Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

RliLETMACi V AllORSZAG 1958. Április is, fentek Sikeres pártoktatási esztendőt zártunk cd pártélet túréi A 3004-es rendelet nyomában A pi'ilis 15-én befejeződött . a. pártoktatási év. Ezen a napon Szinte a megye vala­mennyi területén újból összejöt­tek a hallgatók, hogy a szemi­náriumvezetőkkel együtt érté­keljék: hogyan dolgoztak, tanul­tak és baráti légkörben zárták az oktatási évet. Zsarolván : Több dolgozó paraszt kíván tanulni a jövő évben Ebben a kis községben az'Idő­szerű kerdesek tantól v urnán valamennyi hallgató (29) rend­szeresen részt vett a foglalkozá­sokon. Tóth Bettalan. propagan­dists értékelte a hallgatók egész évi munkáját, tanu.asi fagyo­méi. Szemétyszerint dicsérte, vagy bírálta a munkát. Az érté­kelésből kitűnt, hogy a hallga­tók többsége a*: alapvetően fon­tos kérdéseket megtanulta. Na­gyobb gondot okozott a soviniz­mus, nacionalizmus stb. kérdések megértése és e területen a jövő­ben lesznek tennivalók. Az Idő­szerű kérdések ' szemináriuma jó munkát végzett és ez meg­mutatkozott a község politikai életében is. Közelebb került a pártszervezet a dolgozókhoz. — Több dolgozó paraszt kérte, hogy a következő éven résztvehessen a pártoktatásban. Ramocnaliáza: A pártvezetősejj példái mutatott Kovács Sándor elvtárs peda­gógus vezette az Időszerű kér­dések tanfolyamát. A pártszer­vezet vezetősége példát muta­tott p tanulásban és nem félt i-’elősségre vonni azokat, akik bunyóztak a foglalkozásokról. Bírálta a szemináriumvezető Farkas, Juhász- László és Imre, Fekete János, Kardosné és Si­mon elvtársakat, akik sokszor hiányoztak. A hallgatók élmon- dolták, hogy a szeminárium- vezető a tananyagot az élettel összekapcsolva mondta el és ez jó volt. A közös értékelő titán a hallgatok együtt maradtak e? szói akoztak. f Ij fehértó: Tapasztalatokban gazdag összefoglalók iSzücs Miklós elvtárs az alap,- szervezetnél szervezett Időszerű kétcések tanfolyamának, pro­pagandistája értékelte az -év- munkáját. Megállapította, hogy a lovid, tartalmas előadások be- vádak és vonzották a hallgató.: kai. Rossz hatással volt at, amikor esetenként nem érkezett meg a szükséges tananyag. jrerégszászi Istvánná elvtárs­it j felszólalásában elmondotta, hc-gy az oklatási év megkezdése ti^tt több kérdésben, különöse i az asszonyoknál, bizonytalanság volt. ★ A gépállomáson megtartott foglalkozáson mondták el a hall­gatók: zavarta a tanulásukat, hogy megváltoztatták a szemi­náriumvezetőt ★ A Kertiraas és Gyógynövény- gazdaságbah .Marján. Miklós pártvezetöségi tag, propagan­dista bírálta a pártszervezet azon tagjait, akik nem, vagy alig tanultak ebben az évben. Ünnepélyes évzáró A ajgy kalló bait A járási tanácg épületének szépen díszített, hírős és nem- zetiszinü zászlókkal ékesített helyiségében ültek össze a já­rási tanács dolgozói közül mint­egy harmincán, hogy értékeljék, a pártoktatás során szerzett ta- papsztálataikat. Dr. Bumberák Józséf elvíárs. a Marxizmus— leninizmus kérdései tanfolyam propagandistája értékelte a tanfolyam hallgatóinak munká­ját. A hallgatók közül Berecz elvtárs javasolta: a következő oktatási évben a témákat job­ban tömörítsék, kevesebb is­métlés legyen az irodalomban. Illés elvtárs azt kérte: kérdé­sek köré csoportosítsák az iro­dalmat a jövőben. A leikes hangú évzárón könyv- jutalomban részesítették a ta­nulásban legjobban kitűnt hallgatókat. Az alapüizcrrczclbcii is crcdménrcscn tanullak Az alapszervezet Marxizmus- - leninizmus kérdéséi tanfolya­mát Szabó Zoltán eívtárs ve­zette. Tartalmas, beszámolójában többek között ezeket mondotta: — Már á hallgatok kiváloga­tása közben, elkövették azt a hibát, hogy.'alacsonyabb oktatá­si íorrpap eredményesebben szeréplő elvtársakat is beosztot­tak er-re a tanfolyamra s ez ne­hezítetté az anyag tanulmányo­zását. Kezdetűén jegyzeteltek a hallgatók, később ez elmaradt. Az an; ag tanulmányozásával is voltak nehézségek. Megenged­ték, hogy az előadás után csu­pán a vitára; támaszkodva ta­nulmányozzák a hallgatók az anyagot. Ezért nehézség volt a különböző fogalmak, elvi kér­dések helyes értelmezésében. — Megállapítottak azonban, hogy a hiányosságok ellenére is ered­ményes yol.t a tanulás. Egyetlen nyitott kérdés sem maradt, va­lamennyi kérdést alaposaj#meg- vitattak. A hallgatók fejlődését, tanu­lását értékelő .előadás után Szabó elvtárs szemétyszerint szólt minden hallgatóhoz, kü- lön-külön értékelte előrehaladá­sukat és hasznos útravalókkal látta el hallgatóit. A hozzászólások során dicsér­ték a propagandista hasznos módszereit, bírálták hiányossá­gait. Az oktatásban legjobban szereplő elvtársakat a követ­kező taggyűlésen jutalmazzák, ahol a pártszervezet behatóan kíván foglalkozni az elmúlt ok­tatási év tapasztalataival, hogy a következő oktatási évad kez­detéig eredményes propaganda munkát végezzenek, majd pedig sikeresen szervezzék meg az új oktatási évet. A z Üjfehértói Gyümölcs- r termelő és Kísérleti Gazdaság kommunistái megvi­tatták a termelőszövetkezetekkel kapcsola'os kormányrendeletet és ' elhatározták, hegy szakmai segítséget nyújtanak a helyi ter­melőszövetkezeteknek a gazda­sági feladafok megoldásában. A taggyűlés után meglátogatták a termelőszövetkezeteket. A Mátészalkai Mezőgazdasági Technikum kommunistáinak ja­vaslatára készült külön tervben jelentős helyet szenteltek a 3004-e; rendeletből eredő feladatok megoldását elősegítő gondolatoknak. Elhatározásit': szerint különböző szakelőadásokat tartanak és anké- tokat szerveznek megyénkben, ahol a mezőgazdasági terméshoza­mok növelésével, az állattenyésztés kérdéseivel kívánnak foglal­kozni,- Legközelebb Ópálpiban az állattenyésztés időszerű kérdései­vel ismertetik meg az érdeklődőket. A Nagykallói Kísérleti Gaz­daság kutatói is megvitatták a nemrég megjelent kormányren­deletet és vállalták: előadásokat tartanak az istállótrágya szak­szerű kezeléséről, az altalaj trá­gyázás jelentőségéről és más fontos szakmai kérdésekről. A közeljövőben Sonkádon tarta­nak előadást. Azt is elhatározták, hogy még vizsgálják száz termelőszövetke­zetben a könyvelés helyzetét és a helyes számvitel kialakításá­ban segítséget nyújtanak a ter­melőszövetkezeteknek. A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság párt- és gazdaságvezetöí közös összejövetelen beszélték meg a 3004-es rendeletből eredő feladatokat. Elhatározták: gazdasági és politikai segítséget nyújta­nak a velük szomszédos termelőszövetkezeteknek, a termelés párt- ellenőrzésének helyes végzésében segítenek. A kommunista példa- mutatást azzal igyekeznek kialakítani, hogy a következő pártokta­tási évben jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezeti pártszerve­zeteknek az oktatás megszervezéseben. A határozat szerint a nyír­teleki, vencsellői és buji termelőszövetkezeteket segítik. Részt vál­lalt e nemes feladatból Németh György kuta'.ó is, aki elsősorban a zöld trágyába sznál atban kíván segíteni a szövetkezeteknek. Hogy még jobban foglalkozzon lapunk a dolgozókat érintő, érdeklő problémákkal Hasznos javaslatokat lettek a szerkesztőségi ankét résztvevői Tegnapelőtt — a TTIT megyei szervezetének klubhelyiségében — . jöttek össze a nyíregyházi üzemek, ipari és kereskedelmi vállalatok, a különböző intéz­mények képviselői, lapunk tu­dósítói, levelezői, hogy javasla­taikkal, hasznos észrevételeik­kel segítsenek a ..Keletmagyar- ország” szerkesztésében, hogy még jobban foglalkozzon lapunk Beszélgetés Arató Ferenc elvlárssal, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának ! vezetőjével (Folytatás az 1. oldalról.) millió forintos célhitelt kapnánk, társadalmi segítséggel további 65 tantermet tudnánk építeni 2—3 év alatt, s így a három év természetes szaporulatát tekint­ve utolérnénk az országos átla­got. Azonban egyéb nehézsé­geink is vannak. Segítsen as Építésügyi Minisztérium ! Az építkezések nem mennek megnyugtatóan. Nagy huzavoná­val épülnek az iskolák, a me­gyei építőipari vállalat 2—4 tan­termes építkezést nehezen vál­lal. Áfákon 4 tantermes építés lenne, 1 millió forintos beruhá­zás, ezt erre az évre nem vállalta. Ugyanakkor meg van kötve a kezünk, niás épíi- tetőhöz nem fordulliatunk. És mégegy: drágának talál­juk . az építgsi költségeket! Tervezési vagy építési hibák vannak például a fcerkeszi Gyer­mekotthonnal kapcsolatban. Itt az. építkezés hibájából újabb súlyos 100 ezer forin‘ot kell az épületre fordítani. Egy tanítói lakást lehetne ebből az összeg­ből létesíteni! Volna mit megta­karítani tehát az iskolaépí'ések- nél is , .. Milyen más irányvonalakat ta­lálunk még a 3 éves tervben? — Az iskolaépítésről már volt szó. Meg kell említeni a szako­sítási programot, a nevelőkkel való gazdálkodást, az úi tan'ér­vek bevezetését a felső tago­zatban és. a középiskolákban a tantervek előkészítését. Mindezekből milyen, távolabbi feladatok tűnnek elő? — A megyei pártbizo'tság- a tizenöt éves. program elkészíté­sének gondolatát vetette fel. Hangsúlyozom, nincs meg, és ezért én is csupán egyéni-meg­látásaimat. mintegy javallatai­mat tudom elmondani — feltét­lenül foglalkozni fog további tervekre gondolni. És ezt iga­zolja az is, hogy éppen ilyen és hasonló okon vezették pártun­kat, amikor kezdeményezte a 15 éves távlati kulturális terv meg­valósítását. Iskoláink mindinkább arra tö­rekszenek, hogy szaktanítást nyújtsanak óz ifjúságnak. Ennek az irányzatnak milyen távolabbi terve van, vagy lehet? — Kis települési helyeken, ahol szétszórt tanulócsoportok vannak, megoldhatónak találnám a dolgozókat érintő, érdeklő mindennapi problémákkal. A megjelentek és a lap mun­katársai között őszinte, baráti beszélgetés alakult ki. Felvető-, dött, hogy a ..Keletmagyaror- szág“ ez időben szívesen olva­sott lap Nyíregyházán. A dolgo­zók szeretik a megyei újságot, mert az egyre színesebb, olvas­mányosabb. „A lap — mint- mondották .— sokat segített a dolgozók nevelésében is, s emel- let sokrétű tájékoztató munká­jával igyekezett kielégíteni az újságolvasók igényeit”. Szóbakerült viszont az is, hogy a lap olvasói, a nyíregyházi em­berek többet szeretnének kapni az újságtól. „Igaz — mondották - a „Keletmagyarországterje­delme az országos lapokéhoz vi­szonyítva eléggé kötött. Mégis, még lehet és meg kell oldani, hogy a lap munkatársai az ed­diginél többet foglalkozzanak várospolitikai kérdésekkel.” Szá­mos példát hoztak fel az ankét résztvevői a nyíregyházi visszás­ságokról, s több jó javaslatot mondtak el a hibák kijavításá­nak módjaira vonatkozóan. Többen — a „Nők rovatát** hiányolták. Megígérték, hogy ha rendszeresen megjelentetjük ezl a rovatot, sok anyaggal, elsősor­ban vitacikkek megírásával tá­mogatják népszerűségét a nyír­egyházi asszonyok, lányok. Vol­tak, akik a rövidebb e'beszálé- seket. novellákat, a kritikus írá­sokat és a humort hiányolták. Az ifjúság nevelésének sajtó- fóruma is igen foghíjas még nem egy esetben — ezt is megállapí­tották. Sok értékes tanács, számos javaslat hangzott el az ankéton. A lap munkatársai azt ígérték, hogy a felvetett problémákra rö­videsen cikkekben is megadják a választ. iskolaépítésekkel. Előtérbe kerül u nagy iskolák építése A nagyobb településeken 4—8 : tantermes iskolákat kell építe­nünk, hogy megvessük a'z: ...lap- | lát a jól felszerelt, és korszerű j szakosított óktatás követeimé- \ nyeinek megfelelő iskoláknak. I gimnáziumoknak. Csengéiben. Baktálóránthdzán például a kul- turközpontokban középiskolákat kell. létesíteni. De az általános műveltséget feltétlenül fokozato­san emelni kell, tehát jogos ilyen — A nevelés színvonalának ja­vítása, illetve ennek egyik mód­ja, hogy közeledjünk a pedagó­gusok szociális ellátottságának a javításához- is. Főként a lakás- problémák megoldása Jelentene, hogy a nevelők helyhezkötötteb- ben dolgozhatnának, igényesebb felkészüléssel. Azt hiszem, ezen segítene, ha hosszúlejára'ú épí­tési hitelt kapnának a pedagó­gusok. előnyösebb fel eleiekkel a mainál. Ezenkívül biztosítani kellene a továbbképzésüket is, nagyobb perspektívával. Ajánla­tos lenne, ha ez a tanulási for­ma mindinkább, decenlrahzálód- na, s ebben nagyobb szerepet kellene adni az igazgatóknak. Természetesén ez azt az cllfel­<•* *Z> tételt kívánja meg, hogy az 2, igazgatókat jobban fel kell ké-T : szíteni mind ideológiai, mind * szakmai tudásban, f Rengeteg kérdés marad még* nyíltan, amelyekre felelni keli * majd a 15 éves tér nék. így % például az iskából kikerült, 74 „j, éven felüli gyermekek oktatása, foglalkoztatása. A mezőgazda- jt* sági szakismeretek szervezet- % tebb oktatása, s a tan ervek be-*J* vezetése. Mindenesetre, aZ elké- szült távlati terv hatalmas se- gTs-éget nyújt majd ahhoz. | hogy kul1 urával, név. léssel fog-£ lalkozó megyei szakembereink $♦ az eddiginél céltudatosabb mun-ijt kát végezhessenek. * • (-y b-;.‘ ■iskolabuszok beállítását. 8—10 iskolabusz kellene erre a célra, a csengető, gyarmati, a naményi járásokba. Ezek a buszok reggel felvennék a gyerekeket, bevin- nék a központ- iskolába, ahol napközi otthon is működne, s délután a busz hazaszállítaná a gyermekeket. Megoldást kellene találni a tanyasi helyekre is, de ez sokkal nehezebb. Itt már kollégiumok létesítését kellene tervezni, amit államunk nem bír. Javítani a nevelők szociális ellátottságán |

Next

/
Oldalképek
Tartalom