Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

2 beletmagyarorszAg 1958. JtNIUS 20, PÉNTEK fl hároméves terv irányelveiről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) amelyekkel együtt a hárem év alatt hazai erőforrásból több mim 36 milliárd forintot ruházunk be. — Népgazdaságunk fejlődésé­nek előmozdításában most is számíthatunk a Szovjetunió segítségére mondotta ezután. A Szovjetunió a múlt év vé­gén folytatott tárgyalásokon háromszáz millió rubel beru­házási hitelt bocsátott rendel- * kezesünkre, amelyet nemrég további 140 millió rubellel fel­emelt, A 410 millió rubeles hitéi egyrészét már a három­éves terv időszakában folyó­sítják. Túlnyomórészt ez a hitel teszi le­hetővé, hogy számos ipari struk­túránkat átalakítsuk. Rajtunk múlik, hogy ezt a hitelt a népgaz­daság fejlődése szempontjából a legeredményesebben használjuk fel, — Mindent egybevetve: az 1956-tól 1960-ig terjedő idő­szakra állami erőből 54 mil­liárd forint beruházás jut, szemben az első ötéves terv­ben megvalósított 61 mii- liárddal. A továbbiakban Kiss Árpád hangoztatta, hogy a tervjavaslat előirányzata a rendelkezésünkre álló beruházási eszközöket a leg­fontosabb objektumokra összpon­tosítja.'. Az ipari beruházásokra egyébként jellemző az is, hogy a korábbiakhoz képest kedvezőbben alakul anyagi és műszaki összeté­telük.’A mostani előirányzat elő­segíti gépparkunk korszerűsítését, s helyes felhasználása esetén je­Ezútárt a nemzetközi fizetési mérleg alakulásával foglalkozott a beszámoló. Rámutatott: a há­roméves terv kialakításánál az volt a törekvés, hogy megteremt­sük a nemzetközi fizetési, mérleg egyensúlyát, 1958—1960-ra a benyújtott terv szerint a nemzetközi fizetési mér­legünk lényegében egyensúlyban van. Áruforgalmunk egyre növek­vő részét a szocialista tábor or­szágaival bonyolítjuk le. A baráti államokkal kötött kétoldalú szer­ződések szilárd piacot biztosíta­nak exporttermékeinknek és a tő­kés világpiac ingadozásaitól füg­getlenül biztosítják importszük­ségleteink zavartalan kielégítését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden téren függetleníteni tud­nánk, vagy akarnók magunkat a kapitalista világpiactól. Mi arra törekszünk, hogy ke­reskedelmi kapcsolatainkat a teljes egyenjogúság és a köl­csönös előnyök alapján min­den országgal kiszélesítsük. Befejezésül Kiss Árpád han­goztatta, hogy a hároméves terv megvalósítása lendületes munkát, fokozottabb felelősséget jelent or­szágunk minden dolgozójának. Felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség és szükség is van szá­mos területen * az előirányzatok túlteljesítésére. Kívánatos a terv beruházási mutatóinak túlteljesí­tése is, a mezőgazdaságban pedig a termelőszövetkezeti beruházá­sok túlteljesítése, ami emeli a gazdálkodás színvonalát, vonzób­bá teszi a közös gazdálkodást a dolgozó parasztság számára. Zsofinyecz Mihály képviselő volt a hároméves népgazdasági terv­ről szóló törvényjavaslat elő­adója. Hangoztatta, hogy a há­roméves terv előirányzat ban elke­rüljük a korábbi évek gazdaság, politikai -hibáit és olyan célokat tűztek ki, amelyek eléréséhez ren­delkezésre állnak a szükséges anyagi források és eszközök. A javaslat a nehézipar elsődleges fejlesztését irányozza elő, bizto­sítva ezzel a egész népgazdaság anyagi és technikai fejlődését. A továbbiakban ismertette a hároméves terv fő számszerű ada­tait és hangoztatta, hogy a nemzeti jövedelem elosztá­sánál két alapvető célkitűzés­ből indultunk ki: már ez év végétől biztosítjuk az ország nemzetközi fizetési mérlegé­nek egyensúlyát. Másrészt a belföldön használható nemzeti jövedelem elosztásánál olyan egyensúlyt kívánunk terem­teni a felhalmozási és a fo­gyasztási alap közölt, hogy a beruházások jelenlegi ala­csony színvonala fokozatosan emelkedjék, az életszínvonal szerény mértékben növeked­jen. A nemzeti jövedelem emelke­dését elsősorban a szocialista ipar termelésériek emelkedése teszi le­hetővé. A feldolgozó iparágak termelési ütemét az alapanyag- gyártó iparágak fejlődéséhez mér­ten állapítják meg. lentös lépés lesz a műszaki fejlő­désben. Az ipar 15 milliárddal részesedik a hároméves terv állami beruházásaiból A mezőgazdaság céljaira fordí­tott beruházások a termelés foko­zása mellett elősegítik majd, hogy mezőgazdaságunk szerkezete a je­lenleginél kedvezőbben alakuljon. Jelentősen növekszenek a talaj­javítás, a talajvédelem és a bel­vízvédelem célját szolgáló össze­gek. Növekszik az univerzális gé­pek aránya, ami lehetővé teszi a géppark jobb kihasználását. Zsofinyecz Mihály elmondotta, hogy a- tervidőszakban 110.000 la­kást építünk. Hitelnyújtással, épí­tőanyag biztosításával elősegítjük a magánépítkezéseket. A mezőgazdaságnak 3.6 mil­liárd forint jut az összberu- házásokból. Három év alatt megfelelő össze­gű hosszúlejáratú hitelt kapnak a termelőszövetkezetek. Az életszín­vonalról szólva többek között el­mondotta: a ten' előirányozza a régi nyugdijak rendezését. Ez közvetlenül mintegy három- százezer nyugdíjast érint, s ezzel egy igen régi problémát old meg. Apró Antal elvtárs beszéde Szünet után Apró Antal elv­társ. a kormány elnökének else helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Apró Antal bevezetőben han­goztatta: a népgazdasági tervek tárgyalása, az országgyűlés előtt való megvitatása, gazdaságpoliti­kánknak, célkitűzéseinknek tör­vénybe foglalása mindig jelentős eseménye belpolitikai életünknek. — örvendetes jelenség — foly­tatta —, hogy ma már a gazda sági kérdésekkel nemcsak a ki- sebb-nagyobb vezető beosztásban lévő emberek, hanem a munkapa­doknál az egyszerű dolgozók k mind többet foglalkoznak. Mindjobban tudatossá \ álik az a szemlélet, hogy az ország gazdasági helyzetéért közös a felelősség. Ezután aláhúzta, hogy az állami ipar termelése 1958. első öt hó­napjában egyenletesen, hónapról hónapra fejlődött. A folyamatos anyagellátás jórészt megszüntette a hóvégi kapkodást, a rohammun­kát. Most az üzemekben, a gyá­rakban tervszerűbben, nyugodtabb légkörben folyik a munka, s ez kedvezően hat a termelés minősé­gére és a termelés növekedésére is. Meg kell nézni az üzleteket kirakatokat: napról napra új cik­kek, jobb minőségű termékek je­lennek. meg. Az üzemek önálló­ságának növelésével javult a. vá­laszték, a gyártmányok összeté­tele. Exportra szállított termé­keink ellen is mind kevesebb ki­fogás merül fel. A lakosság áru­ellátásának javulását mutatja az a tény, hogy 1958 májusában ruhá­zati v cikkekből 14, vegyesipari cikkekből 26, élelmiszerekből 14 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint egy évvel ezelőtt. Az ország gazdásági helyzetének további stabilizálódását, a lakos­ságnak gazdaságpolitikánk iránti növekvő 'bizalmát mutatja az a tény is, hogy a takarékbetét-állo­mány az év eleje ó'a május vé­géig több mint hétszáz millió fo­rinttal emelkedett. — A sikerek magyarázata — folytatta —; elsősorban abban ke­resendő, hogy az ellenforradalom óta eltelt húsz hónap alatt pár­tunk, kormányunk következetesen harcolt az ellenforradalom által okozott morális, politikai és anya­gi károk felszámolásáért, a bűnö­sök felelősségre vonásáért. Abban a küzdelemben, amelyet népköz­társaságunk törvényeji rendjének helyreállításáért folytattunk meg­nyertük a, széles dolgozó tömege­ket. Előbb csak a legöntudatosabb tíz- és százezrek, később milliók tömörültek a párt, a kormány politikája mögé, s a szocialista rend megvédése azzal járt, hogy nemcsak a vezetők, hanem a szé­les. dolgozó tömegek is levonták az ellenforradalomból a szükséges tanulságokat, s az elmúlt 20 hó­nap alatt az ország lakosságának jelentős többsége aktívan tevé­kenykedett a termelés frontján, hogy a 'politikai konszolidációval egyidőben, minél hamarabb fel­számoljuk az ellenforradalom gaz­dasági kártevését is. A párt, a kormány csak a tömegek ilyen aktív támoga­tásával, a szocialista építő munka ilyen széleskörű ki­bontakozásával tudta meg­védeni és továbbfejleszteni szocialista vívmányainkat. — Minden jószándékú ember megállapíthatja, hogy a párt, a kormány reális alapokon nyugvó tervet állít az ország elé, s a terv megvalósításához biztosítja a fel­tételeket, a politikaiakat és a gaz­daságiakat egyaránt. De azt is tudják, hogy a jó munka nyomán növekszik népünk jóléte, szociális és kulturális igényeinek kielégí­tése. — Ha valamilyen kérdésben arról beszélünk, hogy a felszaba­dulás óta széles nemzeti egység­front alakult ki, elmondhatjuk, hogy a földosztáson, a gyárak, a bankok, a bányák államosításán kívül ez a nemzeti egységfront szocialista vívmányaink megvé­désében és továbbfejlesztésében az elmúlt 20 hónap alatt kibon­takozott. az építő, alkotó munka minden területén A szocializmus­hoz hű erők példamutatását kö­vették azok is, akiket az ellen- forradalom előkészítői, szervezői alattomos módon — ha átmeneti­leg is —, de becsapták megtévesz­tettek, sőt átmenetileg a szocializ­mussal szembeállítottak. Amikor mi azt mondjuk, hogy ezek a félrevezetett emberek is tanultak az ellenforradalom­ból, ezt őszintén gondoljuk, mert az üzemekben, a gyá­rakban, politikai és gazdasági életünk számos területén ta­pasztaljuk, hogy ezek az em­berek kiábrándultak az ellen­forradalom demagógiájából, rájöttek arra, hogy becsapták őket. — Üzemekben, falvakban, kü* lönböző értelmiségi munkakörök­ben dolgozók sokszor felvetik a kérdést, hogyan tovább? A most clőterjesxtctt hároméves terv választ ad arra, hogyan menjünk tovább A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága egyetért az országgyűlés elé terjesztett hároméves tervjavaslattal. Az a véleményünk, hogy az irányelvek reálisak — mondotta Apró Antal, majd ismertette a terv irány­elveit. A terv előírja, hogy ipari termelésünk szerkezeiében jelen­tős változásokat hozzunk létre. Emlékezetes évek óta, hogy meny­nyi szó esett arról, hogy iparunk struktúrája nem felel meg adott­ságainknak, nyersanyag-helyze­tünknek, iparunk szerkezetét át kell alakítani. Annakidején el­hangzott heves támadások ezt ügy igyekeztek beállítani, mintha egyedül a szocialista rendszer lenne felelős az iparunk szerkeze­tében mutatkozott valamennyi hi­báért, bajért, ellentmondásért. — Köztudomású, hogy a revi­zionisták odáig mentek el az úgy­nevezett „kritikával“, hogy ta- ■ gadták a nehézipar elsődleges fejlesztésének szükségességét, azt követelték, hogy hagyjunk fel a nehézipar további fejlesztésével. — Ezeknek a „kritikusoknak” akkor sem lehetett és most sem lehet igazat adni, A hároméves tervben is leg­fontosabb feladatunknak te­kintjük a nehézipar fejleszté­sét, az anyagi-technikai bázis erősítését, — Ugyanakkor mi a nehéz­iparon belül a következő eszten­dőkben jelentős arányváltozáso­kat tervezünk és akarunk meg­valósítani, mégpedig olyan irányú változásokat, hogy minél több munkaigényes, kevésbé anyag- igényes; minél több magas szín­vonalú szellemi, műszaki tudást megtestesítő és külföldön is jól értékesíthető terméket gyártsunk. E cél elérése érdekében nehéz­iparunk vezetői az elmúlt két év alatt már számos helyes intézke­dést hoztak. Ezután Apró Antal arról be- szélt, külkereskedelmi mérlegünket csak úgy tudjuk javítani, ha korszerű gyártmányokat ké­szítünk, ha a hazai, főként ■ azonban az import útján biz­tosított nyersanyagot magas- értékű késztermékekké dol­gozzuk fel. A mi országunkra, a mi ipa- J runkra is vonatkozik az a köte­lezettség, hogy a kapitalizmussal folytatott gazdasági versengésben bebizonyítsuk a szocialista társa­dalmi és gazdasági rend maga- sabbrendüségét. Pártunk Köz­ponti Bizottságának határozott véleménye, hogy erre megvannak az adottságaink, a lehetőségeink. Mi az ipar szerkezetének átalakí­tását így képzeljük el, nem pedig úgy, ahogyan azt a revizionisták javasolták, tudniillik, hogy A ne-* hézipart, a gépipart hanyagoljuk el. — Az elkövetkező években új gyárak építése és üzemek bő­vítése mellett a regi gyárak és üzemek korszerűsítésére, újjáalakítására az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szentelünk, A befejezetlen beruházások álló- mányát évről-évre csökkentjük, hogy a már elkezdett, de félbe­maradt beruházásokat maximáli­san hasznosítsuk. így a most elő-' irányzott beruházások viszonylag több termelő kapacitást adnak az országnak, mint az első ötéves terv hasonló időszakában. — Iparunk szerkezetének jó irányban megkezdett átalakítása-* hoz, hazai adottságaink és lehető­ségeink legjobb hasznosításához igen jelentős segítséget kapunk a Szovjetuniótól. Apró Antal külön kiemelt« vegyiparunk fejlesztésének je­lentőségét. Rámutatva: a vegyipa­ron beiül különös fontossága van a műtrágyagyártás fejlesztésének is. Űj műtrágyagyár építéséhez a Szovjetunió kormányától száz­tíz millió rubeles beruházást hitelt kapunk. Saját erőfeszítéseink mellett s Szovjetuniótól kapott hitéllel megépítjük a Tiszavidéki Vegyi- kombinát nitrogénműtrágya-gyá­rát. — Az országgyűlés januári ülésszakán megbíráltuk — mon­dotta — a kazincbarcikai műtrá­gyagyár építésénél a vezetésben tapasztalt hiányosságokat. Most örömmel számolhatok be arról, hogy azóta sokat javult a munka, a gyár és a berendezésen dolgozó több üzem mérnökei, munkásai, tervezői megszívlelték a kormány . bírálatát és elismerésre méltó munkát végeztek. A Nehézipari Minisztériumnak azonban még sok a tennivalója, 'hogy ez a gyár minél hamarabb a mezőgazdaság és a népgazdaság rendelkezésére bocsássa a tervben előírt meny- nyiségű műtrágyát. Annál is fon­tosabb ez, mert a szakemberek véleménye szerint egy mázsa nit­rogénműtrágyával egy évben leg. alább másfél mázsával magasabb gabonatermés érhető el. A továbbiakban Apró Antal a kőolajipar és alumíniumipar fej­lesztésével kapcsolatos feladatok­ról beszélt, majd rámutatott, hogy egész hároméves tervünk teljesítése szempontjából dön­tő fontosságú mezőgazdasá­gunk továbbfejlesztése, a me­zőgazdasági termékek növelé­sére előirányzott terv teljesí­tése. A mezőgazdasági termelők számára kedvező helyzetet teremtett a párt, a kormány politikája. Ezzel a politikával a dolgozó parasztság meg van elégedve. Mi ezen az úton kívánunk a jövőben is haladni, felvásárlási rendsze­rünkön, árpolitikánkon nem kívá­nunk változtatni. Politikánk volt és marad: elősegítjük, hogy a dol­gozó parasztság a piacra . mind több terméket hozzon fel értéke­sítésre. 1 — De azt is meg kell monda-* nőm, hogy az egész ország, a dol­gozó nép érdekében a piacokon szigorú rendet, fegyelmet kell te­remteni! Igen keményen fellé­pünk a spekulánsokkal szemben; — A hároméves terv idősza­kában jelentős intézkedéseket teszünk a tcrmelőszövetkezs­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom