Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-10 / 109. szám

Világ proletártól egyesüljetek! MEGÉRKEZETT BUDAPESTRE A LENGYEL PÁRT- ÉS KOR­MÁNYKÜLDÖTTSÉG — JÓ SZOMSZÉDSÁG — MUZSIKÁLÓ szív — SZOMBATI SPORT­JEGYZETEK — A LOTTO NYERŐSZÁMÁT .....- — _____________________________A XV. ÉVFOLYAM 109. SZÁM Á.XKS 50 Iliié? 1958. MÁJUS 10, SZOMBAi-ii-n-JuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuUDCXlUuuüDDOOCODODDC Tanácskoznak a kisipari szövetkezetek küldöttei IRTA: SZABÓ SÁNDOR, A SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI KISZÖV ELNÖKE M a ül össze a kisipari szövetkezetek képviseletében 132 küldött, hogy megtárgyalja a megye szövetkeze­teinek helyzetét, értékelje az elmúlt évek munkáját és annak tapasztalatait levonva meghatározzák, mit kell termiök annak érdekében, hogy a kővetkező esztendők­ben még eredményesebb legyen tevékenységük. A kisipari szövetkezeti mozgalom életében jelentős ez a mai küldöttközgyűlés. Elsősorban azért, mert ebben az esz­tendőben ünnepük az egész országban a mozgalom 10. évfor­dulóját. De jelentős azért is, mert az ellenforradalom óta ez az első küldöttgyűlés. Megyénk területén is 1948-ban kezdett kibontakozni a mozgalom és 6 szövetkezetbe!) dolgoztak mintegy 90 taggal. Az elmúlt 10 évben ezek a számok megsokszorozódtak és ma már 51 szövetkezetünkben közel két és félezer tag dolgozik. Természetes, hogy a fejlődés arányában nőtt a szövetkezetek vagyona, termelése. Tavaly például a megye szövetkezeteiben 50 tonna kerítésfonatot, 600 darab csikó-tűzhelyet. 315 gar­nitúra hálószoba-berendezést, 247 garnitúra konyhabútort, több mint 100.000 férfi-inget, közel 50.000 gyermekfehémeműt, 160.000 pár cipőt gyártottak, de ezen túl még nagymennyiségű hordót, gyümölcsösládát és sok más terméket készítettek 142 millió forint értékben. 10 év alatt sokat fejlődtek szövetkezeteink, megerősödtek politikailag és gazdaságilag is. Törés következett azonban be 1953-ban, amikor Nagy Imre helytelen és káros gazdaság- politikája nemhogy erősítette volna a szövetkezeti mozgalmat, hanem opportunista, káros politikájával gyengítette azokat. Sokkal nagyobb és mely re ha több volt azonban az a kár, amit az ellenforradalmi események okoztak a kisipari termelőszövetkezetekben. Megyénk nem egy községé­ben megtörtént, hogy megfenyegették a szövetkezeti tagokat és tettleg is bántalmazták őket. Tiszavasváriban any- nyira vitték az ellenforradalmárok, hogy feloszlatták a szö­vetkezetét. De mindezek ellenére megyénk nagy részében a szövetkezeti tagok bátran helytálltak és megvédték a szövet­kezeti vagyont. A konszolidáció időszakában megyénkben is elsőnek a szövetkezetekben kezdték meg a munkát és —bár nagy anyaghiánnyal küszködtek az első időkben — mégis igyekeztek minél több árut szállítani népgazdaságunknak, hogy a termelés egyensúlyát minél rövidebb idő alatt helyre­állíthassuk. 1957. második negyedévében a kisipari szövetke­zetek már elérték — sőt nem egy termelési ágban — túl is haladták az 1956. harmadik negyedévi termelési átlagot. 1956. októbere óta nem folyt megfelelő politikai felvilágo­sító munka a szövetkezetekben, a társadalmi szerveket, szö­vetkezeti bizottságokat majdnem minden szövetkezetben fel­oszlatták. Meglazult a munkafegyelem, az állami fegyelem, nem becsülték a közös vagyont. Amellett, hogy 1957-ben szövetkezeteink gazdasági nyeresége az előző évinek duplájára emelkedett, további se­gítséget is kaptak a szövetkezeti tagok. Megyénkben a Kis­ipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézetén keresztül 1 millió forintot fordítottak házépítésre — és még további köl­csönre van kilátás — és jelentősen megnőtt az üdülésben résztvevők száma is. Határozatban rögzítették a bérezést, rendszeresebb lett az anyagellátás és tervszerűbb az áru­elosztás is. Mindez elősegítette a szövetkezeti mozgalom erő­södését. Az elért eredmények mellett azonban ezen a közgyűlésen nem szabad elfeledkezni a még meglévő