Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

1958. Április í, péntek

RLLETMAGYARORSZAG

?

Oíszünnepség hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából

Hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 13. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkásparaszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban.

Az Operaház gyönyörűen feldíszített színpadán, az ünnepség elnökségében a párt és a kormány vezetői mellett helyet foglaltak N. Sz. Hruscsov,

a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai.

Az elnökségben foglalt helyet a. magyar társadalmi, politikai és gazdasági élet számos vezetője, a honvédség, a tömegszervezetek képviselői, pártmunkások, üzemi dolgozók, a munkásmozgaiom több régi harcosa.

Dobi István megnyitó beszédének elhangzása után dr. Münnich Ferenc emelkedett szólásra.

Münnich elvtárs beszéde az operaházi díszünnepségen

— Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Szeretett vendégeink !

— 13 esztendővel ezelőtt, 1945. április 4-én adta hírül a Szovjetunió népeinek és az egész világnak a szovjet hadsereg főparancsnoksága, hogy Magyarország területéről kiverték az utolsó hitlerista és magyar fasiszta csapatokat. Tizenharmadszor ünnepeljük most április 4-ének évfordulóját, a magyar nép legnagyobb ünnepét.

magyar munkásak és dolgozó parasztok, a haladás hívei.

— Ma, felszabadulásunk 13. évfordulóján jogosan állapíthatjuk nleg> — mondotta Münnich elvtárs, — hogy

a magyar dolgozó tömegek soha nem éltek olyan jól, mint napjainkban; örömmel mondhatjuk el, hogy népünk műveltebb és egészségesebb, mint bármikor azelőtt.

Legnagyobb ünnepünk ez, mert április 4-nek, felszabadulásunknak köszönhető, hogy sok évszázados belső és Idegen elnyomatás után Magyarország ismét független állam lett, lehetővé vált, hogy a magyar dolgozó nép visszatérjen arra az útra, amelyen 1919-ben egyszer már elindult, folytassa, amit a Magyar Tanácsköztársaság elkezdett.

Mai ünnepi gyűlésünk fényét emeli, hogy körükben üdvözölhetjük a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét, s a küldöttség vezetőjét, Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét.

Münnich elvtárs ezután a fel- szabadulás előtti évek nyomorúságáról beszélt, hangoztatva: helyesen megítélni, hogy mennyit haladtunk előre, milyen magasra érkeztünk, csak akkor lehet, ha van biztos viszonyitási alap, ha számbavesszük, hogy honnan indultunk el.

— Az ország legnépesebb társadalmi osztályai: az ipari és mezőgazdasági proletariátus a lakosságnak több, mint negyvenhárom százalékát tette ki, de az összes jövedelemnek kevesebb, mint 23 százalékát kapta meg. Ugyanakkor a tőkések és földbirtokosok, valamint nagy jövedelmű alkalmazottaik, a hajcsárok az összes egyéni jövedelem 30 százalékát élvezték, holott arányszámuk a lakosság egészében még a 9 százalékot s.m érte el — mondotta többek között.

Ezután rámutatott: A Horlhy- fasizmus a maga rendszerét hazafias rendszernek akarta feltüntetni. Terjesztette a nacionalizmust, a sovinizmust, az antiszemitizmust, gyűlöletre izgatta a magyar dolgozókat más népek dolgozóival szemben, az országon belül- még a katolikusokat cs a protestánsokat is szembe akarta fordítani egymással, hogy megossza az erőket, a nép ereje az egymás közti villongásban merüljön kj, ne egyesülhessen az uralkodó osztály megdöntésére, a nép hatalmának megteremtésére irányuló forradalmi harcban.

— A magyar kommunisták, a magyar nép legjobbjainak ereje kevésnek bizonyult a szabadság és a függetlenség kivívásához. Dolgozó népünk 1919 után akkor lett ismét szabad, amikor a szovjet hadsereg szétverte Hitler rabló seregé1. E/ért fogadták felszabadító barátokként, ezért üdvözöltek. meleg szeretettel hazánk földjén a Szovjetunió katonáit a

Ezután példákat sorolt fel népünk előrehaladásának bizonyítására, majd kijelentette:

— Mint ahogyan a magyar né? erői annakidején kevésnek bizonyultak hazánk szabadságának kivíváshoz, éppen úgy elégtelenek lettek volna a gazdasági felemelkedéshez is. A felszabadulás óta ezen a téren elért eredmények megteremtéséhez is rendszeres és állandó, önzetlen baráti segítség- nyújtást és támogatást kaptunk nagy barátunktól, a Szovjetuniótól.

— A testvéri barátság, a segítségnyújtás nagyszerű bizonysága volt, hogy a Szovjetunió — kérésünkre — 1956 novemberében segítséget nyújtott a forradalom magyarországi erőinek. Támogatta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány által tömörített tömegeket abban, hogy fegyveresen leverjék az imperialisták által szervezett, pénzzel és fegyverrel ellátott, uszító propagandával támogatott ellenforradalmat.

— Kedves elvtársak! 13 esztendővel ezelőtt nyertük vissza függetlenségünket és szabadságunkat s

a mai évfordulón elmondhatjuk, megvan mind.cn biztosítéka annak, hogy ezt a függetlenséget és szabadságot rregvédelmezzük, soha többé el ne veszítsük. Biztosítéka ennek az, hogy a párt. a kormány. a dolgozó nép levonta és helyesen alkalmazza a tizenhárom esztendő tanulságait.

tártunk erős és egységes, s nvoő szorosabbá váló kapcsolatok fűzi-- össze a megvár dolgozó néppel. A Marvar Népköztársaság, a prole- te •‘diktatúra ál'ama erős. tzi'ár- dsbb, mint vote, a doteezék erratának megfelelően el vsítvun’- szánva ~rra. honv nem tűrünk c’ semmiféle kísérletet. arreb’ ? ” éphat sióm gyengítésére, aláásé- sára irányul.

— Biz'o? alapokon nyugszik a mi fíigre1!épségünk és szabadságunk azért is. mert a szocialista ■aber egyenrangú és egyenio"ú tagia vagyunk, ahhoz a testvé”i közösséghez tartozun1'. amelynek elén a Szovjetunió áll.

Ezután Münnich e1v‘árs a jelenlegi nemzetközi helyzetet elemezte. Megállapítva, hegy növe- k*dr>~!{ r «—r'alista vjlpnrordsz-r, ■s különösképpen a szocialista tábor vezetőjének, a Szovjetuniónak erői, hegy rendkívül megnövekedett és súlyában mind hatékonyabbá válik a szocialista tábor és elsősorban a Szovjetunió nemzetközi szerepe és a békéért folyó harca, A Szovjetunió célja az.

hogy elősegítse a legégetőbb nemzetközi problémák békés megoldását. Ezért terjeszti elő az építő javaslatok egész sorát. A magyar

dolgozók e javaslat mögött állnak. S ezért a magyar kormány minden lő! telhetőt megtesz, hogy segítse megvalósulásukat.

A Szovjetunió ereje a világ minden népének ereje!

— A Szovjetunió ereje ad a mi számunkra is újabb bátorítást és bizakodást, hogy kitartóan hajadjunk tovább a magunk-válasz- totta úton. Mint az egész világ közvéleményében, a magyar dolgozó nép millióiban is óriási visszhangra talált a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának most született döntése, amellyel kimondta az atomkísérletek egyoldalú megszüntetését.

— A Magyar Népköztársaság külpolitikáját egyértelműen az határozza meg, hogy a szocialista tábor tagja vagyunk, mert ez bizonyítja, hogy csorbíthaíatlanul megőrizzük állami szuverenitásunkat és tovább építhessük hazánkban a szocializmust. Politikánk célja az, hogy ingadozás nélkül hozzájáruljon a szocialista tábor egységének további megszilárdításához, erőinek növeléséhez, s a proletárinternacionalizmus szellemében ápoljuk és elmélyítsük a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat. A baráti országokkal való szoros együttműködés mellett — a békés egymás melleit élés alapél véből kiindulva — a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy nem szocialista országokkal is az egyen lOgúság alapján rendezze és fejlessze politikai és gazdasági kapcsolatait, viszonyát.

— Pártjával és kormányával összeforrott, egységében erős nép ünnepli ma hazánkban április 4-e 13. évfordulóját — mondotta ezután Münnich elvtárs. — Ez az egység a záloga annak, hogy sikeresen valósítjuk meg a szocializmus építésében előttünk álló további teendőket. Idei népgazdasági tervünk ismeretes dolgozó népünk előtt. Ezek a tervfeladatok reálisaié, arra a biztos alapra épültek, hogy az ellenforradalom által okozott súlyos gazdasági zavarok és veszteségek ellenére a múlt év második felében általában már magasabb színvonalon folyt a termelés, az egész gazdasági élet magasabb szintet ért el, mint 1956 első 9 hónapjában.

A szocializmus magaslatai felé

A magyar dolgozók munkája, a Szovjetuniótól és többi barátunktól kapott segítség tette ezt lehetővé, s

most már azt a célt tűzhettük magunk elé, hogy az életszínvonal stabilizálása mellett lényegében saját erőforrásainkra alapozva növeljük a nemzeti jövedelmet, az életszínvonal további emelésének egyetlen biztos alapját.

Elsőnek az ipar é* a mezőgazdaság dolgozóin, velük együtt a tudósokon, a tudomány szakemberein, a technikai értelmiségen múlik, hogy megoldjuk iparunk, egész népgazdaságunk további fejlesztésének fontos feladatát : emeljük a termelés műszaki technikai színvonalát és különösképpen ezzel a módszerrel tegyük olcsóbbá termelésünket, versenyképesebbé exportra kerülő termékeinket. Az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozói, a tsz-tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok azzal járulhatnak hozzá saját maguk és egész népünk életének további javításához, ha mezőgazdaságunkat a belHruscsov eh

terjesség irányában fejlesztik, nagyobb gondot fordítanak az állat- tenyésztésre és lehetővé teszik, hogy a hazai szükségletek kielégítésén kívül, adottságaiknak megfelelően mezőgazdasági termékeket is exponálhassunk, s cserébe értük a termelő munkához és a vásárlási igények kielégítéséhez szükséges anyagokat, termékeket vásárolhassunk.

— Az ünnepi évfordulón minden tapasztalatunk és visszaemlékezésünk számbavétele arról győz meg minket, hogy jó úton járunk, jó cél eléréséért munkálkodunk. Népünk szabad, független, szocializmust építő nép. Magáénak érzi ezt a társadalmi rendet, megvédelmezi minden ellenséges támadással szemben. Készen áll a munkára, hogy tovább haladjunk előre és felfelé, a szocializmus magaslatai felé. Népünk saját erejében és nagy barátaink támogató erejében bizakodva néz a jövő elé!

Münnich Ferenc nagy lelkesedéssel fogadott szavai után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet.

társ beszéde

— Kedves Kádár Elvtárs! Kedves Dobi Elvtárs! Kedves Münnich E'vtárs! Kedves. Elvtársak! Barátaink!

— Engedjék meg, hogy először is szívből jövő köszönetét mondjak a lehetőségért, hogy felszólalhatok ezen az ünnepi gyűlésen, amelyet Magyarországnak a Hit- ler-fasiszták é3 horthysta bérenceik igája alóli fe!szabadiiása 13. évfordulóján rendeznek.

— Bennünket, a párt- és kormányküldöttség tagjait melyen megindították Münnich Ferenc elvtárs me’eg és baráti szavai, amelyeket a Szovjetunióról, népünkről, kommunista pártunkról mondott. Engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak eredményeink ily nagyrabecsüléséért. Küldöttségünket magyar földre érkezésével első pillanatától meleg. szívélyes vendégszeretet v_t!e körül. Jól tudjuk, hogy ez elsősorban azokat a baráti érzéseket fejezi ki, amelyeket Magyarország dolgozói a szovjet nép iránt táplálnak.

Biztosíthatjuk önökéi, hogy

a testvéri szeretetnek és a

barátságnak ugyanilyen forró érzései élnek a szovjet népben a magyar níp Iránt.

— A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a szovjet kormány megbízásából és nevében. valamint az egész szovjet nép nevében forrón üdvözlöm önöket, kedves elvtársak és önökön keresztül a magyar dolgozókat. A szovjet nép szívből kíván újabb sikereket Önöknek a szocialista építés nagy munkájához, a béke megszilárdításáért, dicső hazájuk biztonságáért és függetlenségének védelméért vívott harcukhoz.

— A szovjet nép soha nem felejti el azoknak a magyar dolgozóknak a testvéri segítségét, akik az oroszországi proletariátussal és dolgozó parasztsággal vállvetve, hősiesen harcoltak az októberi forradalom diadaláért. A polgár- háborúban sektízezer magyar testvérünk küzdött hazánk ellenségei ellen. Szívből jövő Hálát érzünk irántuk. Hálásak vagyunk a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, amely oly állhatatos, bátor harcosokat, igazi proletajw internacionalistákat nevelt, min« Szamuely Tibor, Kun Béla és an itt jelenlévő harcos elvtársunle és barátunk: Münnich Ferenc.

— A Magyar Tanácsköztársasá-í got annakidején megfojtotta * rekació, a nemzetközi imperialia-í mus ereje. A magyar munkásoké parasztok cs haladó értelmiségiek! szívében azonban tovább lángolt a szocializmus eszméinek tüzai Semmiféle fasiszta kegyetlenkedés nem tudta elnyomni a mart gyár népben a szabadságvágyak azt a törekvést, azt az eltökéli szándékot, hogy lerázza magáról a kapitalizmus igáját és a fasíát mus gyűlöletes rabláncát.

A szabadság tüze világító fény- nyel 1945 áprilisában lobban fel, amikor a magyar nép a szovjad hadsereg győzelmeinek credmA« nyeképpen lerázhatta magáról aa á.kcs emlékű Horthy-rendszerc éri a fasizmus véres diktatúráját, saJ ját kezébe vehette a hatalmat.

— A felszabadított Magyaron« szág — a szocialista építés útjáa — rövid idő alatt ugrásszerű fej-i lődést ért el az ipari termelési ben, a lakosság életszínvonalának emelésében és a kulturális for-J redalomban. S ezzel a ma?yap munkások és parasztok előtt szó«j

lesre tárta a tudomány és a mű« velőd és kapuit.

— A szocializmus ellenségei fogcsikorgatva nézik a szociálist* országok dolgozóinak sikereiéi Ezért aztán minden módon igye-j kéznek kárt okozni ezeknek a né« peknek, akadályozni őket az ujj szocialista élet építésében.

— Ilyen aljas tervet szőttek aj Magyar Népköztársaság ellen i4u Az imperialisták — kihasznál v*í Magyarország veit vezetőinek hjJ báit és torzításait — 1956 októhemj novemberében megindították bíw nős gépezetüket. A kívülről bűzé dított és szervezett magyar reaks ciós erők fasiszta zendülést rcb« bántották ki.

Nagy veszély fenyegette házi» juk dolgozóinak szocialista vívj mányait. A magyar nép 1956. ok* tóber-novemberében bizonysásai tett forradalmi érettségéről, arról* hogy a magyar kommunisták vart ze'.é&ével meg tudja védelmezni a népi demokratikus rendszer^ ragy vívmányait.

A magyar nép nem követte a» árulókat. Az összeesküvők clsziV getelődiek a néptől.

Ellenségeink arra számítót tál?* hogy sikerült szétszaggatniukj vagy legalább is meglazítaniuk a szocialista országok népei között, szövődött szeres, testvéri barátsági kötelékeit.

A szovjet-magyar barátság szilárdsága a magyarországi októberi-novemberi események idején

kiállta a tűspróbát

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy amikor a nemzetközi és a beh»J reakció erői nyíltan gálád támadást intéztek az egységes szocialista tábor egyik tagja ellen, a* egész világ feszülten figyelte, mil tesz a Szovjetunió.

— A Szovjetunió a szovjet néfl nem maradhatott közömbös bajba jutott barátjának, a magyal! dolgozók millióinak sorsa iránti akiket az a veszély fenyegetőt U hogy újból a földesúri és kapita« lista kizsákmányolás rabigájába görbédnek. A Szovjetunió, testvéri kötelességéhez híven, a proletár internacionalizmus mély és igaz érzésétől vezettetve, nem térhetett ki Magyarország konráj nyának kérése elől: a magyar nrpl segítségére sietett,

(Folytatás *s 5. (HdaloaJ