Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-08 / 107. szám
2 KFrtTTWAGYAROUSZAG 1958. MÁJUS 8, CSÜTÖRTÖK „Békében akarunk élni és dolgozni szabad hazánkban!" Beszámoló a megyei békekonferenciáról Május 6-án reggel 9 órakor — mint már jelentettük — konferenciára gyűlték össze megyénk, legjobb békeharcosai Nyíregyházán a Tiszti Klub kultúrtermében. A küldöttek a békeüzenetek közvetítésére szolgáló csodásán szép, népi motívumokkal hímzett békétarisznyákat, kendőket, párnákat, albumokat, dobozokat noztak magukkal. Nagy érdeklődést váltott ki például a tiszavasvá- riak élő bóbitás fehér galambja nemzetiszinüre festett kalitkában; a demecseriek, eperjeskeiek, ra- mocsaháziak, mándokiak gyönyörűen hímzett; ovális párnái; a kocsordiak nyírfakeretes tájképe, mely békésen szántó-vető embert ábrázol, a vitkaiak óriási babája,' melynek szeméből gymmeai báj, ártatlanság sugárzik a békés világba, á borbányaiak remekművű békealbuma, amelyben több, mint 800 tiltakozó levél és aláírás tüntet a háború ellen. Júniusban, az országos kongresszuson bizonyára méltó helyet foglalnak el a többi megyék sorában Szabolcs- Szatmár békeüzenetei is, július elején pedig Stockholmban, a világbékekongresszuson fogják hirdetni a magyarok békeakaratát. Merényi elvtárs beszámolója 9 óra után pár perccel a dísz- elnökseg helyet foglalt a színpadon és a konferencia megválasztotta a jelölő bizottságot. Ezután dr. Merényi Oszkár, a megyei békebizottság elnöke tartotta meg beszámolóját, melyben részletesen elemezte a békemozgalom általános és gyakorlati kérdéseit. A magyar és a helyi békemozgalom számos kérdését világította meg. Erre vonatkozólag többek között a következőket mondotta: — Az országos és a világkongresszusra méltóképpen elő kell készülnünk. Ezért van nagy jelentősége mai konferenciánknak is, mely hivatva van az országos küldöttek megválasztására, a me- gyei békebizottság kibővítésére és amely a Népek Barátsági Hónapjának megnyitását is jelenti. Eddigi munkánk e feladat előkészítését szolgálta. A továbbiakban a beszámoló megyei békemozgalmunk eredményeit ismertette 1957 júniusától kezdve, amikor a mozgalom újjászerveződött. Azóta számos gyűlést tartottunk az atom- és hidrogénfegyverek gyártása és a velük való kísérletezések azonnali betiltása érdekében. Emlékezetesek azok a nagygyűlések, ahol Darvas József és Dobi István elvtársak mondtak beszédet. Nagy sikere volt az ellenforradalmi anyagokból összellított kiállításnak, a békekiáltványhoz való csatlakozásnak, az ENSZ ötösbizottsága manőverei elleni akcióknak, a járási lelkészi békegyűléseknek, stb. Az áprilisi küldöttválasztó gyűlések igen sikeresek voltak mind a mozgalom terjedése, mind eszmei tartalmának gazdagodása tekintetében. 252 gyűlést tartottunk közel 40.000 részvevővel — Mátészalkán például 2.000, Nyírteleken, Nyíribronyban, Pátrohán, Vállajon, Tiszakórcdon, Szatmár- csekén és másutt 5—600 fő jelent meg a küldött választó gyűléseken. Ügyszólván valamennyi községben fokozódott a béke iránti érdeklődés. A békemozgalom ügyét segítette a Párt, a KISZ, az országgyű- lési képviselők csoportja, a tanács, a nötanács, a sajtó és rádió. A TTIT előadásokkal támogat, a népfront összefogja a békebizott- ságok munkáját, a pártszervezetek hathatósan segítik e bizottságok eredményes működését. Merényi elvtárs ezután a moz- gálámban mutatkozó hibákról beszélt, amelyek megszüntetésére a konferencia határozatilag intézkedett. A békekonferencia határozata 1. A vezetés megjavítása céljából a megyei elnökségnek szó- rosabb kapcsolatot kell tartani a vidéki szervezetekkel. Ezért ax elnökséget 35-ös létszámmal újjáválasztotta. 2. Fokozni kell a tömegszervezetek, elsősorban a szakszervezetek bókcmozgalmi munkáját, hogy a békemozgalom minél nagyobb tömegeket öleljen fel és ösztönzőbben hasson szocializmust építő társadalmunk gazdasági alapjának erősítésére. 3. Az iskolákban — mind a középiskolák, mind az ifjúmunkások körében — fejleszteni kell a békemozgalmat, hiszen elsősorban az ifjúság érdeke a béke megvédése és a szebb jövendő boldogabb távlatainak biztosítása. 4. Az üzemekben, a dolgozó parasztság és az értelmiség között is lendületesebb békemozgalomra van szükség. 5. Hathatósabb segítséget kérünk a központtól nemzetközi találkozások lebonyolítása és a mozgalom eszmei tartalmának gazdagítása céljából. 6. A békebizottságok adjanak nagyobb segítséget a népfront akcióprogramjának megvalósításához; műsoros előadások, békebálok rendezésében, plakettek, cmlékbélyegek árusításában, munkás-paraszt találkozók, béke-estek, kiállítások, filmelőadások, ismeretterjesztő előadások és más rendezvények sikere érdekében. 7. A békebizottságok és tömegeik vegyenek részt a határmenti falvak találkozóin és segítsék elő, hogy ezek a találkozók minél jobban szolgálják a békemozgalom magasztos céljait. A hozzászólások során egyszerű munkások, békéért aggódó parasztok, orvosok, papok, pedagógusok — a nép küldöttei — emelték fel szavukat a béke ügyéért. íme, hogyan vélekedett e számunkra oly fontos kérdésben: > •' korszakban az osztrák—magyar vagy később a német—magvai barátság volt. Ezek kapitalista or- '• szagok barátságai voltak, ahol az* erősebb kizsákmányolta a gyen- gébbet. Vállaj sváb eredetű település, de lakói magyar érzelműéi j és jól tudják, hogy mi mindig rá-j fizettünk korábbi barátainkra. A; Szovjetunió igazi barátunk. ElsőJ tette volt 45-ben, hogy véráldozattal felszabadított bennünket. Azóta állandóan segít minket.« 1956-ban ismét megvédte szabad-^ Ságunkat. A Szovjetunió is szegényen kezdte, de ma igen gazdag i ország és arra törekszik, hogy mi is fejlődjünk, gazdagodjunk. Ezt« ki is fejezte a szovjet küldöttségJ és örültek sikereinknek. Az egyénileg dolgozó, paraszt S Igaz Dániel Vámosor ősziből verssel köszöntötte az édesanyákat. Versét így végezte: Éljenek az édesanyák, éljen a béke!“ Nincs ma olyan község, ahol ez a szó: béke — napjában többször el ne hangzana. Én ismerem a háborút is, ma is testemen hordom a sebét. Nagy felelősség van rajtunk. Minden nap újabb embereket kell megnyerni a béke ügyének és minden nap tenni kell érte. hogy valóban egységesen követelhesse az egész megye:'Békét a világnak! A* anya Szombati Ts^vánné. Tiszavasvári: 14 gyermekből csak kettőt tudtam felnevelni a múlt rendszerben. Ha beteg volt a gyermekem, csak keménymagos levest adhattam neki. Ma'a legjobb injekciót kapják r dolgozók. 11 unokám van, szépek egészségesek, van mindenük, am' szükséges Most a béketariszny4b<J kenyeret is tettem, ami régen hiányzott. Ma községem 16.000 lakosa azt üzeni: békében akarunk élni és dolgozni szabad hazában! Az apa Szántó József, Ura: 11 élő gyermek apja vagyok. 3 vöm, egy menyem és 8 unokám van ezidáig. Tsz-ben dolgozunk és nagyon tetszik nekünk ez az élet. De ezt a szép életet Veszély fenyegeti, főleg Nyugat-Németország felfegyverzése által. Mi már ismerjük a német tőkéseket: Hitlerek azt mondták, hogy a német felsőbb. rendű faj, mi csak alájuk tartozhatunk. Meg aztán nekik élettér kell, ezért megszálltak egy csomó országot. Hát mi nem akarunk alárendeltjei, szolgája lenni senkinek. Ügy akarunk élni és 'fejlődn tovább, ahogy most élünk a Szov ietunió-vezette táborban, szocial’s ta együttműködésben, a kapitális fákkal pedig a békés egymás me" lett élés szabályai szerint... Nem vetjük meg a /egyelmesetlcnkedőket, de \r ifjú A munkás Megyénk üzemeinek, vállalatainak tltakozásaiból idézzük a 6. számú Mélyépítő Vállalat dolgozóinak tiltakozó táviratát: „Tiltakozunk a nyugati nagyhatalmak atom- és hidrogénbombakísérletei ellen. Követeljük, hogy a Szovjetunióhoz hasonlóan szüntessék be ezeket a kísérleteket. Követe:- jük a csúcstalálkozó sürgős megtartását a világbéke érdekében. Tiltakozunk Nyugat-Námetország atomfegyverekkel való ellátása ellen. A tsz-ta£»‘ Pataki Sándor, a vállaji Kossuth TSz tagja: A világbéke szempontjából igen jelentős tényező a szocialista tábor országainak barátsága, a mi. szempontunkból elsősorban a szovjet—magyar barátság. Ez a barátság merőben más, mint például a kapitalista Tárnok Ilona, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Leánygimnázium tanulója: Mi diákok nagyon szeretünk tanulni. Az a vágyunk hogy sikeresen elAgezzük az iskolát, utána pedig dolgozzunk népünkért ott, ahová hív a köteles ség. A régi világot csak szüleink- *61, nevelőinktől ismerjük, ahogj ők elmondták. Mi azt sem óhajtjuk, a háborút sem óhajtjuk, ami halállal és pusztulással jár. Mi olyan fiatalok vagyunk, oly sok szép tervünk és vágyunk van melyek csak úgy valósulhatnak (Folytatás az 5. oldalon,) Bár községünk nem nagy. mégis azt mondhatjuk, hogy szép számmal vannak fiatalok a KISZ-szervezetben. Alapszervezetünknek 34 tagja van. Rendszeresen megtartjuk a taggyűléseket és mondhatom, hogy a tagság túlnyomó többsége összetart és kiveszi részét a munkából. Van kultúr- és tánccsoportunk. A sportegyesület is a szervezetünkön belül működik. Eddig sok szép eredményt 'értünk el a kutúr- és tánccsoporttal. Ez annak köszönhető, hogy lelkesen dolgozik a tagság túlnyomó része. Vannak azonban hibák is. Ezeket nem nehéz megszűntetni, csak erős akarat szükséges hozzá. Sajnos, elsősorban a szervező titkárt kell megbírálnunk sokszor helytelen magatartása, viselkedése miatt. Ez rossz hatással van a tagokra, de a szervezeten kívül álló fiatalokra is. Mi, fiatalabbak tanulni szeretnénk az idősebb KISZ-tagoktól. akiknek, mint katonaidejüket kitöltött fiataloknak, példásan kellene viselkedniök. Kultúrotthonunk igazgatója egy idősebb pedagógus. Mihalyoszkj László odaadással, szívesen tanít bennünket, hiszen pedagógusi munkáján kívül sokszor éjfélig is velünk van, hogy tanítson. És mégis vannak fiatalok, akik ezt a munkát nem értékelik és .a próbák alatt fegyelmezetlenül viselkednek. Persze, vannak szervezetünkben olyan fiatalok is, akik aktívan kiveszik részüket a munkából és példát mutatnak. Mint Szaniszló Imre, Pallagi Béla, Stefan Erzsébet, Molnár Lajos stb. Vannak KISZ-en kívüliek is, akik fegyelmezett magatartást tanúsítanak, rendszeresén eljönnek az ifjúsági napokra, és segítenek a munkában. Ezek közé tartozik Halász Géza. Végső Erzsébet stb. A fegyelmezetlen kedők igyekszenek a hangulatot megrontani. Mi eze«- két a fiatalokat nem vetjük meg, de azt várjuk tőlük, hogy megváltozzanak és öntudatosab- bakká váljanak. Mi ebben segítünk nekik, és reméljük, sikeres is lesz a munkánk. Papp Margit, a nyírlövői KISZ-szervezet - titkára. Akinek nem inge, ne vegye magára Büszkék és boldogok vagyunk, hogy ifjúságunknak minden le- hetősége megvan arra, hogy művelt, kulturált emberekké váljanak. A mi községünkben is biztosítva van ez, hiszen van kul- túrházunk, mozink és minden, ami a fiatalok részére kulturálódási lehetőséget nyújt. Mégis azt kell mondanunk, hogy vannak hibák és bosszantó dolgok. Egyetlen bál sem múlhat el Szabolcsbákán úgy, hogy fegyelmezetlenkedés, veszekedés ne történne. Nagyon jól esik azt hallani, hogy Anarcs községben ilyesmi nincs. Jó volna, ha a mi községünkben is így lenne. Sajnos, vannak fegyelmezetlen- kedő fiatalok, akik megjegyzéseket tesznek lányokra, asszonyokra. Én arra kérem a/ illetékeseket, a KISZ-szervezetet, a pártszervezetet és a tanács vezetőit, hogy többet foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, és minden becsületes fiatal fogjon c.sz- sze, hogy a fegyelmezetlenkedö- két, a nem kulturált módon viselkedőket megfegyelmezzük) Nem írok itt neveket, de azt! hiszem, magukra ismernek azoic & fiatalok, akik május elsején illetlenül viselkedtek társaikkal! és főleg a lányokkal, asszonyokkal szemben. Akinek nem mge, ne vepre magára, eh aki annak érzi, vegye fel és gondolkodjon! a dolgon. Főző Sándorné, Szabolcsbáka, Bakaligefr Hogyan boldogul a Mélyépítő Vállalat TMK csoportja? Teher- és személygépkocsik, dömperek, szállító szalagok, betonkeverők és más építőipari gépek kijavítva, vagy javításra várva sorakoznak a 6-os Mélyépítő Vállalat Vasgyár-utcai segédüzemének udvarán. A jó adottságú és korszerűen berendezett üzemben folyik a tervszerű megelőző kar- oantartás. A TMK-csoport dolgozói, — a gépek orvosai — hallgatók és vizsgálják a motorok működését, pofögtetik a dömpert, .lűködtetik a betonkeverőt, — ■jolgoznak, hogy tökéletesen kijavítva adhassák majd vissza a gépeket a termelésnek. Hekmann Gyöigy művezető irányítja a munkát. Sok alkatrészt újítanak fel és készítenek a csoport tagjai, hogy minél kevesebbe kerütjön a javítás. Már a munkaidő kihasználásával sincs baj, , hiszen szorgalmuknak a fizetéskor és a nyereségrészesedés osztásakor is hasznát látják. A nagyobb nyereségrészesedés utáni vágy azonban tavaly, az utolsó negyedévben, és még ez év első két hónapjában is olyan tö- nekvéseket szült a TMK csoportban, ami nem volt helyes. Idegen vállalatoktól is vállaltak javítási ycs felújítási munkákat. Ezzel részben biztosították a berendez zések és a kapacitás jobb kihasz- nálását, tervük „túlteljesítését”, a nagyobb nyereséget, — de elh<H nyagolták a fontos építőipari gépek javítását. Most már a válla-« lat gépeinek kijavítására fordít* jak erejüket és felhagytak a „mellékes” vállalkozásokkal, — amikből ugyan volt hasznuk, vagy mint ők mondják: „boldogulni” tudtak, de végső soron nem volt eredményes a vállalatnak az ilyen tevékenység. Az üzemi pártszervezet is segít megmagyarázni a vezetőségnek és a dolgozóknak, hogy a nyereséget ne ilyen megoldással keressék, hanem többek között azzal, hogy mérjék fel a takarékossági lehetőségeket, azt, hogy egy-egy, gépkocsi, vagy gép javításához szükséges új alkatrészt hogyan tudnának helyileg pótolni, a munkát úgy elvégezni, hogy ne hozzák vissza kijavítás után a gépet» pótjavításra; továbbá: hogyan lehetne a munkára utalványozott órák számát lecsökkenteni. —« AI még jobban szervezett, takarékos, jó munka hozzásegíti majd a csoport dolgozóit a nagyobb nyereségrészesedéshez,