hibáikról sem. Éppen ennek a közgyűlésnek a feladata az, hogy bátran tárja fel a mozgalom hibáit és adjon útmutatást a következő vezetőség­nek — az országos értekezletnek — hogy jobb, eredménye­sebb legyen a következő évek munkája. Egyik hibaként kell megálapítanunk azt, amit Igen gyakran tapasztalunk a szö­vetkezetekben, ez pedig a népgazdasági érdekek figyelmen kívül hagyása. Nagyon sok szövetkezetünk eltért az utóbbi években eredeti hivatásától és a javítás, szolgáltatás helyett inkább sorozatgyártásra, gyáripar-szerű termelésre tért át. Ez annál is inkább veszélyes, mert így nem szolgálja a lakosság érdekeit — ami pedig mindenkor egyik legfontosabb felada­tuk a kisipari termelőszövetkezeteknek. Beszélni kell a köz­gyűlésen az árdrágításról, a társadalmi tulajdon elleni vét­ségekről is — bár ezek nem jellemzői megyénk szövetkeze­teinek. Tárja fel tehát a mai közgyűlés bátran a hibákat, vesse el a rosszat, karolja fel a hasznosat, a jót. Kétségtelen, hogy csakis abban az esetben leszünk képesek előrehaladni, ha magunkévá tesszük pártunk és népi államunk célkitűzéseit. Olyan határozatokat hozzunk ezen a közgyűlésen, ami egy­aránt szolgálja a lakosság és a mozgalom érdekeit. — Ez az ország és a szövetkezeti tagság érdeke is. JDDCDDDDDDDDDDDDnDnDDDDnnDnCDnDDDDDnnnDDaDDD Bőrgyógyász Megyénk legjobb állattenyésztői is résztvesznek a debreceni kiállításon „Tiszántúli Tenyészállatkiállítás es Vásár’1 elnevezéssel több megye rendezésében június 21-től 29-ig kiállítást és vásárt rendeztek a Hajdúság fővárosában. Debrecen­ben. A kiállítás célja megmutatni a Tiszántúl tenyészállat-állomá- nyának fejlődését, tenyésztési és termelési eredményeit, a mező- gazdaság, azon belül az állatte­nyésztés jövedelmezőségét, állat­egészségügyi helyzetét, valamint az állattenyésztés gépesítésének elért fokát. Az állandóan sűrűsödő állatlét­számnak megfelelően a belterje- sebb réti és legelőgazdálkodást mutatja be ez a kiállítás. A nö­vénytermelés területéről hangsú­íehérhús fajtájú kan és kocasül­dőkkel, a nyíregyházi Sertéste­nyésztő Vállalat ugyancsak fehér­hús elit kan és koca állataival. Mangalica sertésekkel jelentkez­tek a nagykállói és gyulatanyai kísérleti gazdaságok. A nagydoboßi Petőfi TSZ, az Ópályi Tangazdaság, a gyulaianyai és nagykállói kísérleti gazdaságok a legkiválóbb juhállományokkal vesznek részt. A nagykállói kísér­leti gazdaság négy darab tehenet is kiállít. A felsoroltakon kívül még szá­mos jelentkező van, akiknek te­nyészállatait a napokban bírálják el. vándorgyűlés Bőrgyógyász vándorgyűlés lesz május 10-én és 11-én Nyíregyhá­zán a Magyar DermatológUl Tár­sulat tiszántúli szakcsoportjának, és a TTIT megyei szervezetének rendezésében. A gyűlésen bőrgyó­gyászati tapasztalatokat cserélnek ki szakorvosaink. Előadók: Sípos Károly (Szeged); felkért hozzá­szóló Simon Miklós (Debrecen); 2. Farkas Béla (Karcag); 3. Sze­gő László (Nyíregyháza); 4. Köny­ves Tóth Katalin (Nyíregyháza); 5. Szodoray Lajos (Debrecen). — 11-én, vasárnap délelőtt 8 órai kezdettel bemutatások lesznek, üléselnök Szodoray Lajos pro­fesszor. Külföldi szakszervezeti küldöttség a Hyíriugosi állami Gazdaságban lyozottan csak a szántóföldi ta­karmánytermesztés, illetve az ön­tözéses takarmánytermesztés kerül bemutatásra. A kiállítás bemutat­ja a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében elért eredményeket is. Kiállítással egybekötve vásár is lesz, ahol az ipar bőséges áruval vonul fel. A kiállítás ideje alatt széleskörű tapasztalatcserék, szak­mai ankétok és egyéb rendezvé­nyek gazdagítják a műsort. Megyénkből többek között az alábbi tsz-ek és gazdaságok je­lentkeztek: A tiszadobl Táncsics A hazánkban tartózkodó szov­jet, bolgár és olasz szakszervezeti küldöttség a napokban látogatást tett a Nyírlugosl Állami Gazdaság­ban. A vendégeket Puskás Béla, a gazdaság igazgatója fogadta. Meg­látogatták az állami gazdaság kö­zel 1000 holdas gyümölcsösét, meg­tekintették a micsurini kísérlet alatt álló törpe gyümölcsöst és a korszerű esőszerű öntözéses be­rendezést működés közben. A kül­döttség vezetője, J. J. Komiszo­rov, a tambovi tanács elnöke né­hány micsurini módszerrel tanú. tóttá meg a gazdaság főkertészét, Sok hasznos tanácsot adtak a be- romfifarm nagyüzemi gondozásá­hoz is. A kedves vendégek 2 órás látogatás után a nyíregyházi Sóstó-i fürdőbe hajtattak, ahol a Sz&* bolcs-Szatmár megyei szakszerve­zeti elnökség, a megyei tanács és az MSZMP adott fogadást tiszte­letükre. Dicséretet kapott a nagykállói járás és Nyíregyháza a megyei tanács vb. tegnapi ülésén Fontos és időszerű kérdések sze­repeltek a megyei tanács vb. teg­napi ülésének napirendjén. Töb­bek között megvitatták a nyírbá­tori járási tanács vb. irányító és ellenőrző munkáját a mezőgaz­dasági feladatokkal kapcsolatban, a 3004-es határozat eddigi me­gyei végrehajtásáról szóló beszá­molót, a MÉSZÖV tájékoztatóját a termelői szakcsoportokról, szak­szövetkezetekről, társulásokról Is az ezekkel kapcsolatos munkák­ról, a Állami Biztosító munkájá­ról szóló tájékoztatót és a má­jus 20-ra összehívandó megyei tanácsülés előkészítésével kapcso­latos feladatokat. drága pénzen vásárolt törzsállatok hozama rövid idő alatt lecsökken és kiselejtezik azokat. A borjak jelentős része is kiesik a tenyész­tésből. Az ilyen és hasonló hibák megszüntetése érdekében, a felül­vizsgálat alapján, hathatós intéz­kedéseket kell tenni. Többek kö­zött szükség van a vágási rende­let szigorú végrehajtására, a pil­langósok, elsősorban a lucerna vetésterületének növelésére, ahol ez lehetséges. Arra kell törekedni, hogy minden tsz. legalább 1 kh. süókukcricót termeljen a kemé­nyítőérték növelése érdekében. A 3004-ES HATÁROZAT EDDIGI végrehajtásáról megyei tanács vb. ülése a 3004-es határozat végrehajtásával kap­csolatban dicséretben részesítette a nagykállói járást a szarvasmar­hatenyésztés terén elért eredmé­nyeiért, Nyíregyháza várost pedig a tejtermelés fokozásáért. Egyben figyelmeztetést kapott a vásáros- naményi, a csengeri és a fehér- gyarmati járás az árutej terme­lésben való elmaradásáért. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elismerését fejezte ki az Állami Biztosító első negyed­évi jó munkájáért. Egyben utasí­totta a csengeri járási tanács vb-t, hogy adjon segítséget a járási fiók megfelelő elhelyezé­sére. A NYÍRBÁTORI JÄRASI TA­NÁCS IRÁNYÍTÓ MUNKÁJÁ­RÓL hozott határozat többek között felhívja a figyelmet a tsz-ekben a ta'ajerő-visszapótlás fokozot­tabb biztosítására. Tekintve, hogy a járás szántóterületének mintegy 15—16 százalékára jut istálló trá­gya, nagyobb mérvű zöldtrágyá­zásra, elsősorban tarlóvetésű csil­lagfürt és szörzösbükköny veté­sére van szükség. A járás szarvas­marhatenyésztésében is aggasztó jelenségek mutatkoznak. A tsz-ek tejtermelése elmaradt az első ne­gyedévi terv célkitűzésétől. — A A - határozat végrehajtása álta­lában rendes mederben folyik. Zökkenők mutatkoznak azonban egyes vállalatok részéről. így pél­dául panasz van a mátészalkai vajüzemre, hogy a tej mellékter­mékeit nem adja visza a tsz-ek- nek. Ezzel kapcsolatban a megyei tanács vb. felhívja a Szabolcs- Szatmár megyei Tejipari Vállala­tot, hogy az előírt korpa és mel­léktermékek visszajuttatásáról gondoskodjék. Utasítja az Állat­forgalmi Vállalatot is, hogy az üszőhizlalási akció keretében 5.009 darab továbbtenyésztésre alkal­mas üszőt adjon át a tsz-eknek. A A megyei tanács vb. megállapí­totta, hogy érdemes kihasználni azokat az adottságokat, amelyek egy-egy községben a többterme­lést, a dolgozó parasztság össze­fogását és a kormány támogatá­sát lehetővé teszik. Ezért felhívta a MESZÖV-öt, hogy térképezze fel az ilyen adottságokat a me­gyében és ismertessék meg eze­ket a dolgozó parasztsággal ai összefogás segítésére. A megyei tanácsülést május 20-ra hívják össze, amelynek na­pirendi tervezetét részletesen megállapították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom