Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-17 / 115. szám

VllSg proletariat t egyesüljetek! A KÖLCSEI TANÁCS MUNKÁ­JÁRÓL — EMBEREK, SORSOK NYOMABAN — SZÖVETKE­ZETI ASSZONYOK — NASSZER BUDAPESTEN — SZOMBAT! SPORTJEGYZETEK — A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI XV. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM Ara 50 fillér 1958. MÁJUS 17, SZOMBAT A nyírmihálydi t)j Elet Ter­melőszövetkezet elhatározta, hogy feleleveníti a szövetkeze­tek közötti versenyt, amellyel a termelés fokozását, tagjainak jólétét segíti elő. Az Üj Elet TSZ párosversenyre hívja az ugyancsak nyírbátori járásban működő nyirgyulaji Petőfi Ter­melőszövetkezetet és felkéri a járás valamennyi szövetkezetét a csatlakozásra, hogy egészséges versenyszellemben vetélkedjenek a jobb eredmények eléréséért. ★ A párosversenyre hívás főbb pontjai a következők: 1. A talajerő biztosítása ér­dekében a kapásnövények terü­letének 40 százalékán teljes is­tállótrágyázást végzünk. Műtrá­gyából alaptrágyaként 150 kilót, fejtrágyaként átlagban 50 kilót adunk a terület száz százalé­kán. A gabonák tarlójába csil­lagfürtöt vetünk zöldtrágyának és a terület többi részén másod- vetésű takarmányokat terme­lünk. 2. A növénytermelésben a tervhez viszonyítva a gabonafé­lék hozamát 26 százalékkal nö­‘ véljük. A kukoricánál 20, a ka­pásnövényeknél 23%-n® termés­eredmény-növekedést érünk el. A kertészeti termelés eredmé­nyeit 20 százalékai emeljük. A növényápolás és gépesítés terén a kapásoknak négyszeri kapálást adunk a speciális ápo­lási munkák mellett. Gépi mű­velést kap a géppel vetett ku­korica, amely a vetésterület 90 százalékát teszt ki. A gabonafé­lék aratását 60 százalékban gép- ! pel végezzük, ; 3. Állatállományunkat —'' mintegy 30 százalékos növelés­sel — úgy gyarapítjuk, hogy a szántóterületnek 100 holdjára 30 számosállat jusson. A tehénalio-; > mányt 100, a kocaállományt 200 százalékkal növeljük. Elérjük a 3000 literes tehenenként! hoza­mot, a borjúkat itatásosán ne­veljük , a juhszaporulatot 100 százalékossá tesszük, s 4 helyett 5 kiló lesz a gyapjú nyírási át-' lagsúlya juhonként. 4. Az árutermelésből az állat- állomány nagyban kiveszi ré­szét. 20 szarvasmarhát állítunk sőrébe, a sertés-szaporulatot és a meglévő — arra való — állo­mányt teljes egészében hízóba,J? illetve bacon-nevelésbe állítjuk. 500 tyúkfélét és 100 libát is állí • tunk be a magasabb áruterme­lés érdekében. 5. Időben és maradéktalanul teljesítjük az állam iránti köte­lezettségeinket. 6. Szervezeti életünkben és a gazdálkodásban szigorúan ra-; gaszkodunk az alapszabályhoz, s fokozzuk a termelési fegyelmet. Kérjük a nyírgyulaji Petőfi;; Termelőszövetkezetet, fogadja el versenyfelhívásunkat és ismé­telten felhívjuk a többi szövet-; kezetet, hogy kövessék ezt az utat. BODNAR JANOS tsz. elnök. KERESI SÁNDOR tsz. párttitkár. OROSZ GYÖRGY tsz. mezőgazdász. : Mint arról lapunkban már hfrt adtunk, 15-én, csütörtökön kétna­pos pártbizottsági ülés kezdődött, ahol a falusi pártmunka helyzetét vitatták meg. Beszámolót Benkei András elvtárs, a pártbizottság ; eLsö titkára tartott. A beszámoló néhány fontosabb pontját az aláb­biakban ismertetjük. Bevezetőjében Benkei elvtársi vázolta megyénk múltbeli helyze­tét. Szabol cs-Szatmárban 2603 ötven holdnál nagyobb földbirtok, illetve kulák-gazdaság volt. Ke­zükben volt 672 282 hold föld, va­gyis az összterület közel 60 szá­zaléka. Ennek a határtalan ki­zsákmányolásnak az 1945 ös fel- szabadulás vetett véget, amikor a földreform során 58 715 szegény­paraszt részesült juttatásban. Több mint huszonnégyezren ré- ; ;szesültek házhely-juttatásban é* 2668-an házjuttatásban. Jelenleg megyénk lakosságá­nak 78 százaléka mezőgaz­/Vagy jelentőségű újítás a Tiszalöki Erőműnél Huzamosabb idő óta magas a Tisza vízállása. A Tiszalöki Erő­műnél csütörtökön 94,5 méter volt a tengerszínt feletti vízma­gasság, amennyire régen volt példa. A hirtelen felmelegedés okozta az áradást. A tavaszi és zöld ár gyorsan következett, és még mindig emelkedés várható. A felsőtiszai községekből gyak­ran telefonálnak az Erőműhöz, mert azt hiszik, hogy talán a duzzasztás miatt emelkedik a vízszínt. Sajnos, egyelőre nem duzzaszthatnak, és az Erőmű sem adhat áramot az országnak. A hosszan tartó magas -úzállás visszavetette az Erőmű turbi­náit szerelő ganzisták, Klement- Gotwald-gyáriak és a Wertesz dolgozóinak munkáját is. Nem tudják beszerelni a turbinákat. Meg kell várni, amíg a víz­színt 92 méterre apad az Erő­műnél. Ez volt több szakember álláspontja, és úgy volt, hogy a munkásokat visszairányítják Budapestre. Azonban Kónya Árpád Klement-Gotwald-gyári főszerelőnek és Guth Gusztáv Ganz vagongyári mérnöknek si­került jobb megoldást találni. A munka vizsgálatánál jó ötle­tük akadt, melyből újítás szüle­telt. A turbinák beállítását a korábbi eljárástól eltérően a teljes beszerelés után is el tud­ják végezni. A lapátok beállí­tásakor a gépet görgők, csigák és daru segítségével fogják moz­gatni. Ezzel a II. számú turbinánál öt hét munkakiesést jelentő időt takarítottak meg, és megfelelő vízszínt elérése után nem hat hétre lesz szükség, hanem egy hónap múlva üzembe állíthatják a turbinát. Többmillió forint ér­tékű áramtermelést jelent ez az újítás, továbbá a másik két turbina üzembeállításánál nagy megtakarítást eredményez majd. dasági dolgzó, tíz százaléka munkás, 12 százaléka alkal­mazott és egyéb foglalkozású. Ez az arányszám is azt mu­tatja, hogy megyénkben külö­nös súllyal kell foglalkozni a parasztkérdéssel. Majd ismertette Benkei elvtárs- hogy a múlthoz viszonyítva mi­lyen változások történtek me­gyénk gazdasági és kulturális éleiében. A megváltozott életet tükröző statisztikái adatok ismertesse után a következő szavakkal foly­tatta előadását: Népi demokráciánk osztályviszo-, nyalt tulajdonviszonyaink jellege határozza meg. Történelmi jelen­tőségű az a változás, amely népi demokráciánk éveiben hazánk gazdasági rendjében, termelési vi­szonyaiban bekövetkezett, s ennek alapján az osztály viszonyok is megváltoztak. Hazánk termelési viszonyai még nem teljesen szó* cialista jellegűek, s így nem ázol? osztályviszonyai sem. Szerkezetére egyre inkább a szo­cialista társadalom osztálytagozo- dása jellemző. Népi demokráciánk állama osztályhelyzetét tekintve: proletárdiktatúra, melynek veze* tő ereje a munkásosztály. A ha­talmat a munkásosztály gyako­rolja, szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal. A dolgozó paraszt­ság magában foglalja mindazokat a parasztokat, akik nem kizsák­mányolok, akik részben a szo­cialista szektorokban dolgoznak, részben pedig egyéni gazdálkodást folytatnak. A dolgozó parasztság tehát gazdaságilag termelési mód­ját tekintve nem egységes osztály. Politikai tekintetben viszont egy­ségesen érdekelt a munkásosz­tállyal kötött szövetségben, a pro­letárdiktatúra megtartásában és megszilárdításában. Bátran haladjunk előre a megkezdett úton : — Dolgozó parasztságunk hely­zete igen sokat javult, bár e hely­zet az elmúlt évek gazdaságpoli­tikai hibái következtében és ál­talában a mezőgazdasági termelés elhanyagolása miatt nem volt tel­jesen kielégítő. Pártunk és kormányunk új intézkedései viszonylag rövid idő alatt nagyon kedvező irányban befolyásolták a dol­gozó parasztság politikai han­gulatát, állásfoglalását, és so­kat javítottak gazdasági hely­zetükön. Az elmúlt év tavaszán pártunk széleskörű munka és vita alapján kidolgozta agrárpoli'ikáját. Az agrárpolitika kulcskérdése a nép­gazdaság érdekeinek megfelelően a mezőgazdasági termelés fellen­dítése, a mezőgazdasági termelő­erők állandó fejlesztése, a mező- gazdaság nagyüzemi szocialista átszervezése. Az ellenforradalom után kialakult jó politikai han­gulatban és az egyre emelkedő termelési eredményekben benn 3 foglaltatik mindenek előtt a párt jól átgondolt parasztpolitikája az a sokoldalú, hathalós kormány- intézkedés, amelyek megfelelő, biztonságos termelést eredmé­nyeztek falun. Ezek összességük­ben a termelés fellendüléséhez, a városi lakosság ellátásának meg­javításához, a munkás-paraszt szövetség megszilárdulásához ve­zettek. Eredményezek továbbá a párt politikája iránti bizalom erősödését a parasztság soraiban. — bár ez a bizalom itt-ott még nem teljes, mert nem egy helyen attól félnek falun, hogy esetleg visszatérnek a 1 égi, hibás mód­szerek. Ahhoz, hogy a párt politikája iránti bizalom még mélyebb legyen, szükség van arra, hogy bátrán haladjunk előre a megkezdett úton. Szükség van arra, hogy elkerüljük a korábbi fő hibákat és nagyon alapos, átgondolt, tervszerű politikai munkával, helyes gazdasági intézkedésekkel, bá­tor kiállással, a pártmunká­ban minél jobb, ónálló, helyi politikát alakítsanak ki, hogy képesek legyünk a konkrét helyi viszonyokat megfelelő ala­possággal elemezni, és ennek megfelelően megtalálni a helyes megoldási módszereket. A dolgozó parasztság általában megelégedett a párt politikájával — Vizsgálataink során megálla­pítottuk, hogy a falusi lakosság túlnyomó többsége a párt politi­kája mellett áll, helyeslik a párt és a kormány határozatait és dol­goznak is azok végrehaj'ásán. A legtöbb községben helyes irány­ban fejlődik a párt tömegbefo- ■•lyása a parasztság egyes rétegei irányában, és ennek vannak olyan mutatói, hogy például egyes na­gyobb rendezvényekre mozgósí­tani tudják a falu lakosságának jelentős ^ részét. A megvizsgált községekben tapasztaltuk, hogy 3 parasztság a párt politikájáról ál­talában jó véleménnyel van. Kál- 1 lsem jenben, Nagyhalász község­ben és Nyíribronyban a dolgozo parasztokkal való beszélgetés foly­tán olyan képünk alakult ki, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet jónak tar'ják, bizako­dással tekintenek a jövő felé, bár itt-ott kimondatlanul felteszik a kérdést: meddig marad ez így? A kis- és középparasz'ság, addig, amíg a tsz-röl nincs szó, egyetért pártunk politikájával. A vizsgálat felszínre hozta azt is, hogy a falusi pártszervezetek kevés kivételtől eltekintve, nem fog­lalkoznak behatóan a külön­böző paraszti rétegekkel. Nincs velük megfelelő kap­csolat, emiatt nem ismerik eléggé a parasztság hangula­tát és nem is tudnak választ adni sok esetben az egyénileg dolgozó parasztok körében fel­merülő problémákra. A falusi lakosság különböző réte­geivel való differenciált foglalko­zás jelenleg még eléggé kezdetle­ges. Általában gyenge és sokszor alacsony színvonalú a falvakban élő nagyszámú félproletár mező- gazdasági munkások között végzett politikai munka. A kis- és közép­parasztság — akik a falu lakos­ságának nagy többségét alkotják — körében végzett politikai mun­ka is sok kívánnivalót hagy maga után, esetenként még alacsony színvonalú a politikai munka, annak ellenére, hogy a falu kü­lönböző politikai és társadalmi szervezeteiben elég jelentős szám­mal vannak képviselve. Az igaz, hogy úgy a kis-, mint a középpa­rasztság népi demokráciánk hive, de abban mindkettő gondolkodási módja jórészt megegyezik, hogy minden maradjon úgy, ahogy je­lenleg van. Nem ellenségei a szö­(Folytalás a 2. oldalon.) :: <4 .falusi yártmunha höxpunti kérdése 1 \A terméshozamok állandó növelése, a szocialista mezőgazdaság *:: ■! megvalósítása A megyei pártbizottság ülésének beszámolója VERSEMYEZZ ÜNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom