Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

im Április is, szombat KTLETMA O'T A H ORS 7, A C, 3 A magyar nép meg bízható barAiimk Hruscsov beszéde a luzsnyihi léli Sporl palotában Csütörtökön délután visszaérke­zett MÖ&sKvába a Magyarorszá­gon Jäft szovjet párt- és kor­mányküldöttség. A delegáció TU—104-es külön gépe pontosan károm órákor ért földet a vnuko- vói repülőtéren. A küldöttséget a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői üd­vözölték. Fogadásukra megjelent a diplomáciai testület számos tagja és a moszkvai dolgozók sok száz képviselője. Hruscsov sorra kezet fogott a fogadására megje­lent vezetőkkel és diplomatákkal s amikor a magyar nagykövetség dolgozóihoz ért, tréfásan megje­gyezte: — Én már egészen magyarnak érzem magam. Délután 4 órakor a luzsnyiki Téli Sportpalotában — a kiala­kult hagyományoknak megfele­lően — a párt- és kormánykül­döttség. tagjai találkoztak a szov­jet főváros dolgozóinak képvise­lőivel. A zászlókkal és címerek­kel feldíszített csarnokban mint­egy 15.000 ember foglalt helyet. A moszkvai dolgozók nevében Antonov, az Iljics-gyár lakatosa, Trapeznyikav professzor, az is­mert . tudós és Kolomijceva, a éves hallgatója üdvözölte a Ma­gyarországról visszatért küldött­ség tagjait. Ezután Nyikita Hrus­csov lépett a mikrofon elé. — Nyolc napot töltöttünk a baráti Magyarországon — mon­dotta. — Sokfelé jártunk, — vá­rosokban és falvakban, gyárak­ban és termelőszövetkezetekben. A magyar dolgozók mindenütt, megkértek bennünket, hogy adjuk át testvéri üdvözletüket, jókíván­ságaikat a Szovjetunió népeinek. — Már az induláskor meg voltunk győződve arról, hogy a magyar nép melegen fogad bennünket, hiszen a mi ba­rátságunk kiállta a próbát. Sok ezer szovjet ember adta éle­tét a magyar nép szabadságáért, az ország felszabadításáért s a polgárháború Idején sok ezer ma­gyar internacionalista küzdött és vérzett vállvetve áz orosz munká­sokkal és parasztokkal a világ első szocialista hatalmának meg­teremtéséért, Meg kell mondanom, igaz. ba­rátokat találtunk Magyaror­szágon, nagyszerű harcostár­sakat, az emberiség ragyogó jövőjéért, a szocializmusért vívott harcban. Imoezkvai energetikai Intézet ötöd­Hol volt szebb a találkozás? Részt vettünk az április 4-i ün­nepségeken. Sok gyűlést láttunk már — a moszkvaiak előtt nem ismeretién az ilyesmi —, de vi­tatható, elvtársak, hogy hol volt szebb a találkozás. Rengetegen gyűltek össze — ötszázezren vagy még többen. Tatabányai látogatásunk a sa­ját1 bártyászmultamra emlékezte­tett. Az emberek ott ugyanolya­nok, mint nálunk a Donyec-me- dencében vagy Karagandában — éppen olyan derék emberek, mint a mieink. Sok bányász jött oda Hozzánk, hogy üdvözöljön ben­nünket. Volt közöttük egy idő® bányász is, aki elmondotta: három évig harcolt a polgárháborúban a fehérgárdisták ellen, s tagja volt Frunze elvtárs őrségének. Kezet szorítottam vele, de megmondtam neki: „három évig jól harcoltál a szovjet hatalomért és még Frunzéra is tudtál vigyázni — miért nem vigyáztál jobban 1958 őszén a munkáshatalomra, ami­kor az ellenforradalmárok a Ma­gyar Népköztársaságra törtek:!” Hruscsov röviden megemléke­zett sztálinvárosi látogatásáról, majd így folytatta: E látogatások bebizonyították, ha nem nyújtottunk volmi segítséget a magyar népnek, szégyenbe kerültünk volna a saját népünk és az egész vi­lág munkásosztálya előtt — jelentette ki a szovjet miniszter- elnök az egybegyűltek hatalmas tapsa közepette. Hruscsov ezután több epizódot mondott el tatabányai és csepeli látogatásáról. Megemlítette a töb­bi között: Csepelen a köszöntő sokaságból egy munkásasszony így szólt a szovjet küldöttekhez: „Önök segítséget nyújtottak ne­künk, s ezzel megmentették éle­tünket és gyermekeink életét!” Jártunk Karcagon, ahol a pa­rasztok túlnyomó többsége tagja a termelőszövetkezeteknek. Ma­gyarországon még kevés a szö­vet kezet, de a 'parasztok hangú- j nem ültek fel az ellenforradalom lata igen jó. Kemény harcosok, provokációinak. nrr rjmnnt yrinmrrrimnnnmmmr rrmnmxritT^ H 0 fi Szovjetunió párt­it és kormányküldöttségének közleménye A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége és személy szerint N. Sz. Hruscsov elvtárs címére igen sok levél és távirat érkezett állami cs pártszervektől, városok és falvak, válla­latok és szövetkezetek dolgozóitól azzal a kéréssel, hogy látogassák meg őket. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége szívbő! jövő köszönetét mond a szervezeteknek és a dolgozóknak a forró üdvözletekért cs baráti meghívásokért. Őszinte sajnálatát fejezi ki. hogy nem tehetett eleget a meghívásoknak, mivel a küldöttség magyarországi tartózkodásának időtartama kor­látozott volt. Tiszta szívből kívánunk önöknek, kedves elvtársak, sike­reket a szocializmus építésében és szerencsét a magánéletben. Viszontlátásra, magyar barátaink! A SZOVJETUNIÓ rART- #.S KORM ANVKÜT nllTTSidJi; A magyar tudósokra bíslon lehet számítani uoíjcoaaaciaoaacciaaaoaic; iQjoQoocjaanncii-iini-s-B-r-irvTpPi sebbek voltak. A magyar nép szi­lárdan áll a szocialista táborban, egységesen tömörül pártja's an­Meglátogattuk a Magyar Tudo­mányos Akadémiát. Beszélgettünk a magyar tudósokkal. Az a vélemény alakult ki bennünk, hogy a magyar tu- d,ósokra — cppúgry mini a micinkre — bizton lehet szá­mítani a szocializmus építé­sében. Az értelmiségnek nehéz a hely­zete az osztályharcban. Lehet, hogy mi ezen a téren annak ide­jén több hibát követtünk el, mint a magyar elvtársak, de azóta már bő tapasztalatokkal rendelkezünk. A magyar értelmiségiekkel való találkozásunk igen érdekes volt —- sokat beszélgettünk velük a gyű­lés előtt és után is. Emlékezetes marad számunkra a csepeli találkozás is — folytatta Hruscsov. — Én ott felhívtam a figyelmet a nyugati tudósítókra. Nem mintha haragudnék rájuk, de tudom, hogy azt szolgálják, aki a pénzt adja. Azt várták, hogy Csepelen világbotrány lesz: Hruscsovot ízekre szedik. Hát nem ez történt! A munkások meleg szeretettel fogadtak bennünket, és azt szedték volna ízekre, aki a magyar—szovjet barátság ellen tor. A magyar nép megbízhat/' ba­rátunk és mindent meg kell ten­nünk, hogy ezt a barátságot to­vább erősítsük — állapította meg Hruscsov. — Ez jó nekünk, jó a magyar népnek, jó a szocialista tábornak s az egész nemzetközi forradalmi munkásosztálynak. A magyar nép e segítség révén lett úrrá az el­lenforradalom okozta nehézségek felett s ezért nemcsak nekünk, hanem az egész szovjet népnek kifejezte háláját. A Magyar Szocialista Munkáspárt tekintélye állandóan növekszik Hruscsov szólt a párt és a kor­mány vezetőivel való találkozásai­ról, azokról a tapasztalatairól, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységéről szer­zett. — A párt és a kormány veze­tőivel tolyt találkozásaink és be­szélgetéseink a lehető legszivél/c­nak Kádár János által vezette Központi Bizottsága köré. • A Magyar Szocialista Mun­káspárt tekintélye állandóan növekszik — hangsúlyozta az SZKP első titkára a dolgozók nagy tapsa kö­zepette, majd így folytatta: • — A Magyar Szocialista. Muu- lulspárt cs a magyar kor­mány vezetői igazi forradal­márok, hűséges kommunisták, akik a végsőkig kitartanak a munkásosztály ügye mellett. Igaz barátaink, akik harcolnak-az opportunizmus ellen, azt teszik, amit a munkásosztály érdeke kí­ván, nem engedik meg, hogy or­szágukat elszakítsák a Szovjet­uniótól. — Elvtársak! Véleményünk sze­rint a Magyar Népköztársaság helyzete most nagyon kielégítő. A Szovjetunió tekintélye a magyar munkások és parasz­tok között igen nagy. Ebben jelentős szerepet játszik äx a harc, amelyet a béke megőrzé­séért folytatunk. Sokat tettünk a békéért, de ezzel még nem szabad megelégednünk! rf(nnepíLtjej pillanat Kádár János cs N. Sz. Hruscsov elvtársak aláírják a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttségeinek tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. Mi nem kezdünk háborút, de mindig harcra késsek vagyunk Utalt azokra a nagy jelentősé­gű lépésekre, amelyeket a Szov­jetunió az atomfegyverkiscrletek megszüntetése érdekében tott s megállapította, hogy az Egyesült Államok nem kívánja a kísérletek megszüntetését, s a nyugati poli­tikusok ezért találnak ki külön­böző kifogásokat. Ilyen huzavona tapasztalható például a kísérle­tek ellenőrzése körül. Mikor a Szovjetunió kijelentette, hogy kész elfogadni az ellenőrzés megfelelő formáját, a nyugati hatalmak visz- szatáncoltak. Meg kell mondanunk azoknak az uraknak, akik ellenzik a hi­degháború megszüntetését, hogy fogytán van a türelmünk! Nem vagyunk hajlandók túlmenni bi­zonyos határokon. Mi nem kez­dünk háborút, de mindig harcra készek vagyunk. A világ népei békét akarnak s ezt a békét nekünk minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítanunk kell. Az amerikaiak azt mondják, hogy az oroszok azért követelik a leszerelést, mert tovább már nem képesek fegyverkezni. Hát nem ga- lambocskáim! Ezt negyven éve hiába várjátok. Ilyen nincs és nem is lesz! A hidegháború híveinek egyre nehezebb a dolga. Azelőtt még esetleg sokan elhitték nékik, hogy az oroszok háborút akarnak, de ma már például Angliában nemcsak a munkáspártiak nem hisznek ebben a mesében, de még a konzervatívok egy része sem. Nem háborút akarunk, hanem a termelékenységet kívánjuk nö­velni, áz egy főre jutó termék­mennyiséget. Mi készségesen tár­gyalunk velük gazdasági és er­kölcsi vívmányainkra támasz­kodva. Mi szükség van a hábo­rúra? A háborúban emberek pusztulnak cl, anyagi értékek semmisülnek meg. Mi gazdasági­lag akarunk fejlődni, meg akar­juk előzni a legfejlettebb kapita­lista országot, az Egyesült Álla­mokat. Hát tessék, versenyez­zünk — s akitor megmutatjuk önöknek uraim, mire vagyunk képesek, hol lakik az orosz úris­ten! Hruscsov beszédet így fejezte be: Engedjék meg, hogy küldött­ségünk s az egész szovjet nép ne­vében hálásan megköszönjem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és első titkárának. Kádár János elvtárs­nak,. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és elnökének. Dobi István elvtársnak, a népi Magyarország kormányának éfl elnökének, Münnich Ferenc elv­társnak, s minden magyar dolgo­zónak azt a rendkívül szívélyes fogadtatást, amelyben bennünket, részesítettek. További sikereket kívánunk a magyar népnek, a szocializmus építésében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom