Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-24 / 121. szám
195S. MÁJUS 25, VASÁRNAP KELETMAGVARORSZÁG 5 Ut rákéit rögök A képen látható hatalmas szovjet markoló gép tölti meg a kis- várdai határban a kincsetérő földből a percenként sürgölődő autókat. Innen viszik a gazdag mésztartalmú földet szerte az országba a savanyú talajok javítására. (Hammel J.- felv.) Fehér hússertés, törzskönyveseit tehenek A nagyecsedi Vörös Csillag Tsz közgyűlésén hangzott el..» (Tudósítónktól.) Nemrég tartotta legutóbbi közgyűlését a nagyecsedi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amelyen lényeges üzemgazdasági és szervezeti kérdések kerültek megvitatásra. Többek között a vezetőség azt a javaslatát is a tagság elé terjesztette, miszerint fokozatosan áttérne a kollektív gazdaság a nagyobb jövedelmet biztosító fehér hússertés tenyésztésére. Javasolta továbbá a vezetőség, hogy a jelenlegi tehénállományukból ki kellene selejtezni az arra valókat, s helyettük nagyobb termelékenységű, törzskönyvezésre alkalmas egyedeket kellene beállítani. így például a több pénz- beni jövedelmet biztosító tejtermelési növekedést kihasználhatják a fehér hússertés állománynál is. Mert a 3004-es kormány- határozat lehetőséget ad arra, hogy a termelt tejmennyiségnek 40 százalékát fölözött tejként visszatartsák, illetve visszakapják üzemi célokra. Az elhangzott javaslat szerint egyelőre mind fehér hússertésből, mind a kiválóbb tulajdonságú szarvasA balesetmentes marhákból 20—20 darabos .' tenyésztőmet szereznének be. A javaslatokat elfogadta a közgyűlés. Sőt, a felszólalások során többen ama véleményüknek adtak kifejezést: szeretnék, ha a kiváló tenyésztörzseket mihamarabb birtokukban látnák. Különösen a kommunista tagok részéről került szóba még egy másik foptos kérdés. Éspedig az, hogy a közösségi életben, munkában közös cél legyen a kulturáltabb, az egymással szemben: jobb, barátságosabb viselkedés is. Ez különösebben, — ahogy ifj. Zoltán Mihály párttitkár, Murguly Endre és Dombrádi Lajos párttagok mondták — két jó dolgot hozhat maga után. Egyik: még Öntu- datosabbá, tervszerűen pontosabbá válik a közös munka, s ezen belül egymás fokozottabb megbecsülése. A másik: még jobban erősödni fog a szövetkezetiek és az egyéni dolgozók kapcsolata. S mivel igen sok igazság van ebben, a közgyűlés általában helyeselte és magáévá tette a párttagok kezdeményezését. Asztalos Bálint. 1 T gy gyöngyözik a lánykaea- t ^ gás a nyírmihálydi ÜJ | Ü’.et TSZ parkjában, mintha a százados fák alatt legalábbis száz kis forrás buggyanna. Oly frissen és ellenállhatátlanul. Jókedvűek a növénytermelési brigád barnára sült Piroskái, ami ■ nem is véletlen, mert a 344 holdas birtokon bíztatóan halad a munka. Már földben van a dohány fele, aztán a cukorrépa és a burgonya sem panaszkodhat valami kapa nélküli árvaságra. A tagok gyámkodás nélkül is tudják, mi a kötelességük és ha sürget az idő, úgy még hajnaltájt sem restellnek az ágyból kiugrani. Ez a felelősségérzet egyik biztos pillére a tsz. boldogulásának; a másik pedig az, hogy csaknem minden munkában segít a gép. Még a hajdani zsellérek is mégbarátkoztak a nyírbátori gépállomás vasparipáival, mert lépten-nyo- mon látják: nagyon is sokra viheti a földműves ember, ha felül a technika lovára! TV a, de ragadjuk csak üstökön a tényeket, mert elvégre a tapasztalat beszél: A szövetkezet munkáját jelenleg két traktor, egy műtrágyaszóró és kukoricavetőgép, számos tárcsa, borona és ehhez hasonló gazdasági felszerelés segíti. A szántás 80 százalékát már traktor végzi. A növény- ápolásnál is egyre inkább háttérbe szorul a kapa, sőt a műtrágyaszórást az idén teljesen gépierő igénybevételével oldották meg! Tovább menve: aratáskor sem kísért már úgy a derékfájás, mint régen, kevesebb a verejték is, mivel a kaszát — ezt az ősrégi szerszámot — egyre inkább a modern technika gépesített osztaga váltja fel. lsősorban az idősebbek tud- ják csak igazán, hogy milyen más ez, mint az ő fiatalságuk izzasztó világa. Az ő fiatalságuké, amikor szinte elkopott a lábuk, ha szántani mentek, és nem egyszer még a kasza is kihullott a kezükből az embertelen fáradtságtól. Bizony csak most, napjainkban szövődik teljessé és bensőségessé az ember, meg a gép barátsága; most, mikor végre a nép kezébe került a hatalom és lehetőség is ván erre! Példaként idézzünk csak néhány összehasonlítható adatot. Egy-egy lófogat legjobb esetben is (szövetkezeti igáról van szó) csak 1300—1400 öl földet szánt fel naponta. Ez az összes költségeket figyelembe véve 130—140 forintos kiadást jelent. Ugyanakkor a traktor a fenti munkát mindössze másfél-két óra alatt végzi el a gyalogmunkánál összehasonlíthatatlanul könnyebben, és ráadásul fele költséggel. VT agy vegyük csak az ara~ tást, a műtrágyaszórást. Egy hold gabona betakarítása, ha azt kézzel végzik, 360—400 forintjába van a szövetkezetnek. Ha viszont géppel dolgoznak, a kiadás még a 150 forintot serr. éri el. A műtrágyaszórásnál szintén 10—12 ember napi munkáját helyettesíti a gép és a műtrágya szétterítése is tökéletesebb. Szóval summa-summárum: a gépek rendszeres alkalmazása a szövetkezetben az ember fel- szabadulását jelenti minden fárasztó, keserves és időtrabló munka alól. Mindezzel nő a termelés kulturáltsága, és a jövedelem is jóval magasabb lesz a kisparaszti gazdálkodás szintjénél (azonos területet értve). |V[ oszogatják is a tagok most 1 ' is az elnököt, hogy lehet mái a kukoricát is „bátorítani” azzal a fürge, kék ködmönös traktorral. Elvégre hajtott az már négy levelet, aztán versenyben is vannak a nyírgyulaji Petőfi TSZ-szél, Vagy mi a szösz?! Igaz, azok még nem válaszoltak a tsz. felhívására, de azért akármelyik percben megérkezhet a papír és akkor ugyancsak igyekezni kell a kapálással. Persze, igyekeznek ők így is, mert a Zetor már csütörtökön beállt a kukoricába és addig ki sera fordul belőle, míg egy talpalatnyi fold is műveletlen leszi Ha meg azok odaát r.etáa megnyomják a gombot, akkor isten uccse’ jómaguk is résen lesznek. Az a tervük, hogy minden növényt háromszor, négyszer kapálnak meg, jórészt gépi erő segítségével. A fiatal gyümölcsösbe is — mihelyt erre szükség lesz — motoros permetezőt vásárolnak, aztán ha minden jól megy, növényházat is kerekítenek a susogó nyárfák alá, mert ez is a belterjesebb gazdálkodást segíti. I gy alkonyul és kerül egyre * messzebb a gömyedés világa. Kiegyenesednek a derekak, és a földműves az eszközök rabja helyett — egy felszabadult társadalom segítségével — egyre inkább a gépek ura és parancsnoka lesz. És az az idő sincs már messze, mikor múzeumi tárgy lesz minden kasza, sara- boló, mikor valóságos mezőgazdasági kombinátok ontják majd! a legalapvetőbb terményeket. A feltétel adva van. A gép barátságot kötött velünk, és legigazibb segítőtérv sunk lett! (K. Tt amíg a királytelki gépállomásból nyírteleki lett... közlekedésért Az utóbbi időben eléggé elszaporodtak a közlekedési balesetek. Az emberi életeken kívül több tízezer forintra rúg az a kár, amely gépkocsikban keletkezik. A balesetmentes közlekedés elérésért a nyíregyházi Autóközlekedési Vállalat felújította a „Vezess baleset nélkül" mozgalmat. A jövőben azokat a gépkocsivezetőket, akik hosszabb időn át baleset és szabálysértés nélkül vettek részt a közúti közlekedésben, a „Balesetmentes közlekedésért” jelvénnyel tüntetik ki. A jelvényeket két formában adják ki: gomblyukjelvény és egy nagyobb plakett formájában, amelyet a gépkocsi hűtőjére lehet felszerelni. A kitüntető jelvények elnyerésének feltételeit a szakszervezet bér- és termelési osztálya a KPM illetékes szerveivel együtt dolgozza ki. A jelvényeken kívül a nyíregyházi 53-as számú Autóközlekedési Vállalat a balesetmentes közlekedésben kitűnő eredményt elért dolgozókat pénzjutalomban részesíti. TIZEDIK évét „tapossa" a Nyírteleki Gépállomás. Annakidején még Királyteleki Gépállomásként „cégjegyezték”. A gépállomás és az alakuló termelő- szövetkezetek neve nem nagyon illett össze a gróf által adományozott ' „Királytelek‘‘ névvel. Honnan, honnan nem, valaki azt javasolta, hogy legyen ennek a településnek Sőrekút a neve. Ez meg arra emlékeztette az embereket, hogy mennyit kellett nekik éhbérért a Dessewffyek sőréit a kútra hajtani. Rövidesen Dózsapusztára választatták hát a település nevét. Ez már megfelelő lett volna, dehát Nyíregyházától „elváltak", vagyis Önálló községgé lettek és a puszta-nevet nem tűrték. Így született meg a tájnak megfelelő és az embereknek is tetsző név: Nyírtelek. AHOGY a helység egyik évről szinte a másikra kinőtte a nevét, úgy. vagy még gyorsabb tempóban növekedett a fiatal gépállomás Is. Kilenc traktor vonult fel az avató ünnepségre. Ennyi traktort a puszta népé soha nem látót még egy csomóban. Az uradalmi színbe be sem fértek. A javítóműhely az uraság által otthagyott kóvácsjújtatóval, egy satupaddal, néhány fogóval és egy rozsdás üllővel indult. Talán a legbonyolultabb szerszám a franciakulcs volt. „Megjött a kolhozt’. „Hozzák a csajkát is nemsokára." — Így beszélt az ellenség. Ha nem is sokan ültek fel ennek a mendemondának a dolgozó parasztok közül, de olyanok már bőven akadtak, akik szentül hitték, hogy ahol a vaskerék megnyomja a földet, ott két-három évig termésre nem lehet számítani. Nem volt könnyű dolguk az úttörőknek. A gépállomással egy esztendőben alakuló Szabad Nép Termelőszövetkezet tagjai azonban nem féltek a földjükre engedni a gépet. Csodák csodája, szebb rozs kelt a traktor nyomán, többet hozott a burgonya is. MEGTÖRT a jég. Közben egyre nőtt a gépállomás, szaporodtak a termelőszövetkezetek, mind jobban igénybevették az egyéniek is a gépi munkát. 1950-ben már 13 erőgép, és 6 darab cséplőgép volt a gépállomáson. Érkezett egy magtisztító, egy darálófelszerelés és több kisgép is jött. mint például lókapa, vetőgép, amit kiadtak kölcsön az egyénieknek. Ebben az esztendőben a legnagyob esemény a két Sztáltnyec érkezése volt, amit a Szovjetunió küldött a magyar gépállomások erősítésére. Ezerkilencszázötvenkettő—ötvenháromra hol volt már az a csodálkozás, amivel az első 9 traktort fogadták! Pedig ekkorra már jöttek a kombájnok, a silótöltők, a növényápoló gépek, a burgonyaültető és egyebek. MOST, ahogy Trencsényi elvtárssal, a párttitkárral próbáltuk számbavenni, hogy mi is van a birtokukban, oldalakra menő lajstromot kell a leltárban átlapozgatnunk, A jelentősebb tételek: 64 erőgép, ebből 20 darab univerzális, ehhez megfelelő munkagépek, 52 cséplőgép, 15 darab aratógép, 4 kombájn, 6 darab burgonyavetőgép és emellett silótöltők, fűkaszák, darálók, burgonyaszedők, tengerimorzso- lók, szállítógépek, és még sok egyéb. A modern műhelyben csak egyetlen esztergapad 100 000 forint értékű. Komplikált mérőműszerek, fúrógépek sorakoznak a bőrdudás kovácsfújtató helyén. EGY 100-AS Csepel volt az egész gépállomás jármüve, ami éjjel nappal ment, mert ha az igazgató leszállt róla, ráült a mezőgazdász, de már alig várta a szerelő, hogy vihesse a harmadik, negyedik határban dolgozó traktorhoz az alkatrészt. Most a vezetők már személykocsin járnak és ezen kívül van egy 250-es és hét darab 125-ös motorkerékpárjuk is. A termelőszövetkezetek száma 21-re növekedett <x körzetükben, közöttük vannak olyan nagyhírű szövetkezetek is, mint a nyíregyházi Dózsa, vagy a nagycserke- szí Űj Elet. Több, mint 600G hold a termelőszövetkezetek területe. A GÉPÁLLOMÁS dolgozóinak soha nem kellett szégyenkezniük; ha nem. is voltak minden esztendőben az elslk között, de az utolsók között soha! Egyszer mar elüzemavatás is volt a gépállomáson. Ilyen lendületté azonban, mint az idén, még soha nem dolgoztak. Tavaszi tervüket máris 120 százalékra teljesítették. A jól kijavított gépek mellett ilyen teljesítéshez szívvel doL gozó emberek is kellenek. A gépállomás kinevelte már a jó szakember gárdáját. A több mint száz állandó dolgozó között alig akad már olyan, akire ne lehetne rámondani, hogy mestere a szakmájának. MONDHATJUK. 100 olyan parasztember lett gépszakértővé az elmúlt évek alatt, akik csak a hajtószárat, vagy az ökörhajtó ostort fogták a kezükben korábban. Pózman József, Muri János körzeti szerelővé nőtt, Magyar Jánosból brigádvezető lett, Cser- pák Károlyt a gépállomás küldte akadémiára és most agronómus- ként dolgozik. — és így sorolhatnánk továb azoknak a neveit, akikből katonatisztek, és különböző funkcionáriusok lettek, úgy, hogy a gépállomás indította őket útnak. Királytelket egy-két Des- setoffy-hajcsáron kívül senki sem siratja, de ezrek szeretik Nyírtelket és benne az anyagi és kulturális javakat hozó gépállomást is. CSIKÓS BALÁZS Barátunk : a gép
