Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

2 KELETMAOY AGORSZAG 1958. ÁPRILIS 12, SZOMBAT Tavaszi muzsika A táncra, dalra vágyó fiatal alig várja, hogy muzsikaszói halljon, mindjárt táncra perdül. Elfelejt bút, bánatot, ropja a csárdást, nem szédül a keringő- zés közben, versenyt száguld a leggyorsabb ütemű zenével. A földet, munkát, gépet sze­rető ember alig várja, hogy jöj­jön a tavasz, szikkadjon a ta­laj, csendüljön az élet, megy ki a határba. Tele tüdővel szívja magába a friss, tavaszi levegőt, aztán szerszámot fog, szánt, vet. boronái. Táncra szomjazó fiatalt a muzsika, munkát kedvelőt a tavaszi napfény hoz tűzbe. Így van ezzel Ciránku György is, a nyírteleki gépállomás trak­torosa. Ha muzsikaszót hall. táncra perdül. Boldog, ha örülni látja, kedvesét, ha zúgni hallja gépét, ha szépen ■ egymásra bo­ruló barázdát simogathat sze­mével. Nem- tesz ígéretet, nem fogad semmit, szerény. Mégis, mikor ott ültek a padokon, in­dulás előtt, szívta magába a sza­vakat, mint a tavaszt hozó szellő friss levegőjét, gondoltban már ott ült gépén, erősen szorította a volánt, szabályozta a gázt, nézte, kutatta, vizsgálta az egymásra boruló, barázdákat, hallgatta a gépe zakatolását. „Óh, csak ott lehetnék már! Gázolajat önthet­nék a tankba, erezném a gőzölgő föld kellemes szagát, élvezhet­ném a mezei virágok illatát, a napfényt, a zöldellő mezőt, az életre kelt magot, a. csirát haj­tott búzaszemet! Mindent, amit a természet nyújt!” Az előadó beszélt. Helytállás­ról, elsőségről, rendeletekről — a gondolatban már <j nyeregben érezte magát, ekéjét igazitolta, vetés alá szántott, tárcsázott, boronázott, vetett. Nem szólt most sem, de magában megfo­gadta: mihelyst megszikkad a föld, kisüt a nap, kihúzat gépé­vel, minden percet kihasznál. Egy reggel, amikor jónak látta az időt, még egyszer meg­vizsgálta gépét, puha ruhával simította végig, minden apró csavart, alkatrészt ellenőrzött, tankolt és elindult. Várta a Sza­bad Nép TSZ szántatlan földje, tárcsázatlan talaja, magágyba kívánkozó vetőmagja, művelésre váró gyümölcsöse. A gép erős Zúgását könnyű dalnak, szóra­koztató zenének vélte. Ahogy haladt gépével az utcán, kíván­csian tekintgetett jobbra balra, örült, ha elcsípte valaki a te­kintetét. Csak az idő nyugtala­nította. Havazott, olykor sűrű eső áztatta a földet, hideg szél sepert végig a dombos vidéken, csak néha bujt elő a felhők mö­gül a nap, ritkán enyhült a szél. Ű már megszokta mindezt: a széltől, napsütéstől lett piros az arca, edzettek, erősek az izmai. Am a gép nehéz . jószág", süllyed a vizes talajon, akadozik a fagyos földben. Mi less, ha így megy sokáig?! Tétlenségre kár­hoztatja a szeszélyes idő? Ott kell állni, nézni a mozdulatlan gépet, az idővel küszködő véle­ményt, a szántatlan. tdresázat- laV, földe*, az ágyba kívánkozó magot? Nem. est nem lehet egy­könnyen kibírni! Enyhe időnek, szárító szélnek, napfénynek kell lenni! Ügy kell ez a hosszú tél után, mint a fiatalnak a muzsi­ka, a szerelem, az élethez a le­vegő. S mikor — ha csak egy fél napra is — jó idő. kínálko­zott, odaállt gépével a szántat­lan tábla szélére és felhasította az első barázdát. Ha elfogyott a géppel járható talaj, másik táb­lát keresett. a 30 hold burgonyá­nak szánt táblát kezdte szán­tani, süllyedt, akadozott a gépe. lassan, lépésről lépésre haladt.- Am nem hagyta abba.. Pedig hányszor kellett kiemelni a'föld­ből az ekét. hogy előre jusson a G—35-ös! Rövid-ebbrc fogta a vonőrudat, fél kézzel a volánt, másikkal az ekét irányító zsinórt fogva, figyelpxét előre, és hátra megosztva járatta gépét. Ha domb. puhább talaj került, elébe, figyelte a gép zakatolását. Ha csak egy pillanatra is érezte, hogy erőlködik a masina, gyors mozdulattal kiemelte az eké*._ Ezzel erőt adott a gépnek, s meg­állás nélkül folytatta útját. Jött Kévés elvtárs, a, Szabad Nép TSZ elnöke és az agronó- mus. Egyik collostokkal mérte a barázda mélységét a másik meg­jelölt bottal. S mikor megelé­gedetten néztek a fiatal trakto­ros arcába, az. megnyugodott. Látszott az arcán, hogy boldog. Az elismerő szó. a dicsíret hal- láttán Ciránku lopva intett ba­rátjának, Kovács Józsefnek: elő­re, Jóska! S az ment is, kövelie Ciránkut. A két gép zúgása ko­sé nótájuk hangja vegyült. Szárnyra kelt nótájuk, gépül: zúgása. Vitte a szél végig a ha­táron, hirdetve deres hajnalokon, sötétbe nyúló estéken szorgal­mukat. igyekvésüket. S mikor elfogyott egy táblában a szán­tás, nem kérették magukat: tud­ták, hova menjenek, melyik táb- la a fontosabb. A &éP' <* munka szeretete mellett erőt, bizta'ást merítet­tek a 3004-es rendeletből, amely szerint munkaegységet is írnak a javukra, ha jó lesz a termés. S hogy így legyen, jól kell dol­gozni! Két nap alatt, n holdat szántott meg Ciránku György jó minőségben és csak 93 száza­lékos üzemanyag-fogyasztással. Minden csepp gázolajra, üzem­anyagra vigyáz, nehogy kárba vesszen. A megtakarított üzem- anyag-cseppekből az év végére kilók, mázsák lesznek. A tize­dekből egész munkaegységek, a fillérekből forintok s így fog, nőni a becsülete is. Nő, mert ed­dig 110 holdat szántottak keVen, s amikor kifogytak az ekézésből, keresték az agronámust: mit csináljanak a gyümölcsössel? Szántsák-e vagy tárcsázzák? S mikor ez is kész lesz, várja a vetőgép a traktort, hogy szapo­rábban forduljon a jó magágyon, s hulljon a földbe a tavaszárpa magja. Aztán a burgonya, mert ezt is géppel.kell vetni a nyír­teleki Szabad Nép TSZ-ben. Nem fog ki rajta az idő. a munka: más talán még várta volna a jobb időt, ő már a ha­tárban volt, dolgozott. Minden percet kihasznál most is. vigyáz a. minőségre, üzemanyagra, érd­es munkagépre. Ásd akarja, hogy a. szövetkezet is jól járjon, a gépállomás is megtartsa a me­gyei első helyezést, hogy jól ke­ressen, mert kell r pénz otthon, így van összhangban szövetke­zetiek. gcpállomásiak munkája, élete, így lehet megbecsülést sze­rezni, s így jó hallani a tavaszi muzsikát, a gépek zúgását. S majd, ha újra ott ül a lócán, s hallgatja a pártvezetőség beszá­molóját, talán róla is dicsérően emlékeznek majd meg. NAGY TIBOR. I licletmagrarorsság cikke nyomán intézkedett a tiszavasvári községi pártbizottság Lapunk február 19-i számában cikk jeleni meg, amelyben szóvá tettük, hegy aránytalanul sok párlmunkát végeznek egyes elv­társak, míg másokat nem, vagy alig bíznak meg hasonló felada­tokkal, Tiszavasváriban Gazdag Lajos elvtársnak nyolc párt- megbizatása is van. Nyilvánvaló dolog, hogy az ilyen elvtársak nem tudnak tökéletes munkát végezni minden területen. Nem beszélve arról, hogy kimerülnek, nem jut idejük szórakozásra, művelődésre, családi életre stb. Ez a jelenség most sem egyedül­álló. Örvendetes, hogy a Kelet- Magyarország cikke nyomán a községi pártbizottság a tiszalöki járási pártbizottsággal egyet­értve felülvizsgálta az arányía- lanul sok pártmunkát végző elv- társak ügyét. Elhatározták, hogy változtatnak az áldatlan he'yze- ten. Papp elvtárs, a tiszavasvári községi pártbizottság titkára el­mondotta, hagy újjáválasztják a pártbizottságot és a vb-t. Termé­szetesen ennek nem az a célja, hogy teljes csere történjék. Aki­nek kettőnél több megbízatás* van, csak azt mentik fel mát megbízatása alól, hogy több ide­je legyen a munka jó elvégzé­sére, szórakozásra, művelődésre. Üj, fiatal, friss erőket és nőket kívánnak a pártmunkába vonni. Ennek célja az Is, hogy a fiata­lokat megtanítsák a vezetésre, * kommunista munkastílusra. El­határoztak, hogy a pártbizottsági és a vb-tagok létszámát is fel­emelik, hogy még kollektivabba tegyék a vezetést, a pártbizott­ság irányítását. Több olyan elv­társ kerül ezáltal » vezetésbe, akik közvetlenül részt vesznek * termelésben cs sok tapasztalait«! rendelkeznek. Helyes a tiszavasvári pártbi­zottság intézkedése. Követésre méltó, hiszen nem egy párts*er- vezetünk, pártbizottságunk van, ahol hasonló a helyzet, alsói fel­tétlenül szükséges lenne meg­vizsgálni a túlzottan sok mun­kát végző elvtársak ügyét és azokat néhány pártmunka alól felmenteni. di. partéiét hírei Tiszátokon 13 párt-alapszervezet működik. A kommunisták taggyű­léseken kérték a járási pártbizott­ságot, hogy alakítsák meg a köz­ségi pártbizottságot, mivel így az alapszervezetekben dolgozó kom­munisták jobb munkát tudnak végezni. Ugyanis az volt.'a hiba, ;hogy -íz egyik alapszervezetben ■ dolgozó kommunisták. nem tud­ták, milyen munkát végeznek a ■másik alapszervezetben, az erő Iszétforgácsólódott és a községben ■lévő fontos problémákkal nem : tudtak foglalkozni. Ezért úgy dön­töttek, hogy megalakítják a köz­■ ségi pártbizottságot. A pártbizott­ság már működik is. Titkárának Ignéczi András e'vtársat válasz­tották. Minden alapszervezetből választoltak pártbizottsági tagot és örvendetes, hogy sok tapasz­talattal rendelkező öreg veterá­nok, fiatalok, és npk, a termelés­ben közvetlen munkát végző elvi társak is bekerültek a vb-bé é&a pártbizottság tagjai közé. > » ­Április 7-én a géberjéni kislis­ták Kölesén előadták a Csikós ci három felvonásos színdarabot; A3 előadás jól sikerült: a géberjénr fiatalok elnyerték a kölesei kö­zönség tetszését, elismerését. A .község dolgozóinak többsége sze­retné, ha Kölesén is alakulna színjátszó csoport és a nemrég épült kultúrházat megfelelően ki is használnák. AZ EMBER UJ ARCA; A hazaszeretet n. A z új ember erkölcsi ar­culata egyik igep fon­tos vonásaként a mun­kaszeretetei jelöltük meg. A másik ilyen fontos vonás a hazaszeretet. A hazaszeretet érzelme nem új, a történelem azt mu'atja. hogy a haza földjének, hagyo­mányainak, kultúrájának szere­tete minden népben megvan, még a kizsákmányoló rend viszo­nyai; közt is. A hazaszeretet te­hát a legmélyebb emberi érzel­mek egyike. Az uralkodó osztály és ..tudósai'’ azt állították, hogy a hazaszeretet a vér szeretete. lehat faji tulajdonság. E szerint az elmélet szerint a magyar ,íaj” szereti legjobban a hazá­ját, minden más „faj" csak utá­na következhet .a hazaszerete'- ben. . Ha a hazaszeretet csak a „vér­ben lakna”, akkor mindegy vol­na, hogy hol születik az ember, tud-e valamit származásáról vágy nem ösztönösen azt a ha­zát, országot szeretné, amelyhez a vére köti.. Ez nem így van! A hazaszeretetre nevelni kell, a haza igaz, hűséges szeretedére tanítani kell az embert, mert különben a hazaszeretet érzelme nem fejlődik ki benne: megró-, ked a szülői ház, a gyermekkori játszóhelyek és barátok szerete- ténél. Ez pedig még korán sem hazaszéretet, legalábbis nem az. amit a szocializmust építő új ember ért hazaszeretet alatt. A z is igaz, hogyha a ha- zaszere et csak a /vér­ben rjlens”, akkor nem jöhetett volna létre a proletár haza- szeretet, amelynek része a más népek szeretete is. Márpedig proletárhaza-zerete , proletár internacionalizmus van és ma már legyőzhetetlen erő az emb'~- riség történetében. A jelenkor emberei előtt úgyszólván min­dennap meanyilatkoz'k. Nézzünk néhány példá*: a proletárhaza- szerefet — amelynek része a más népek szeretete —- sarkallta hőstettekre a szovjet katonát, amikor más népek 'szabadsí- gáér‘, a magyar nép Mszabadu­lásáért küzdött, a probtárhaza- szeretet nyilvánult meg abban is, hogy elsőnek a Szovjetunió ajánlott fel enzet’ n gazdasó'?’- segíséget 1956 ellenforradalma után, de ezt' megelőzően ismét kész volt vért hullatni értünk. A világ dolgozó népének szere­tete, az emberiség egészségének, sorsának féltése nyilvánul meg a Szovjetunió egész békepoli i- kájában. Abban, hogy harcol a leszerelésért, harcol az atom- és liidrogénfegv verek betiltásáért, az atom- és hidrogénfegyver'k- kel való kísérletezést egyolda­lúan megszüntet'e. Ügy hisszük, egyet lehet ab­ban érteni, hogy a hazaszeretet­nek, a hazafiságnak ez a for­mája teljesen új történem! je­lenség, mivel egyesíti magában a szocialista haza iránti forró szrretrtet az igazi nemzetközi­ség érzésével. Ez a nemzetközi­ség a más népek szeretetét, e népok nemzetközi kultúrájának t'sz el'tct jelenti s talán méa érnél is többet: e népek jogos érdekeinek megvédésére való készséget. Ez nyilvánult meg abban a történ'ími cselekedet­ben, hogy a Vörös Hadsereg 1953 októberében megvéd'e né­pünket a kapitalizmus visszaál­lításától, biztosította a szocializ­mus továbbépítésé1. A z új ember hazaszere­tetétől idegen minden olyan érzés, amely más népek megvetését, le­becsülését jelentené. EbbT viszont az is következik, hogy saját népét nem 1 art ja „r lső”-nek, sem , magasabbren- dű”-nek, sem „uralkodásra hiva- tctt”-nak. Tiszteli a népek test­vériségének cs egyenjogúságá­nak eszméit, a saját életében, mindennapi munkájában is ezen (Ivek szerint él. Tudni kell azonban, hogy a más népek szeretete, a nemzet­köziség nem elvont, nem min­dent megbocsátó szeretet kivétel nélkül mindenki iránt. Vagyis nem azonos azzal a „hazaszere­tetei”,. amelyet- a kozmopoliták akarnak elhitetni. A mi nemzet­köziségünk nem jelent szerete­tek más népek minden eleme iránt, hanem a népek haladó elemeinek, a proletariátusnak a szeretete t és támogatását jelenti. Ezzel nemzetköziségünk, saját hazánk erősítését, biz onságának megszilárdulását is szolgálja. Hogyan? V .iágos dolog, hogy aki például az USA-t úgy szereti, hogy nem tesz különbséget tőkés, reakciós bankár és a haladó erők, a proletariátus kö­zött, hanem mindegyiket sze­reti, az árt népének,, mert .nép? ellenségeit, a haladást gátló, az új háborúra, a kis népek szabad-' ságának letiprására törekvő tő­késeket és ezek kiszolgálóit is szereti, e szeretetben egyetért velük. A saját hazám ellensé­geinek a szeretete pedig nem nemzetköziség, hanem hazaáru­lás, osztályárulás. A hazaáru­lásra sok-sok példát adtak a történelem folyamán az urak. ök mindig készek voltak a szabadság, a haza, a nyelv ér­dekeit elárulni, ha szembekerül­tek a proletariátussal és egyéni érdekeikről volt szó. I-áthatjuk ma is, hogyan adja el magát a nyugatnémet burzsoázia az ame­rikai tőkésnek; hogyan szolgálja a tőkét, az USA reakciós politi­káját a NATO-ba tömörült or­szágok burzsoáziája. Csak a dolgozó nép — á haza minden anyagi és szellemi érté­kének igazi megteremtője —sze­reti igazán hazáját és hajlandó crte áldozatokat hozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom