Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

2 RELETMAGYARORSZAG 1SJS. MÁJUS 18, VASÁRNAP EMELJÜK A FALUSI pártpolitikai munka színvonalát!! A megyei pártbizottság ülésének felszólalásaiból Tegnapi számunkban ismer­tettük a megyei pártbizottság kétnapos ülésén elhangzott be­számoló részleteit, amelyeket Benkei András elvtárs, a párt­bizottság első titkára mondott el csütörtökön délelőtt. A beszá­molót vita követte, amely csü­törtökön délután és pénteken délelőtt zajlott le. A vita so­rán több felszólaló is hangsú­lyozta, mint például Szarvas Ernő elvtárs, hogy a pártbizott­ság referátuma pártunk paraszt- politikájának aprópénzre váltá­sát jelenti. Számos községben szerzett tapasztalatra épül és éppen ezért reálisan tárja fel a falusi pártmunka helyzetét és az ebből adódó- feladatokat. Falusi pártszervezeteink nagy felelőssége Danes József elvtárs, a csén- geri járási pártbizottság titkára beszélt arról többek között, hogy parasztpolitikánkból eredő fel­adataink végrehajtásában — 'amelynek tengelyében a terme­lés fejlesztése és a mezőgazda­ság szocialista átszervezése áll >— falusi pártszerveinknek és 1 pártszervezeteinknek nagy sze­repe van; községi, termelőszövet­kezeti, gépállomást és állami gazdasági pártszervezeteinkre . igen felelősségteljes feladatok hárulnak. Ezek a pártszerveze­tek közvetlenül a dolgozókkal szoros kapcsolatban és a tömeg­szervezetekkel karöltve a fel­adatok. végrehajtásának egyik legfontosabb tényezői. Ezért na­gyon fontos a falusi pártszerve­zetek helyes működése, jó munkája. Tapasztalata szerint itt még nincsen minden rend­ben. A vezetés körül problémák vannak egyes helyeken. Több vezetőségi tag még nem elég jártas a vezetés módszereiben. Ez az oka legtöbb esetben a vezetés gyengeségének. A múlt években sokan végeztek külön­böző pártiskolát és szereztek elméleti-gyakorlati jártasságot a vezetésben. Danes elvtárs java­solta, hogy ezeket az elvtársa­kat célszerű lenne felkutatni és megerősíteni velük a vezetést. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy az agitációs munkára szük­ség van a nagy termelő munkák idején is. Nem szabad, hogy a dolgozó parasztság felvilágosí­tása a határozatok és rendeletek megmagyarázása, a termelőszö­vetkezetek munkájának eredmé­nyeinek ismertetése lanyhuljon a tavaszi és a nyári munkák idején. Harkai Sándor elvtárs, a ti­szalöki járási pártbizottság tit­kára a pártvezetés megjavításá­nak problémájával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a járási pártbizottságoknak egyik leg­fontosabb feladata legyen a kellő tapasztalattal nem rendel­kező falusi pártvezetőségi tagok segítése. Meg kell tanítani őket a vezetésre, anélkül, hogy önál­lóságukat és felelősségüket csökkentenénk. Ez a munka türelmet és figyelmességet kí­ván. Sajnos, néha úgy tekint­jük őket, mint magunkat, akik függetlenített pártmunkások va­gyunk, holott ők társadalmi munkában dolgoznak, s ezért is nagyobb njegbecsülést érdemel­nek. Ha türelmes nevelőmun­kával sikerül megtanítanunk őket a kollektív vezetés mód­szereire és arra, hogy miként támaszkodjanak helyesen a tö­megszervezeti vezetők munká­jára, máris nagy lépéssel jut­hatunk előre. Az is fontos dolog, hogy a pártvezetőség miként tudja az egész párttagságot fel­adatokkal megbízni, a vezetőség tagjait, a pártcsoportokat akti­vizálni, A pártcsoportokban óriási erő rejlik Ezeket — sajnos — sok he­lyen elhanyagolják. A pártcso­portokat nem hiába tartjuk a pártélet alappilléreinek: ahol jól irányítják őket, ott megsok­szorozzák a párt hatékonyságát és eredményeit, növelik a párt tekintélyét a dolgozók között. A tiszavasvári Alkaloidában például számos javaslatot tettek a kommunisták a gazdasági ve­zetésnek takarékossági vonatko­zásban és egyebekben. Itt párt- megbizatást kaptak a "kommu­nisták, amit számonkérnek tő­lük s ezzel felelősségre is neve­lik őket. A tagjelöltekkel sem foglalkoznak mindenütt megfe­lelően. A napokban 50 tagjelölt­tel beszélgettünk el és csak 12 tudott beszámolni arról, hogy konkrét megbízatást kapott. Ez a példa is igazolja, hogy meny­nyire fontos a, pártszervezetek belső életének, megjavítása ah­hoz, hogy kifelé jó munkát tud­janak végezni. A járási pártbi­zottságoknak e téren is segítsé­get kell nyújtaniok. Sajnos, az a helyzet, hogy általában csak a végrehajtó bizottságok viszik a munkát. Szükséges, hogy a nem függetlenített JB-tagok is segítsenek az alsóbb pártvezetés színvonalának megjavításában. Javasolta, hogy a megyei párt- bizottság nem függetlenített tag­jai is adjanak segítséget lefelé, mint Szarvas elvtárs, aki több esetben járt a járás egyes köz­ségeiben és utána elmondta ta­pasztalatait a JB tagjainak. Ez­zel sokat segített a JB-nek. A törr.egszervezetek egymásközti kapcsolatában is vannak javíta­ni valók. Például több hónapi tanakodás után sem jutottak el odáig a tiszalöki járási tanács és a járásbíróság vezetői, hogy » járási nápfrontbizoítságnak és r NEB-nek megfelelő helyisé­get utaltak volna ki, pedig van olyan helyiség, ami nincsen ki­használva kellően. Barczi Gyula elvtárs elmon­dotta, hogy a nyíregyházi járás­ban a megvizsgált pártszerveze­tekben a tagság jelentős többsé­ge végez pártmunkát. Ez azt mutatja, hogy pártszervezeteink birkóznak a feladatokkal. A le­vitt határozatok végrehajtásának segítésére azonban kevés idő jut a járási pártapparátus jelen­legi létszáma mellett. Tapaszta­lata szerint a dolgozó parasztság jelentős része a kis parcella irá­nyában gondolkodik. Ez egyben arra is fényt vet, hogy nem si­került megértetni még nagy tö­megekkel a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeit és szükségességét. Szamos statisztikai adattal iga­zolta, hogy nemcsak a szocialis­ta országokban, hanem a kapita­lista országokban is a kis par­cellák csökkenése és a nagy­üzemek kialakítása a jellemző napjainkban. Javasolta, hogy a megyei pártbizottság vizsgálja meg megyénkben a parasztgaz­daságok elaprózódásának ten­denciáját és mutassa meg té­nyekkel, adatokkal a kommu­nistáknak, ezeken át a dolgozó parasztságnak a kivezető utat, a szövetkezeti gazdálkodás ered­ményeit. Barczi elvtárs többek között rámutatott arra is, hogy a dolgozó parasztság körében növelni kell a felelősségtudatot Példát hozott fel arra, hogy egyes kisparasztok kérelmezték 1—2.000 forintos tartozásuk el­engedését, ugyanakkor.25—30.000 forintot tettek félre házvásár­lásra. Akadnak olyanok is — mondotta, — akik évekig hasz­náltak állami földet anélkül, hogy egy fillért is fizettek vol­na haszonbérbe. Az ilyen és ha­sonló hiányosságok megszünte­tésében sokat segíthetnek a ta­nácsok, a társadalmi szerveze­tek is, a kommunisták jó irá­nyításával. Kovács Sándor elvtárs, a má­tészalkai járási pártbizottság titkára a pártvezetés megjaví­tásával kapcsolatban ezeket mondotta: — A párt helyes politikájának végrehajtása rajtunk, kádere­ken múlik. Itt kell jelentősen előre lépni. Forduljunk teljes arccal az alapszervezeti vezető­ségek felé, segítsünk nekik, hogy javuljon munkánk színvonala, hogy erkölcsileg példaképek le­gyenek, hogy kellő politikai képzettséggel és általános mű­veltséggel rendelkezzenek. Az elemző és irányító munka a JB tagjaitól is magas képzettséget kíván. Ezért az önképzésre nagy gondot kell fordítani. Szektás, revizionista és más ellenséges nézetek is élnek a falvakban. De ezeket csak úgy lehet felis­merni, ha a tömegek között élünk és tanulunk klassziku­sainktól és az egyszerű embe­rektől. Pártunk politikája mel­lett határozott kiállásra van szükség. Aki ezt fél megtenni, nincsen helye a pártban. Kovács elvtárs foglalkozott a falusi értelmiség helyzetével is. Az orvosok és főleg a pedagó­gusok fontos segítséget adhat­nak az átszervezés feladatainak megvalósításában, ha törődünk velük és bevonjuk őket a mun­kába. A szakemberek összefogása nem megnyugtató Kovács elvtárs szerint. A mező- gazdasági szakemberek nagy ré­sze például csak a termelés nö­velésével törődik és elszigetelten dolgozik. Ismeretes, hogy a ket­tős feladat egyidejűleg vár megoldásra, tehát elválasztani nem helyes a többtermelést a szocialista átszervezéstől. Java­solta, hogy a tanács fogja össze egy-egy község különböző me­zőgazdasági szakembereit, :d5n- kint a társadalmi szervek köz­reműködésével tartsanak meg­beszélést, ahol tisztázzák a két feladat egységes végrehajtásá­nak kérdéseit. Fekszi elvtárs elmondotta többek között, hogy községeink­ben általában kevés létszámmal vannak képviselve a tanácsok­ban a tsz-tagok) amit a válasz­tások alkalmával majd figye­lembe kell venni. Készben ez is oka annak, hogy több községi tanács nem tűzte napirendre a termelőszövetkezetek és az ala­csonyabb típusú szövetkezeti mozgalom egyes kérdéseinek vizsgálatát. Sajnos, még a köz­ségi páit-ala pszervezetek közt is akad olyan, amelyik ezt mel­lőzte. Ezen változtatni kell a jövőben. Fekszi elvtárs szerint a községi pártvezetés megjavítá­sát négy oldalról kell szorgal­mazni: 1. Ismerjék meg a párt­Megkezdődött a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa Prága, (MTI): Pozsonyban május 16-án megkezdődött a Szlo* Vák Kommunista Párt kongresszusa. K. Bacilek, a Központi Bi­zottság első titkára számolt be a Központi Bizottság munkájáról é3 ismertette a soron következő feladatokat. Többek között hangoztatta: a pártnak világos álláspontja, hogy a magyar lakossággal való érintkezésnél helyénvaló a magyar, nyelv használata. Ugyanígy célszerű az is, hogy a magyar nyelvű dolgozók megtanulják a szlovák nyelvet. A burzsoá nacionalizmus minden formáját fel kell számolni, akár szlovák, magyar, vagy ukrán részről nyilatkozzék is meg. Erősödnek a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság kulturális kapcsolatai A Szovjetunió gépeket és be­rendezéseket szállít az Egyesült Arab Köztársaságnak, segít ipar- vállalatai tervezésében és építésé­ben, a geológiai kutatásokban, s magasképzettségű szakemberek nevelésében. Az Egyesült Arab Köztársaság különösen nagy jelentőséget tu­lajdonít az új gyárak számára ké­szülő szovjet berendezéseknek, amelyek valamennyi szükséges gépi berendezéssel ellátják az új vállalatokat. Az Egyesült Arab Köztársaságnak tehát nem kall különféle kapitalista cégektől vá­sárolnia a gyári felszereléseket, hanem mindezt egyetlen szovjet export-cégtől megkaphatja. A Szovjetunió műszaki segítsé­get nyújt a köztársaságnak a Kö­zel- és Közép-Kelet első atom­energiakutató tudományos köz­pontjának kialakításában. 1958- ban a szovjet szakértők segítsé­gével befejezik az atomreaktor és a nukleáris-elektronikus labora­tórium építését. A legkorszerűbb tudományos műszereket a Szov­jetunió térítés nélkül bocsátja az Egyesült Arab Köztársaság ren­delkezésére. Abdel Kaul-Al-Gibali egyipto­mi geológus a következőket mon­dotta a szovjet gépekről: „Kezelé­sük egyszerűbb, használatuk pe­dig előnyösebb, mint az amerikai gépeké. Már türelmetlenül várjuk a szovjet csőfúrókat, mert bizto­sak vagyunk abban, hogy a kor­szerű gépek jelentősen meggyorsít­ják majd munkánkat.” A két ország közötti baráti kapcsolatok megszilárdításában fontos szerepet játszanak a tudo­mányos és a kulturális cserék. 1957 végén V. Feszenkov aka­démikus vezetésével szovjet aszt-i ronómiai expedíció érkezett Egyip-i tómba, ahol a Nemzetközi Geofi­zikai Év számára végeztek meg­figyeléseket. Ugyanakkor a szov­jet tudósok szeretettel üdvözöl­ték Moszkvába látogató egyipto­mi kollegáikat, élükön D. Ahmed Riad Turk-kal, akik megismer-* kedtek a szovjet tudományos in­tézmények munkájával. Az Egyesült Arab Köztársaság népe meleg fogadtatásban részesí­tette az országukban vendég­szereplő „Nyírfácska” táncegyüt­test, a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttesét, s az ott bemuta­tásra kerülő szovjet dokumentum és játékfilmeket. Az egyiptomi közönség nagyra értékeli a je­lenleg Kairóban vendégszereplő Állami Akadémiai Nagy, Színház balettegyüttesének művészetét is. Ä lapok és folyóiratok rendszere, sen ismertetik és méltatják a szovjet kultúra követeinek sikeres fellépéseit. szervezetek vezetői a párt poli­tikáját, határozatait alaposan, és a végrehajtás feladatait osz- szák el az állami társadalmi szervezetek között. 2. Meg kell tanítani a vezetőséget a község politikai és gazdasági problémái­nak elemzésére, rétegpolitika ki­alakítására, a hangulat tanul­mányozására. 3. Helyesen ve­gyék számba az erőket, akikre támaszkodni lehet a végrehaj­tásban. 4. A konkrét feladatokat határidőre adják ki egyes elv­társaknak, akiket feladataik el­végzésére ki kell oktatni, a vég­rehajtás során segíteni és beszá­moltatni. Fekszi elvtárs hangsúlyozta a tanácsok tömegszervezeti jelle­gének érvényesítését. Van ered­mény itt, de nem mindenütt ki­elégítő a helyzet. Ezek okai töb­bek között a fluktuáció, a kép­zetlenség, egyes hatáskört meg­haladó döntések követelése bi­zonyos népszerűségre törekvő ta­nácstagok részéről, stb. Több községi pártszervezet vezetősége nem fordít kellő gondot a köz­ségpolitikai tervekre, amelyek pedig az egész község gazdaság; ás kulturális életének fejleszté­sét szolgálják. Ebben a munká­ban is ozükséges a pártirányí­tás, a kommunisták agitációs és mozgósító munkája. Nagyobb éberséget az osztályellenséggel szemben ! Fekszi elv társ, de több más felszólaló is, mélyrehatóan fog­lalkozott az ellenség elleni harc kérdéséivé.. Látnunk kell, hon­nan támad, milyen taktikával dolgozik ma az osztályellenség. Egyik mód az, amiről Fekszi elvtárs beszélt, hogy különféle adatok' elhallgatásával, dolgozó parasztnak tűntette fel magát a kulák és házat, földet igényelt . vissza, ltarkai elvtárs_ említette, hogy a tiszalöki járásban a ter­melőszövetkezetekbe igyekeznek beépülni és belülről bomlaszta­ni, minthogy nyiltan nem mer­nek fellépni. Dézsi elvtárs emlí­tette, hogy a nyírbátori járásban a kizsákmányolás kezd lábra- kapni. Egy kulák 3 személyt fo­gadott fel egész évre. Most. miután a munka nehezét elvé­geztette velük, elzavarta cselédé jeit, akiket be sem jelentett SZTK-t utánuk nem fizetett. — Mindezek az esetek arra inte­nek, hogy nagyobb éberséget ta­núsítsanak pártszervezeteink kommunistái a kulákok, veit csendőrök, katonatisztek, föld- birtokosok és más kizsákmá­nyoló elemek munkájával szem­ben és ahol a törvény megsze­gésével es kijátszásával talál­koznak,, törvényesen kell fellép­ni ellenük. Ez azonban csak egyik oldala az osztályharcnak. Szükséges leleplezni, feltárni a becsületes dolgozók előtt az ellen­ség megtévesztő cselekedeteinek célját, a dolgozók becsapásának körülményeit, hogy lássák: mi­lyen bűnt követett el, milyen büntetést érdemel. A vita során számos más kérdést is megvitattak, és töb­ben javaslatokat tettek a hatá­rozati javaslat kiegészítésére, Benkei András elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára összefoglalta a vita eredményét, majd ezután sor került a hatá­rozat megszavazására. A hatá­rozatot lapunk következő szá­mábansmertetj ük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom