Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-15 / 113. szám
1355. MÁJUS 15. CSÜTÖRTÖK RELETMAGVARORSZÁG 3 az Hogyan segíti körzeti földmüvesszövetkezet a termelőszövetkezeteket? A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK RE komoly, felelősségteljes feladatokat ró a 3004-es kormányrendelet. Nem ma jelent meg, s így joggal kutatjuk: eleget tesznek-e az abban foglaltaknak. Tanulságként, az Ökö- ritófülpösön tapasztaltakat tárjuk az olvasók elé, Hallgassuk meg mint mond Tárcái Zsigmond igazgatósagi elnök a tsz-ekkel való együttműködésről. — Február elejétől dolgozom a szövetkezetnél — kezdte mondanivalóját. A tavaszi választásnál — az egyénileg dolgozó parasztokkal egyetértésben — mind a négy tsz. egy-egy tagot küldhetett a választott vezetőségbe. így a személyi kapcsolat egyik lényeges feltételét megteremtettük. Tagjainkat pedig szövetkezeti szellemben neveljük, s fokozatosan ráneveljük a közösségi útra. Például négy tagunk lépett be a „Béke Őre” TSZ-be a tavaszon. Tagságunk égyrésze pedig gyümölcstermelő szakcsoportban tanulgatja az Összefogás erejét. A MŰTRÁGYÁT, növényvédő- szert, gazdasági felszereléseket es egyéb ipari termékeket nálunk szerzik be, kiskereskedelmi áruforgalmunk egy harmadát a tsz-ek adják. Viszont amit értékesíteni akarnak, szívesen átvesszük a szövetkezetektől és külön-külön a tagoktól is. Sok burgonyát, cukrot, mákot és egyéb cikkeket vásárolunk tőlük. Egy mondatban: testvéries a viszony közöttünk. Hogy vélekedik Farkas Ignác, a szövetkezet agronómusa? — Az elnökünkkel egy időben kerültem ide — magyarázta. — Mivel itt élünk, kölcsönösen ismerjük egymást a tsz-ek vezetőivel és tagjaival..; Nem okozott különösebb gondot azonnali felkeresésük és a közös teendők megbeszélése. Többek közt együtt állítottuk össze az Űj Élet és a Haladó TSZ védekezőszer-szükségletét. Időben megkaptak mindent. Legutóbb pedig két napig ültettem a tagokkal facsemetéket a Béke őre TSZ-ben. öt holdat telepítenek. Legtöbbet nekik segítek, mert nincs agronómusuk, kevés a földjük és sók munkaigényes növényt termelnek hasznuk növelése érdekében. A minap a kertészük érdeklődött, hogy pircsbimbóban mivel permetezzen? „Holló 10”-el akart... Bordói levet javasoltam. — A CUKORRÉPÁNÁL szintén elkelnek a tanácsaim. Igaz, már a Haladó és az Űj Élet TSZ-el megvétettem két, illetve három sarabolót. Gyorsabban és kevesebb erővel végezhetik a cukorrépa művelését. Sajnálom, hogy az Űj Élet TSZ visszamondott 30 hold szarvaskerepet. Ezreseket dobtak el maguktól. — Szóval általában jól megvagyunk egymással. Kiss Józsefnek, a Béke őre TSZ elnökének már akad néhány egészséges javaslata Is a jövőre nézve. — Nem panaszkodom — szólott — kölcsönös bizalmon alapszik barátságunk. Elmondhatom, amikor megkaptuk a gyümölcsfákat, az agronómus elvtárs rögtön jelentkezett az ültetésre. Állta a szavát. A korábbi években még Nyíregyházát is bejártuk permetszerért. Az idén helyben megvásárolhattuk... Három napon belül beszerezték a kért rögtörő boronát is, Sorolhatnám még tovább a támogatás bizonyítékait. De hozzáte- hetem, mi sem maradunk adósak. — ÉLNI SZERETNÉK az alkalommal és lenne néhány javaslatom, vagy tanácsom, kezdjük a boltnál. Az egyéniekkel egyetemben hajnalban kelünk. Nem ártana, ha a boltos korábban húzná fel. a rollót. Sok korai zöldséget és gyümölcsöt, termelünk. Például három holdról legalább 60 .mázsa zöldborsót szedünk. Kasszámra lesz körténk. Bosszantana, ha az nyakunkon maradna. Frissen, jó áron és helyben szeretnénk átadni. — 130 darab fejősjuhunk is van. Elsejétől megkezdhettük A dolgozó parasztokkal kössenek szerződést növényápolásra A földművesszövetkezetek az utóbbi hetekben sokkal meggyőzőbben érvelnek a gépi munkák igénybevétele mellett, mint azelőtt. A dolgozó parasztokat a munka összetorlódása ugyancsak * szerzödéskötésekie késztette. A szövetkezetek közül továbbra te.a nyíregyházi földművesszövetkezet vezet. Például szántási szerződéses tervüket csaknem 150 százalékra teljesítették. A namé- hyi járásban megháromszorozódott a szel ződéskötések száma, örvendetesen javult a tiszalöki és a bak'ai járásban is a szerződéskötési kedv. Azonban a gyarmati és csengeri járásban még ma sem mozdult meg a gépi szerződéskötés. Az Utóbbi járás szövetkezetei a talajmunkában még a 20 százalékos tei vteljesítest sem érik el. A gépállomások az utóbbi napokban szervezettebben végzik munkájukat. Többet törődnek az egyéniek szántásával. A vállalt kötelezettségük közel háromnegyed részét elvégezték. A szövetkezeteket •— a dolgozó parasztok szerződéskötési kedvének, szándékának fokozódása és a gépállomások tervszerűbb munkája — ösztönözze a növényápolásra kötendő szerződések népszerűsítésére. Az egyéni termelők többsége alkalmazta a kukorica, burgonya stb. sorvetését es nem okoz különösebb nehézséget a gépi művelés. volna a fejést. De kinek adjuk el a tejet? Segíthetne a szövetkezet a „zörgetésben”. — E hónapban 10 darab tehenet és 20 darab „Comwald” sertést állítunk be. Kell a takarmány, de azért kerül majd el- adnivaió is. Porosaiméra szállítjuk. Kérdem, helyben nem lehetne ideiglenes szénatelepet felállítani? — örülünk annak, hogy a tsz. önállóan szállíthat gyümölcsöt, Gondoskodunk a minőségi almatermelésről, a szakszerű válogatásról és csomagolásról. Viszont a MÉK nagyobb hangot üssön a Számos-menti gyümölcsöknek! Ne féljen, nem lesz miért szégyenkeznie! — MEGMONDOM ŐSZINTÉN, azért szóltam minderről, mert a keserves, küszködő időjárás ellenére a borsónk, tavaszi árpánk, mákunk és más korai tavaszi vetésünk kikelt és terveinket valóra váltjuk. De szeretnénk hasznát is látni! Márpedig ha a termelés ránk tartozik, viszont, az értékesítés .lórészén a szövetkezet törje a fejét. S inkább most . kezdje meg, minthogy később önkritikázma kelljen;;: Akkor továbbra is „szent lesz a béke” — fejezte be Kiss elvtárs. Mindent összevetve: nincs lényegesebb hiba az ököritóíülpö- si szövetkezetek közti együttműködésben. S annak örülnénk, ha a megye szövekezetei .. egészénél hasonló példákkal találkoznánk. Hiszen csak így jutunk előbbre a. falu arculatának, életének átalakításával. V. Gy. A ftlünőszei* figyelmébe Konc Elek, a vitkai földműves szövetkezet termelési felelőse mondta el a következőket: A vitkai egyéni gazdálkodók minden mennyiségű műtrágyát feLhaszúinak. Eddig nem tudtak annyit vinni, hogy el ne kelne. Már az állomásról széthordják és üresen láíonganak a 150 mázsát befogadó raktáruk. Sőt: segítenek a termelőknek megtudni, melyik faluban akad felesleges műtrágya. A napokban ükre látogattak el. S amíg a vitkai szövetkezetnél egy kiló műtrágyát sem lehetett összekaparni, az ottani szövetkezetnél mintegy £50 mázsa műtrágya keményedéit össze az egyik széljárta pajtában. A titkai cukorrépatermelők a 65 mázsa műtrágyát is a vásárosnaményi raktárból kaptak meg. Még darabosabb volt, mint az Ilkről vásárolt. Csákánynyal kellett szétverni! Ezek után két javaslatunk vaa a Münőszer számára: Az egyik az, hogy az Igények szerint osszák el a műtrágyát, Az a falu, amelyik többet hasinál fel, többet is kapjon! A másik pedig az, hogy jefo* ban vegyék számításba a vasút* állomással és raktárral rendel- kező községeket. Biztosítottabb lesz így a gyors és a kevés kiadással járó elszáUítáe — esetleg más falvakba, — s a műtrá-* gja minőségének megóvása. A vitkaiak nem győződtek meg arról, hogy ez így If rum. Sőt, a saját bőrünkön az ellenkezőjét tapasztalták. Nehéz eset változtatni a dolgon? Szerintünk nem, csak körültekintőbben, megfontoltabban és szervezettebben kell megoldani a műtrágya elosztását és raktározását. Vegyszeres gyomirtásról tartottunk előadást Lányán és Tisxa&xalhán A beregi agyagos, mély talajon nagyot késett a tavasz és a, kultúrnövények fejlődése elmaradt. Annál, erőteljesebb, veszedelmesebb a gyomfeltörés. A szúrónak, (acatnak) meg valóssággal használ a hűvösebb időjárás és veszélyesen szaporodik. A beregi tsz-eknek és egyénileg dolgozó parasztoknak kevés idejük van — a szántás- vetés kitolódása miatt — a gyomirtásra, s ezért igen sokat használna a vegyszeres gyomirtás alkalmazása. Azonban az illetékes szervek — köztük a földművesszövetkezetek — általában megfeledkeztek ennek propagálásáról. Például Lónyán a múlt esztendőben sikeres bemutatót tartottak — de az idén nem folytatták a munkát. Ebből a nemtörődömségből igyekeztünk felrázni a község vezetőit, s nem csak Itt, hanem Tíszaszalkán is filmvetítéssel egybekötött előadást tartottunk » MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya részéről. A jelenlévő tsz* tagok és gazdálkodók elismerően» nyilatkoztak. Sőt a lányai tsz-l 100 katasztrális holdra kötött»! szerződést a kállósemjéni Növényvédő Állomással vegyszeres gyomirtásra. A földmüvesszövetkezet vezetősége pedig megrendelte a szert 50 katasztrális hold egyéni gabonaterület permetezéséhez. A tíszasaalkaiakra sem maradt hatástalan az előadás. A szövetkezet vezetősége megígérte: előhozza a pincében tárolt ? kiló védekezőszert és napokon belül megtartják a bemutatót A termelők szívesen hallgatták meg a szakszerű gyümölcstermelésről elmondottakat is és figyelemmel nézték 1 az erről; szóló filmeket Bánkovi Andrá* agronómus. 4>AAAAMAAA>AAAAAAAAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Negyvenöt vitkai gasda összefogása 1955 nyarán a MÉSZÖV elhatározta: megkedveltet! megyénk dolgozó parasztjaival a mészisza- pos talajjavítást. Elsősorban a naményi, gyarmati és csengeri járások vasútállomással rendelkező községeit kerestük fel, ahol a legnagyobb szükségét láttuk a talajjavításnak. Fáradozásaink kudarcba fulladtak a dolgozó pai aszfság meg nem értése miatt. Bántott bennünket a vereség, mert a termelők javát akartuk. De nem keseredtünk el, s nagyon vártuk, melyik faluban születik meg a kezdeményezés. Alig telt el két esemény dús esztendő, mikor a kora tavaszon jött a hír, hogy a vi'kai egyénileg dolgozó parasztok mésziszapos ta- lajjavitasra szervezkednek. Fapp Béla szövetkezeti agronómusnak, 3 hírhozónak nyomban megígértük, nem felejtkezünk meg a segítségtől. Így vetődtünk el .Vitkára a minap. Az ag- ronómust nem találtuk otthon, de Szilágyi Géza ügyvezető, Konc Elek termelési felelős és Simon János gazdasági felügyelő szívesen adott tájékoztatást. ,— Az egész úgy kezdődött — magyarázta Konc Elek „ezüstkalászos”, nyolc holdas gazda —, hogy a múlt őszszel a helyi Kossu'h TSZ eldöntötte: a Kraszna-Szamosközi és az út menti földjét mésziszapolja ... Nem teketóriáztak sokáig, megvizsgáltatták a talajt. Kellett a mésziszap. Amint jött a falunkba az elvtáis, láthaUa a műút melletti talajjavítást. Csakugyan láttam a szántásból ki-kikandiká-' ló fehér rögöket. Ezüstként verték vissza a napsugarakat. Mindez — folytatta — gondolkodóba ejtette az egyénieket. De az illetékesek előtt nem merték, szóvátenni. Sőt, a tanácscsal együtt Indított tanfolyamra is alig néhá- nyan jöttek el. Előbb bosszankodjunk, majd kitaláltuk, hogy feltérképezzük a községet és egy-egy jól termelő gazda házánál beszéljük meg a mezőgazdasági teendőket, szóbahozva a talajjavítást is. Mintegy 15 gyűlést tartottunk hárman. A két agronómus. meg én. A nyolc kilométerre levő tanyákra szintén elérkeztünk. A község csaknem 350 gazdájából legalább 200- an vettek részt ezeken a beszélge téseken. — Már akkor többen jelentkeztek talaijaví- tasra — egészítette ki Szilágyi elvtárs. — Meet pedig 45-en vannak — Vagy 58 holdra —* toldotta meg a termelési felelős. — A földjük a tsz-szel szomszédos .. ■» Ott, a Kraszán túl. — Csak már jönne a debreceni Talajjavító Vállalat —kapott.a szóm Simon János, r-r. Azon- nyomban elküldtük a levelet. Választ, még nem kaptunk rá. Kellemetlen lenne, ha szégyenben maradnánk az egyéniek előtt. Megegyeztünk, hogy mi majd felkeressük a Talajjavító Vállalatot. Igaz, a tavasz elszaladt, de aratás után hozzá lehetne fogni. Ebben reménykednek a gazdák is. Milyen jó lenne, ha e kezdeménj-ezés kiszele- sedne a megyénk sokka'i rosszabb talajú községeinek egyénileg gazdálkodói kozott is! Varja GyuUt
