Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-08 / 107. szám

1958. MÁJUS 8, CSÜTÖRTÖK RKLfcl MAGYARORSZÁG íl TÁVÁSZ HIDÁSIEKNÁL I í V olt arról már elég szó, sőt még ma is sű­rűn emlegetjük: a fiúk, lányok vala­hogy lenézik az apák foglalkozását. Sajnos, igaz és való, hogy falun is so­kan húzódoznak a fizikai munkától. Jómagam is ismerek olyan tanítóképzőst, aki nyári szünidő­ben (még kimondani is rossz!) restell kapát fogni az apja oldalán. Egy másik helyen meg a lánnyal van baj, húzódozik tanulónak menni: kizálólag kézimunkáfc^Pedig mi történne akkor, ha mond­juk egyik napról a másikra leállnának a gyárak, ha a diákok kezébe nem kerülne több ceruza, ha tegyük fel még a földművesek Is íróasztal után futkosnának? Világos: csak a termelő munka le­het az élet alapja, enélkül nincs előrelépés, tech­nika, de még kultúra sem. Aztán a termelőszövetkezetekben sem ritka, hogy kizárólag csak az apa, vagy az anya dolgo­zik. A családtagok (de olykor-olykor a feleség is) csak tisztes szemlélői a közös erőfeszítéseknek. Már pedig az ő szorgalmukra, tehetségükre is nagy szükség lenne, Mégis: ha dönteni kell, akar­va, vagy akaratlan „működésbe lép“ a húzódozás, az előliéit és marad minden a régiben. így a csa- . Iádnak csak egy része értékeli igazán az új haj­tásait, és a munkaegység-könyvbe is kevesebb bejegyzés kerül, mint ami közös összefogással el­érhető lenne. Közben a család másik fele a szö­vetkezetből él ugyan, de a szövetkezeten kívül. És azt mondani sem kell (pláne, ha munkaképes fiatalok is vannak otthon), hogy ez sok ellentmon­dást rejteget. Természetesen túlzás lenne azt mondani, hogy itt semmi sem változott, azonban a családtagok szövetkezeti foglalkozását illetően még pillanatnyilag is nagyok a lehetőségek. D e nézzük csak, milyen előnnyel jár az, ha egy-egy családból többen is dolgoz­nak. Hozzuk fel példaként a Hidasi családot,, a császárszállási Űj Alkot­mány Termelőszövetkezetből. A Hidasi családból 1953-54-ben még csak ket­ten kerestek. Az apa és a fia. Évi munkaegységük nyolcszáz körül volt, amely kb. huszonnégy, hu­szonhatezer forintot ért készpénzben. Tavaly vi­szont már csak búzából és árpából 88 mázsát szállítottak haza, mivel négyen dolgoztak a nö- vényápolásban. A gabonán kívül még 7 mázsa borsó, közel 3 mázsa cukor, csaknem tízszer cny- nyi kukorica is került a csal adnak, a készpénz részesedésről nem is beszélve. Hidasi Istvánéi? néhány év alatt új. házat építettek maguknak a régi helyett, méghozzá valóságos villát: gyönyörű ikerablakokkal és előszobával; aztán a legidősebb fiú lagzija is olyan volt, hogy még ma Is emlege­tik a környéken. „Testvérek között” elfogyott vagy két hektó bor, egy sertésre való hús, a ren­geteg süteményről és más inni és ennivalóról nem is beszélve. Egyszóval Hidasiéknál csak régi rossz emlék már a szükség, noha az apa nyolc gyermeket tart el. Egyébként az idei év se indult rosszul Hida- siéknak. Már eddig is 400 munkaegységük van, s az év végén talán még 1300 is lesz. Ez pedig nagy szó. Mert tudják meg a kívülállók: a császárszál­lási Űj Alkotmányban az idei gazdasági évben 60 forintot terveztek munkaegységenként! De lehet, hogy 65 forint is meg lesz! Nos ez esetben Hida­siék ismét 93-100 ezer forint évi jövedelemre tesz­nek szert. Ennél többet bizony még egy üzemi fő­mérnök sem keres! P ersze mondani se kell, hogy Hidasiék becsülettel megfogják a munka végét. Az „öreg”, mint brigádvezető, a lányuk és a Jóska fiú pedig mint beosztottak. S azt hiszem szorgalmukat méltatom, ha ideírom, hogy már a cukorrépa első sarabolását is elvé­gezték az Üj Alkotmányban, sőt a kukorica is a földben van már. íme a bizonyíték, hogy ma már az apák fog­lalkozása is új értelmet nyert. Könnyebbé, főleg jövedelmezőbbé tette a szövetkezés. Érdemes hát továbbhaladni a szülők nyomdokain. A családta­goknak is ott a helyük a szövetkezetben; mert jól jön mindenütt, akárcsak Hidasiéknál, az a havi 1400-1600 forint „plusz” jövedelem. (K. T.) JhLö&ip® flolgainhról Merre billen a mérleg nyelve? Utazási kedvezmények az idei Ipari Vásárra A május 23 és június 2. között rendezendő Budapesti Ipari Vá­sár alkalmából a hazai közleke­dési vállalatok ismét jelentős me- netdijkedvezményben részesítik a vásár vidékről érkező látoga­tóit és kiállítóit. A kedvezménye­ket a Budapestre utazó látogatók május 20-ának 0 órájától június 2,-ának 12 órájáig, visszautazás­nál május 23-ának 16 órájától jú­nius 5-ének 24 órájáig, a kiállí­tók pedig Budapestre utazásuknál május 12-től június 2-ig, vissza­utazásnál pedig május 23-tól jú­nius 13-ig vehetik igénybe. A vidékről érkezők a MÁV és a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút (GYESEV) vonalain az odautazás­nál használt vonatnemnek és osz­tálynak, valamint a felutazási út­vonalnak megfelelően díjmente­sen visszautazhatnak az eredeti kiindulási állomásukra. A Magyar Hajózási R. T. (MAHART) dunai hajózási vonalain ugyancsak díj­mentesen utazhatnak vissza a vá- [sár látogatói az indulási hajóállo­másukra. A Magyar Légiforgalmi Válla­lat (MALÉV) tértijegy váltása esetén oda- és visszautazásnál 20—20 százalék mer.eldíjkedvez- ményt nyújt, ami május 23-tól június 2-ig vehető igénybe. Ezenkívül a vásár vidéki láto­gatói, illetve kiállítói, ha a vásár tartama alatt Budapestről az or­szág bármely vidéki helységét akarnák felkeresni, 33 százalék menetdíjkedvezményt élveznek mind a vasúti, mind a hajóutazás­nál egyaránt. A részletes feltéte­leket az utazáshoz szükséges és1 10.— forintért beszerezhető „Vá­sárigazolvány” tartalmazza. A vásárigazolvány kapható a MÄV, MAHART, MALÉV jegypénztá­rainál, az IBUSZ-kirendcltségek- nél s a községi tanácsoknál. Ilj mezőgazdasági gépek A Mezőgépfejleszlési Intését; munkatársai több újfajta mező­gazdasági gép tervezésén dolgoz­nak. Igen jelentős a mezé gazda­sági nagyüzemek részére ké­szülő magánjáró alváz. — Ez a gép több mezőgazda- sági gép üzemeltetésére lesz al­kalmas. Jelentősek a talajművelő gépekkel végzett kísérletek is. — Jelenleg az U. 28-as urüverzál traktorokhoz üj 24 soros könnyű velögcp kialakításán dolgoznak. Rövidesen megkezdik a nemrégi­ben elkészült két lóerős kerti­traktor próbaüzemeltetését. A homokos és szikes talajok művelésére több mezőgazdasági gépet terveznek. Ezek közül fi-$ gyelemrcméltó az altalajlazitó gép és a különleges, háremvasú eke. A szüreti munka megkönnyí-1 lésére zúzó és bogyózó gépet tor-;; veznek. yv>^rtr^v^rv>^>>^^>vvvvyvvvv>>^vvvvvvvv>v>>^vv>vvvvv':: A vámosatyai Lenin Tsz-ben A vámosatyai Lenin Termclószö-;; vetkezet sok mindenről hires. Ök voltak, akik már márciusban ve­tettek a vendégmaraszialó beregi talajon. Náluk van a szövetkezet KISZ-szerveeetén belül a leg­jobb színjátszó csoport a járás­ban. Elsők között kezdtek meg az építkezést is. Az épületekhez állatok is van- !! nak. Képünkön a százon felüli sertésállományból a íf darab\\ mangalica koca látható. Rövide­sen lesz Cornwal tenyészetük is. (Kopka J. felvétele.) [lgjan ki mondhatná azt, ^ hogy mi, vásárlók türel­metlenek vagyunk? Ugyan kinek lehet ilyen sértő és rosszindula­tú megjegyzése? Nem bará­taim, nem! Bizonyára hiányzik közületek minden olyan sze­mély, aki ilyen túlzásokra ra­gadtatná magát. Mert, mi ve­vők igazán az „isten báránykái vagyunk". Sohasem sietünk, so­hasem tolakszunk, — ami azzal magyarázható, hogy mindnyá­junknak bőven van szabad ide­je. Aztán a pult előtt is betart­juk az arauyszabályt: mindig csak a korábban érkező kérdez, így a hangzavar teljesen elkép­zelhetetlen. Egymás lábbelijére és testi épségére meg „pláne” vigyázunk. Igazán feltó gond.dal óvjuk a kipucolt cipőket, és a pénztárnál sem használjuk még a könyökünket sem. Mindenkor a legeszményibb előzékenység cs udvariasság hívei vagyunk, rossz szót még véletlenül sem parittyázgatunk eL Igazán se­hogy sem értjük, hogy olykor­olykor miért „rúgnak ki” ráuk még így is az eladók, hisz’ mi velük szemben is türelmesek, megértők vagyunk, s mindenkor alkalmazzuk az előnyszabályt. Szóval a mérleg nyelve vég­eredményben is csak a javunk­ra billenhet, függetlenül attól hogy az mar a rája helyezeti parizer súlya alatt is gyanúsan billeg. No, de ez csak afféle futó epizód, ügye: ahol a tilta­kozásnak «már csak a bolti gya­korlatot nézve) igazán alig vao jelentősege. Szóval még egyszer es utolja^ ra: éljenek a verők! Velük együtt virágozzanak a pult alatti kaesákapraolásck is, mert minket aztán senki sem vádol­hat részrehajlással, tiszteletlen­séggel, vagy arénákba illő han­goskodással, mert mi, ugye ked­ves vevőtársaim, a csemegeüz­letek felkent báránykái va­gyunk! Vagy mégsem? De azt már mindenki sajat Iclkiismercte szerint döntse el! (K. T.) c^&het az üzútiiilz * N em óhajtunk árvizei, méginkább nem özönvi­zet. Vagy talán lenne kivétel? Akadnának, akik másként vélekednének, ha például Biri község földmű­vesszövetkezeti boltjában köz­véleménykutatást tartanának? Miről van szó voltaképpen? A Nagy kalló- és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet ille­tékesei leltároztak nemrégiben a Biriben lévő egyik boltban, örömmel állapították meg: sok hasznos iparcikk és közszük­ségleti alkalmatosság áll a vá­sárlók rendelkezésére. Idejében gondoskodtak az előrelátható igényekről is. Annyira előrelá­tóan azonban, hogy hosszú év­tizedekre elegendő árukat is tartanak raktáron közel fél évtizede, — Azt tartják: egykor Biribe is teljes mérték­ben elérkezik a vas és acél kor­szaka. Az az idő, amikor a most még nagy népszerűségnek > örvendő, fából készült szekere­ket, talicskákat, szövőszékeket felváltják a vasból, acélból gyártott modem szerszámok és termelőeszközök. S ha így lesz, szinte nélkülözhetetlen áruként vonul be Biribe is a vasíűrész, mivelhogy a fémekből készült gyártmányok javításához ez feltétlenül szükséges. Egyen­lőre azonban az egyénileg dol­gozó parasztok az ekét, a boro­nát, a vetőgépet szakemberek­hez viszik javíttatni. Akadnak ilyenek is ebben a kis szabolcsi faluban, de nem valami említésre méltó mennyiségei; használnak el vasfűrészből, hogy mennyire igaz, bizonyítja az a tény, hogy a raktáron lévő 150 darab vasfűrész közül 4 év alatt egyetlen darab sem talált gazdára Biriben. Hogy másutt esetleg jobban elkelnének? Miért fájna ezért a fejük Biri­ben a boltosoknak? Azért sem fáj, hogy 40 pár kilincs 5 éve „elfekvő” áru. A kerékpárpe­dálok özönét a napokban hoz- ták be tőlük Káliéba. Tévedés ne essék: a kerékpá­rok száma örvendetesen gya­rapszik Biriben is, csupán a pedálkészlet halmozódott fel hihetetlen mértékben. Páll László, a káliéi FMSZ ügyvezetője felháborodva be­szélt a napokban az említettek­ről. Megmenteni azonban már nem tudta a különböző „üve­gezett“ ételféleségeket, ame­lyek az idők folyamán a kuka­cok martalékai lettek. Pedig ízletes lehetett egykor a pacal-! pörkölt, és a cékla. És hogy! véleménykutatás során akadrvai Biriben kivétel a vizekre vo-J natkozóan is, bizonyítja az, & tény, hogy halsütő eszközből! olyan tekintélyes mennyiséget halmoztak fel, amilyenre még nem volt példa Biri történetéi ben. Halsütő edényből olyan! községben, amelynek határai ban egyáltalán nincs halfogás­ra alkalmas víz, elegendő voia na kezdetnek egy-két darab i&J hogy megismerkedjenek vele a* háziasszonyok. Vagy talán arra számoltak a „hiánycikkek”1 után kutató kereskedelmi) „szakemberek“, hogy eiőbt» utóbb víz önti el Biri határát; s ott meghonosodnak a halok? Micsoda előrelátás! Szóval hal) sütő eszköz már van, csupán * víz, meg a hal hiányzik. Hagy! ez nincs, nem rajtuk műit« ók megtettek mindent, hogy a jőJ vő bend igényeket kielégítsek: halsütő eszközökből. S hogrí kelendő legyen ez a sz>emamí hőn óhajtják a vizet. Szerintünk azonban csak »1« hoz kellene sürgősen víz, hogit — ha már más rém mossd meg a fejüket — ez a víz ala) posan megmosdassa és észretéJ ritse azokat, akik edd.g fcleJ lősségrevonás nélkül halmoztak fel olyan árukat Biriben, meJ lyeket más községekben szíve­sen vásárolnának, Nagy TihüN *

Next

/
Oldalképek
Tartalom