Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

RELETMAGY ARORSEAG 195«, ÁPRILIS 17, CSÜTÖRTÖK HIRE SC 1958. április 17, csütörtök, Rezső Megbukott a francia kormány ! A francia Mernie így ülés kod ilye virradó éjjel 321235 arányban leszavazta a Gai.liard-kormányt, A rendkívüli ülésre összehívott nemzetgyűlés valójában a kormánynak afelett az »1- határeiasa felett mondott ítéletet, hogy a jószolgálati tárgyalások eddigi eredményei alapján Újra felveui a közvetlen diplomáciai tárgyalásokat Tunéziával, fenntartva magának a jogot arra, hegy az algériai határ ellenőrzésének ügyében nemzetközi fórumokhoz forduljon. A jobboldalik, a függetlenek és a köztársasági szocialisták a tuniszi repülőterek feladását és a* algériai határ kétoldalú nemzetközi ellenőrzése gondolatának elejtését látták a kormáay dön­tésében, s végül is a köztársasági szocialisták és a függetlenek túlnyomó többségének szavazta) buk­tattak meg Gaillardt és kabinetjét. Gaillard kormánya 160 napot ért meg, ami körülbelül megfelel a háború ntánl francia kor­mányok átlagos élettartamának. Az új miniszterelnök személyét illetően már megindultak a találgatások. A Liberation úgy véli, hogy a „három P” közül, — tehát Pin»y, Pleven és PftimHn k<mH1 — kerülhet ki az első miniszterelnök-jelölt. A gépesítésnek a talajhoz és a növényhez kell igazodni! Tudósítás a kétnapos gcpcsílcsi ankétről A Nap kel; 4.S4 perckor, nyűg­eik!; 1S.3S perckor. föüB HELYEN ESŐ, ZÁPOR- ESŐ Várható időjárás csütörtökön estig: változó felhőzet. Több he­lyen eső, záporeső, zivatar. Mérsékelt déli-délnyugati szél. A nappali felmelegedés észak­keleten fokozódik, máshol alig változik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet csütörtökön 14—17 fok között, ★ EISZ-ÉZERVEZET ALAKULT A FODRÁSZ KT5Z-BEN Nyíregyházán a napokban tar­tott közgyűlést a fodrász KTSZ. Megalakították a szövetkezet KtSZ-sservezetét. és a Nőtaná- esot Már nagyon hiányzott e két szervezet, mert egyre több fiatal és nő dolgozó saorgal- mazza a fodrász mesterséget. ★ NYÍREGYHÁZI VTST minden segítséget megad a Nyír­egyházi Vasutas Sport Klubnak abból az alkalomból, hogy az idén rendeld meg fennállásának 35. évfordulóját. A jubileumi ün, népségén nemzetközi sportmű-' sorra kerül sor. A szervezési és egyéb segítségek irányában a VTST már eddig is lett lépéseket. Egyébként két figyelemreméltó esemény is szerepel a VTST idei programjában. Megrendezik a ké­zilabdázók Krakkó elleni találkozó­ját, valamint az ÉKLASZ-szal kö­zösen két nemzetközi labdarúgó találkozóra is sor kerül. Százezer deliáres vérdíist tiszteli ki Castro felére Falragaszok szerint 5 ezer dol­lártól 100 ezer dohárig terjedő jutalmat tűztek ki minden olyan információért, amelynek segítsé­gével sikerül elfogatni Fidel Gastrot, a felkelők vezérét, illetve a személyes és helyetteseinek pa­rancsnoksága alatt álló csoporto­kat. A százezer dolláros vérdíjat az kapja meg, aki magát Castro! fogja el, „Szól a figemadár“ rímmel új megyei műsort műi at be a Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház művészegyüttese ápri­lis 10-én, szombaton este 7 órai kezdettel. A Művelődési Házban tartandó esten fellépnek a Ház szólistái, színjátszó együttese, valamint Papp Béla cs ncpizcnc- kara. A dalbetéteket Gábor Áron, Pankotay István. Bakóné Malter Anikó, Kárpátfalvy Jo­lán és Nagy József énekesek tolmácsolják. Jegyek 10, 8 és 6 forintért kaphatók a Művelődési Ház irodájában, Aiftéfcysz kifftjárat imfu! DEBRECENBE VASÁRNAP AZ ÉPÍTŐK—DVSC LABDARUGÓ MÉRKŐZÉSRE, A* IBUSZ aatóbuszkülőfi járatot indít Debrecenbe vasárnap a DVSC Építők labdarúgó mérkőzés alkálimból. Az autóbusz vasárnap 13 óra­kor indul és kb. 19.39-kor indul vissza. Részvételi díj: 35.— fo­rint. melyben az autóbusz költség menettérti útra foglaltatik. Jelentkezési határidő: 18-án 16 óra. Jelentkezés és felvilágosítás at IBUSZ-ban. Emlékbélyeg a világkiállítás alkalmiból A posta vezérigazgatóság köz­li, hogy a brüsszeli Világkiálli- tás megnyitása napján—április 17-én, csütörtökön, 8 címletű emlékbélyeg-sorozatot és emlék- bélyeg-blokkot bocsát forgalam- ba, A sorozat értékei: 20—40—60 fillér, egy, cgyncgywm, kettő, három és öt forint, a bélyeg- blokk 10 forint. A teljes soroza­tot a nagyobb postahivatalok borítékra ragasztva árusítják, míg 0 sorozat egyes címletei bo­rítékon kívül is kaphatók. A bé­lyeg cs blokk postai küldemé- nyék. bérmentesítésére november 30-ig használható feL A i i A <* «HEJ HALÁSZOK, HALA­SZOK .. Sokan sóhajtoztak így a kö­zelmúltban a nyíregyházi Ha­lászcsárda vendégei közül. Es mondjuk meg okkal: Nem egy esetben kellett várni, vagy hiá­ba várni paprikás halászlére, mert ugyancsak fogytán volt a csuka, meg a. harcsa a csárda raktárában, Érdeklődésünkre az Alkotmány Halászati Szövet­kezet elnöke elmondta, hogy a kétszeri áradás és viszontagsá­gos időjárás okozta ezt az idő­szaki kiesést. De jó hírrel is szolgál: a tavasz beálltával kedvezőbbek a körülmények és napról-napra nagyobb rako­mány érkezik be a tiszamenti halászoktól. Kedden például csaknem három és fél mázsa halat hoztak fel a csárda szá­mára. Nem lesz baj az árusító­hely ellátásával sem, mert a halászok véleménye szerint, a közeljövőben nagyobb fogásokra van kilátás. :: IVest sík Vilmos Kossuth-díjas kutató felszólalása VI int korábban hírt ad- ^ tunk róla, 15-én a Sóstón kétnapos ankét kezdő­dött, ahol az első nap számos előadás hangzott el a homokta­lajok gépesítési problémáiról. Az első előadást Terlanday Sándor, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet igazgatója tartotta. Bevezetőjében három fő té­nyezőre hivatkozott, amelyek dön'öcn befolyásolják a termés­hozamok alakulását, ezek az időjárás, az anyag- és ener­giafelhasználás, harmadik pe­dig a félhasznált élő- ás gépimunka mennyisége és minő­sége. Az időjárásra jelenleg még kévés a befolyásolásunk, anyag­gal és energiával sém rendelke­zünk kívánt mennyiségben, vi­szont élő- és gépimunka terén szinte korlátlan lehetőségeink vannak. Helyesen alkalmazott munkával az időjárási viszonyo­kat is kedvezőbben használhat­juk ki: » Az állandó népszaporulat és az igények fokozott növekedése minden évben több és jobb ter­méket vár a mezőgazdaságtól. Ennek eléréséhez elsősorban a harmadik tényezőre, a munkára támaszkodhatunk, ami a nagy­üzemekben a gépesítés fokozá­sával valósítható meg. Előadása következő részében a különböző talajtípusokkal hason­lította ötsze a homokon végzen­dő alapvető talajelőkészítő mun­kálatokat, amikoris megállapí­totta, hogy lényegében ugyana- zon műveleteket kell a homokon is elvegezni, mint más talas jón, csak más közegben, ezért m gépesítésben is eltérés kell, hogy legyen. Az a gép, ami nagyszerű az agyagtalajon, nem mindig jó a homokon. Az a henger, ami kiváló munkát végez a rögös talajon — a kis átmérője miatí — nem jó a laza homokon, mert maga előtt túrja a homokot ón nagy a vonóerőszükséglete, meg­felelő tömörítést még sem végezi A kötött talajon 4—5 centjj méter mélyen velő gép, lehet hogy a homokon 8—10 centimé­ter mélyre teszi a magot. A bú­za aratására kiválóan alkalmai kévekötő aratógép a magasszárú rozzsal nem tud megbirkózni. A Wests! k-féle I a laj erőgazdái ko„ dási rendszerben olyan fonto® szerepet betöltő csillagfürt alá- szántása sincs megoldva a je­lenlegi ekctípusokkal. Az, erő­gépekkel szemben is különös kívánalmai vannak a homoki növény term elesnek, különösen d járószerkezetet tekintve. Az említett néhány probléma is azt muta ja, hogy a mi ho­moktalajunk a tájnak megfelelői géptípusokat kíván. Az utóbbi! • két-három évben valamelyes változás már történt, de ez még korántsem kielégítő. Ne azt vár­ja az ipar, hogy mi a növényein­ket alakítsuk a gépeikhez, pél­dául alacsonyabb, kevesebb szál* májú rozsot termeljünk,- hanem ők alakítsák a gépeiket a talaj-J hoz és a növényeinkhez. • Cri-;-K‘ mwyw» 0»'» »■{. .J» é + ■<.tf f t<|| t . 1 iókqi darabbal turnézik megyénkben az Országos Kamaraszínházi művészegyüttese j Megyénk „nyugalombavonult" szeretett tudósa örömét fejezte ki, hogy 29 évi ittléte óta végre erre is sor került, a homoki gaz­dálkodás gépesítésének megtár­gyalására. Elmondotta, hogy egy emberöltőnyi küzdelmes, munka eredménye bizonyítja, hogy az 5—6 mázsa rozs helyeit 16—18 mázsát, a 30—33 mázsa burgonya helyett pedig 100—120 mázsát lehet termelni a nyíri homokon. Egyelőre egyik legfon­tosabb feladatnak látja ezt a kisüzemi módon kikísérlctezett. de nagyüzemre is alkalmazható gazdálkodási rendszert átvinni a szövetkezetekbe, állami gazda­ságokban. Ehhez megfelelő gépek kellenek. Ők az ősszel vetett ritka rozsot tavasszal úgy ka­pálják ki, hogy az avar' felül marad, ami megakadályozza a szélhordást. Nagyüzemben ezt kapával nrm lehet végezni. Más területeken szalmát terítettek el. amit napraforgókóróval tűzdel­nek a talajhoz. Ez a módszer sem alkalmazható nagyüzemben) Olyan tárcsára van szükség ami a talajba nyomja a szal­mát. A mi laza homokunk azt sze­retné, ha soha nem művelnék* azonban a trágyát, vetőmagot be kell juttatni a talajba. Ez me­gint azt írja elő, hogy olyan gép álljon rendelkezésre, ami szánt) boronái, tömörít és újra boronái — lehetőleg egy menetben. Van tehát teendőjük a gépszerkesz­tőknek, hogy a mi talajunknak! megfelelő gépeket gyártsanak. Az Egerszegi-féle talajjavítás­ról elmondotta, hogy a fiatal ku­tatónak segítséget kell adni * munkájához, hogy kísérlet ezaeni de egy ilyen kísérletre nem sza­bad rábízni az ország több mil­lió hold homokjának sorsát- Számokkal bizonyította hogy .» homoki gazdálkodásban nem aa Egerszegi talajjavításra, de rnéjj a növénytermelésre sem igen jut istállótrágya, mivel az a gyü­mölcsösbe és szőlőbe kell. A gyümölcsösök is várják az új gépeket A z Országos Ka mar a- színház társulata né­hány nap óta megyénkben ven­dégszerepel. A darab, amely több községünkben előadásra kerül, zenés, cnckes vígjáték­éi címe: A bolondok grófja. Ere­deti Jókai darab. Zenéjét Volly Irtván szerezte. .1 rendkívül mulatságos vígjátékban Jókai eleien megrajzolja a vagyonra törő arisztokratát, s azt n lég­kört, amelyben az 1800-as évek regen poshadt a magyar úri vi­lág. A váratlan fordulatokban bővelkedő darab mindvégig le­köti ti nézők figyelmét, a zene kedves, a darabhoz simuló me­lódidi megtalálja az utat a kö­zönség szivéhez. A „bolondok” az egész darabon ál biztosítják a helyenként viharosan felhang­zó jókedvet. A főszerepet Vásárhelyi And­rás alakítja, akit a megye kö­zönsége' több darabban már megismert. Játéka férfias, erő­sen jellemző, egyszerű, de ele­gendő eszközökkel formálja meg Koromfi Árpád alakját. Szerelmeséi, Kingát, Garam- szegi Márta, a Miskolci Nem­zeti Színház volt tagja játssza. Őt még nem ismeri a megyei közönség, da biztosra vehető, hogy üde, könnyed természetes­sége., fiatalsága, kellemesen csengő hangja emlékezetes ma­rad. Kalazanczia bárónő szere­pében Bodnár Miéi csal kacajt a nézők szájára temperamentu­mos, harsány, robbanékony szín­padi egyéniségével, Füzy Ma­liid — Tarka, a gazdaasszony szerepében hiteles és nagyon rokonszenves figurát mutat be. Nyirbogdány ban és Tisza vas­váriban az elmúlt, héten, Máté­szalkán hétfőn játszottak már nagy sikerrel. Tegnap Kemc- csén került előadásra. A további út: 17-én Nagyhallá, 18-án Vállai, 19-én Vásárolna- meny, 30-án Üjfehértó, 21-én Nagyhalász, 22-én Nyirmada, 23-án Tiszaeszlár, 24-én Kótaj lesz az állomás, Tiszadadán 25-én, Napkoron 26-án, Vencsel- lőn 27-én, Mándokon 28-án, Be- regsurányban 29-én és Tiszá­inkon 30-án lép fel az Országos Kamaraszínház társulata. Nyír­egyházára a turné utolsó nap­jaiban, május 12-én érkezik a nagysikerű Jókai-darab előadá­sa. Szakátsy Gyula, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója üzemszervezési szem­szögből vizsgálta a gyümölcsö­sök gépeit. Elmondotta hogy egy normálhold gyümölcsösre (60 termöfaegység) 840 óra évi mun­kát számolnak, ebből mintegy 40 százalék a jelenlegi technikai szinten nrm gépesíthető, 40 szá­zalék pedig gépesítve van és 20 százalék gépesíthető lenne. Egyik legjelentősebb munka, ami a jelenlegi állapotok sze­rint teljesen kézierőre vár, a sze­dés, úgy lenne könnyíthető — de nem gépesített — ha az ipar a jelenlegi nehéz szedőlét­rák helyett könnyű alumínimum létrákat gyártana. Gápesíthető- nek látja Szakátsy Gyula a törzstisztogatást, a vastagabb' ágak metszését, a műtrágyaszó­rást és a fák sorközi művelését. Ezrei mintegy 60 százalékra emelkedne a gyümölcstermelés ** gépesítése. Természetesen gépeket kér az ipartól. Különféle permetezőgép típu­sok üzemi költségeit é$ azolg használhatóságát kézimunkaigé- nyét, szőriéi használást vizsgálva kimutatta, hogy a cirkuláció« rendszerű gépekkel szemben a lég porlasztásom mutatott legjobb eredményt. Különösen örvend*, tes hír volt., amikor bejelentette* hogy feleannyi perme'ezószerrel hasonló eredmény született a légporlaw.tásos gep használata nj'omán. F.gy kifogás azonban ezeknél a gépeknél is van: a* 5—6 méter magas iák hegyeit már nem lehet vele megfelelően permféezni. Mind a három megyei kutaht olyan sajátos problémákat tárt a gépgyártás elé, aminek végre­hajtásával nagyot lépnénk előre a homoki talajok gépesítés* te­rén. Csikós Balázsi 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom