Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

195*. ÁPRILIS 11, PÉNTEK KELETMAGIARORSZAC A népi hatalom Magyarországon és a többi szocialista országban örökké létezni log Hruscsov elvtárs szerdai beszéde a csepeli nagygyűlésen — Kedves elvtársak! Barátaim! Engedjék meg, hogy átadjam önöknek, a dicső csepeli gyár munkáskollektivájának, a magyar munkásosztály egyik élcsapatá­nak a szovjet munkásosztály, a 600 milliós szovjet nép testvéri üd- t ödetét. (Éljenzés és taps. Hurrá- kiáltások.) A világ összes munkásai testvé­rek. Az osztáiyszolidaritás szálai főzik össze őket. A munkásoknak, Különösen megnő a munkásosz­tály szerepe a hatalom kézbevé­tele utá n. Mi. önökkel együtt, tapaszta­latból tudjuk, milyen hatal­mas erőfeszítéseket követel a* á,j szocialista élet építése, hiszen munkánkat állandóan akadályozzák a régi világ erői. A reakciós erők — melyek sze­retnék örökre fenntartani a kapi­talista rendszert azokban az or­szágokban, ahol az még létezik s Visszaállítani a kapitalizmust a Szocialista országokban — táma­dásuk élét elsősorban a munkás- osztály hatalma, a proletariátus diktatúrája ellen irányítják, dk a proletariátus diktatúrájáról mint valami ijesztő dologról beszélnek. 'Azt állítják, hogy a proletariátus diktatúrája — kegyetlen hatalom. A kizsákmányolok, a dolgozók cl­Í enségci számára c hatalom való- tan nem gyenge valami. ne a népnek, a dolgozóknak a proletariátus diktatúrája saját hatalmai, a demokratikus sza­badság jogokat biztosító rend­éiért jelent, Froletárdiktalára nélkül a, dolgozók soha nem szabadulhatnának meg a ki- asákmányolók uralmától. Mit jelent a proletariátus dik­tatúrája? A proletariátus dikta- iórája annyi, mi.nt, a munkásosz­tály vezető szerepe qbban a harc­iban, amelynek célja a töke hatal- Irnának megdöntése, a dolgozók államhatalmának L> kivívása és knegszilárdítása, a kommunista társadalom felépítése. A munkásosztály a legétenjá­E és a legforradalmibb osztály, kel megegyeznek a dolgozók s többi rétegének életbevágó ferdékéivel. A munkásosztály győ- peelme megszabadítja a parasztsá- ot a földesurak és kulákok el- yomásáfól, a kispolgárságot a kapitalista monopóliumok jármá­ból, az értelmiség számára pedig megteremti a nagyszerű lehetősé­get, hogy né' a kizsákmányolók- Bak, hanem szeretett népünknek plkossanak, hozzanak létre kultu­rális értékeket. Ezen az alapon tjön létre — a munkásosztály veze­Vagy itt van 1956 októbere, emukor fasiszta összeesküvők és szekértolóik maroknyi csoportja a külső imperialista reakciótól sugalmazva és irán; itva fegyve­res erővel akarta kivenni a hatal­mat a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó!? kezéből és úiból vissza akarta állítani itt a kapita­lista rendet. Beleegyezheti ünk-e ebbe? Az önök népi demok­ráciája, amely, mint ismeretes, a proletárdiktatúra egyik formája, mcgbékélhetett-e a fasisz'a ele­mek véres tombolájával? Termé­szetesen nem! Az összeesküvők lázadását le­tértek. a világproletariátus hatalmas had­seregének nagy, történelmi hiva­tása, hogy az emberiséget elvezesse a kommunizmusba. A munkásosz­tály a néptömegek, évszázados vágyainak kifejezője. Ez az-osz­tály testesíti meg a felszabadító harcokhoz szükséges energiát, ki­tartást. Csak ez az osztály képes a nehézségek és a viharok legyőzé­sére. lésével — a munkásosztály és az összes nem proletár dolgozó ré­tegek harci szövetsége. E szövet­ség a proletárdiktatúra lényege. Lenin, a dolgozói* nagy vezére és tanítója, sokszor magyarázta, hogy a proletárdiktatúra: a prole­tariátus és a dolgozók többi rétege, elsősorban a paraszt­ság közötti osztályszö vétség különleges formája. E szövet­ség célja a kizsákmányolok ellenállásának, a kapitalizmus visszaállítására irányuló tö­rekvéseinek teljes elfojtása, hogy véglegesen kialakíthas­suk és megszilárdíthassuk a szocialista társadalmi rendet. Teljesen hazug az ellenségnek az az állítása, hogy a proletár- diktatúra kizárólag erőszak. A tőkések, a földcsurak és szekér- tolóik szembeszegülnek a nép akaratával, akadályozzák a nép­tömegeket abban a törekvésük­ben, hogy életüket a szocializmus elvei alapján rendezzék be. Va­jon mi történjék? A népnek ta­lán nincs joga ahhoz, hogy meg­törje a társadalom elenyésző ki­sebbségét alkotó kizsákmányolok ellenállását é.s diadalra juttassa a társadalom többségét alkotó dol­gozók akaratát és törekvéseit? Országunk munkássága és dol­gozó parasztsága már 1917 októ­berében megdöntötte a kizsákmá­nyolok hatalmát. A földesurak és tőkések azonban a nemzetközi re­akcióval szövetkezve megpróbál­ták visszaállítani a régi rendszert, polgárháborút robbantottak ki. megindították az intervenciót. Mit tehettünk? Talán azt kellett volna megpróbálnunk, hogy a de­mokráciáról szóló szép szavakkal győzzük meg őket, amikor ezrével végezték ki a munkások és pa­rasztok legjobbjait? Vagy pedig az volt a kötelességünk, hogy a nép érdekében elfojtsuk az ellen­ség ellenállását? Csak azért tudtuk megvédeni szocialista vívmányainkat, mert országunk munkásosztá­lya. dolgozói ingadozás nélkül legyűrték az osztályellenséget. A magyar munkások, parasz­tok, dolgozók összeszedlek erőiket és a szovjet csapatok segítségével szétzúzták az el­lenforradalmi banditákat és megakadályozták őket abban, hogy letérítsék Magyarorszá­got a helyes szocialista útról. (Lelkes, nagy taps.) A burzsoá propaganda, amely .a demokrácia virágzásának” tüntette fel a lázadás napjaiban tomboló fasiszta. terrort, azt riká­csolta, hogy Magyarországon az erőszak uralkodik, mert a ma­gyar népi hatalom szervei a láza­dás után megbüntették a nép- ellenes puccs fő szervezőit. Minden becsületes munkás tudja, bogy jobb börtönbe ültetni néhány tucat bujtoga- tól. mintsem veszélybe sodor­ni magát a népet. (Taps, fel­kiáltások: Ügy van!) Amikor a fasiszta lázadók, az el’enforradalmárok munkásokat, a szocialista építés ügyéhez hű, be­csületes embereket gyilkoltak, az imperialista reakció helyeselte tetteiket es támogatta őket. Ami­kor viszont a magyar forradalmi erők kezdtek határozottan fellép­ni a fasiszta összesküypk ellen s tevékenyen hozzáláttak a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának megvaló­sításához, az imperialista reakció az egész világon azt üvöltötte, hogy Magyarországon terror van: láthatjuk ebből, milyen aljas esz­közökkel folytatja a reakció népei lenes osztálypolitikáját, hogy fenntartsa a kapitalistáknak a dolgozók fölötti uralmát. Kedves elvtársak, engedjek meg, hogy felolvassak önöknek egy részletet T on in „Üdvözlet a magyar munkásokhoz” című cik­kéből. amelyet 1919. május 27-én (rt. Az üzente, hogy a proletariá­tus diktatúrája feltételezi a kímé­letlen szigorú, gyors és határozott erőszak alkalmazását a kizsákmá­nyol ók, a kapitalisták, a földbir­tokosok és lakájaik ellenállásának elnyomására. Aki ezt nem érti meg, az nem forradalmár, azt el kell távolíta­ni a proletariátus vezetőinek vagy tanácsadóinak sorából. Ionin or­ra is rámutatott, hogy a prole­tárdiktatúra lényege nem csupán az erőszak és nem főképp az erő­szak. Leglényegesebb vonása a dolgozók vezető osztályának, a proletariátusnak a szervezesse ge és fegyelmezettsége; élcsapata, pártja vezetésével. A proletárdik­tatúra célja a szocializmus meg­valósítása. Az igazi demokrácia a nép demokráciája A proletariátus diktatúrája óriási alkotó feladatokat old meg. Ez a diktatúra az új, szocia­lista társadalmi rend megszi­lárdulásának, a szocialista gazdasági rendszer, a haladó kultúra megteremtsenek és fejlesztésének, az ember éle­téhez cs boldogságához szük­séges javak tömeges növelé­sének eszköze. Az imperializmus politikusai és ideológusai mindenképpen dicsőí­tik a burzsoá demokráciát és kórusukhoz csatlakoznak a mo­dern revizionisták. Ha nekik hin­nénk, akkor úgy festene a do­log, hogy a burzsoá demokrácia biztosítja a nép teljes hatalmát, az emberek egyenlőségét és sza­badságát. De az élet szigorú ta­nító és egyre kevesebb az olyan együgyű ember, aki elhiszi, hogy a munkás egyenlő a kapitalistá­val. Milyen „egyenlőség”-ről le­het szó, ha a gyártulajdonosok az emberek létérdekeivel nem törődve, ezrével teszik az utcára gyáraik munkásait és alkalma­zottait. Például az Egyesült Álla­mokban az amerikai sajtó jelen­tései szerint több mint hatmillió teljes és több mint hárommillió részleges munkanélküli van. Ezek az emberek bármilyen munkát elvállalnának, de nem tudnak al­kalmazáshoz jutni. A monopolis­ták maroknyi csoportja pedig fényűzően él, a nép szenvedései­ből és fájdalmából gazdagodik. A burzsoá demokrácia a gazda­gok demokráciája. A néptömege­ket ott kirekesztik a termelés és az állam igazgatásából, a társa­dalmi es politikai kérdések el­döntéséből. A kapitalista országok munkásosztályát, dolgozóit sorom­pók ezrei akadályozzák, hogy kép­viselőiket beküldjék a parlament­be vagy a kongresszusba. Nézzék meg, kikből áll a "Ma­gyar Népköztársaság parlamentje vagy kormánya! Munkásokat, vasasokat, gépgyártókat., bőrösö­ket, ácsokat, pékeket, dolgozó pa­rasztokat, tudósokat, írókat, mű­vészeket — csupa dolgozó embert látunk ott. (Nagy taps.) Az önök vezetői a munka em­berei! Nekem elmondtak itt, hogy a néni hatalom alatt csupán a csepeli üwmek dol­gozói közül ötezer embert emeltek ki. ezekből miniszte­rek, miniszterhelyettesek, dip­lomaták, gyárigazgatók, kato­natisztek lettek. A szocializmús országaiban minden hatalom a dolgozó népé. A dolgozókat itt nem sújtja ki­Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar mun­kásosztály összetételében az utób­bi években bizonyos változó- sok következtek be. Az ipar gyors fejlődése mellett erősen megnőtt a munkások száma. Sok. ezer ént- bér özönlött a munkásság soraiba a lakosság kispolgári rétegeiből és az egykori horthysta tisztviselők, csendőrök, tisztek közül is. A sok, volt kizsákmányoló azonban — munkaruhában is ■— a szocia­lizmus ellensége maradt. Érthető, hogy amikor arra lehetőség nyílt, az ilyen — tisztesség ne essék, szólván .— „munkások”, azonnal a népi hatalom ellen fordultak. Ami a magyar munkásosztály törzsét illeti, amelyik kijárta az osztályharc kemény iskolá­ját. az sohasem állhatott az ellenforradalom oldalára, ha­nem forradalmi tetteivel bizo- , nyitotta be a szocializmus és zsákmányolás, munkanélküliség és nyomor. Elvitathatatlanul jo-J guk van munkára, üdülésre, műf velődésre, öregségi ellátásra. Ez>: az igazi szabadság. Ezek az iga­zán demokratikus szabadságjo­gok. Ez az igazi demokrácia, m nép demokráciája! (Nagy tape.) Az imperialisták érzik a prole-1 tárdiktatúra ellen felhozott ér«* veik gyengeségéi és ezért, min i denféle hazug koholmányokat) hoznak forgalomba. Szemtelenül.' azt erősíthetik például, hogy 1S5Ö őszén Magyar-országon maguk » munkások keltek fel- a népi deJ moücratikus rendszer ellen, nein1 pedig gyülevész ellénforradalmá-1 rok. Érthető, hogy az eUensésoek miért van ilyen nossamdutahtí rágalomra szüksége. Ismeretes, hogy a magy? r rmiiW kasok nagy többsége hú volt, * népi demokráciához. Igaz. voltak olyan munkások is, akiket meg­tévesztett az ellenséges propa, ganda, akik eleinte nem igazodtak el az események között és az ősz« szeesküvők horgára akadtak, Ds legtöbbjük hamar ráébredt, hog.v saját érdekei ellen küldik harcba. a proletár internacionalizmus iránti odaadását. Csepel és sok más gyár munká­sai fegyvert követeltek az ellen- forradalmárok elleni harchoz. De az akkori vezetés tehetetlensége és egyes vezetők árulása niiatt, a munkások nem juthattak fegy­verhez. Nagy Imre és áruló cso­portja aljas tetteivel dezorgani- zálta a csepeli kombinát és az or szág munkásainak harcát, A magyar munkásosztálynak a szocializmus iránti hűsége az ellenforradalmi lázadás gyors szét­zúzásának és következményei felszámolásának egyik döntő fel­tétele volt. A magyar néptömegek meghiú­sították az ellenség aljas terveit, megvédelmezték hazájuk szocia­lista vívmányait, jövőjüket és tel­jesítették a nemzetközi munkás­mozgalom iránti kötelességüket, Ha nem nyújtottunk volna segítségei HagTarországnnki nem nevezhettük volna magnókat kommunistáknak Elvtársak, önök nehéz időket éltek át. De a Szovjetunió dolgo­zói, a szocialista országok dolgo­zói nem hagyták önöket cserben. Segítségükre siettek, amikor az ellenforradalom erői, az imperia­lista reakció támogatásával, r magyar munkások, parasztok ^ és a becsületes dolgozók vérébe akarták fojtani a népi hatalmat, s el akarták ragadni a magyar dolgozóktól a szocialista vívmá­nyaikat. Előttünk akkor rendkívül bo­nyolult kérdés merült fel. Láttuk, hogy az ellenforradalmi erőknek — kihasználva az előző magyar vezetés hibáit s torzításait — si­került félrevjzetniök és maguk mögé óllítaniok a nép bizo­nyos részét. S azt is láttuk, hogy az imperialista reakció erői egyre nagyobb mértékben sereglenek külföldről Budapestre és, hogy milyen aktívan kezdenek dolgoz­ni az imperialista ügynökök. Ezek Guatemala példájára az önök or­szágában meg akarták dönteni a törvényes hatalmat és nekik tet­sző rendszert akartak létrehozni. Hiszen az amerikaiak nem hiába irányoznak elő állami költségve­tésükben több százmillió dollárt a népi demokratikus országok elle­ni felforgató akciókra. A különbség azonban az. hogy Guatemala Hondurassza.1 ha­táros, Magyarország szomszé­dai pedig szocialista országok. (Taps.) Ezért az imperialistáknak? nem voltak meg azok az előnyeik, amelyeket, a törvényes hatóimét védelmező guatemalai nép ellen­állásának eítiprásakor felhasznál­hattak. Itt nem sikerültek ter­veik. Elvtársak! Amikor a szovjet csapatok kivonultak Budapestről, véres szenvedéllyel lombolni kezdtek az ellenforradn'márok. A fasiszta eleinek bestiális kegyet­lenséggel kezdték irtani a becsü­letes. a szocializmushoz hű mun­kásokat, kommunistákat. Embe­reket gyilkoltak meg azért, wert tevékenyen részt vettek Magyar- ország szociálist^ építésében és népi hatalmukat védelmezve, el­lenálltak a fasiszta lázadóknak. Amikor döntenünk kellett, hogy teljesítsük-e a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány (Folytatás sz 5. rAfefwrl Prolelárdiktatúr» nélkül nem (szabadulhatunk meg a kizsákmáiiTolókíól Jobb börtönbe ültetni néhány tucat bnjiogatót, mintsem veszélybe sodorni a népet A magyar mnnkáxoszlály törzse forradalmi tettekkel bizonyította hősegét a szocializmushoz S

Next

/
Oldalképek
Tartalom