Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

tüKgoWKJg<^<?§c^a§c^cc<í<#CS<o^C)§cW Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog! XV. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM Ára 50 fillér 1958. ÁPRILIS 22, KEDD ?SZERGEJ ÜANYILOV: \ 1LJ1CS HAZÁJA Napsütötte tág mezőkön Életünk derűs, meleg, Volgaparti delelökön Város áll a víz felett, Szíveinkhez nőtt c város, Iljics szülővárosa. Itt röppent föl, s szabadságot Hirdető sas szállt tova. Szomjúhozö sztyeppe szülte; S szamarai ligetek, Kazány várán átrepülve Szállt Zsiguü-bérc felett, Nem kék folyók hűse hívta: Riadó tenger szava. Hajóvonók jaja, kínja, Pétervár munkás-hada, S repült sólyommadarunk, szállt. Szárnya szürke fellegek Ködén szelte fényes útját Lázban égő föld felett. Kremltől Kína ős faláig Alvó népek ébredtek, S Nagy Október láng-villámit Szórta végítéletnek. ff it Megteremtett ú,j világa, o Lenin pártja, nagy-család, Nevét irta zászlajára, 5 S követi hűn bölcs szavát. £ Napsütötte tág mezőnkön 5 Életünk derűs, meleg. £ Volga mentén szívhez-nőttön 7 All a város víz felett. S Fordította: KISS ZOLTÁN. £ Tavaszi serénykedés a nagyecsedi Vörös Csillag TSz-ben Ilyenkor nem lehet nyu­godni. A föld várja az em­bert, az embernek pedig kell a termés. Még hozzá nem akármennyi... A nagyecsedi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai minden arra való időt szor­galommal, okos akarattal igyekszenek kihasználni. A fagyszítta, elevenül érzékeny talaj csak az embert engedte magára, de ez már jó lett arra, hogy fejtrágyázzanak, így 100 hold őszi búza, 45 hold őszi árpa, 44 hold rozs és 38 hold tavalyi vetésű lóhere nagyobb terméshozamának egyik fontos feltételét bizto­sították. Nem halogatták persze a ta­vasziak vetését sem. Ez ide;g sorrendben 10 hold lucernát, 45 hold lóherét, 25 hold cu­korrépát és 5 hold zabot, ve­tettek cl. Egyébként minden előké­születet megtettek arra, hogy amikor az idő engedi, azon­nal megkezdhessék az általá­nos vetegetéseket. A gépállo­másról két traktort irányítot­tak a szövetkezeti táblákra, s a két gép eddig több mint 100 holdon végezte el a vető­szántást. 4 hold termő alma-gyümöl­csösükben a fákról idejében leszedték a. hemyófészkeket. Majd nagy gonddal végezték a metszést és az olajosperme­tezést is. De mert többször keveselték már gyümölcsösük területét, most újabb 25 hol­dat ültettek be Jonathán- csemetékkel. A szövetkezetiek mindent elkövetnek a több termés ér­dekében, mert tudják, hogy ez nemcsak eddigi jó hírnevü­ket öregbíti, hanem a nagy­üzemi gazdálkodás sokfajta előnyein keresztül a saját jövedelmük is gyarapodik. Asztalos Bálint, Jítáfiis 1 tuzteletére Nemrég a Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat gépi fer­mentáló részlege versenyt indí­tott május tiszteletére. Egyre több üzemrész csatlakozik a fel­híváshoz. Serénykednek ä vidé­kiek is. A rakamazi beváltó dolgozói például vállalták, hogy a II. negyedév folyamán Sza­bolcsi és Debreceni dohányok­ból a tervezett háromszáz má­zsán felül tizennyolc má­zsával többet fognak begöngyö- ni. A fenti túlteljesítést figye- lembevéve több mint 30 ezer forinttal fogják túlteljesíteni a II. negyedévi tervet. Nagykállóban vállalták, hogy úgy kezeltetik a dehánymeleg­ágyakat, hogy abból az ültetést legkésőbb május 10-ig meg­kezdhessék. Ennek eredménye­ként május hó végére a palán­ták zöme kiültetést nyer. A kisvárdai üzem dolgozói ne­gyedéves terv-teljesítésen túlme­nően jobb minőségi munkavég­zést vállaltak. Figyelemmel fog­ják kísérni és még jobbon szor­galmazzák a technológiai eljá­rás tökéletesítését. Továbbá ez­úton csatlakoztak a kisvórdaiak a vállalat által beindított más mozgalmakhoz is. A központi térüzem dolgozói felajánlották, hogy a kocsibe­rakást időben elvégzik, sőt 5 százalékkal csökkentik is. Em­lítésre m,é.tó még az a vállalá­suk, hogy a kocsikirakás idejét 4 százalékkal csökkentik. Ugyancsak figyelemreméltó a mechanikai üzemrész dolgo­zóinak komoly vállalása is. melynek keretében április havi tervüket kívánják túlteljesíteni úgy, hogy a technológiai és mű­veleti utasításokat százszázalé­kosan betartják. d fl GÉNIUSZ SZELLEME A/I artin Andersen Nexö írta Leninről: „Lenin életet lehelt azokba az erőkbe, amelyek az emberiség haladásáért harcolnak:1 E gondolatok a híres író tollából 1938-ban 21 étvei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után láttak napvilágot. A megállapítás ma élőbb, mint akkor. Ott öltött testet a lenini eszme a szocialista vi­lágtábor erejében, a románok, bolgárok, albánok, magyarok csehszlovákok, a rabigából megszabadult kínai és a többi nép cselekvéseiben, a szocialista társadalom építésében. Nincs olyan erő, amely a fejlődés kerekét visszafelé fordíthatná. Hiába minden kísérlet, hiába minden acsarkodás, amióta a történelem megajándékozta az emberiséget a nagy géniusz, Lenin eszméivel, a proletariátus harca az egész földiekén új lendületet kapott. A világ munkásságának számára, az elnyomott népek fel­szabadítására szülte a történelem Lenint. Ki gondolta volna akkor. 1870. április 22-én, hogy a Volga-menli Szimbirszk városkában szüli meg egy anya azt az embert, gondolkodót, lángelméi, államférfit, az emberiség géniuszát, akinek elméje az emberiség millióinak vezérlő eszméjévé, céljává válik. Lenint akkor adta nekünk a történelem, amikor arra a leg­nagyobb szükség volt. Marx, Engels eszméinek ő volt az igazi örököse. Tőle jobban nem értette és nem érthette meg senki a marxizmus lényegét. Lenin volt az, aki tovább fejlesztve elődei eszméit,, megalkotta az imperializmus korszakának marxizmusát, a leninizmust. És ez a gondolat ma ezerszere­sen igaz. Még ezelőtt megpróbálták egyes fűzfapoéták leszú~ kiteni a leninizmust, annak lényegét. Azt vallották, hogy a leninizmus, a marxizmus alkalmazása az oroszországi helyzet sajátos viszonyaira. Ebben a megállapításban van igazság, de ez korántsem meríti ki a leninizmus lényegét. Az igaz, hogy Lenin mesterien alkalmazta a marxizmust az oroszországi valóságra. De ha a leninizmus nem volna egyéb, mint a marxizmus alkalmazása a Szovjetunió viszonyaira, akkor a leninizmus merőben nemzeti, csakis orosz nemzeti jelenség volna. Márpedig tudjuk, hogy a leninizmus nemzetközi jelen­ség, amely az egész nemzetközi fejlődésben gyökerezik. A nagy géniusz eszméje szülte azt a forradalmi marxista- leninista pártot, amelynek vezetésével győzött a forradalom a világ egyhatodán. A nagy Bolsevik Párt mintájára születtek meg a világon a kommunista és munkáspártok, amelyek vezetésével vívták és vívják harcukat a népi demokratikus országok népei a szocialista forradalom beteljesedéséig. Lenin keltette új életre a II. Internacionálé után a marxizmust az opportunistákkal szemben, akik, be akarták falazni az eszmét. És nemcsak új életre keltette, hanem egy lépéssel előbbre vitte: továbbfejlesztette a marxizmust a kapitalizmusnak és a proletariátus osztályharcának új feltételei között. A leni­nizmus tehát az a vezérlő eszme, amely a huszadik század­ban mutatja a világos céh avezető utat a proletárdiktatúra megteremtéséhez, az imperializmus megsemmisítéséhez. A leninizmus zászlaja alatt győzedelmeskedett az orosz nép a burzsoázia felett és megnyitotta az utat, a proletár­demokrácia korszakát. Vladimir Iljics gondolatai öltenek tes­tet az SZKP XX. Kongresszusának elveiben, a Szovjetunió kül- és belpolitikájában, a békéért, a szabadságért, az embe­riség jólétéért vívott harcban. Az ő szelleme vezérli a füg­getlenségért küzdő gyarmati népek harcait. Lenin bár meg­halt, de akarata, eszméi ott ragyognak a kommunizmus hatal­mas építkezésein, a világhíres szovjet tudomány eredményei­ben. A nagy forradalmár és gondolkodó eszméje: valóság, élet, az emberiség vágya, reménye, célja, és tett. Tett és bizonyítja ezt már a népi demokráciák nagy családja, hazánk fejlődése, egész életünk. Lenin nevével épül a szocializmus. Az ö gondolatával erősítjük tovább pártunk egységét, a töme­gekkel való kapcsolatunkat, a proletariátus diktatúráját és védjük a munkás államot, ő mutatott utat a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a kíméletlen harcra az ellenséggel, az opportunistákkal szemben. Ö figyelmeztetett, hogy óvjuk a pártot a szektásaktól, dogmalistáktól, amikor megírta müvét a „Baloldaliéig a kommunizmus gyermekbetegsége’ címmel. Gondolatai sok sok művében élnek, amelyek nélkül nem tud­nánk helyesen vezetni, cselekedni. Lenin eszméi vezérfonal a cselekvéshez. Lenin géniusz volt. Egy emberben a forradal­már, hadvezér, ideológus, politikus, a kiváló vezető, a népet ismerő és szerető, a figyelmes és minden jelenségre időben és bátran cselekvő ember alakja, jelleme összpontosult. Bemard Shaw a következőket mondja Leninről, akit Európa legna­gyobb államférfidnak nevezett: „ ... Nem kételkedem benne, hogy eljön a nap. amikor Londonban George Washington szobra mellett fognak Leninnek szobrot állítani.“ Nem hiába mondta a költő filajakovszkij: Lenin élt, Lenin él. Lenin élni fog.1’ A nagy géniusz, bár elköltözött lölünk, eszméi beragyogják a világ népeinek küzdelmét, harcát a felszabadulásért, a szocializmusért, a boldog kor, a kommu­nizmusért vívott harcukban. És együtt valljuk Bemard Shawval, hogy igen eljön a nap, amikor Lenin tanításai, eszméi a Földkerekén győzelemre jutnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom