Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-15 / 113. szám
KELETMAGI ARORSZA G 1SSS. MÁJUS 15, CSÜTÖRTÖK Mit javasol Goldstein Sándor járási bizottsági elnök? Miért bánnak mostohán szövetkezeti nőbizottságokkal a mátészalkai járásban? Goldstein Sándor évek óta szakszervezeti funkcionál ius. Jelenleg a KPVDSZ nyírbátori járási bizottságának elnöke. Felkerestük, hogy elbeszélgessünk általában a szervezeti életről, s különösen a hozzáértő, becsületes vezetésről. Szakszervezeti életünk gyorsabb ütemű kialakításának egyik legnagyobb gátját — kezdte a maga megfontoltságával — funkcionáriusaink gyenge felkészültségében, hozzá nem értésében látom. Az akarás nem mindig párosul az ismeretekkel, a széles körű látókörrel. Pedig e/. együtt hozná meg a gyümölcsét. Igen örültem az egyhónapos elnökképző tanfolyamon való t észvételnek; — Sokat tanult? — Igen! S még többet, ha nem „házasítottak” volna esszé bennünket a testvér szakszervezetek vezetőivel. Mindnelj megvan a saját problémája! Meg Megan a harmadik tejszövetkezet megyénkben Huszonkilenc fehérgyarmati dolgozó paraszt fogott össze egy tej- szövetkezet életrehívásával. Az alapszabály-tervezet megvitatása és elfogadása után megválasztották a hattagú igazgatóságot és a három tagú felügyelő bizottságot, va.la.mint ezek egy-egy póttagját. Többek közt beválasztották a Tehetőségbe Bartha Gyula, Varga Lajos és Armos Zsígmond tekintélyes dolgozó parasztokat. Az Élelmiszeripari Minisztérium «gyeiért a dolgozó parasztság kezdeményezésével és hozzájárult a tejszövetkezet engedélyének kiadásához, tegyük hozzá, a tisztségviselőknek csak egy töredéke vett részt. A többség kimaradt! — Mit javasol az oktatás kibővítésére? •— Egyéves reszortonként! levelező tanfolyamot. Az elnököknek. bér-, kultúi gazdasági stb. felelősöknek külön-külön kellene megszervezni az egyéves levelezői oktatást. Vagy úgy, hogy területileg nyíregyházi és mátészalkai csoportra osztanák szét, vagy járásonként tartanák meg a havonkénti konzultációt. Az előbbi esetben a megyei bizottság illetékes reszoi tfelelősei. utóbbi esetben a járási bizottságok reszortosai vezetnék le a járási elnökök és az mb. tagjai ellenőrzésével és segítségével. A tanfolyam elvégzése után megnézhetnék funkcionáriusaink munkáját —* s az alapszervezetek felfrissített, lüktetőbb életét! Gondolkozzanak az illetékesek a javaslaton! Nyersissztátos kezeléssel javítják a szenrestrágya minőségét A tiszalökí földművesszövetkezet mezőgazdászának javaslatara a járás termelőszövetkezetei és számos egyénileg dolgozó paraszt megkezdte a nyersfoszfátos ís'ál- lótrágyakezelést. Ezzel a módszerrel mintegy tizenöt százalékkal növekszik a tápanyag értéké, s a növénynek szükséges foszfortartalom könnyebben oldható állapotba keiül a talajba. A tísza- löki termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok felhívással fordultak a megye valamennyi termelőszövetkezetéhez és egyénileg dolgozó parasztjához, hogy kövessék ezt a példát. Az így kezelt istállótrágyát a tíszalöki termelőszövetkezetek nyáron használjak fel. A földművesszövetkezetek gondoskodtak már axról, hogy az ehhez szükséges műtrágyaszükségletüket beszerezhessék a megye községeiben. Hírek a kisváráéi járásból ÜJ TAKARÉKSZÖVETKEZET megalakítását szervezik a tsz-tagok és az egyéni gazdák Fényes- lükén, Dögén és Komorón. E hónap 9-én a közös előkészítő bizottságot már megválasztották. — Feladata: a tervszerű szervező munka irányítása. Fenyeslitkén tervezgetik eg/ úttörő-szövetkezet megalakítását is. ★ A MÁTÉSZALKA! eigány- e*yüttes május hó 24-i kisvar- dai szereplésére — a járás területéről — ÍO cigányt tiszteletbeli jeggyel hív meg a helyi földművesszövetkezet Igazgatósága, hadd ismerkedjenek meg a meghívottak a magasabb kulturális Igényekkel, ★ A KISVARDAX földművesszövetkezet gépi munkaszerződési tervét — többek közt a 130 kh-t kitevő talajmunkát — már 30 holddal túlteljesítette. A szállítási tervet szintén túlszárnyalta, ★ A MÉK Központ megbízóit Ja — Kovács János elvtárs — a jam területén 13 termelőszövetkezettel kötött gyümölcs- termelési szerződést 80 vagon export- almára. •ír A MÉSZÖV propaganda-kocsijával ma Dcmbrádot és Pátrohát keresi fel. ahol esténként filmve- tétéses mezőgazdasági előadást tart a helyi sajátosságoknak megfelelően, HELYESBÍTÉS A Keletma gyár országban 1958. április 30-án megjelent „Földművé ssző vetkezet" mellékletében elírás történt a ..Fqlj-ik az almaértékesítési szerződéskötés” cimű cikkben. Mind a két helyen a vagonok helyett mázsák értendők. Szocialista rendszerünk megteremtette a férfi és a nő egyenjogúságát. Ezt van hivatva alátámasztani a szövetkezeti nffbi- zottságok éleírehívasa is, ami a falun élő nőkben osztatlan örömet keltett, De örömükbe üröm is vegyül. — Megyénkben a szövetkezetek férfi igazgatósági elnökeinek egyrésze mereven elzárkózik a szövetkezeti lányok, asszonyok szervezkedésének erkölcsi és anyagi segítésétől, S ebben sok férfi választott vezetőségi tag is az ilyen elnökök malmára hajtja a vizet. Talán fél, hogy a felesége szintén szót kap a társadalmi életben — s a szövetkezeti mozgalomban? Esetleg megmondja azt, amit ő nagy bölcsen elhallgat!? Többek közt a mátészalkai járásban 24 szövetkezeti nőbizottságot kellett volna megalakítani a múlt év ószén. A járási központ sarkallta, ösztönözte a szövetkezeteket, mégis három községben még ma sincs nőbizottság, Ott sine» telje* rend, ahol már létrejöttek. Pedig a nőkből nem hiányzik a kezdeményező készség. A nyírmeggyes!, gyórtelek! es szamosszegi nőbizotts&gi tagok rendszeresen ellenőrzik a szövetkezeti helyiségeket és a figyelmük kiterjed az áruk megóvására, a rendre, a tisztaságra. Köszönje meg a választott vezetőség, ha ilyen és hasonló segítséget kap a nőblzcttságtől, Ezeknél a szövetkezeteknél értékelik is a segítséget, A nagyecsedi igazgatósági elnök azonban a minap még azt sem tudta, ki a szövetkezeti nő- bizottság einöke. Számos igazgatósági elnök és ügyintéző meg sem hívja a no bizottság elnökét a vezetőségi ülésekre, ét emiatt a bizottság elnökei tájékozatlanok szövetkezetük életét* feladatait illetően. S csak ígérgetéseket kapnak a megbízó levelek helyett is. Nem juttatják el hozzájuk a Keletmagyaze-v szagban kéthetenként megjelenő „Földművesszóvetkezet‘'-nse!iékletet sem! így főként a járási központtól kapott útmutatókból élnek. Kereshetjük egyes szövetkezeteknél a nőbizottság szervezeti életének kialakításához, munkaprogram szerinti működéséhez adott támogatást? Sajnos, nem! Erről panaszkodtak a nő- bízoitság elnökei s legutóbb! ji-f rási értekezletükön is. Csodaiható, ha néhány szövetkezeti dolgozó vérszemet kap és megtagadja az ellenőrzést,,. ? Például Murguly Lászléné gé- berjéni boltkezeló különböző kifogásokat keresett a n©bizottság ellenőrzésének kikerülésére. N»sn sikerült, hibát találtak — tv memt&várkéfit a megragahrutsá-* ssikhofc folyamodott, A papi és mérki nőbíaettságl elnök azt is szévátette, segíteni szeretnének a szerződéses és pénzé« baromfiak beszerzésében. De Ígérgetésekkel és egyéb mé- dón félreáHíijak őket. S ezideíg h*eg egy darab kiscsirkét, kacsát stb, sem kapott községük a «5. vetkezet útján, A sok megoldatlan preWéms azt követeli, sürgősen rendet keU teremteni a szövetkezeti nő- blzotteágok segítése, íamogaía** terén. Tovább nem lehet mostohán kezelni őket sem a mátészalkai, sem s többi járásban! Qaiffla^ágfOüabban és kulturáltabban kereskedjünk írta: SZILAGYI GYULA, A MÉSZÖV IGAZGATÓSÁGÁNAK ELVÖKHEL V ETTESE. A szövetkezeti kiskereskedelem üzletei ma már megtalálhatók megyénk ieg- eldugedtabb településein is. Bátran állíthatjuk, hogy évek óta döi-tő tényezőkként bonyolítják le a vidéki áruforgalmat. A több mint 1600 bolti dolgozó javarésze törekszik mindent megtenni vevőkörük igényeinek kielégítésére. Különösen jó bizonyítéka ennek az — eléggé magas 1— első negyedévi terv 94.8 százalékos teljesítése. Azonban a kereslet kielégítése, a tavaszra és a nyárra való jó felkészülés mellett többen szem elöl tévesztettek két lényeges kérdést. A gazdaságosabb és kulturáltabb kereskedést. A választott vezetőség sem tett meg minden intézkedést az összhang megteremtése érdekében. Sürgősen gyökeres változást kell elérnünk, hogy kialakulhassanak a helyes arányok. A jzövétkezetek — érthetően — az év első három hónapjára jóval kisebb áruforgalmi tervet kaplak, mint az előző negyedévben. Ezek után mit kellett volna tenmök?! Ésszerűen csökkenteni és a szezonnak megfelelően átszervezni az árukészletet. Megkívánta volna ezt az állami hitelek egyrészének — ezidötájt szokásos —• visszavonása, s a szövetkezetek gyengébb pénzügyi helyzete. Ehelyett számos szövetkezet újabb hitelért szaladgált, émelte árukészletét, s vele együtt kiadásait. A negyedév végén pedig csodálkozott, hogy kevés a jövedelme. Szomorú példa erre a kálmánházi szövetkezet. Fő- fcoltjában közel félmillió forint értékű árut halmozott össze. Többek közt 4 mássá vörös festéket, szőlőprést, 10 darab gumiköpenyt, és 250 pár váiltömöt őrizget a boltvezető. Közben havi 70 ezer forintos forgalmat sem éri el. Így nem véletlen, hogy az elfekvő árukészlet értéke, pléri a százezer forintot. S ma a szövetkezet csak tengeti az életét — a nehéz pénzügyi helyzete miatt. Nem különb a helyzet a nyírkárász!, mezőladányi, és újkenéz! vegyesboltokban sem. Szaküzletekbe való iparcikkeket tartanak s ugyanakkor nem gondoskodnak a mindennapi közszükségleti árufélékről. E falusi boltoknak sincs szükségük a túlzott árukészletezésre! Kellő választékot nem tudnak biztosítani a nagyobb értékű iparcikkekből, s így áz ott élő dolgozók úgyis a szomszédos községek szaküzleteit keresik fel. A fejetlen árurendelés egyéb téren is megmutatkozik. Többek közt a vencsellöi főbolt — a „jó” kapcsolat érdekében — száz pár azonos fazonú női cipőt vett át a helyi ktsz-től a múlt esztendőben. 60 pár még mindig van belőle. Kállóssmjéruben az agronómus a boltkezelő nyakára leszál- Httatott 50 kiló angolperiéi, pedig evek óta egy mázsát dugdosgatnak az egerek elől. Az ilyen és a hasonló árubeszerzésből ered a több mint 3 millió forint értékű készletnövekedés az elsőnegyedévben, a tízezer forintokra rugó áruromlás, a pénzügyi keret túllépéséért fizetett büntető kamatok, — és hozzájárult ez a 300 ezer forintot meghaladó leltári hiányokhoz is! Általában a költségek emelkedéséhez! S nem véletlen, hogy a megye szövetkezeti kiskereskedelmi üzemágának jövedelme az év első három hónapjában alig haladta meg a 3 miliő forintot. Az 1958. év elejétől kezdődően fokozatosan csökkenő áruforgalom nagy lehetőséget nyújtott a kereskedelem kulturáltságának emelesehez. (Nem azért mondjuk, mintha hónapról-hónapra és évről-évre nem kellene fejleszteni a kiskereskedelem színvonalát.) Arról van szó, hogy az. alacsony forgalom nagyobb mó- dott teremtett a boltok tisztántartására, az áruk elrendezésere, a kirakatok rend- bentartására, különösen a vevőkkel való törődésre. A szövetkezeti tagok, — a falu dolgozói — jogosan el is várják, hogy mind szebb, ízlésesebb, tisztább üzletekben és sokkal elözékenyebben szolgálják ki őket a boltok alkalmazottai. Az új üzletek építésére, a tatarozásokra, a kirakatok rendezésére, s a dolgozók nevelésére fordított anyagi és erkölcsi áldozatokkal — ha nerr. is teljes mértekben — de megteremtődtek az ehhez szükséges feltételek. A járási székhelyeken kívül — Balkanyban, Tornyospálcán, Szabolcson — városba is mégfelelő üzletek és vegyesboltok várják a vevő közönségét. S a pultok mögött készségesen, udvariasan kiszolgáló kereskedő-emberek állnak. Megbecsülik a vevőket, hogy megbecsülést nyerjenek. Viszont akadnak még olyanok — Ke- mecsén, Sényőn, Beszterecen — akik a korszerű üzletekben sem tudnak rendet tartani. Sok gondot okoznak még a vásárlókkal gorembáskodó, durva bolti eladók is. Azok, akik nem rettennek vissza az árdrágításoktól es súlycsonkításoktól sem. S ezzel ellentétet szítanak a falusi dolgozók és a szövetkezetek között. Leg- sajnosabb az, hogy a választott vezetőség szeme láttára történik mindez. Pedig nacv ról-napra a saját bőrükön érzik ezek tarthatatlanságát — mégsem intézkednék kellő eréllyel. A válaszott és hivatali vezetők együttesen minél előbb — a tagságra és a becsületes alkalmazottakra támaszkodva — álljanak a sarkukra. Vizsgálják meg, hogyan készült fel kiskereskedelmük a nyári áruellátásra. Teremtsenek rendet — * vevők igényei, kívánságai, a tervteljesítés követelményei, a cíkklísta es a szövetkezet pénzügyi helyzete alapján — az ésszerűbb árukészletek kialakításánál, valósítsák meg a jövedelmezőbb kiskereskedelmet. Az okszerű készletgazdálkodás szintén hozzátartozik a takarékossaghoz. Ezért ne engedjenek teret a „bazarosdít1’ játszó boltkezelőknék. S aki túllépi a vásárlási keretet, fizesse meg a bank által kivetett büntető kamatot. A derekasan dolgozóktól pedig ne sajnálják az anyagiakkal járó megbecsülést sem, Tehát tervszerűbb, megfontoltabb és kevesebb költséggel járó árubeszerzésre . ösztönözzék a boltvezetőkét. A kereskedelem kulturáltságának emelésében se alkudozzanak. Elsősorban a vevők megbecsülésére neveljék a dolgozókat, A még piszkos, Fedezetlen üzleteket pedig szedessék rendbe. És ne engedjenek a pult mögé állni többnapos sza- kállú férfit, vagy gondozatlan hajú nőt — szennyes köpenyben! A boltok nyitását és zárását pe#g a helyi sajátosságoknak megfelelően oldják meg. Ügy véljük; a rendteremtés nemcsak a szövetkezeteknek — hanem a falu egészének hasznára válik. Azt szeretnénk, ha e törekvésünk találkozna minden község becsületes dolgozójának segítő készségével, ,, . ,, v 4
