nem képes kielégíteni az igényeket. — Valósággal közelharc kell ahhoz, hogy a Beloiannisz téren villa­mosra lehessen szállni. Örömmel vettük tudomásul, hogy korábbi cikkünk nyomán a KPÍV1 intézkedett, és nemcsak va­sárnap. hanem szükség esetén hétköznap is biztosit autóbusz- járatot Sóstóra. Azonban ezzel csak részben segítettek a problémán­kon! Továbbra is 2.30 forintot kell fizetni az autóbuszjegyért, oda- vissza 4.60 forintot. Emiatt eme­lünk szót a város dolgozóinak ne­vében. A kisvasúti villamossal egy forintért lehet Sóstóra utazni, a retúrjegy 1.70 forint. Az autóbusz- jegy -e kerüljön többe 1.50 forint­nál és- legyen menettérti jegy 2.5C forintért. O. A. 1100 írógépet javítanak évente Nyíregyházán Manapság sokan zsörtölődnek, hogy a Finommechanikai Vál­lalat ű'ógépjavító részlégé túl hosszú idő — három hét! — alatt teljesíti a megbízásokat. Felhívta.-; a részlegvezetőt, aki a követ­kező felvilágosítást adta: „Havonta 80 darab gépet javítunk meg, és évente ez mindig elérte még az lTOO-at;' Egyelőre Szakember­hiányunk van, sahasz típusú gépek javítását igen-kevesen — öten — végezzük. Azt azért megnyugtatására közöljük, hogy egyik szak­emberünk hamarosan leszerel és Barna József tanu'ó is segéddé lép elő s pár hónapon belül visszaállítjuk a régi rendet: egy hét alatt teljesítjük vállalásainkat. „John Jobless“ Űj, elszomorító sta­tisztikai adat jelent meg az amerikai la­pokban, ' amelyet „John Jobbíess”-nek neveztek el. Még nem emelkedett fel a politikai karikatúra magaslatára, de ma már bármely pilla­natban, elérheti ezt a dicsőséget. Statisztikusok ne­vezték el „John Job'o- less"-nek- . (, Állásta- . lan Johnénak! 'és elég részletesen, le is tudják' írni. Kora: 25 és 34 év között; nős és családja van; leg­utoljára egy acél­vagy egy repülőgép- gyárban, illetve gép­gyárban dolgozott, ahol mint segédmun­kás vagy betanított munkás tevékeny Íre­det. Detroiban, Phi a- delphiában, P.t.sburg- ban, Clevelandban, Los Angelesben vagy valamelyik ezekhez a központokhoz kö­zelfekvő kis város­ban él. Legalább két hónapja nincs mun­kája, s előtte is csak rövidített munkaidő­ben dolgozott. Jelen­leg állami munia- kanélküli segélyben részesül és' valószínű­leg további segélyt kap egy • vállalati münkariélkü! i alapból, amelyet a közelmúlt­ban a szakszervezetek nyomására létesítet­tek. Nem valószínű, hogy közvetlen támo­gatást kap szakszer­vezetétől, nincs sok megtakarított pénze és • részletvásárlási adósságai vannak.. , (A.-The Listéher”- : bői.) ; ’ r • ' Ugyeskesü unokák • . . Most néhány percre bepil­lantunk a jövőbe. — Igaz, kissé hihetetlennek tűnik, hogy valaki manapság szemtanúja le­gyen a jövő emberének di­vatjának, építkezésének; Mégis azt mondom: Nyíregyházán ez tegnap délelőtt óta már kézzelfog­hat' valóság. Negyven szakma neveltjei Csak a Gorkij-mozi kiállítási termének ajtaját kell átlépni. — Tegnap délelőtt 11 órakor ugyanis megnyjl a 113. Helyiipari Tanuló­intézet szokásos évvégi kiállítása. A legifjabbak, a „jövő mesterei” mutatják be egy évi munkájuk eredményét. Magától jön a kér­dés: lesz-e elég asztalos, kőműves, cipész, meg szabó; s ha lesz, mit| várhat tőlük a felnövő nemze­dék? Valóságos „csillár-költemény“ Hadházi László igazgatóhelyet­tes megnyitó szavai után az első percek a csodálkozásé voltak. — Pedig az idén nem a külső­ségekre adtunk elsősorban — adót- kis útbaigazítást Hadházi elvtárs. Mindenekelőtt azt tartot­tuk lényegesnek, hogy az alig két éves múltra visszatekintő in­tézet széleskörű munkáját ismer­tessük meg a látogatókkal. Az elsőként megrohamozott rész a „vasasok” negyede volt. Ott a legnagyobb sikert egy ková­csolt vasból mintázott csillár aratta, melynek készítője Pallós László tanuló. De „kitettek” ma­gukért a többi vasas tanulók is, mert egy valóságos „kovácsolt garnitúrát” készítettek a kiállítás idejére. Szabó Sándor és Tamássii László fésülködő és varró-asztalaj is elismerésre bírja a hozzáértő' látogatókat. Megérdemli az említést Vere9 Mátyás és Tóth József nyíregyhá­zi tanulók munkája is. Még mesz- sze vannak a segédlevéltől, de saját készítésű íaesztergagépüld (6—7 ezer forint értékű) mindent' megmagyaráz: már „ifjú meste­rei” szakmájuknak. A vasas szak-' mát vidékről csak Mátészalka képviseli. A kiállított félszáz ter­mékük azonban megnyugtató. ,Még egy mesternek; is dicséretére •válna. . Bogár József asztalosipari ta­nuló munkadarabjánál jegyezte meg ezt az egyik szakember: Pe­dig, mint mondták Jóska még nem vetette le a gyerekcipőt, de fakötése olyan, mint az óraszer­kezet. Joggal vitte el a bíráló bi­zottság első diját. Egyébként a|. faipari tanulók is szépen kiruk­koltak. Különösen kazettáik ej-h tik ámulatba a látogatókat. — Aj közel száz termék mindegyike a j jövő asztalosainak, ácsainak, ká-! dárainak szorgalmát és tehetsé-1 gét bizonyítja. Egy, csak egy leány Hajdú Veráról sokat beszélnek a látogatók. „Carrarai” márvány­ból készült kerti Virágvázája okozza ezt elsősorban, de külön érdekesség, hogy az egész megye területén évek óta ő az egyedüli kőfaragó tanulólány. A kiállítót# darabjai igazolják, Hogy nem ér­demtelenül szerezte meg a köw zelmúltban az oklevelet. A ruhaipariak is kitettek magukért A ruhaipar „kiszemelt” meste­reit iS megismerhetik a látoga­tók. Még pedig munkájuk által. Az aztán mindent megmagyaráz. Külöftosen a nyíregyházi tanulók ..csillogtatják” tehetségüket. Garai Erzsébet „egyberuhája”, az első éves Hegedűs Ilona csikós, köny- nyű nyári modellje tökéletes hoz­záértést tanúsít. A férfiak közül Riskq Pái harmadéves igazolja legjobban, hogy a segédlevélre rá­szolgált. Kellene még szólni sok, tetsze­tős ruhamodellrői, amit bizonyára szívesen csodálnak meg az „új” iránt érdeklődő nyíregyháziak. — Érdekességként még csak annyit) jegyzünk meg: babaruha-szerű/' miniatűr modelleket is kiállítot­tak. De nem értékesítésre ám! ;A különösebben érdeklődök azok által láthatják majd miként ké­szül egy csinos szoknya, vagy egy ízléses blúz. Július elsején reggel 8 órakor „bont asztalt” a kiállítás. Addig, hétköznapokon délután 4-tól 8-ig. vasárnap pedig egész nap nyitva, tart. Aki tehát barátkozni akar a jövővel, azaz a jövő szakemberéi­nek munkájával, ne mulassza e!' megnézni az ipari tanulók nyír-' egyházi kiállítását. , (angyal) GAZDATANACSADO Védelienünk a kaliforniai najzsteiü ellen! Gyümölcsfáink egyik legvesze­delmesebb kárlevője a. kaliforniai pajzstetű. Azzal, hogy szivogat gyümölcsfáinkon és a növényre artalmas mérgező anyagot fecs­kendsz bele, csökkenti a termés mennyiségét, és a növény életere­jét, aminek következtében az ki­pusztul. De nemcsak mennyiségi­leg csökkenti a termést, hanem csökkenti annak az értékét is, mert a legtöbb ország nem fogad el fer­tőzött gyümölcsöt, vagy ha el is fogad ilyet, csak alacsonyabb osz­tályban veszi át. Ezért érdeke minden gyümölcstermelőnek, hogy idejében védekezzen a kaliforniai pajzstetű ellen. A pajzstetű rajzá­sa június 13-án megkezdődött és már sok helyen tömegesen rajzik, így itt az ideje, hogy késedelem nélkül elkezdjük a permetezést és minél előbb be is fejezzük azt. Ha késünk, úgy az első lárvák pajzsot képeznek és azután már sokkal ellenállóbbak a növényvédőszerek­kel szemben, mint a pajzsnélkü- •liek. Mív,el- elsősorban a Jonathan al- mafak permetezéséről -van szó. ahol a lisztharmat az idén nagy mértékben fellépett, így elsősor­ban nyári higitású ruéf./kénlével; védekezzünk. A lisztharmat ölő képességének a fokozása érdeké­ben 100 literenként számítva 20 dekagramm vasgalicot kell a per­medéhez adni, míg a tapadás fo­kozása céljából 100 literenként 20 dekagramm . mavepont. Ezenkívül permetezhetünk nikotinnal 0.15-től 0.20 százalékos töménységben, de káliszappant is adhatunk hozzá, 100 literhez 1 kilogrammot,, mert; így egyenletes vékony rétegbe fog'1 megtapadni a permedé. Védekezhetünk meg parathionos szerekkel is, de feltétlenül be kell tartani az előírt munkavédelmi szabályokat. A forgalomban lévő poralakú Wofatox permetezőszert 0.1 százalékos, a Wofatox folyadé­kot pedig 0.5 százalékos tömény­ségben kell használni. A permete­zést két heténként meg kell ismé­telni, mert a .rajzás elnyúlik és a később kirajzó lárvákat csak így tudjuk elpusztítani. Tóth István láb. vezető, Kállósemjén. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom