Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
195*. ÁPRILIS 11, PÉNTEK KELETMAGIARORSZAC A népi hatalom Magyarországon és a többi szocialista országban örökké létezni log Hruscsov elvtárs szerdai beszéde a csepeli nagygyűlésen — Kedves elvtársak! Barátaim! Engedjék meg, hogy átadjam önöknek, a dicső csepeli gyár munkáskollektivájának, a magyar munkásosztály egyik élcsapatának a szovjet munkásosztály, a 600 milliós szovjet nép testvéri üd- t ödetét. (Éljenzés és taps. Hurrá- kiáltások.) A világ összes munkásai testvérek. Az osztáiyszolidaritás szálai főzik össze őket. A munkásoknak, Különösen megnő a munkásosztály szerepe a hatalom kézbevétele utá n. Mi. önökkel együtt, tapasztalatból tudjuk, milyen hatalmas erőfeszítéseket követel a* á,j szocialista élet építése, hiszen munkánkat állandóan akadályozzák a régi világ erői. A reakciós erők — melyek szeretnék örökre fenntartani a kapitalista rendszert azokban az országokban, ahol az még létezik s Visszaállítani a kapitalizmust a Szocialista országokban — támadásuk élét elsősorban a munkás- osztály hatalma, a proletariátus diktatúrája ellen irányítják, dk a proletariátus diktatúrájáról mint valami ijesztő dologról beszélnek. 'Azt állítják, hogy a proletariátus diktatúrája — kegyetlen hatalom. A kizsákmányolok, a dolgozók clÍ enségci számára c hatalom való- tan nem gyenge valami. ne a népnek, a dolgozóknak a proletariátus diktatúrája saját hatalmai, a demokratikus szabadság jogokat biztosító rendéiért jelent, Froletárdiktalára nélkül a, dolgozók soha nem szabadulhatnának meg a ki- asákmányolók uralmától. Mit jelent a proletariátus diktatúrája? A proletariátus dikta- iórája annyi, mi.nt, a munkásosztály vezető szerepe qbban a harciban, amelynek célja a töke hatal- Irnának megdöntése, a dolgozók államhatalmának L> kivívása és knegszilárdítása, a kommunista társadalom felépítése. A munkásosztály a legétenjáE és a legforradalmibb osztály, kel megegyeznek a dolgozók s többi rétegének életbevágó ferdékéivel. A munkásosztály győ- peelme megszabadítja a parasztsá- ot a földesurak és kulákok el- yomásáfól, a kispolgárságot a kapitalista monopóliumok jármából, az értelmiség számára pedig megteremti a nagyszerű lehetőséget, hogy né' a kizsákmányolók- Bak, hanem szeretett népünknek plkossanak, hozzanak létre kulturális értékeket. Ezen az alapon tjön létre — a munkásosztály vezeVagy itt van 1956 októbere, emukor fasiszta összeesküvők és szekértolóik maroknyi csoportja a külső imperialista reakciótól sugalmazva és irán; itva fegyveres erővel akarta kivenni a hatalmat a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó!? kezéből és úiból vissza akarta állítani itt a kapitalista rendet. Beleegyezheti ünk-e ebbe? Az önök népi demokráciája, amely, mint ismeretes, a proletárdiktatúra egyik formája, mcgbékélhetett-e a fasisz'a elemek véres tombolájával? Természetesen nem! Az összeesküvők lázadását letértek. a világproletariátus hatalmas hadseregének nagy, történelmi hivatása, hogy az emberiséget elvezesse a kommunizmusba. A munkásosztály a néptömegek, évszázados vágyainak kifejezője. Ez az-osztály testesíti meg a felszabadító harcokhoz szükséges energiát, kitartást. Csak ez az osztály képes a nehézségek és a viharok legyőzésére. lésével — a munkásosztály és az összes nem proletár dolgozó rétegek harci szövetsége. E szövetség a proletárdiktatúra lényege. Lenin, a dolgozói* nagy vezére és tanítója, sokszor magyarázta, hogy a proletárdiktatúra: a proletariátus és a dolgozók többi rétege, elsősorban a parasztság közötti osztályszö vétség különleges formája. E szövetség célja a kizsákmányolok ellenállásának, a kapitalizmus visszaállítására irányuló törekvéseinek teljes elfojtása, hogy véglegesen kialakíthassuk és megszilárdíthassuk a szocialista társadalmi rendet. Teljesen hazug az ellenségnek az az állítása, hogy a proletár- diktatúra kizárólag erőszak. A tőkések, a földcsurak és szekér- tolóik szembeszegülnek a nép akaratával, akadályozzák a néptömegeket abban a törekvésükben, hogy életüket a szocializmus elvei alapján rendezzék be. Vajon mi történjék? A népnek talán nincs joga ahhoz, hogy megtörje a társadalom elenyésző kisebbségét alkotó kizsákmányolok ellenállását é.s diadalra juttassa a társadalom többségét alkotó dolgozók akaratát és törekvéseit? Országunk munkássága és dolgozó parasztsága már 1917 októberében megdöntötte a kizsákmányolok hatalmát. A földesurak és tőkések azonban a nemzetközi reakcióval szövetkezve megpróbálták visszaállítani a régi rendszert, polgárháborút robbantottak ki. megindították az intervenciót. Mit tehettünk? Talán azt kellett volna megpróbálnunk, hogy a demokráciáról szóló szép szavakkal győzzük meg őket, amikor ezrével végezték ki a munkások és parasztok legjobbjait? Vagy pedig az volt a kötelességünk, hogy a nép érdekében elfojtsuk az ellenség ellenállását? Csak azért tudtuk megvédeni szocialista vívmányainkat, mert országunk munkásosztálya. dolgozói ingadozás nélkül legyűrték az osztályellenséget. A magyar munkások, parasztok, dolgozók összeszedlek erőiket és a szovjet csapatok segítségével szétzúzták az ellenforradalmi banditákat és megakadályozták őket abban, hogy letérítsék Magyarországot a helyes szocialista útról. (Lelkes, nagy taps.) A burzsoá propaganda, amely .a demokrácia virágzásának” tüntette fel a lázadás napjaiban tomboló fasiszta. terrort, azt rikácsolta, hogy Magyarországon az erőszak uralkodik, mert a magyar népi hatalom szervei a lázadás után megbüntették a nép- ellenes puccs fő szervezőit. Minden becsületes munkás tudja, bogy jobb börtönbe ültetni néhány tucat bujtoga- tól. mintsem veszélybe sodorni magát a népet. (Taps, felkiáltások: Ügy van!) Amikor a fasiszta lázadók, az el’enforradalmárok munkásokat, a szocialista építés ügyéhez hű, becsületes embereket gyilkoltak, az imperialista reakció helyeselte tetteiket es támogatta őket. Amikor viszont a magyar forradalmi erők kezdtek határozottan fellépni a fasiszta összesküypk ellen s tevékenyen hozzáláttak a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának megvalósításához, az imperialista reakció az egész világon azt üvöltötte, hogy Magyarországon terror van: láthatjuk ebből, milyen aljas eszközökkel folytatja a reakció népei lenes osztálypolitikáját, hogy fenntartsa a kapitalistáknak a dolgozók fölötti uralmát. Kedves elvtársak, engedjek meg, hogy felolvassak önöknek egy részletet T on in „Üdvözlet a magyar munkásokhoz” című cikkéből. amelyet 1919. május 27-én (rt. Az üzente, hogy a proletariátus diktatúrája feltételezi a kíméletlen szigorú, gyors és határozott erőszak alkalmazását a kizsákmányol ók, a kapitalisták, a földbirtokosok és lakájaik ellenállásának elnyomására. Aki ezt nem érti meg, az nem forradalmár, azt el kell távolítani a proletariátus vezetőinek vagy tanácsadóinak sorából. Ionin orra is rámutatott, hogy a proletárdiktatúra lényege nem csupán az erőszak és nem főképp az erőszak. Leglényegesebb vonása a dolgozók vezető osztályának, a proletariátusnak a szervezesse ge és fegyelmezettsége; élcsapata, pártja vezetésével. A proletárdiktatúra célja a szocializmus megvalósítása. Az igazi demokrácia a nép demokráciája A proletariátus diktatúrája óriási alkotó feladatokat old meg. Ez a diktatúra az új, szocialista társadalmi rend megszilárdulásának, a szocialista gazdasági rendszer, a haladó kultúra megteremtsenek és fejlesztésének, az ember életéhez cs boldogságához szükséges javak tömeges növelésének eszköze. Az imperializmus politikusai és ideológusai mindenképpen dicsőítik a burzsoá demokráciát és kórusukhoz csatlakoznak a modern revizionisták. Ha nekik hinnénk, akkor úgy festene a dolog, hogy a burzsoá demokrácia biztosítja a nép teljes hatalmát, az emberek egyenlőségét és szabadságát. De az élet szigorú tanító és egyre kevesebb az olyan együgyű ember, aki elhiszi, hogy a munkás egyenlő a kapitalistával. Milyen „egyenlőség”-ről lehet szó, ha a gyártulajdonosok az emberek létérdekeivel nem törődve, ezrével teszik az utcára gyáraik munkásait és alkalmazottait. Például az Egyesült Államokban az amerikai sajtó jelentései szerint több mint hatmillió teljes és több mint hárommillió részleges munkanélküli van. Ezek az emberek bármilyen munkát elvállalnának, de nem tudnak alkalmazáshoz jutni. A monopolisták maroknyi csoportja pedig fényűzően él, a nép szenvedéseiből és fájdalmából gazdagodik. A burzsoá demokrácia a gazdagok demokráciája. A néptömegeket ott kirekesztik a termelés és az állam igazgatásából, a társadalmi es politikai kérdések eldöntéséből. A kapitalista országok munkásosztályát, dolgozóit sorompók ezrei akadályozzák, hogy képviselőiket beküldjék a parlamentbe vagy a kongresszusba. Nézzék meg, kikből áll a "Magyar Népköztársaság parlamentje vagy kormánya! Munkásokat, vasasokat, gépgyártókat., bőrösöket, ácsokat, pékeket, dolgozó parasztokat, tudósokat, írókat, művészeket — csupa dolgozó embert látunk ott. (Nagy taps.) Az önök vezetői a munka emberei! Nekem elmondtak itt, hogy a néni hatalom alatt csupán a csepeli üwmek dolgozói közül ötezer embert emeltek ki. ezekből miniszterek, miniszterhelyettesek, diplomaták, gyárigazgatók, katonatisztek lettek. A szocializmús országaiban minden hatalom a dolgozó népé. A dolgozókat itt nem sújtja kiTermészetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar munkásosztály összetételében az utóbbi években bizonyos változó- sok következtek be. Az ipar gyors fejlődése mellett erősen megnőtt a munkások száma. Sok. ezer ént- bér özönlött a munkásság soraiba a lakosság kispolgári rétegeiből és az egykori horthysta tisztviselők, csendőrök, tisztek közül is. A sok, volt kizsákmányoló azonban — munkaruhában is ■— a szocializmus ellensége maradt. Érthető, hogy amikor arra lehetőség nyílt, az ilyen — tisztesség ne essék, szólván .— „munkások”, azonnal a népi hatalom ellen fordultak. Ami a magyar munkásosztály törzsét illeti, amelyik kijárta az osztályharc kemény iskoláját. az sohasem állhatott az ellenforradalom oldalára, hanem forradalmi tetteivel bizo- , nyitotta be a szocializmus és zsákmányolás, munkanélküliség és nyomor. Elvitathatatlanul jo-J guk van munkára, üdülésre, műf velődésre, öregségi ellátásra. Ez>: az igazi szabadság. Ezek az igazán demokratikus szabadságjogok. Ez az igazi demokrácia, m nép demokráciája! (Nagy tape.) Az imperialisták érzik a prole-1 tárdiktatúra ellen felhozott ér«* veik gyengeségéi és ezért, min i denféle hazug koholmányokat) hoznak forgalomba. Szemtelenül.' azt erősíthetik például, hogy 1S5Ö őszén Magyar-országon maguk » munkások keltek fel- a népi deJ moücratikus rendszer ellen, nein1 pedig gyülevész ellénforradalmá-1 rok. Érthető, hogy az eUensésoek miért van ilyen nossamdutahtí rágalomra szüksége. Ismeretes, hogy a magy? r rmiiW kasok nagy többsége hú volt, * népi demokráciához. Igaz. voltak olyan munkások is, akiket megtévesztett az ellenséges propa, ganda, akik eleinte nem igazodtak el az események között és az ősz« szeesküvők horgára akadtak, Ds legtöbbjük hamar ráébredt, hog.v saját érdekei ellen küldik harcba. a proletár internacionalizmus iránti odaadását. Csepel és sok más gyár munkásai fegyvert követeltek az ellen- forradalmárok elleni harchoz. De az akkori vezetés tehetetlensége és egyes vezetők árulása niiatt, a munkások nem juthattak fegyverhez. Nagy Imre és áruló csoportja aljas tetteivel dezorgani- zálta a csepeli kombinát és az or szág munkásainak harcát, A magyar munkásosztálynak a szocializmus iránti hűsége az ellenforradalmi lázadás gyors szétzúzásának és következményei felszámolásának egyik döntő feltétele volt. A magyar néptömegek meghiúsították az ellenség aljas terveit, megvédelmezték hazájuk szocialista vívmányait, jövőjüket és teljesítették a nemzetközi munkásmozgalom iránti kötelességüket, Ha nem nyújtottunk volna segítségei HagTarországnnki nem nevezhettük volna magnókat kommunistáknak Elvtársak, önök nehéz időket éltek át. De a Szovjetunió dolgozói, a szocialista országok dolgozói nem hagyták önöket cserben. Segítségükre siettek, amikor az ellenforradalom erői, az imperialista reakció támogatásával, r magyar munkások, parasztok ^ és a becsületes dolgozók vérébe akarták fojtani a népi hatalmat, s el akarták ragadni a magyar dolgozóktól a szocialista vívmányaikat. Előttünk akkor rendkívül bonyolult kérdés merült fel. Láttuk, hogy az ellenforradalmi erőknek — kihasználva az előző magyar vezetés hibáit s torzításait — sikerült félrevjzetniök és maguk mögé óllítaniok a nép bizonyos részét. S azt is láttuk, hogy az imperialista reakció erői egyre nagyobb mértékben sereglenek külföldről Budapestre és, hogy milyen aktívan kezdenek dolgozni az imperialista ügynökök. Ezek Guatemala példájára az önök országában meg akarták dönteni a törvényes hatalmat és nekik tetsző rendszert akartak létrehozni. Hiszen az amerikaiak nem hiába irányoznak elő állami költségvetésükben több százmillió dollárt a népi demokratikus országok elleni felforgató akciókra. A különbség azonban az. hogy Guatemala Hondurassza.1 határos, Magyarország szomszédai pedig szocialista országok. (Taps.) Ezért az imperialistáknak? nem voltak meg azok az előnyeik, amelyeket, a törvényes hatóimét védelmező guatemalai nép ellenállásának eítiprásakor felhasználhattak. Itt nem sikerültek terveik. Elvtársak! Amikor a szovjet csapatok kivonultak Budapestről, véres szenvedéllyel lombolni kezdtek az ellenforradn'márok. A fasiszta eleinek bestiális kegyetlenséggel kezdték irtani a becsületes. a szocializmushoz hű munkásokat, kommunistákat. Embereket gyilkoltak meg azért, wert tevékenyen részt vettek Magyar- ország szociálist^ építésében és népi hatalmukat védelmezve, ellenálltak a fasiszta lázadóknak. Amikor döntenünk kellett, hogy teljesítsük-e a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány (Folytatás sz 5. rAfefwrl Prolelárdiktatúr» nélkül nem (szabadulhatunk meg a kizsákmáiiTolókíól Jobb börtönbe ültetni néhány tucat bnjiogatót, mintsem veszélybe sodorni a népet A magyar mnnkáxoszlály törzse forradalmi tettekkel bizonyította hősegét a szocializmushoz S
