Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

»äs. JO Ni üs 2s, csö rnnrOK KELETMAG TA ROttSZAG Ne féljenek az állami gazdaságok és a gépállomások vezetői az üzemi tanácsoktól M egyénk 36 mezőgazdasági üzemében vá­lasztottak üzemi tanácsot. Ezzel több, mint 900 dolgozó került közvetlenül a vezetés, az irányítás és az ellenőrzés munkájába. Érdemes megemlíteni, hogy a megválasztottak több mint 15 százaléka KISZ- tag, 13 százaléka pedig a nők sorából került ki. Jó két hónap telt el a választások óta. Ennyi Idő nagyobb lélegzetű munkára, kimagaslóbb eredmények elérésére kevés. Az üzemi tanácsok fontosságát bizonyító néhány pozitívum azonban máris kimutatható. A tanács tagjai lelkesen vesznek részt az üléseken, különösen az állami gazdaságokban. Megalakulásuk óta általában 3—4 olyan fontos kérdésben döntöttek már, mint a múlt évi nyereségrészesedés felosztása, a tér-, melési eredmények értékelése, az 1958 évi'terv­feladatok ismertetése és a munkaruha-szabályzat elkészítése. Az üzemi tanácsok jól mozgósítottak a rendkívüli időjárás okozta nehézségek leküzdé­sére. így sikerült, ha kevés késedelemmel is, megfelelő magágyat biztosítani a tavaszi növé­nyek alá és idejében megkezdeni a növényápo­lást. Igen jónak mondható a Nyíregyházi Erdő- gazdaság, a nyírlugosi és tiszavasvári állami gazdaságok, valamint a Nagyecsedi Gépállomás üzemi tanácsának munkája. A Nyíregyházi Erdő- gazdaságnál az üzemi tanács mellett négy külön­böző albizottságot hoztak létre. Egy ilyen albi­zottság például kidolgozta a társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó feladatokat, a másik bi­zottság az önköltség csökkentésével foglalkozik. A bizottságok által készített javaslatokat az er­dőgazdaság vezetősége elfogadta és az igaz­gató a végrehajtási utasítást kiadta. Egyre in­kább tapasztalható, hogy az üzemi tanácsokban a vita a közösség, a termelés érdekében folyik. Sajnos, néhány egység, mint a Nyírbogdányi Állami Gazdaság, a Tiszavasvári Gépállomás nem sorolható a fentiek közé. Ezeken a helyeken az üzemi tanácsok mégcsak nem is üléseznek. Talán nem szeretik a vezetők, ha a dolgozók beleszólnak az üzem gazdasági életébe, problé­máiba? A párt- és szakszervezeteknek sürgős segítséget kell nyújtani az üzemi tanácsok műkö­déséhez! Hiányosságként említhető még, hogy a .ta­nácsüléseken kevés helyen szerepel napirendi pontként a takarékossági mozgalom, a munkafe­gyelem, a létszámgazdálkodás, a bérezés, vagy a szocialista munkaverseny. Hogy az üzemi tanácsok még eredményeseb­ben dolgozzanak, a párt- és gazdasági szervek­nek az eddignél nagyobb segítséget kell szá­mukra nyújtani. Főként a gazdasági vezetés ne lásson valami szükséges rosszat az üzemi taná- csókban. Tekintsék fontos szervnek, mint ami­lyen céllal kormányzatunk azt létrehozta. A jobb működésükhöz szükséges, hogy a tanács tagjai közgazdasági és üzemgazdasági ismeretekkel gyarapítsák tudásukat. Az üzemi tanácsok elnö­kei részére a közeljövőben ilyen irányú képzé­sük érdekében bentlakásos tanfolyamot szervez­nek. Helyes lenne egy-egy napirendi pont meg­tárgyalása előtt, ha a napirend tárgyát jóiismerő szakember az üzemi tanács tagok részére ’ rövid oktató előadást adna. A párt- és szakszervezetek­nek pedig az eddiginél nagyobb politikai segít­séget kell adni az. üzemi tanácsok működéséhez. A napi feladatként az, üzemi tanácsok előtt, a nyári betakarításra való felkészülés áll. Min­dig az év legfontosabb munkája volt az uratás- cséplés. Most kétszeres gonddal kell végezni ezt o munkát, hogy az aszály okozta kárt jó minő­ségű munkával csökkenthessük. Szükséges, hogy a bontakozóban levő mun­kaverseny a legfontosabb feladatokra irányuljon. A jó munkát különféle célprémiumokkal anyagi­lag is jutalmazzák. E feladat megvalósítására — ahol még nem volt meg — szükséges, hogy az üzemi tanács értekezletre üljön össze. Alakuljon ki egységes álláspont minden intézkedésre, amivel a nyári munkát gyorsítani és az ősziekre való jó felkészülést biztosítani tudják. Babolcsi Pál MEDOSZ megyei elnök. Amiről as utca mesél... Eszme* szovjet filmet mu­tatnak be rövidesen a film* színhazak; Amiről ax utca mesél — címmel. Könnyed történetet mond el a film — egy fiatal rendér érdekes történőét. Mosoly és vidám­ság jellemzi a filmet, amely végül is egy szerelem betel­jesüléshez vezet. Szimonjan jólismert, nagy­szerű zenéje, a kellemes színek váltanak még ki igen jő hatást. Kis történet a közlekedési rendőrről, mégis mennyi szép epizód, amely- lyel beférközik a film a néző szivébe. Megkérdezzük ...a szabadtéri színpad büféjében sört mérő csaposokat, hogy mióta szabad, egy pohár sörért 2.80 forintot kérni? Avagy azt hi­szik, hogy e habzó ital árát annál feljebb lehet srófolni, minél na­gyobb a hőség és büfé körüli tolongás? A szomjazó emberek rá­utaltságát kihasználni nemcsak hogy nem illedelmes dolog, de tör­vénytelen is. Drágábban merni a sört, mint amilyen árat az állami szervek megállapítottak télen is, esőben is, tolongás esetén is árdrágítás! No persze jogtalan nyereségre ad módot az is, ha a poharai habbal engedik tele. Erre még akkor sincsen ok, ha a szomjas ven­dég „nem győzi kivárni", hogy a hab leülepedjen és sürgeti a hi­deg italt. Jó lesz ezeken elgondolkodni! . .- . a nyíregyházi járási tanács egy eztető bizottságát, hogy mi a véleménye a dolgozók panaszai­nak pontos és lelkiismeretes in­tézéséről? Az történt ugyanis, hogy Dócs Bertalanné, a keme- csei bölcsőde dolgozója évek óta nem kapja meg a fűtési pótdí­jat. A községi tanács többszöri kérésre sem fizette ki.' Dócsné — bízva a maga igazában — a nyíregyházi járási tanács egyez­tető bizottsághoz, fordult: dönt­se el a bizottság, jár-e neki a fűtési pótehj vagy sem. Ezt a | kérését kérvényben irta meg ez) év februárjában. A egyeztetőbi­zottság azonban eddig füle bot-* ját sem mozdította. Márciusban. a pártszervezet írt az egyeztető bizottságnak, de hiába. Most jú-! niust írunk, de Dócsné egyetlen! forintot, de még egyetlen sorj írást sem kapott. Jó volna, ha,! az egyeztető bizottság nem , ha-' lógatná tovább és végre intéz*! kedne ebben az ügyben. j.. a nyíregyházi kisvasút felsőbb szer­veitől, hogy mi a vé­leményük az ismert mondásról: „ígérd meg — ne add meg!”? Ezt a kérdést az teszi jogossá, hogy az említett felsőbb szervek hónapokkal ezelőtt azzal bíztatták meg a nyíregyházi kisvasút vezetőit, hogy két villamosko­csit bocsátanak ren­delkezésükre. A nyír­egyháziak hittek az ígéretnek és boldogan tervezgették, miként is fogják megjavítani városunk közlekedé­sét. Sajnos, ebben az ügyben nem sokat tehettek, mert a fel­sőbb szervek megfe­ledkeztek adott sza­vuk teljesítéséről. Ér­dekesség gyanánt meg kell említenünk, hogy más városoknak is tettek hasonló ígére­tet, de már teljesítet­ték. Teljesíteni kelle-: ne ezt az ígéretet is. Avagy jobb későn, mint soha?! Ez na­gyon sovány vigasz! > t . a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalattól, hogy mikor adja át rendeltetésének a nyíregyházi kórház sebészeti épületét? A kórháztól nyert tájékozódásunk szerint már két hónapja lejárt aa átadás végső határideje. A nagyobb tatarozási munkákat a válla­lat el is végezte és csupán az apróbb munkák végzése van hátra; A kórháznak igen nagy szüksége volna a tatarozás alatt álló épü­letrészt e — annál is inkább, mert ott van elhelyezve a gipszelő;! Ha több hónapos késedelemmel is, tegyen végre eleget a válla-j lat a kórház iránti kötelezettségének.! <Sz. Gy.) A SZAKOLY! NÖVÉNYTERMELÉSI SZAKKÖR DEBRECENBE LÁTOGATOTT Szakolyban működne egy 20 ta­gú növénytermelési szakkör. Té­len ellátogatnak különböző kí­sérleti gazdaságokba, szövetkeze­tekbe, ahol tanulni lehet, illetve gyakorlatban láthatják, amit a tél folyamán tanultak. A múlt vasárnap is mind a húszán felke­rekedtek, Debrecenbe a kiállítás­ra. Délelőtt megtekintették a ki­állítást, amiből igen sokat tanul­1D MÉLTÓ A BIZALOMRA segített a rendcsinálásban. Aztán megrágalmazták, s amíg tisztázó­dott az ügye, nem mehetett vissza a bányába. A párt kivizsgálta a Beregszászira tett bejelentéseket és visszaadta becsületét. Elsejétől újra a régi beosztásban dolgozik. Tarcalon, a kőbányában. Mi történt azóta? Erre a kér­désre ott kaptunk jeleletet a dol­gozóktól. — Beregszászi elvtárs alkatrészt szerzett Sátoraljaújhelyből. Rövi­desen ismét működni fog a vagon­rakodó gép — újságolta Sípos elv- társ. — Ha sikerül, ráverünk a félévi tcrvlcljesitésre. De nincs sok idő. K iállás hangzik cs a vízhor­dó fiú kitűzi egy sziklára a piros zászlót. Robbanta­ni fognak. Ilyenkor a bá­nyában abbahagyjak a munkát. A dolgozók egy távolabbi bunkerben húzódnak meg. S amíg tart a robbanás-sorozat, pihennek zgy kicsit. Szalonnát esznek ke­nyérrel. Beszélgetnek.' — Jó kő! — Az. — Annyi van belőle, hogy lesz mit bányászni néhány évtizedig. Hallgatnak kicsit, azíán tovább folyik a beszéd: — A siklóról mit hallottatok? — Meg fogják csinálni. — Nagyon kellene. — Csőrlővel húzzák majd fel a csilléket, az üres jön. a teli meg megy lefelé a zúzába. — Nem kell majd kínlódni a lovaskocsikkal. Az irodista is mondott újságot: — Kiszámítottuk, hogy évente félmillió forintot takaríthatunk meg, ha megépítjük a siklót. Már a központból is voltak itt miatta. Adnak rá pénzt, hisz hamarosan kamatostól visszalérül. A bányavezetőre terelődött a beszéd. Arra, hogy a né­hány hét alatt nagyon ki­tett magáért, kézbe vette a bánya sorsát, Amikor átvette a vezetést, azt mondta: ha a munkások is úgy akarjak, jó tak délután a Nagyerdőn szóra»-' koztak. Az utazáshoz szükséges pénz-*- összeget a szakkör színjátszói te-»' rém tették elő a télen. A debreceni) kiállítás megtekintése után el­határozták, hogy a nyár végén községükben ők is rendeznek egyy helyi kiállítást. Molnár Albert j gazdasági felügyelő. hírű lesz megint a tarcali kőbá­nya. Lesz jó kereset. Hallgatnak rá. Ahogy Bereg­szászi a munkát szervezi és ahogy a kőbányászok dolgoznak, szép si­kerekre lehet számítani. A nyolcadik és a kilencedik rob­bantás is elhangzott, A tizedikre várni kellett. Többen is kíváncsis­kodtak, hogy a* törtet leviszi-e a háznyi kőtömböt a csúcsról. Levitte. Nagy volt a detonáció, a szikla lassan felemelkedett, majd nagy robajjal, darabokra töredez­ve zuhant, gurult le a bánya falán a mélybe. A robbanlómcster elégedetten mosolygott az emberekre. — Gyerünk, folytassuk a mun­kát! És a munkások újra mentek birkózni a kőrengetcggel. •k Az ott tapasztaltakból ítelve, van alapja a meggyőződésünknél: Beregszászi József méltó a kőbá- nyássok szereleiére, a part bizal­mára. OROZZ ANDRAS % D urmog a kőlörógép. Szálli- tószlagok viszik és szórjál a közúzalékot a süveg­alakú „kőhegyekre“. Gép­kocsik rakodnak, viszik a követ a vasútra. Bodnár Ferenc brigádja jócskán bosszankodott amiatt, hogy sokáií nem dolgozhattak a tagonrakodc géppel. Az újítással könnyebb vol a munka és a kereset is több volt Még tavasz elején eltört egy al­katrész a gépen, a vezetőség nen törődött vele. Pedig jól tudták hogy az újítással három embei ' többet teljesített, mint most egj 'tucatnyi. — Beregszászi biztosan nen hagyná rozsdásodni és kihaszná­latlanul heverni a gépet! — mond ta nem egyszer a brigádvezetö c; ellenforradalom után beállított bá. nyavezetőnak. — Ö segített c munkásokon az újilásával is! ír Beregszászit 1936. október végér, elűzték a tarcali ellenforradalma- rok, mert a bánya „sztrájk!elhí­vás'- ellenére tovább dolgozott November negyedikén fegyveré' szolgalatra jelentkezett az ellen forradalom leverésére. Fegyverre KISZ-sátortábor a sóstói erdőben a A Kommunista Ifjúsági Sző-; vétség Szabolcs-Szatmár Megyei; Bizottsága július 14-töl kezdődően; sátortábort szervez a nyíregyházi; sóstói erdőben. ; A táborozás célja a vezetők! gyakorlati ismeretének bővítése,! az alapszervezeti munka néhány! elvi és szervezeti kérdésének; tisztázása. < A tábor 10 naponkénti váltás-; sál bentlakásos lesz minden részt.; vevő számára. Résztvesznek a ki-! képzésben a különböző jellegű szervezetek KISZ titkárai, a já-' rási aktívák és vb-tagok, és a; falusi leánykörck vezetői. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom