Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

•> KELETMAGYARORSZÁG 1958. ÁPRILIS 22, KEDD A nagyszerű és em&cb I enin a világ proielariátu- sának nagy vezére, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának és a világ munkás-pa­raszt szocialista államának megteremtője. Neve a legked­vesebb név a világ dologzói számára. Vlagyimir Iljics Lenin a le- ninizmus, í' vagyis az imperia­lizmus s a proletárforradalmak korszaka marxizmusának meg­alkotója. Ö a forrada'om gé musza. a forradalom vezetőié­nek legnagyobb mestere. — Ugyanakkor szerény. egyszerű és tapintatos ember, akit a nép szeretetből és mély tiszteletből kedvesen lljicsnek nevezett. — „Mit lázadoznak maguk, fiatalember? Nem látják, hogy fal van maguk e'őtt?” — mondotta Leninnak forradalmi tevékenységének hajnalán az egyik cári rendőr, aki őt bör­tönbe kísérte. — „Fal. de rothadt: döngesd és leomlik’1 felelte Vlagyimir Uljanov, a kazányi egyetemi hallgató, akit azért tartóztat­tak le, mert részt vett a cári önkényuralom elleni harcban. Vlagyimir Uljanov öccse volt annak az Alekszanár Uljanov- nak. akit a cár elleni merényi- leiben való részvétele miatt kivégeztek. Vlagyimir Uljanov már ifjúkorában rendkívül hi­básnak és céltalannak tartotta a „narodovoiecek” által vá­lasztott terrorisztukus- utat a cárizmus elleni harcban.1 — „Nem, mi nem ezen az úton indulunk el, nem ezen az úton kell haladnunk” — mondta a fiatal Lenin, Az utat, amelyen 8 dolgozó emberiség eljövendő vezére elindult, a tudomá­nyos kommunizmus megalapí­tó), Marx és Engels mutatták ÍT.f.g. 4 marxizmus—leninizmds- •*"*■ ban a legfontosabb a proletariátus diktatúrájának a kérdése. Lenin létrehozva ez új típusú pártot, világos cé­lokat tűzött eléje és bátran vezette az oroszországi forrá­vá' mi mozgalom ki nem pró­bált útján. Lenin azt tan'- tolta, hogy a proletariátus diktatúrája csakis olyan felté­teliét lehetséges, ha követke­zetesen marxista párt vezeti íA. . „A proletariátus diktatúrája — tanította Lenin — szívós harc véres és vértolen, erősza­kos és békés, katonai és gaz­dasági, pedagógiai és admi­nisztratív harr a régi társ"- dalcm erői és hagyományai el­len .. . Acélos és harcredzett párf nélkül, az csztá’y vala­mennyi becsületes e’emén.ek bizalmát élvező párt nélkül. amely fi^velemme’ tudja kí­sérni és befolyásolni tud'a a lómegek haneulat't • •— ilyen harret sikeresen vívni lehetet­len.” Határozó'tan harcolt min­dé" olyan; kísérlet. el’en a"*elv (hökkenteni ya«v gyengíteni akarta a rárt ''ezető szer'-act és szóciattota állam r°"d'"r- rét és kMatgo^a a pá-tv-’-’'- fés bőisevik elv-vf-. n. "árjáiét normáit. Az t”n't~f*a. hogy a pártvezetés legfőbb elve a kol’éktúr'zmi's A rá"t r-r-'-'l , fagyinak öntudat''"á''áh"". Vrefe-n-olrn-í-ben. pq) j1II-.' szilárdsár^ben és e’vh h'-'r} van éc rb'ifn. i 1 r-r trárl"!- hetrt'"r'"ll hrrrn) mi"drn s-l_ nezrtfl és árr>”"i"f’! on-vM-tn­."•7rrus e)’on Mrnd‘r. r l-rfQp_ ♦osabh felpdofráV tariere a harcot a revizionizmus elten, a marxista tanítás védelmét és a part egy ségét. ..Joggal lehetünk büszkék és joggal tarthatjuk Szerencs ís- nek magunkat azért — irta Lenin. —. mert nekünk ada­tott elsőnek a földkerekség egyik darabján leteperni azt a vadállatot, a kapitalizmust, amely vérrel öntözte meg á főidet, éhínségbe s elvadulásba kergette az emberiséget, s am.a.y múlhatatlanul és hama­rosan elpusztul, bármily ször­nyen ’ vadállatiasak is halál előtti őrjöngéseinek megnyilvá­nulásai.” | J gyanakkor nem egyszer V hangoztatta, hogy a szovjet emberek harca a bol­dog életért valamennyi ország dolgozóinak érdekeit szolgaija. Az oroszországi szocialista rendszerért harcolva, mondot­ta Vlagyimir Iljics, a világ szocializmusáért harcolunk. — Ugyanakkor szerinte a Szov­jetunióhoz való viszony krité- > iuma a munkásosztály érde­keihez való hűségnek és a prolet :r internacionalizmus el­veinek. „Az egész világon a munkás- osztály minden becsületes t?.g- ja a ti pártotokon áll'’ — írta a magyar munkásokhoz. A ma­terialista dialektika felülmúl­hatatlan mestere a marxiz­mus fejlesztésének példáját mutatta, nem békéit meg a dogmával és betűrágással. — Kun Bélához intézett 191.9. n árcius 23-i rádiósürgönvében halhatatlan sorait olvashat­juk. amelyek megőrizték je­lentőségüket napjaink számá­ra is. „Teljesen kétségtelen, hogy a magyar forradalom sajátos feltételei között hibás lenne a mi orosz taktikánk minden részletében való utánzása.” Vlagyimir Iljics többször visszatért a anagyar forrada­lom tanulságaihoz. „Egyetlen kommunistának se szabad elfelejtenie a Ma­gyar Tanácsköztársaság tanul­ságait — írta. — A magyar kommunistáknak a reformis­tákkal való egyesüléséért drá­gán fizetett a magyar proleta­riátus.'’ A lenini tanítás az orosz és a világkultúra legnagyobb vív­mánya, Lenin hatalmas eszmei gazdagságot hagyott ránk amelyben az új korszak viszo­nyai között a munkásmozga­lom tapasztalatai alapján a marxizmus továbbfejlődött. í enin nagysága abban is JJ megmutatkozott, l o;v feltárta a gyarmatok és függő 01 szagok nemzeti felszabadító mozgalmainak történelmi je­lentőségét és zseniálisan elő­relátta, hogy a fejlődés kapi­talista szaksza elkerülhető íz rirai adott nepek számára. — Lenin az alkotója a szocialista országbk és a kapitalista vili.g békés egymás mellett élés.: e-zméjének. —- A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szov­jet kormány a különböző tár­sadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének leni­ni elveire alapítva vezeti kö­vetkezetes harcát a világbéke megőrzéséért ós megsziiái állá­sáéi t. Lenin eszmei beragyogják mindkét félteke dolgozóinak a népek békés -együtt él” séírl folytatott harcát. A tanítása — világítótorony, .amely élénket levilágítja a dologzőknak a izabadságért, igazságért, az mberi életkörülményekért olytatett harcának útját. — éppen ezért Lenin eszméi lial- .atatlanok. Len'n benne él a Szovjetunió, a Kínai Népk'óz- lai saság, a népi Magyarország nagyszerű tetteiben és művei­ben az új életet-magabiztosan építő egész szocialista tábor sikereiben. A nagy vezér és tanító, az elnyomottak és kizsákmányol­ta* legjobb barátja és védel­mezője egész életét az embe­rek boldogságáért folytatott harcnak szentelte. A szerény, egyszerű ember, figyelmes.' 'a- • pintatos volt a munkásokhoz, pa. asztokhoz, értelmiségiekhez. Az állam ügyiekkel való elfog­laltsága mellett is talált időt arra, hogy utánanézzen annak, kiutalták-e nyugdíját az el- 1 er forradalmárok által meg­gyilkolt munkás-aktivista édes­anyjának. Amikor megkapta egy, a Don mentéről Moszkvá­ba érkezett vöröskatona leve­lét. megparancsolta apparátusa dolgozóinak, azonnal nyújtsa­nak segítséget neki. A súlyos 1911-es esztendö- ben, amikor a soha nem tapasztalt Volga menti aszály kö vetkeztében az emberek éheztek, Vlagyimir Iljics az éhezők segítőalápjának adta azt a nagy aranyérmét, ame­lyet a szimbirszki gimnázium­ban kapott az érettségi után. Gondja volt harcostársainak egészségére is. Rákényszerítet- te őket, hogy rendszeresen el­járjanak az orvoshoz. Kisebb irammal dolgozni mondotta, mert az . egészség:., „államva­gyon”, amit herdálni minden­kinek tilos. Amikor a kérlel­hetetlen betegség őt magát kényszerítetie ágyba, akkor is az nyugtalanította, hogy be­tegségével nem terheli-e túl az ormosokat. Hogy a gyorsírónője ne unatkozzon, amikor cikKei­nek és leveleinek diktálására várakozik, gondoskodott arról, hogy annak mindig legyen a kezeügyében egy érdekes könyv. Közismert'tény, hogy meny­nyire szerette Ujicset az egész nép. Például, amikor az egyik kerület parasztjai megtudták egy nala járt földijüktől, hogy Vlagyimir Iljics egy rosszul fütött lakásban lakik, elhatá- ro/.ták, egy vagon fát küldenek nvki. és ha kell. saját kályhá­sukat, hogy rendbehoz-'a a Lenin lakásában levő kályhát. Lenin nagy képzettségű em­ber volt, tökéletesen be izéit több külföldi nyelven. A Ko­mintern második kongresszu- X'ii a német kemmurrsták Ir­háit elemezve. németül beszélt, Lerratti. olasz, küldött politikai á’lá'spont'r't b'ré'va Vlagyimir I'jics-rögtön áttért 'a fre-v-i-Ji-e. A küldöttek elragadtatását váltotta ki az idegen nyelvek nagyszerű tudásával. Munkatársai, és közeli roko- rai b'szé’ik. hogy nagyon íze- rr‘ ’ - és jól is ismert" a zenét. 4 n-ev vezér és ember r\ felejthetetlen, szeretett kéne sohasem mcsid'k el a világ doVnzóinak em1 ékezeté­ben. ta.p'tásnj évszázadokig, év­ezredekig élni fognék. N. Zubov. i Magyar—Szovjet Baráti Társaság életéből MAKARENKO születésének 70. évfordulója alkalmából ün­nepséget rendeztek a közelmúlt napokban a József Attila Műve­lődési Házban. A terem befoga­dóképességét jóval meghaladó közönség előtt. KollSnai Béla, a megyei ta­nács elnökhelyettesének meg­nyitó szavai után Arató Ferenc, a megyei tanács osztályvezetője emlékezett meg Makarenko éle­téről, munkájáról. Az ünnepség utáni napokban a TTIT megyei szervezete vitát rendezett az ünnepségen elhang­zott előadás alapján, ahol főleg a híres pedagógus nevelési mód­szereit vitatták meg. ★ ÁPRILIS 4-től 13-ig rendez­ték meg városunkban a szovjet nép életét ismertető kiállítást. A kiállítást sokan tekintették meg. A kiállítás anyagát most Csengerbcn mutatják be, majd * -ár Porcsalmán, A’ásárosnaményban és Kisvárdán ismerkedhetnek a dolgozók a szovjet ncp életét ábrázoló kiállítási anyagokkal. GORKIJ születésének 90. év­fordulója alkalmával a városi MSZBT ünnepséget rendezett városunkban. A megemlékezésen részt vettek szovjet vendégek is. Előadást a helyi szovjet alaku­latok K omszorúol titkára mon­dottamelyben megemlékezett Gorkij munkásságáról és több magyar íróról. Az ünnepség színvonalát emelte a helyi kö­zépiskolások nívós kísCTÓműscka.-I*r MA, április 22-én a Magyar- Szovjet Baráti Társaság megyei, városi és községi szervei ünnep­ségeket rendeznek Lenin elvtárj születésének 88. évfordulója al­kalmából. ahol röviden emlé­keznek Lenin életéről és mun­kásságáról. •k MAGYAR-SZOVJET Mezőgazdasági Napokat szervezett az MSZBT megyei szervezete megyénkben. Mintegy 80 köz­ségben, különböző szektorokban és egyénileg dolgozó parasz­tok körében 450 előadás hangzott el a szovjet mezőgazdaság­ban alkalmazott élenjáró módszerekről, eredményekről és a belterjesség legfontosabb kérdéseiről. Az előadásokat nagy érdeklődéssel hallgatták s nem volt ritka, hogy egy-egy elő­adáson négyszázan jelentek meg. -Az előadásokat legtöbb he­lyen kultúrműsor és filmvetítés kísérte. A MAGYAR-SZOV­JET Baráti Társaság csengeri járási el­nöksége előadássoro- za'ot indított , Az atomenergia az em­ber szolgálatában” címmel. Az előadást érdeklődéssel figye­lik a dolgozók s ezért több községben tar­tanak előadást hason­ló címmel. Az elő­adássorozaton kívül megszervezték, hogy azokban a községek­ben, ahol nincs vil­lany és mozi. a Csen­gett Állami Gazdaság vetítőgépével film ve­títést rendezzenek. Az első vetítés* már meg­tartották. Nemrég a járási el­nökség rendezésében szovjet és magyar kul túrcsoportok elő­adást tartottak Csen- gerben. A nagy tet­széssel fogadott mű­sor után vacsorával vendégelték meg a szovjet és magyar szereplőket, majd ba­ráti ismerkedés kö­vetkezett, ahol kicse- i-élték egymás fény­képeit, ajándékait. Utána közös táncmu­latságon ve'tek részt. R német ifjúság miiveit, szereti népiét Egy nevelő us DIDK-ról A napokban érkezett vissza kéthetes jutalomüdüléséből, a Német Demokratikus Köztársa­ságból Takács Zoltán,, ä nyírte­leki I. számú általános iskola tanára, az úttörőcsapat vezetője. Takács Zoltán nagy szeretet­tel és lelkesedéssel dolgozik az úttörők neveléséért, a mozgalom fejlődéséért. Ezért küldték erre a nagyszerű kéthetes útra. Megkértük: mondja el rövi­den élményeit, tapasztalatait. — A Keleti-pályaudvarról in­dultunk a nemzetközi gyorssal. Csehszlovákián keresztül utaz­tunk. Nagyon megragadó't a gj-önvörű táj. De nem volt- sok idő Csehszlovákiában nézelőd s- re. hiszen gyors; n az NDK ha­tárához értünk, s innen már rövid volt az út Drezdába. Ba­ráti fogadtatásban volt itt ré­szünk. Ügy érzem, szólni kell a városról is. Drezda, ez a nagyon sz"n helység — amit a háború utolsó naoján úgyszólván á föl­di" bombáztak az angolszász re­pülök még ma is az újjá­építés lázában ég. — Egy városrészt viszont nem épí'enek fel. A n~m?t elvtársrk s7P"int megmarad a háború el­leni örök figyelmeztetőül. Az érit azonban — mmt máv emlí­tettem — pe^see. Meglátogattuk n v^rős momimen'á,:s és kí'-ü1- beliil nvönyörű út’ör'-palotáját. Á.tani'óképző intézetbe i foga- rip't adtak t’szte'etünkr", s itt mi -s rláú't"k a .eo«r>1 f't-om'imnszpon'ok ellen tilta­kozó b’et. — Hova látoemtak még? — Kövrikező állomásunk Lip­cse voU. Itt megnéztük a várost. — Részt vettünk egy általá­nos iskolai tanításén is. Sokat tanultunk itt a tanítási módsze­reket, az óra beosztását illetően. Később az úttörők pazar kis műsorral leptek meg bennün­ket, aztán sokáig beszélgettünk az iskola nevelőivel és kölcsö­nösen kicseréltük tapasztalatain­kat. Megnéztük még a lipcsei Dimitrov-múzeumot. Meggyőződ­tünk róla, hogy a német nép mi. Íven nagy szeretettel őrzi és ápolja a nag. forradalmár em­lékét. Később a testnevelési fő­iskolába látogattunk el, Itt is számos élményben volt részünk. Veimarba is elmentünk. Szá­mos látnivalóban gyönyörköd­tünk ez alkalommal is. Voltunk az útíörőházban, Liszt Ferenc házában, láttuk a két nagy né­met költő: Goethe és SchiHe- s r emlékét. Ellátogattunk Meinin-Í gerbe és Oberhowba is. Ottar- tózkodásunk utolsó napjaiban Buchenwaldba látogattunk el a fasizmus szörnyűségeinek szín­helyére. Megkoszorúztuk Ernst Thälmannak, a német munkás­osztály nagy vezérének sírját. Rettenetes dolgokat láttunk itt. Annak idején 350 ezer hazá­ját és népé* szerelő, azért küzdő embert hurcoltak ide és 60 ezer munkást so|ia nem láthatták többé övéi. A fasiszta barbárok emberbőrből készítettek lámpa- ernyőt és könyvborí ó fedelet. Itt mondták nekünk is a német elvtársak, hogy a német n Jp so­ha nem akar többi ilyen tábort. összegezve a két hét tapasz­talatait: a ma felnövekvő német ifjúságról csak jót lehet mon­dán*, szeretik népüket, gyűlölik a háborút. Szerények, jól nevel­tek, műveltek békeszeretők és udvariasak. Sokat tanultunk tő­lük, amit itthon hasznosítani fogunk. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom