Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-17 / 115. szám
2 KELETM AG VARCmSZAG rSSS, MÁJUS 11, SZOMBAT A megyei pártbizottság ülésének beszámolója (Folytatás az 1, oldalról.) vetkezeti gazdálkodásnak, a teáról általában nem lenézően neszéinek, de különösebben nem hívei a szövetkezeti gondolatnak. A jó szövetkezetről jó az egyéni parasztok véleménye — Az is igaz, hogy a jól gazdálkodó tsz-eKi'e másképp reagálnak. mint a gyenge fcsz-ekre. Mis a véleménye a nagycserkeszi -ásás Középparasztságnak az ottani Űj Élet TSZ gazdaságáról, mint például a vajai dolgozó parasztoknak a községben levő termelőszövetkezetről. Nagyon jól ismerik az említett két községben a termelőszövetkezetek termelési eredményeit, és tudják, hogy ez felette van az egyénileg dolgozó parasztok 'termelésének. Például a nagycserkeszi Üj Élet TSZ 19ö"-ben búzából 13,1 métermáz6át termelt holdanként, az egyénileg dolgozó parasztok csak 10 2 mázsát. Vagy ugyanez a tsz holdanként 145 mázsa burgonyát termelt, az egyéni parasztok 82 mázsát. Azt is tudják az egész községben, hogy a termelőszövetkezeti tagok kivétel nélkül két-három disznót öltek az idén. Ezzel szemben Va ja községben a kis- és középparasztoknak olyan véleményük van. hogy ők jobban élnek, mint a osztagok. Mivel a tsz nem megfelelően gazdálkodik, a jól gazdálkodó kis- és középparasztoknak' ténylegesen több is a jövedelmük, mint a tsz-tagoké. A lehetőség azonban megvan már ebben az eszténdőben is, hogy a vajai termelőszövetkezeti tagok is elérjek a középparaszti életszínvonalat. Népszerűsítsük tovább a 3004-cs kormányrendeletet Az egyénileg dolgozó parasztság körében gyakran találkozunk olyan véleménnyel, hogy túlzott mértékűnek tartják azokat a gazdasági kedvezményeket, amelyeket a kormány a termelőszövetkezetek részére biztosít. Ezt ücülönösen a 3004-cs kormányrendelet nyilvánosságra hozatala óta hangoztatják szélesebb körben. To ár hozzá kell tennünk, hogy a 3C04-es kormányrendelet magyarázása, népszerűsítése tekintetében igen sokkal adósok vagyunk a termelőszövetkezetekben is. Halion lóan vetőd.nek fel olyan problémák i*, hogy a termelési biztonság fogalma alatt a „kisparcella- bistonság” fogalmát értik. Emögött nyilván az húzódik meg, hogy a termelési biztonság túlhangsúlyozása címén az egyéni kisáni-termelési viszonyokat akarják konzerválni. Ebből az elgondolásból kiindulva sérelmezik az újonnan megállapított adórendszert és olyan véleményekkel is találkoznunk, hogy helyesebb volna az áraka* hosszú időre rögzíteni, mert így nagyobb lenne a termelési biztonság. Bár nem általános, de egyes helyeken fölvetik, hogy drágálják az iparcikkeket. Emögött kimondva, vagy kimondatlanul bizonyos fokú munkásellenesség húzódik meg. Néhol azt is fölvetették, hogy az ellenforradalom idején a parasztok szilárdabban kiálltak a szocialista rendszer védelme mellett, mint a városi munkások. Ez a szemlélet téves, mert a munkásosztályt összekeverik a városi lumpen proletár és huligán elemekkel. A felvilágosító munkával községi pártszervezeteinknek ezen a területen is előbbre kell Jutni. Igén megnőve keilet! falun a kulturális igénv — Nagyarányú az a fejlődés, melyet a dolgozó parasztság politikai, szakmai és kulturális nevelése terén eddig elértünk. A megvizsgált községekben szinte kivétel nélkül azt tapasztaltuk, hogy a dolgozó parasztok még magasabb szán vonalon, még tartalmasabban igénylik a politikai és kulturális nevelést. Azokban a községekben, ahol nincs villany vagy kultúrház, ott igényként vetik fel a kérdés megoldását, még úgy is, hogy bizonyos állami támogatás mellett társadalmi segítséget is nyújtanának. Ahol mozi vaui, ott általában az a tapasztalat, hogy az előadások látogatottak. A lehetőségekhez viszonyítva elég nagyszámú az újságolvasás, és a rádió-előfizetők száma. Kállósemjénben több mint 200 családnak van rádiója, több mint 230 dolgozó paraszt járat újságot. Nagyhalász községben több mint 1200 darab különböző újság Jár. — Igen lá'ogatottak voltak a különféle szaktanfolyamok. A szakpropaganda kedvező hatását sok szempontból le lehet mérni, mint például a minőségi állattartásra való törekvés, műtrágyázás, kisgépek vásárlása stb. Nagyhalász községben az elmúlt évben négyszer annyi műtrágyát használtak, mint 1054-ben. Általános a hangulat úgy a termelőszövetkezetekben, mint az egyénileg dolgozók között, hogy több szakpropagandát kapjanak. és ismertessék velük az élenjáró módszereket, termelési tapasztalatokat. Pártszervezeteink általában foglalkoznak a dolgozó parasztsággal pártnapokon, falugyűléseken, ahol ismertetik a párt és a kormány fontosabb ha'ározatait, rendeletéit. Ezen túl kevés a felvilágosító politikai munka, a kisgyűlések tartása és az egyéni agitáció. A kis- és középparasztok erős magántulajdonosi beállítottságuknál fogva a párt- és kormányrendeletekből leginkább azt keresik, hogy milyen anyagi lehetőséget biztosít, számukra. Amennyiben anyagi kötelezettséget ró rájuk, úgy különböző, a párt és a kormány politikájára káros véleményeké alakítanak ki maguk között. Ez a helyzet különösen indokolja, hogy pártszervezeteink tervszerűen végezzenek közöttük agitációs, po-, litikai munkát. Sokkal nagyobb tekintélye van annak a pártszervezetnek. amely módszerében is megfelelő, őszinte, s nyílt politikai munkát végez a dolgozó parasztság körében. Van tennivaló azon a téren is, hogy a tömegszervezetekben dolgozó párttagok, pártonkívülíek, tsz és egyénileg dolgozó i a párthatározatok végrehajtása ! parasztok sajátos módszereikkel, I.érdekében fejtsenek ki munkát. A munkásosztály legszilárdabb támasza falun a szövetkezeti parasztság A termelőszövetkezetek tagsága számarányukhoz Viszonyítva komoly tényezőt jelent a fala politikai életében. A iegszilárdabban kiállnak pártunk politikája mellett, és nagy részük aktívan kapcsolódik be a község politikai, kulturális életébe. Bátran kiállnak a szövetkezeti eszme mellett, és mindinkább beszélnek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Tekintélyüket növeli, hogy általában jobban élnek, mint a kisparasztok, esetenként a középparasztoknál is több a jövedelmük. A szövetkezeti parasztok mellett a félproletárok rétege számottevő a falu életében, akik állásfoglalásaikban legközelebb állnak a párt politikáiéhoz, a munkásosztályhoz. A közsági párt-, állami és társadalmi szervek keveset foglalkoznak ezzel a réteggel. Többen rá vannak utalva, hogy a kulákok, esetleg a középparasztok segítségét igénybe vegyék, s ezért igauzsora címén dolgoznak a kapott segítség ellenében. Ök használják az állami tar- talékföldek nagyr észét. A párt- és lanácssfccrveknek úgy kell ezzel a réteggel foglalkozni, hogy közelebb kerüljenek a termelőszövetkezetekhez és a használatukban lévő földdel oda belépjenek, vagy azon új tsz-t alakítsanak. — A községek lakosságának túlnyomó többségét a kis- és középparasztság teszi ki. Politikai állásfoglalásuk, hangulatuk álta- . Iában kielégítőnek mondható, Helyzetüket igen kifejezően Tóth Gábor hat holdas nagyecsedi dolgozó paraszt így jellemezte: „Nincs már szegénység nálunk, amióta élek, ilyen jól még nem ment a sorsom soha.” A falusi pártszer— A termelőszövetkezetek elkészült tervei azt mutatják, hogy többségükben a belterjesebb gazdálkodásra törekszenek. Eddig túl magas volt a kenyérgabona-termelés, most ennek vetésterületét csökkentették. Kedvezően alakult a cukorrépa vetésterülete, hasonlóan a pillangósok is emelkedést mutatnak. -Nem indokolt és nem helyes, hogy a kukorica vetésterülete a múlt évi 12.3 százalékról 10.7 százalékra csökkent. Javulás mutatkozik a talajerő-utánpótlás terén is. Míg a múlt évben 89 mázsa istállótiágya jutott egy holdra, ez az idén 141 mázsára emelkedik, amellett, hogy a trágyázandó terület is 4 százalékka' növeszik. A múlt évi 65 kilogram- mos mútrágya-felhasználássai szemben az idei tervadatek szerint 102 kiló jut minden holdra. —■ A múlt évben 100 katasztrá- lis hold szántóra sertésből 13.5 jutott, az idén pedig 20.9 darab, szarvasmarhából 4.3, az idén pe— A termelőszövetkezetek a 3004-es kormányhatározatot jól kihasználva, igen nagy mértékű beruházásokat eszközölnek ebben az évben. Az ússz be ru h ázás több mint 50 millió forintot tesz ki a szövetkezetekben. Kedvező jelenség, hogy ennek 41.8 szú-, zaléka az építkezések költsége, 24.7 százaléka pedig állatvásárlásra megy. A termelőszövetkezetek ezekből a bevezetek fontos feladata, hogy ehhez a réteghez úgy is közelebb kerüljenek, hogy a leghaladóbb gondolkodásúakat felvegyék a párt tagjai sorába. Felvilágosító munkával hassanak rájuk, hogy jövedelmük minél nagyobb részét a termelés elősegítésére fordítsák. Közöttük nagy álliatatosság- gal kell szervezni a szövetke- ' zeti gazdagodás minden formáját, az egyszerű társulástól a termelőszövetkezetekig. A falusi osztályellenségről szólva Benkei elvtárs elmondotta, hogy a jövőben e réteg aktivizálódására számíthatunk, ezért fokozottabb éberségre van szükség,. Figyelmeztetett arra, hogy a falusi osztályellenség alatt , necsak a kulákságot értsük. Aknamunkájuk egyik célpontja a termelőszövetkezet. Próbálják maguknak megnyerni a termelőszövetkezethez közelebb álló volt cselédeiket, harmadosaikat. Igyekeznek, — különösen a volt csendőrök — termelőszövetkezetekbe befurakodni; a volt katonatisztek és Horthy-tisztviselők pedig az értelmiség közelébe férkőzni. Több heiyen a nacionalizmus, sovinizmus szítása mellett különböző háborús rémhíreket is terjesztenek. Falusi pártszervezeteinknek sokkal elmélyültebb ideológiai, leleplező, felvilágosító munkát kell végezni az osztályellenséggel szembeni harcban, A falusi pártszervezetek belső életének részletes elemzése után a termelőszövetkezeti mozgalom ismertetésére tért át Benkei elvtárs. dig 8.3, juhból tavaly 41.9 darab, az idén 71.6 darab. A fejlődés általában jónak mondható a szarvasmarhatenyésztés terén, azonban a fehérgyarmati, csenge- ri, vásárosnaményi és baktai járásokban kevés a 100 holdra jutó tehénsűrűség. A baromfitenyésztéssel még mindig problémák vannak termelőszövetkezeteinkben. — Sokat javmit a gépállomások és a termelőszövetkezetek kapcsolata. A gépállomási agronómusok 56 termelőszövetkezetben teljesen, 135 szövetkezetben pedig részlegesen vettek részt a terv, elkészítésében. Egészen ritka esetben történik már minőségi kifogásolás a gépállomás munkájával kapcsolatban. Tovább kell lépni a gépállomásoknak, részben a politikai szervező munka terén, részben pedig a komplex gépesítés irányában. Főként a növényápolás és betakarítás terén. ruházásokbói a korábbinál sokkal nagyobb részt — 36.2 százalékot — kívánnak saját erőből megvalósítani. —- A-tagok mnukáegység-része- sedése az . elmúlt évihez viszonyítva az egy munkaegység értékét tekintve nem emelkedik, viszont az egy tagra és egy családra eső részesedés mégis több lesz, mint a múlt évben. Mert több munkaegységet írnak a tagoknak mivel november 1-től rendszeresen vezetik a teljesítéseket. — A termelőszövetkezeti tagság szervezeti egysége sokkal jobb, mint bármikor volt a korábbi évek folyamán. Ez elsősorban a munkához való viszonyban jelentkezik. A tagság egységéhez hozzájárul hogy a új tagok felvételénél, aj új belépőkkel szemben komoly feltételeket támasztottak, annyira, hogy ez sok esetben már túlzásnak is nevezhető; gyakori volt ai is, hogy szektás hibává alakult. — A termelőszövetkezetek tag-' jainak öntudata igen sokat fejlő dött. A Politikai Bizottság határozata és a 3004-es számú ken mányhatározat még tovább erő sitette ezt az öntudatot a szövetkezeti tagokban, látják, hogy ál állam és a párt mögöttük áll "éf támogatja a termelőszövetkezet tagok munkáját. Fel kell számolni a tsz-eken belüli szektásságot — Termelőszövetkezeteink egy-- része elérte a középparaszti életszínvonalat, zömükben pedig az 5-6 holdas kisparaszti-gazdaságok életszínvonalát. Minden lehetőség megvan arra, hogy a félproletárok és a kisparasztok már ebben az évben nagyobb számmal lépje- nek a termelőszövetkezetekbe. A: 1953-ban öt évre kiadott kisha- szonbérleti földek szerződésideje lejárt. Jó felvilágosító munkával számos szegényparaszt ezzel a kishaszonbérleti földdel együtt tagja lehet ez év őszén a meglévő szövetkezeteknek, illetve új szövetkezetei alakíthatnak. — Számos helyen azonban az a tapasztalat, hogy ■még mindig nagyfokú a szék. tásság. Egyes tsz-ck vezetői szinte mesterségesen akadályozzák, hogy a tsz. tagok tevékenyen bekapcsolódjanak a község politikai, társadalmi életébe, nehogy ezzel is köze- lebb kerüljenek az egyénileg dolgozó parasztokhoz. Elzárkózottságukat majdnem min- denütt azzal magyarázzák, hogy kevés a föld, és agrárproletárokat vagy szegényparasztokat nem tudnak felvenni. Legtöbb esetben az a helyzet, hogy ezek a szövetkezetek nem gondoskodnak arról, hogy jól jövedelmező, munkaigényes növények termelésével lógta1- kozzanak, hogy ezáltal Tehetőséget adjanak a földdel nem rendelkezők tsz-be való belépésére is. — A szektásság felszámolására több termelőszövetkezetben jó kezdeményezések születtek. A nagyhalászi Petőfi TSZ-ben, a nagycserkeszi Üj Életben és a tiszavasvári Munkában öntevékenyen, a legjobb tsz. tagokból külön agitációs brigádot szerveztek, akik rendszeresen foglalkoznak s termelőszövetkezetek népszerűsítésével. Benkei elvtárs a továbbiakban részletesen foglalkozott a különféle mezőgazdasági társulások és szakcsoportok létesítésének kérdé sével. A meglévő lehetőségekkel párt-, állami- és földművesszövetkezeti szerveink nem élnek kellőképpen. Még a funkcionáriusok egyrésze is mindig lebecsülik az alacsony típusú szövetkezés jelentőségét. A mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy pártszervezeteink a legmesszebbmenőkig segítsék elő a társulások és szakcsoportok alakítását, illetve a működő alacsonyabb típusok megfelelő alapszabály szerinti gazdálkodását. Behatóan foglalkozott Benkei elvtárs, a gépállomások, állami gazdaságok és földművesszövetkezetek helyzetével, majd másfél napos vitára került sor, aminek ismertetésére és a hozott határozatra még visszatérünk. Nagyot leptek előre termelőszövetkezeteink a belterjesség útján A beruházások 36 százalékát, saját erőből oldják meg a tsz-ek
