Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-12 / 86. szám
im Április is, szombat KTLETMA O'T A H ORS 7, A C, 3 A magyar nép meg bízható barAiimk Hruscsov beszéde a luzsnyihi léli Sporl palotában Csütörtökön délután visszaérkezett MÖ&sKvába a Magyarországon Jäft szovjet párt- és kormányküldöttség. A delegáció TU—104-es külön gépe pontosan károm órákor ért földet a vnuko- vói repülőtéren. A küldöttséget a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői üdvözölték. Fogadásukra megjelent a diplomáciai testület számos tagja és a moszkvai dolgozók sok száz képviselője. Hruscsov sorra kezet fogott a fogadására megjelent vezetőkkel és diplomatákkal s amikor a magyar nagykövetség dolgozóihoz ért, tréfásan megjegyezte: — Én már egészen magyarnak érzem magam. Délután 4 órakor a luzsnyiki Téli Sportpalotában — a kialakult hagyományoknak megfelelően — a párt- és kormányküldöttség. tagjai találkoztak a szovjet főváros dolgozóinak képviselőivel. A zászlókkal és címerekkel feldíszített csarnokban mintegy 15.000 ember foglalt helyet. A moszkvai dolgozók nevében Antonov, az Iljics-gyár lakatosa, Trapeznyikav professzor, az ismert . tudós és Kolomijceva, a éves hallgatója üdvözölte a Magyarországról visszatért küldöttség tagjait. Ezután Nyikita Hruscsov lépett a mikrofon elé. — Nyolc napot töltöttünk a baráti Magyarországon — mondotta. — Sokfelé jártunk, — városokban és falvakban, gyárakban és termelőszövetkezetekben. A magyar dolgozók mindenütt, megkértek bennünket, hogy adjuk át testvéri üdvözletüket, jókívánságaikat a Szovjetunió népeinek. — Már az induláskor meg voltunk győződve arról, hogy a magyar nép melegen fogad bennünket, hiszen a mi barátságunk kiállta a próbát. Sok ezer szovjet ember adta életét a magyar nép szabadságáért, az ország felszabadításáért s a polgárháború Idején sok ezer magyar internacionalista küzdött és vérzett vállvetve áz orosz munkásokkal és parasztokkal a világ első szocialista hatalmának megteremtéséért, Meg kell mondanom, igaz. barátokat találtunk Magyarországon, nagyszerű harcostársakat, az emberiség ragyogó jövőjéért, a szocializmusért vívott harcban. Imoezkvai energetikai Intézet ötödHol volt szebb a találkozás? Részt vettünk az április 4-i ünnepségeken. Sok gyűlést láttunk már — a moszkvaiak előtt nem ismeretién az ilyesmi —, de vitatható, elvtársak, hogy hol volt szebb a találkozás. Rengetegen gyűltek össze — ötszázezren vagy még többen. Tatabányai látogatásunk a saját1 bártyászmultamra emlékeztetett. Az emberek ott ugyanolyanok, mint nálunk a Donyec-me- dencében vagy Karagandában — éppen olyan derék emberek, mint a mieink. Sok bányász jött oda Hozzánk, hogy üdvözöljön bennünket. Volt közöttük egy idő® bányász is, aki elmondotta: három évig harcolt a polgárháborúban a fehérgárdisták ellen, s tagja volt Frunze elvtárs őrségének. Kezet szorítottam vele, de megmondtam neki: „három évig jól harcoltál a szovjet hatalomért és még Frunzéra is tudtál vigyázni — miért nem vigyáztál jobban 1958 őszén a munkáshatalomra, amikor az ellenforradalmárok a Magyar Népköztársaságra törtek:!” Hruscsov röviden megemlékezett sztálinvárosi látogatásáról, majd így folytatta: E látogatások bebizonyították, ha nem nyújtottunk volmi segítséget a magyar népnek, szégyenbe kerültünk volna a saját népünk és az egész világ munkásosztálya előtt — jelentette ki a szovjet miniszter- elnök az egybegyűltek hatalmas tapsa közepette. Hruscsov ezután több epizódot mondott el tatabányai és csepeli látogatásáról. Megemlítette a többi között: Csepelen a köszöntő sokaságból egy munkásasszony így szólt a szovjet küldöttekhez: „Önök segítséget nyújtottak nekünk, s ezzel megmentették életünket és gyermekeink életét!” Jártunk Karcagon, ahol a parasztok túlnyomó többsége tagja a termelőszövetkezeteknek. Magyarországon még kevés a szövet kezet, de a 'parasztok hangú- j nem ültek fel az ellenforradalom lata igen jó. Kemény harcosok, provokációinak. nrr rjmnnt yrinmrrrimnnnmmmr rrmnmxritT^ H 0 fi Szovjetunió pártit és kormányküldöttségének közleménye A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége és személy szerint N. Sz. Hruscsov elvtárs címére igen sok levél és távirat érkezett állami cs pártszervektől, városok és falvak, vállalatok és szövetkezetek dolgozóitól azzal a kéréssel, hogy látogassák meg őket. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége szívbő! jövő köszönetét mond a szervezeteknek és a dolgozóknak a forró üdvözletekért cs baráti meghívásokért. Őszinte sajnálatát fejezi ki. hogy nem tehetett eleget a meghívásoknak, mivel a küldöttség magyarországi tartózkodásának időtartama korlátozott volt. Tiszta szívből kívánunk önöknek, kedves elvtársak, sikereket a szocializmus építésében és szerencsét a magánéletben. Viszontlátásra, magyar barátaink! A SZOVJETUNIÓ rART- #.S KORM ANVKÜT nllTTSidJi; A magyar tudósokra bíslon lehet számítani uoíjcoaaaciaoaacciaaaoaic; iQjoQoocjaanncii-iini-s-B-r-irvTpPi sebbek voltak. A magyar nép szilárdan áll a szocialista táborban, egységesen tömörül pártja's anMeglátogattuk a Magyar Tudományos Akadémiát. Beszélgettünk a magyar tudósokkal. Az a vélemény alakult ki bennünk, hogy a magyar tu- d,ósokra — cppúgry mini a micinkre — bizton lehet számítani a szocializmus építésében. Az értelmiségnek nehéz a helyzete az osztályharcban. Lehet, hogy mi ezen a téren annak idején több hibát követtünk el, mint a magyar elvtársak, de azóta már bő tapasztalatokkal rendelkezünk. A magyar értelmiségiekkel való találkozásunk igen érdekes volt —- sokat beszélgettünk velük a gyűlés előtt és után is. Emlékezetes marad számunkra a csepeli találkozás is — folytatta Hruscsov. — Én ott felhívtam a figyelmet a nyugati tudósítókra. Nem mintha haragudnék rájuk, de tudom, hogy azt szolgálják, aki a pénzt adja. Azt várták, hogy Csepelen világbotrány lesz: Hruscsovot ízekre szedik. Hát nem ez történt! A munkások meleg szeretettel fogadtak bennünket, és azt szedték volna ízekre, aki a magyar—szovjet barátság ellen tor. A magyar nép megbízhat/' barátunk és mindent meg kell tennünk, hogy ezt a barátságot tovább erősítsük — állapította meg Hruscsov. — Ez jó nekünk, jó a magyar népnek, jó a szocialista tábornak s az egész nemzetközi forradalmi munkásosztálynak. A magyar nép e segítség révén lett úrrá az ellenforradalom okozta nehézségek felett s ezért nemcsak nekünk, hanem az egész szovjet népnek kifejezte háláját. A Magyar Szocialista Munkáspárt tekintélye állandóan növekszik Hruscsov szólt a párt és a kormány vezetőivel való találkozásairól, azokról a tapasztalatairól, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységéről szerzett. — A párt és a kormány vezetőivel tolyt találkozásaink és beszélgetéseink a lehető legszivél/cnak Kádár János által vezette Központi Bizottsága köré. • A Magyar Szocialista Munkáspárt tekintélye állandóan növekszik — hangsúlyozta az SZKP első titkára a dolgozók nagy tapsa közepette, majd így folytatta: • — A Magyar Szocialista. Muu- lulspárt cs a magyar kormány vezetői igazi forradalmárok, hűséges kommunisták, akik a végsőkig kitartanak a munkásosztály ügye mellett. Igaz barátaink, akik harcolnak-az opportunizmus ellen, azt teszik, amit a munkásosztály érdeke kíván, nem engedik meg, hogy országukat elszakítsák a Szovjetuniótól. — Elvtársak! Véleményünk szerint a Magyar Népköztársaság helyzete most nagyon kielégítő. A Szovjetunió tekintélye a magyar munkások és parasztok között igen nagy. Ebben jelentős szerepet játszik äx a harc, amelyet a béke megőrzéséért folytatunk. Sokat tettünk a békéért, de ezzel még nem szabad megelégednünk! rf(nnepíLtjej pillanat Kádár János cs N. Sz. Hruscsov elvtársak aláírják a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió pártós kormányküldöttségeinek tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. Mi nem kezdünk háborút, de mindig harcra késsek vagyunk Utalt azokra a nagy jelentőségű lépésekre, amelyeket a Szovjetunió az atomfegyverkiscrletek megszüntetése érdekében tott s megállapította, hogy az Egyesült Államok nem kívánja a kísérletek megszüntetését, s a nyugati politikusok ezért találnak ki különböző kifogásokat. Ilyen huzavona tapasztalható például a kísérletek ellenőrzése körül. Mikor a Szovjetunió kijelentette, hogy kész elfogadni az ellenőrzés megfelelő formáját, a nyugati hatalmak visz- szatáncoltak. Meg kell mondanunk azoknak az uraknak, akik ellenzik a hidegháború megszüntetését, hogy fogytán van a türelmünk! Nem vagyunk hajlandók túlmenni bizonyos határokon. Mi nem kezdünk háborút, de mindig harcra készek vagyunk. A világ népei békét akarnak s ezt a békét nekünk minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítanunk kell. Az amerikaiak azt mondják, hogy az oroszok azért követelik a leszerelést, mert tovább már nem képesek fegyverkezni. Hát nem ga- lambocskáim! Ezt negyven éve hiába várjátok. Ilyen nincs és nem is lesz! A hidegháború híveinek egyre nehezebb a dolga. Azelőtt még esetleg sokan elhitték nékik, hogy az oroszok háborút akarnak, de ma már például Angliában nemcsak a munkáspártiak nem hisznek ebben a mesében, de még a konzervatívok egy része sem. Nem háborút akarunk, hanem a termelékenységet kívánjuk növelni, áz egy főre jutó termékmennyiséget. Mi készségesen tárgyalunk velük gazdasági és erkölcsi vívmányainkra támaszkodva. Mi szükség van a háborúra? A háborúban emberek pusztulnak cl, anyagi értékek semmisülnek meg. Mi gazdaságilag akarunk fejlődni, meg akarjuk előzni a legfejlettebb kapitalista országot, az Egyesült Államokat. Hát tessék, versenyezzünk — s akitor megmutatjuk önöknek uraim, mire vagyunk képesek, hol lakik az orosz úristen! Hruscsov beszédet így fejezte be: Engedjék meg, hogy küldöttségünk s az egész szovjet nép nevében hálásan megköszönjem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és első titkárának. Kádár János elvtársnak,. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és elnökének. Dobi István elvtársnak, a népi Magyarország kormányának éfl elnökének, Münnich Ferenc elvtársnak, s minden magyar dolgozónak azt a rendkívül szívélyes fogadtatást, amelyben bennünket, részesítettek. További sikereket kívánunk a magyar népnek, a szocializmus építésében,
