Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

law. A PR n,is n, vasárnap keletmagyarorszAg n ^nilik&zziink Menekült a gróf úr , A kkor történt az ** eset, amikor ki- lakulóban volt ná­lunk a proletárdikta- úra, s még fel-fel­lángolt a választási harc. Kemecsén dolgoz­tam egy malomban. Parasztemberek jöt­tek mondani, hogy a községben kezdenek hőzöngeni a kisgaz­dapártiak, Visszakö­vetelték a szétosztott földet Tűrtünk egy ideig. De mikor az­zal jöttek hozzánk a földhözjuttalott szegényparasztok, hogy visszajött a gróf úr, és kihajigálta a cölöpöket a kiosztott területen — megálljt kiáltottunk! Munka állj! Gye­rünk emberek!... És mentünk nóta- szóval, nagy csapat­Felvonulunk ! ban. Velünk a parasz­tok. Mire a grófékhoz értünk volna, éppen távozóban volt, mert meghallotta, hogy jö­vünk. Uccu utána. El­menekült a brieskán a kőzápor elől. Talán még mindig fut, menekül a mun­kásököl elől.... (Elmondta Szűcs Lajos SZMT.tit- kár.) 'Tizenhárom évvel ezelőtt, mikor még vasesztergályos regéd voltam, akkor láttam először felvo­nulni a május elsejét ünneplő munkásokat. A munkaadó ra­gaszkodott ahhoz, hogy aznap is dol­gozzunk. Mégis, ami­kor arra jöttek a munkások és az egyik bekiáltott a műhely­be, hogy „Vonulunk!", úgy hatott ez, mint valami harci riadó. Mentünk mi isi A mester meg fenyege­tőzőit, hogy elbocsát, amiért felvonulunk. S amikor a pesti ut­cákon megláttam a piros és nemzeti zász­lók alatt egyre duz­zadó, hömpölygő mun- kásdk ünneplő seregét, úgy éreztem, hogy csak hadd fenyege­tőzzön a tőkés, nincs mitől félni! Láttam és éreztem, hogy mér­hetetlen erővel ren­delkezünk! Akkor vonultam először zászlók alatt, a munkásokkal! In­kább csak a kíván­csiság vitt, mint az a tudat, hogy mit jelent felvonulni míjus el­sején. És csak ké­sőbb, amikor az Anyát olvastam, bő­vült ki látóköröm és az az érzés, amit az első felvonuláslMr éreztem. Bárcsak így hatna rám és sok sok em­berre a mostani má­jus elseje is! (Elmondta Gergely Ferenc elvtárs, a de- mecseri keményítő- gyár igazgatója.) 565 Frank... „Még több, mint ötven nap'1 •— írta Guy Noel a szüleinek. Még több, mint ötven napot kell Algéria földjén töltenie, míg visszatérhet Franciaország­ba é* viszontláthatja az övéit™ Aztán a háború megölte. A temetés után Guy édes­anyja számlát kapott 37.261 frankról. Ebből 565 frankba ke­rült az, hogy a háromszínű francia zászlót ráterítették fia koporsójára. „Nincs fizetésem.; nem fize­tek” — ismételgette Madame Noel az Heures Claires c. lap munkatársának, aki megláto­gatta. Madame Noéit, aki megtagad­ta a háború által elragadott fia temetési költségeinek kifize­tését, a reimsi törvényszék elé idézték. A reimsi asszonyok megígér­ték neki, hogy ők is ott lesz­nek . j , Megyei művészek a Tiszántúli Képzőművészeti Kiállításon Április 27-én nyílik meg Bé­késcsabán a Tiszántúli Képző- művészeti Kiállítás, amelyen hét Szabolcs-Szatmár megyei mű­vész is résztvesz, összesen 12 festménnyel és 4 szoborral. A szabolcsi művészek által bemu­tatandó több új alkotás közül említést érdemel Berki Nándor­nak egy jellegzetes nyírségi vo­natkozású témával foglalkozó szobra: a krumpli vetés, vala­mint Pál Gyulának a Deme- cseri utca c. festménye. A kiál­lítás anyaga, miután a Nagy- Alföld több városában bemutat­ják, kb. augusztusban kerül Nyíregyházára. A náci párt már nines be.iliva Nyugat­Németországban Megszüntették a náci párt be­tiltása,t, amelyet 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mondott ki. Az új határozatot a Bundestag „jogi tanácsa” hozta. Azonban a Német Kommu­nista pártot, — amelyet Hitler tiltott be, s amelyet a hitleriz- mus bukásakor mondottak ki trövényesnek — Adenauer kor­mánya betiltotta és aktivistáit üldözi. ...Jelen — múlt — Jövő három dimenziójában. •. Somlyó György: Emlék a jelenről Gyermekkorom óta vissza-vissza- térő élményein: az élet legkü­lönbözőbb helyzetei, melyekbe kerülök, hirtelen képpé mereved­nek előttem, mintha saját ma­gammal együtt, az egészet sok évszázad messzeségéből, egy késő jövendő szemével látnám. Innen új verseskönyvemnek és címadó versének talán kissé paradoxul ható címe. A minden pillanatban újra meg újra múlttá varázsoló­dó jelent tetten érni, jelen — múlt — jövő három dimenziójá­ban élni át az időt: úgy érzem, a történelmi tudat minden eddigi­nél magasabb fókára jutott, bo­nyolult korunknak igazi lírai ki­fejezése ez. j A történelmi időnek ezt a hár­mas kiterjedését igyekszik betöl­teni — a könyv első ciklusát ki­tevő kisebb versek sora mellett — a kötet legnagyobb terjedelmű, többszázsoros költeménye, mely­nek alapélményét kínai utazá­somnak egyik epizódja adta: A Cs Ku-tieni barlangban. Ugyan­erről az utazásról valók A föld túlsó felén című ciklus kisebb, naplójegyzetszerű versei is. Végül ehhez járul a régebben Talizmán címen már külön kötetben meg­jelent szonettciklusom néhány újabb, kiegészítő darabja. — Még csak annyit jegyeznék meg: nem­régiben volt húsz éve annak, hogy első versem megjelent nyomtatásban. Ez sorban a ki­lencedik verseskönyvem. Tizedik­nek a közeljövőben e húsz év és e kilenc könyv anyagának leg­javát szeretném egy nagyobb kö­tetben egybegyűjteni. Nagykáltó és Rakanaz az éten Eredményes munkaverseny a Dohányfermentáló üzemrészei közön Szép sikerekkel járt a dolgo­zók munkaversenye, amelynek új lendületet adott a felszaba­dulás ünnepére való készülődés a nyíregyházi Dohányfermentá­lóban. Miután megvizsgálták az eredményeket, a gyár dolgozóinak közel egyharmada, mintegy 140 dolgozó kapott jutalmat jó mun­kájáért. Pénzzel, oklevéllel és „kiváló dolgozó” jelvénnyel is­merték el szorgalmukat. Csak­nem 30.000 forintot osztottak szét jutalomként a legjobbak között. Ez a jutalmazás rendkívül serkentőleg hatott és jelentős szerepe van abban, hogy tovább nőtt a gyárban a versenykedv, szélesedett a munkaverseny. — Alig múlt el az ünnep, búsvét hétfőjén már arról tanácsko­zott a fermentáló üzemi bizott­sága a szakszervezeti aktivisták­kal, hogyan teremtsék meg a versenyzés további feltételeit. Mert az egész gyári kollektíva elhatározta, hogy a munka ün­nepe, május elseje tiszteletére tovább szaporítják a verseny eredményeit. 14 újítás: 60.000 jorint A május elsejei felajánlások kezdeményezője a gépi fermen­táló volt, majd egymás után je­lentkeztek a gyár belső és kül­ső üzemrészei. A karbantartók vállalták például, hogy 14 újí- tást vezetnek be, melyek haszna mintegy 60.000 forint lesz. A rakamazi beváltó dolgozói pél- dául mintegy 30.000 forint ér­tékkel akarják túlszárnyalni második negyedévi tervüket A felajánlások célja: a jó ter­melési eredményekkel megsze­rezni az élüzem-kitüntetést a Dohányfermentálónak, — más­részt biztosítani a minél na­gyobb összegű nyereségrészese­dést, amelynek fizetésére nem­sokára sor kerül a fermentáló­ban. a második negyedév végén zárul a gyár termelési éve és ekkor dől el, mennyi is lesz aa a várva-várt nyereségrészese­dés, aminek összege — nyilván­valóan — a második negyedévi teljesítményektől is nagyben függ. Az eddigi munkasikerdsket elérték a fermentáló dolgozói, hogy jelentősen túlszárnyalták már az élüzem-feltételeket. A továbbiakban is hasonló ered­ményekre törekszenek. Az exportra kerülő »xitardohány jobb minőségéért Nagyon sokat számít — nemcsak a Dohányfermentáló­nak, de az egész népgazdaság­nak, — iiogyan kezelik az ex­portra kerülő és a külországok­ban annyira kedvelt szivardo­hányt. Az úgynevezett „tuf-asz- tagok” kezelése nagy figyelmet, gondosságot kíván. 25—30 má­zsa nagylevelű, értékes export­dohány van az ilyen bálákban. Minél jobb a kezelés, annál ke­vesebb dohánylevél kerül seleJU be, arrnal több az állam haszna a külföldre exportált dohány után. A verseny egyik célkitű­zése éppen az, hogy a lehető leg­nagyobbra növeljék a „téf-asz- tagok” dohányának exportké­pességét. Az eddigi eredmények alap­ján a nagykállói és a rakamazi dohánybeváltók haladnak a verseny élén. őket a kisvárdai üzemrész követi. Egy most felfedezett betegség l?gy kereskedő, akit egy ^ súlyos influenza hosszú Időre ágyhoz kötött, felépülése után ismét látogatni kezdte ve­vőkörét. Sokat akart végezni, nem ebédelt, hogy minél több vevőjéhez jusson el. Délután négy órakor hirtelen szédülni (kezdett, meg kellett állítania kocsiját. Elájult a volánnál. Egy mentőkocsi a kórházba szállította, itt „koszorűértrom- bózist” állapítottak meg. A diagnózist sem a klinikai vizs­gálat, sem az elektrokardiog- ramm nem igazolta. Hathétig ágyban A kereskedőt a biztonság ked­véért hat hétig ágyban tartot­ták. Amikor elhagyta a kórhá­zat, újabb szívrohamot kapott. Most egy másik orvos vizsgál a meg, aki megállapította, hogy nagyfokú hypoglykaemiában szenved (görögből: hypo=alatt. glykys=édes, cukor, kaema= vér.) A vérben mindig van egy kevés cukor — ez életszükség­let. Ha a vércukor több a kel­letténél — cukorbetegségről, diabe*esről (hyperglykaemiaröl) beszélünk. Ettől kezdve a keres­kedő olyan diétát kapott, amely vérének cukortaltalmát nem en­gedte lesüllyedni. Ennek öt éve. Azóta nincsenek szívzavarai. Az a bizonyos vércukor Csak az orvostudomány újabb kutatásai utalnak arra, hogy a vér csökkent cukortartalmának mily nagy a jelentősége. Az em­beri vér cukortartalma normá­lis körülmények között egyfor­ma: józan embereknél reggel 100 köbcentimé'erenként 65— 120 milligramm. Diabetesnél a cukortartalom a 150—200 milli­grammig, sőt egyes esetekben 600 milligrammig emelkedhet , hypoglykaemiánál viszont 50 milligrammig csökkenhet. 4z inzulin Minden cukorbeteg, aki rend­szeresen kap inzulint, tudja, hogy mindig néhány Szem koc­kacukrot kell magánál horda­nia, mert egy esetleg fellépő inzulinreakció ellen csak ezzel védekezhet. A túlzott inzulin­mennyiség hynogly kérni át okoz. Ez igen veszedelmes, minden­képpen el kell kerülni. Kivételek Vannak azonban egészen el­lentétes esetek, amikor az em­beri szervezet ( a pankreasban, hasnyálmirigyben) tűi sok inzu­lint termel és ezáltal a vér cu­kortartalmát lenyomja. Ezt az állapotot hyperlnzulinizmusnak nevezik. Az is előfordul, hogy egy és ugyanazon személynél egymást köve i a hyperglykae- mia és a hypoglykaemia. A kimerültség gyakran hiá­nyos táplálkozásra vezethető vissza, anji hypoglykaemiát idéz elő. Csak utóbbi időben jö tek rá, hogy a fáradt, kevésbé mun­kaképes emberek vérében leg­többször kevés a vércukor. Mit tes* a cukor Dr. Sidney A. Fortis és mun­katársai a chicagói egyetemen különös figyelemmel kísérték a 40—50 éves üzletemberek erőn­létét, megállapították, hogy a hajszában élő emberek kime­rültségét az esetek 50 százalé­kában állandóan csökkent vér­cukortartalom okozza. A hypoglykaemiánál gyengül­nek az agy és az idegrendszer funkciói. Az éhségérzet is több­nyire a hypoglykaemiával függ össze. A legtöbb ember valószí­nűleg azért ideges és ingerlé­keny étkezés előtt. Ez az inger­lékenység azonban megszűnik, amint kevés szénhidrát kerül a - szervezetbe. Az alkoholizmus Sok emberről, aki ideges, neursszténiás panaszokkal for­dul orvoshoz, alaposabb vizsgá­lat után kiderül, hogy hypogly­kaemiában szenved. Ha megfe­lelő diétával sikerül megszün­tetni a krónikus hypoglykae- miát, megszűnik, vagy legalább­is javul az idegesség vagy a neurózis. A legújabb felfogás szerint az alkoholizmus — a szeszes italok utáni beteges vá­gyakozás — színén összefüg­gésben van a hypoglykémiás ál­lapottal. A cukorbetegek, hyper- glykaemíában szenvedők szinte alig isznak. Vércukor­szintváltozások A hypoglykaemiánál alkalma­zott diétánál ajánlatos kerülni az esetleges hypoglykémiás ro­hamnál kitűnő hatású, gyorsan felszívódó szénhidrátok, cukor­old a‘ok tartós fogyasztását. Fon­tos, hogy gyakran s keveset ét­kezzünk. Ha napjában csak há­romszor eszünk, a bő táplálék következtében a vérben nagy vércukorszín változások állanak be. A diéta egyes szénhidrátokat engedélyez, de tudni sem akár az édes éte­lek következe es fogyasztásáról. Fehérjetartalmú anyagokat (húst, halat, sajtot, tojást, tejet) valamint zsírt (utóbbit csak annyit, hogy ne idézzen elő fe­lesleges testsúlyszaporulatot), gyümölcsöt, főzeléket (túl édes kivételével), salátát, diót, gom­bát s'b. szabad enni. Ne igyunk édes bort, sört, likőrt, ezzel szemben a száraz szeszes italok mérsékelt fogyasztása nem árt; Különösen a kávét és az erős teát kell kerülni. Hypoglykae- miára hajlamos egyének csak gyenge teát, koffeinmentes ké­vét ihatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom