Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

1.988. Április is, péntek KELET Si AG Y ARO RSZ AG Csapdába esett a magyi szövetkezet „pénzverőié“ Vf ostanában, ha megróvóan . nyilatkozik valaki az ita­lozásról, gyakran vágják a sze­mébe: miért akarnak minden­áron beleszólni abba, hogy va­laki akkor iszik meg egy felde­rít, vagy egy fröccsöt, amikor jólesik. Éppen ezért mindjárt Egy év alatt elittunk 25 bérpalotát?! az elején tisztázzunk egy kér­dést: ebbe a világon senki sem akar beleszólni. Aki egyszer­egyszer megiszik egy féldeci pálinkát, vagy egy nagyfröcs- csöt, annak váljék egészségére. Ellenben igenis szót emelünk és ezentúl egyre inkább szót fogunk emelni társadalmunk, közösségünk előrehaladása ér­dekében, az embertársaink iránt érzett felelősség jogán — a túl­zott italfogyasztás, az alkoholiz­mus ellen. És meglátják, ez mindenkinek hasznára fog válni! 243.000 öltöny ruha és az aikoli ólmára or V emregiben országszerte élénk érdeklődés kísérte azokat a tanácskozásokat, ame­lyek napirendjén a túlzott ital- fogyasztás elleni küzdelem sze­repelt. Mint ismeretes, az or­szággyűlés is külön albizottságot küldött ki e kérdés sokoldalú vizsgálatára, amely nálunk, Magyarországon ugyancsak sür­get) az okos megoldásokat. Megyénkben is napirendre tűz­ték az alkoholizmus ügyét: nem­régiben a megyei tanács végre­hajtó bizottsága vitatta meg 9 megyei egészségügyi osztály ezirányú előterjesztését. A vita során jónéhány olyan adat került felszínre, amelyek önmagukban is megdöbbentő képet rajzolnak elénk arról a „népbetegségről”, amelynek Orvendetes-e, l»v ég inkább döbbenetessé te- ■'* szí a képet, ha az 1957-es 243 millióra rúgó megyei ital­forgalmat összehasonlítjuk Ugyanezen év élelmiszerforgal­mával, amely Szabolcs-Szat- márban 530,663.000 forintot tett ki. Eszerint tehát közel fele­annyit költünk italra, mint en­nivalóra, élelmiszerre. De menjünk közelebb az ada­tok részleteihez. A megyei ital- forgalomban megdöbbentő mó­don nőtt a szövetkezeti italbol­tok és a vendéglátóipari válla­lat italboltjainak forgalma. — A szövetkezeti italboltokban Aidául 1951-ben 103 és félmil­lió volt a bevétel, míg 1957-ben már 177 millió forint értékű ital folyt le az emberek torkán a seövetkeeeti kocsmákban. Ha­sonló a helyzet a nyíregyházi „kórokozóit” magunk gyártjuk és mindezek mellé hatalmas arányú propagandát fejtünk ki e „kórokozók” mjncl szélesebb­kor ü elterjedése érdekében. — Ha megyei statisztikai adato­kat veszünk elő, már maga az a tény is megdöbbentő, hogy nem százezrekről, hanem mil­liókról, sót: százmilliókról kell beszélnünk. Mégpedig olyan szá­mokról, amelyeknek esztendo- ről-esztendőre emelkedő ten­denciája van. Az 1955-ös évben például 185,733.000 forint volt az ital­forgalom végösszege SzaboJes- Szatmár megyeben. Két évre rá, 1957-ben ez a szám csaknem másfélszeresére, 243.389.000 fo­rintra emelkedett. Tegyük még hozzá, hogy ezek a számadatok nem tartalmazzak az élelmiszer- boltok dugaszoit ital-forgalmat, amely mintegy 15 millió forintot tett ki. Mindehhez hozzávehet- jük azokat az összegeket, ame­lyeket a különféle „házi” bor­es pálinkamérök „vettek be” vásárlóiktól — és akkor még in­kább „csillagaszati” számokkal találkozunk. Csupán összeha­sonlításul álljon itt egy példa: az 1957-es megyei italbevételből például 25 darab olyan gyönyö­rű bérpalotát lehetne építeni, mint a nyíregyházi irodaház. Nem beszélve arról, hogy meny­nyi nagyszerű, összkomfortos családi ház épülhetne egy ilyen hatalmas összegből, vagy éppen 243.000 öltöny jóminöségű ün­neplő ferfiruhát lehetne vásá­rolni. hogy egyre nő az italboltok száma? vendéglátóipari vállalatnál. — 1953-tól 1957-ig kereken 11 mil­lió forinttal — 22-ről 33 millió­ra nőtt a nyíregyházi itaibevé- tel. És hogy legyen is hol inni, az egyénekre és az egész társa­dalomra káros szeszesitalt elfo­gyasztani: a fogyasztással ará­nyosan nőtt a kocsmák, büfék, vendéglők, cukrászdák száma. A földművesszövetkezetek pél­dául 1953-tól 1957-ig 267-ről 390-re növelték italárusító he­lyeik számát. Az állami vendég­látóipar pedig 36-ról ötvenre emelte fel a vendégfogadók ál­lományát. És ami még súlyosabbá teszi a helyzetet: az italfogyasztáson felüli arány a magas szesztartal­mú, tehát rombolóbb hatású rö­vid italok, a pálinkafélék irá­nyába tolódott el. Az utóbbi 10—12 évben csökkent a sör és a bor fogyasztási aránya és nőtt a pálinkafogyasztás. A nagykereskedelmi vállalatok ..kiszállítási” adatait vizsgálva kiderül például, hogy vala­mennyi italféleséget tekintve, a bor 15 cs a sör 26 százalékos megoszlási aránya mellett 59 százalékot tett ki 1957-ben a pálinka a kiskereskedelemnek szállított italféleségek között. Ennyit a számokról, amik fö­lött érdemes elgondolkodni. Nem azért, mert az emberek többségének jólesik néha egy- egy féldeci, vagy egy fröccs. Hanem azért, mert nagyon so­kan vannak, akik mértéktelenül fogyasztják az italt, anyagi és erkölcsi kárt okozva elsősorban saját maguknak, és ezen túlme­nően: az egész közösségnek. Hámori. lány találkozik, a lány így gondolkodik: „Szeretlek, háza­sodjunk össze”, a fiú azonban így vélekedik: „Szerettek, Úgy az enyém". Amennyiben a dolgozó nő össze tudja egyeztetni munká­ját és otthoni teendőit, úgy boldogabb életet élhet, mint az, akinek nincs elfoglaltsága, mert kevesebb ideje marad a plety­kálkodásra, az elégedetlenségre és az unatkozásra. Sok előnye van annak, hogy a feleség például tudja, kezelni a csavarhúzót és a férj ért va­lamit a. gyermekgondozáshoz, vagy a főzéshez. A házaspár így jobban megértheti egymást és elvégre semmiféle biológiai gátja sincs annak, hogy az asszony na tudjon kicserélni egy kiégett biztosítékot. A fiatal házasok lehetőleg olyan környéken lakjanak, ahol szomszédfliknak körülbelül ugyanannyi a jövedelmük, mint nekik. Ez esetben nem ta­lálnak okot az irigykedésre, vagy a szégyenkezésre. A s alábbiakban egy an- goi orvosszövetség tesz „jó szolgálatot” a házasu­landóknak azzal, hogy tanácsot ad: mi a jó házasság titka. E tanácsokból kivicsorog a ka­pitalizmus, az adszi-ncszc, g, készpénzfizetés erkölcse. A mi szemünkben, akik már egy magasabb rendű társadalom­ban élünk, ennek erkölcsét ta­nuljuk, gyűlöletesnek fog tűn­ni az angol orvosszövetség „ta­nácsa", de bizonyosan nevelni is fogunk azon, hogy például mit ajánlanak a szövetség tag­jai irigység cs szégyenkezés el­len. (Szerk.) Íme így ir róla a Daily He­rald: „Az angol orvosszövetség „Házasulandóknak” című bres- súrájában szakértői tanácsok­kal tátja el a. fiatalokat. Ashley Montagu professzor arra. fi- gyelm.ezt.et, hogy „a szerelmi házasság csak boldogtalanságra vezethet”. A házasság sikeré­nek alapja, a házasulandók jel­lemének egyezése. Amit „oze- relemnek” neveznek, az gyak­ran nem más, mint testi von­zalom. A könyv írói a továbbiak­ban a következő tanácsokat adják: A serdülő korú fiatalok, akik nincsenek megelégedve életükkel, azt gondolják, hogy ha férjhez mennek, úgy „min­den megoldódik”. Pedig erről szó sincs, mert a veszekedések és a nézeteltérések a házasság logikus következményei. Az á boldog házasság, „amelyben a férfi egy Kissé süket és a nő egy kissé vak”, Ac a feleség, akinek, kedve szottyan a zsörtölődésre, job­ban teszi, ha. helyette sétál egyet a friss levegőn. Az a férj viszont, aki elfelejtkezik fele­sége születésnapjáról és stem szeret bókokat mondani, meg­próbálhatja. elhitetni magával, hogy feleségének c sok hűhó nélkül, is tisztában kelten'! lennie érzelmeivel, az igazság azonban az, hogy lusta, vagy közömbös. Ha a nőn múlna a kezdemé­nyezés, nem lenne annyi há­zasság előtti szekszuális kap­csolat. Amikor egy fiú. és egy A napokban leplezte le a ren- dőnség Ács Jánost, aki 1956 tói folyamatosan 91 ezer forintot sikkasztott a magyi földmű- vessző vetkezetnél. Ács János az­zal védekezett, hogy az ital és a könnyelmű elet v.ttc a bűnbe. Acs János rendszeresen elmu­lasztotta a földművesszövetkezet tolijába érkező áru bevételezé­sét'. Amikor pedig leltárt tartot­tak nála, kölcsönkért pénzt, s a hiánjző összeget a leltározáskor bepótolta, majd a leltározás után ismét visszavette. A társadalmi tulajdon . elaik- ka/sztását elősegítette az is, hogy a földművesszöveí kezet vezető­sége olyan szakembereket kül­dött a leltározásokhoz, akik ösz- szejálszottak Áccsal, és nemlé­tező árucikkeket tüntettek fel meglevőnek. Jellemző Acs bű­nösségére, hogy az átadó leltár­nál az egyes árucikkek árát magasabbnak tüntette fel, mint az a valóságban volt. A nyo­mozásnál szakértőt is ajkak maztak, aki kimutatta, hogy üzelmeit elősegítette az is, hogy a szövetkezeti irodában dolgozó sógornője — Ács tstvánné —• sikkasztásait, támogatta és ta­karta. Amikor pedig végképp fény derült a nagymérvű sikkasztás­ra, Ács János cselhez folyamo­dott, Egy rádiót Ígért ellenszol­gáltatás nélkül a leltárleírónak,, ha eltekint a hiánytól, Acs János és társa bűnügyét a rendőrség vádemelés végett átadta a» ügyészségnek. Liszt hősé rejtve 45 eser forint Fábián Miklós volt nyíregy­házi nagykereskedő a rendőrsé­gen kötött ki ház üzérkedésért. Fábián már nyolc éve rendsze­resen foglalkozik házüzérkedés­sel. A nyomozás adatai szerint hat ház adás-vctclét intézte el, s többezer forintos jogtalan ha­szonra tett szert. A lakások el­adásainál negyvenszázalékos nye­reséget zsebelt be. A múlt év­ben Budapesten is vásárolt egy lakóházat 40 ezer forintért, ki­sebb átalakítással háromszoros áron adta tovább. A rendőrség a házkutatásnál) liszt közé elrejtve 45 ezer forint készpénzt is talált, ami üzérke­désekből származik. Fábiáu. nyíregyházi házát is áruba bocsáj tóttá, de nem volt alkal­ma, az üzlet lebonyolításához. AÍ rendőrség — őrizetbe vétellel —1 folytatja a büntető eljárást. Egr betűért börtön vyvyvwyv Y>>'yYyyyvyyyy>>vYYvyv>>'VvvvvvYYVvyvYyyyvvv | Házasulandók figyelmébe Ezerkilencszázötvenben a Ti- szakóród és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet 2. számú bolt kezelője volt Mátyás Rozália. Munkájával meg lehetett elé­gedve a szövetkezet vezetősége, mert abban az időén, Alkot­mány-ünnepén, kitüntetést is kapott, mint élenjáró földmű­vesszövetkezeti dolgozó. Jelvényét azonban hamarosan bemocskolta, • becsületességéről lehullott a lepel. 1956. márciusá­ban 19 ezer forint hiányt mu­tattak ki abban a boltban, ahol ő volt a vezető. Bizonyára bánt­hatta lelkiismercte, mert 10.500 forintot időközben megtérített a szövetkezetnek. A büntetőeljárás során azonban érdekes fordulatot vett az ügy. Abban az, időben Ignáez Gyula volt a szövetkezet vezető köny­velője. Neki kellett volna első­sorban ellenőrizni, egyeztetni a boltos elszámolásait, napi jelen­téseit. Ignáez Gyula el is vé­gezte „munkáját", azonban kö­szönet nem volt benne. A bíró­ságtól kirendelt igazságügyi könyvszakértő megalapozottnak találta a 10 ezer forint hiányt, sőt még ezenfelül 20.000 forintos kártevést is felfedezett. Az tör­tént, hogy Mátyás Rozália által befizetett csekkszelvények ré­szein hamisítások voltak. Pél­dául a feladott 1000 forintot ki­javították 4000 forintra, betűvel pedig az „Egy” ezret kis „e”-vel írták, cs a feladás után eléje tettek egy nagy „N”-et és ékeze-l tét, s ezzel máris kész volt al művelet. Természetesen mindezt/ csakis együtt végezhették, sőt! Ignáez Gyula szakszerűen irá­nyította a dolgokat. Csak egyeö felejtettek el. Pontot tenni aj mondat végére. Ezt a bírósági végezte el helyettük: Sikkasztás és okírathaxrusítaa miatt Ignáez Gyulát mint „szel­lemi vezért” másfél évi, míg; Mátyás Rozáliát egy évi börtön­büntetésre ítélték, valamint az okozott és meg nem térült: kár megfizetésére kötelezték! őket. Okulásul szolgálhat ez fokénb az ellenőrzést végző szerveknek. Nem a legdicséretesebb, amikor az igazságügyi szakértő mutatja, ki, hogy a feljelentésben foglárt összeg kétszerese a valódi kár. És az is biztos, hogy a könyve­lés mélyreható ellenőrzése már kezdetben észrevehette volna a csekkhamisításokat, ha a körzeti ellenőr igazi gazdája területé­nek. A felületesség által ártunk a szövetkezetnek, akit meglop­nak, s a dolgozónak is, akit esetleg idejében közbelépve meg­menthetünk a bűn lejtőjétől. Dr. Lázár László FJK. jogi előadó. Rejtett aranytárgyak egy volt nagvkereskedő lakásán Házkutatásnál 34 ezer forint készpénzt, elrejtett aranytárgya­kat 40 ezer forint értékű kész fehérneműt és ruhaanyagot fog­lalt le bűnjelként a rendőrség Danko Mihályné, volt nagyke­reskedő nyíregyházi lakosnál. Danko Mihály nénak fehérnemű - készítő iparengedélye volt, azon­ban eszel az engedéllyel nem 6 dolgozott, hanem bedolgozókat alkalmazott és egy ing megvar- rásóért az anyagadás mellett 5 forintot fizetett ki. A rendőrség textiláruval való üzérkedés miatt nyomozást folytat Drohe Mihályné bűnügyébfn. Irodalmi est lesz Nyírbátorban A nyírbátori járási könyvtár, és az általános gimnázium áp­rilis 19-én, szombaton délután 5 órakor a gimnáziumban „Hazád­nak rendületlenül” címmel iro­dalmi estet rendez■ Előadást! tart ér. Nagy János debreceni gimnáziumi tanár. A műsorban fellép a gimnázium szavalóké- ruta it, *---­Meg döbbentő számok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom