Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-20 / 144. szám
-p/Mg proletárjol egye'iCIJetekt HOLNAP NYÍLIK A TISZÁNTÚLI TENYÉSZÁLLAT KIÁLLÍTÁS ÉS VASAK — TUDÓSÍTÁS AZ ALKALOIDÁBÓL — HARMINC GYEREK BUDÁRA TART — NYÍRSÉGI NYÁRELŐK — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Ára 50 fillér ' 1958. JtNIUS 20, PÉNTEK A hároméves terv irányelveiről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtökön 11 óra után néhány perccel megkezdődött a Magyar Népköztársaság országgyűlésének új ülésszaka. Az ülésszak megnyitásán jelen voltak a kormány vezetői és tagjai, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. — Résztvett az ülésen a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége is. Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: együttesen folytatják le az 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját. Rónai Sándor ezután üdvözölte a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttségét. Beszédére Ton Duc Thang, a Vietnami Munkapárt Központi Bizottságának tagja, a nemzet- gyűlés állandó bizottságának elnöke, a delegáció vezetője válaszolt. Az elnök ezután bejelentette, hogy ez Elnöki Tanács az ország- gyűlés 1958. április 18-án bere- kesztett ülésszaka óta 8 törvény- erejű rendeletet alkotott. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Szünet után Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a hároméves terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Kiss Árpád elvtárs beszéde Bevezetőjében elmondotta, hogy a népgazdaság kilábalt abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi támadás taszította és ismét a fejlődés útjára léptünk. — Azért tudtunk gyorsan talpraállni, mert az egész dolgozó magyar nép — élén a forradalmi szellemű munkásosztállyal, — magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait, fegyelmezett termelőmunkával helyreállította, sőt már a múlt év derekán túl is szárnyalta a korábbi termelési színvonalat. Előrehaladásunkat annak is köszönhetjük, hogy a baráti országok, élükön a Szovjetunióval, a legnehezebb helyzetben önzetlenül, áldozatot vállalva is segítséget nyújtottak nyersanyagban. fogyasztási cikkekben és devizahitelben. Talpraállásunk fő ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája volt Kiss Árpád ezután felsorolta a törvényjavaslat főbb jellemzőit. A hároméves terv idején bővítjük és gazdaságosabbá tesszük a termelést, növeljük a termelékenységet és a termelés gazdaságosságát. A hároméves tervjavaslat szilárd alapot teremt ahhoz, hogy a következő ötéves terv id.ején nagyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejlesztése, a szocialista építés útján, A továbbiakban az iparfejlesztésről szólt. Folytatjuk a Dunai Vasmű hengerművének építését, s ez nagymértékben segíti a gépipar ellátását finomlemezzel. A Lenin Kohászati Művekben több ötvözött acélfajtát termelünk, a Borsodi Vegyikombinát bővítésével pedig több műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Jelentős összegekkel bővítjük a cellulózelésl viszonyokat elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásával. A tervidőszakban a reálbérek és a reáljövedelmek szerény mértékű, de folyamatos emelésével növeljük a dolgozó nép életszínvonalát, mert ez a szocialista építés legfőbb célja. A terv már 1958. év végétől biztosítja a népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát, lehetővé teszi, hogy minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget tegyünk. és papírgyártást is. Az ipari termelésnél nagyobb ütemben növeljük országunk energiabázisát. A hároméves terv idején nem lesz szükség a szén-, vagy a vil- lamosenergia-fogyasztas korlátozására. — A széntermelés a vártnál kedvezőbben alakult. A szénbányászat ma már mennyiségileg kielégíti az igényeket. Arra kell törekednünk a jövőben, hogy a széntermelés minőségi összetétele a szükségletnek megfelelően alakuljon. Az elmúlt években már számottevő összegeket fordítottunk a szénfelhasználás szempontjából különösen gazdaságos ipari erőművek építésére. A hároméves terv idején fokozzuk az ilyen beruházásokat. — Az energiahelyzet kedvező alakulását — folytatta — azonban csak akkor várhatjuk, ha továbbra is a legtakarékosabban gazdálkodunk az energiával, A feldolgozó iparágak fejlesztéséről többek között elmondotta, hogy elsősorban azokat az ágakat fejlesztjük, amelyek — nemzetközi fizetési mérlegünk helyzetét is figyelembevéve — gazdaságosak, és technikai színvonaluk emelését tapasztalt szakmunkásaink és mérnökeink biztosítják. Elsősorban tehát az erősáramú ipar, a híradástechnika, a Diesel-motor és járműgyártás, valamint a gyógyszeripar fejlesz'ésére fordítunk jelentős összegeket. Jórészt ezeknek az iparágaknak a fejlesztésére használjuk fel a Szovjetuniótól kapott beruházási hiteleknek a hároméves terv idejére jutó részét. A tervbevett fejlesztés azt jelenti, hogy a gépipar termelése mintegy 35 százalékkal növekszik. Megkezdjük a műszeripar nagymértékű fejlesztését is. Elsősorban az elektronikus műszerek és a világviszonylatban is bevált geofizikai műszerek gyártására összpontosítjuk erőfeszítéseinket. — Az ipar ilyen fejlesztése szükségessé teszi a dolgozók termelési kultúrájának növekedését — állapította meg Kiss Árpád majd a termelékenység emelésének fontosságáról beszélt és megállapította, hogy a termelékenység 15 százalékos növelése, valamint a termelési költségek hat százalékos csökkentése — amit a terv előír — a legmesszebbmenő takarékosságot kívánja meg a vezetőktől és a munká- kásoktól egyaránt. Különösen gondosan kell felhasználni az importanyagokat. A mezőgazdaság előirányzatai Ezután a terv mezőgazdasági előirányzatait ismertette. Az előirányzatokat a párt agrártéziseinek figyelembevételével alakították ki. A mezőgazdaság össze? termelése, a hároméves terv átlagában, az 1954. évi vákozatlar áron számítva, a tervidőszakot megelőző három év — 1955—57 — átlaghoz képest 12 százalékkal nő az átlagos időjárás figyelembevételével. Az előirányzatok kifejezésre juttatják, hogy fokozottan törekszünk a belterjességre: az állattenyésztés hozamai a növénytermesztésnél nagyobb arányokban növekednek: a növénytermesztés 1960-ra a tavalyihoz képest 108,7, az állattenyésztés 117,9 százalékra emelkedik. Az üzemi gyümölcsösök területét több mint huszonö'ezer katasztrális holddal növeljük, új szőlőket telepítünk és felújítjuk a régieket. Nagy gondot fordít a terv a történelmi borvidékek szőlőterületeinek felújítására. A szántóföldi növénytermesztésben a hároméves terv lényegében fenntartja a tavaly kialakult szerkezetet. A vetésterületi változások legfőbb célja az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítása. A tabeszélt ezután. A hároméves terv hatását a lakosság életviszonyaira elsősorban az jelzi, hogy a fogyasztási alap 11 százalékkal emelkedik. A bérből és a fizetésből élő dolgozók reálbérét a szocialista szektorokban körülbelül hat százalékkal emeljük a termelés és a termelékenység emelkedése következtében járó többletbárekkel. Ez a hat százalék azonban nem foglalja magában az állami szektor dolgozóinak nyereségrészesedését. A parasztságnál az egy főre jutó reálbérek átlaga körülbelül négy százalékkal növekszik. A hároméves terv a kiskereskedelmi áruforgalom 13 százalékos növelésén belül az iparcikkek forga’mát 22 százalékkal növeli. Fejlesztjük a villany, a gáz-, a víz- és az úthálózatot. — A hároméves tervben célul tűztük — folytatta —, hogy a nemzeti jövedelem fokozatosan növekvő hányadát fordíthassuk az állóalapok növelésére. 1960-ban például a nemzeti jövedelem 11.4 százalékát fordítjuk ilyen célokra. karmánytermő terület több mint ötszázezer kát. holddal növekszik az első ötéves terv tényszámaihoz képest. A cukorrépatermelés növekedését mintegy negyvenezer vagonra irányozza elő a terv az első ötéves terv átlagához képest. A búzatermés három év átlagában az 1956—57. évi 8,4 mázsás átlaghoz képest 9 mázsára, a kukoricáé 12,4-ről 12,8-ra, a burgonya termésátlaga 56,6-ról 59,8 mázsára emelkedik. A kukorica vetésterületének több mint ötven százalékát hibrid vetőmaggal látjuk el a tervidőszak utolsó évében. Számos intézkedéssel segítjük a rizs termésátlagának fokozását is, A kereskedelem például 340.000 mosógépet, 30.000 hűtőszekrényt, 33.000 porszívót, 600.000 rádiót, több mint 100000 televíziót, 550.000 kerékpárt és mintegy 80.000 motorkerékpárt hoz forgalomba. A tavalyihoz .képest 1860- ban 26 százalékkal több konyhabútort és ugyanennyivel több kombinált szekrényt biztosítunk a vásárlóknak, A kereskedelem növeli az építőanyagok forgalmát is; négyszer nagyobb lesz a tervidőszak végére, mint az első ötéves terv évi forgalma. — Tovább kell javítani a kereskedelem munkájának színvonalát — állapította meg Kiss Árpád. A terv az ipar és a kereskedelem vezetőinek lehetővé teszik, hogy az igények alakulásának megfelelően elégítsék ki a fogyasztókat; Elmondotta még, hogy a hároméves terv a lakás-, a szociális és kulturális, az egészségügyi és a kommunális ellátás fejlesztésére is gondot fordít. — Azzal számolunk, hogy állami erőből a tervidőszakban 32 milliárd forint beruházást valósítunk meg, amihez hozzá kell számítani az állami vállalatok, a termelőszövetkezetek és kisipari szövetkezetek saját eszközökből történő beruházásait és egyebeket, (Folytatás a 2. oldalon) hogy népgazdaságunk, elsősorban iparunk szerkezetét a jelenleginél kedvezőbben alakítsuk ki és messzemenően hasznosítsuk a szocialista országokkal — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében — mind jobban kiszélesített munkamegosztás teremtette lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is a hároméves terv, hogy tovább erősítsük és szélesítsük hazánkban a szocialista termeA javaslat szerint az ipari termelés három év alatt 22 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — átlagos időjárás mellett — 12—13 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 13 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem emelkedése alapián a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére a hároméves terv végére hat százalékkal haladja meg e tavalyi színvonalat. A hároméves terv idején állami eszközökből 32 milliárd forintot ruházunk be A termelőszövetkezetek fejlesztéséért — A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom — a teljes önkéntességet izem előtt tartva — tovább erősödjék hazánkban. A termelőszövetkezetek gazdasági előnyeinek széleskörű demonstrálása megköveteli az állóeszközállomány növelését. A hároméves tervben erre a célra évi átlagban kereken 340 milliós állami támogatást irányoztunk elő. Az első ötéves terv idején ugyanez a támogatás évi 200 millió forint volt; — Az állami támogatás elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása rentábilis legyen, emelkedjék a tagok jövedelme, méghozzá úgy, hogy meghaladja az egyéni gazdálkodók átlagos jövedelmét. — mondotta Kiss Árpád —. Megjegyezte, hogy a fel- vásárlási rendszert továbbra is fenntartjuk: a hároméves terv időszakában, valamint azután ia ez lesz az alapja a falu és a város gazdasági kapcsolatainak. A nemzeti jövedelem növekedéséről és elosztásáról A terv időszakában 110.000 lakás felépítésével lehet számolni
