Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-23 / 70. szám
1958. MÁRCIUS 23. VASÁRNAP KLL1 1 M AÜY AROUMZ AG Emlékkönyvben örökítik meg a legtöbb * társadalmi munkát végzőket : Kisvár dán j ♦ A márciusi tanácsülés határozataiból * szaküzlet, tisztító vállalat és ♦ nyomda létesítését. Javasla- ♦ tünkat továbbították a megyei ♦ tanácshoz. Az SZTK kirendelt-* ség létesítése érdekében meg- { kerestük az SZTK megyei köz-J pontját, s várjuk válaszukat} levelünkre. * A TANÁCSÜLÉSI beszá- ♦ móló után fontos javaslatokat* emeltek határozattá. A társa- * dalmi munka végzésével kap-$ csolatban jelentős, hogy ezután* pontosan nyilvántartják, ki} mennyi értékű társadalmi $ munkát végez, s ennek ará-{ nyában jutalmazzák a dolgozó- ? Itat. Emléklapot, és dísz-okle-1 velet létesítenek a társadalmit munkában legjobb eredményt t elérő dolgozóknak, valamint a ? tanács által létesített emlék- » könyvben is megörökítik aleg-t jobbak nevét. ♦ A KERESKEDELMI állandó* bizottság munkájára vonatko- £ zóan is fontos határozatokat* hoztak. Legfontosabb: építsen t ki széles aktívahálózatot az* állandó bizottság, hogy az ed-? diginél is eredményesebben} dolgozhasson, ? Az ifjúság, az úttörő-mozga-? lom további szélesítése érdeké-* ben elhatározták, hogy ezután * rendszeresen támogatják az if-? júsági szövetséget és az úttö-* rőket, tanács- és végrahajtó* bizottsági üléseken napirendre * tűzik dolgaikat és javaslataik-* kai, gyakorlati segítségükkel * szélesítik az ifjúsági mozgal-* mat, nevelik a fiatalokat. ♦ A KISVÁRDAI községi tanács márciusi ülésén értékelték az előző ülésen hozott határozatok végrehajtását, és megállapították: a februári tanácsülés óta a végrehajtó bizottság előtt napirenden szerepelt az iskolai oktatás helyzete és javítása, a községi cigányság helyzetének javítása. Elhatározták: a cigányságot képviseltetik a tanácsban, hogy javaslataikat, kérelmeiket közvetlenül előterjeszthessék. AZ ELMÚLT tanácsülésen történt bejelentések, kérelmek végrehajtásáról szólva az ellök megemlítette: — Dragonya Mihály tanácstag javaslatára az állomásvezetőséggel megbeszélést folytattunk és megígérték, hogy ezután időben zárják és nyitják a sorompót, hogy az hosszú ideig ne akadályozza a forgalmat. Tóth Károly tanácstag javaslatára a vásártérhez vezető utat megjavíttattuk. Rubóczki József tanácstag javaslatára megvizsgáltuk és a Városmajor utcában az egyik villanyoszlopból kiálló csavarokat levágattuk, hogy azok ne akadályozzák és ne veszélyeztessek a közlekedést, — JELENTEM TOVÁBBÁ mondta az elnök — , hogy az elmúlt havi tanácsülésén hozott határozat értelmében javaslatot tettünk a járási tanácsnak és kértük: segítsék elő községünkben optikai, és sportja zek a jelenségek azt mutatják, hogy a gazdasági élet területén, az üzemekben, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon, a termelőszövetkezetekben és a vállalatoknál dolgozó kommunistáknak van bőven tennivalójuk a közömbösség felszámolása érdekében. A közömbösséghez tartozik az is, amikor a vállalat vezetője, az üzem igazgatója nemtörődömséget tanúsít a munkásokkal, azok . javaslataival, kezdeményezéseivel szemben, Az ilyenfajta közömbösségnek káros erkölcsi következményei lehetnek. A De- meeseri Burgonyakeményítő Gyárban elfekvő anyagok felkutatására mozgalmat szerveztek. Ezzel kapcsolatban több munkás adott be javaslatot, vélemér.’d. Sajnos, meg sem válaszolták. Pedig jutalmazni is kellett volna néhány javaslatot a jók közül. Az ilyen esetek újabb közömbösséget szülnek, közömbössé, érdektelenné tehetik a munkásokat Helyes, ha pártszervezeteink észreveszik az ilyen jelenségeket és megfelelő módon javítanak a hibákon. IT a a munkások egy része ■,'x nemcsak úgy, tessék-lás- sék módra, közömbösen dolgozna, hanem szíwel-lélekkel, a termelés több lenne, mert a munkaidő minden perce ki lenne használva. A közömbös embert nem érdekli a gyár, az üzem, a munkatársa problémája. Nem törődik azzal, hogy megsértik a szocialista vagyont, lopják az anyagot, elnézi, ha lógást, fegyelmezetlenséget lát. Elnéz a dolgok felett, mintha nem látna semmit. Az ilyen felfogás a munkáserkölcs ellen vét és gátolja, akadályozza a szocialista fegyelem kialakítását. Nem egy, hanem sok munkás tanúsít közömbösséget az ilyen jelenségekkel szemben. A pártszervezetek, a kommunisták fontos feladata, hogy ezeket a munkásokat meggyőzzék. kiszakítsák a közömbösség köréből, hogy szilárd, határozott, a munkát, a szocialista? vagyont szerető, a pazarlás ellen? küzdő munkássá váljanak. ? 3. \ kulturális élet területén is? . mutatkozik közömbösség.* Es bizony ez sem kevésbbé ve-* szélyes. Veszélyes azért, mert a* giccses színdarabok, slágerek, stb., amelyek a nép elé kerülnek, befolyásolják őket. Ez az a terület, amelyen, ha hibákat követünk el, még csak szaporítjuk- a közömbös emberek számát.* Hiszen az illetékesek nem, vagy? nem elég határozottan lépnek* fel a kapitalista erkölcsöt, kul-* túrát terjesztő színdarabok, mű-5 sorpolitika ellen. Van egy sláger, ♦ mindenki fújja már: „Bárhogy* l*i úgy lesz, a jövőt nem sejt-? hetem”. Mi ez, ha nem közöm-? bösséget szülő förmedvény? Sőt,? több annál, mert lemondást,? pesszimizmust S2ül és terjeszt. | És mégis kiadták. A színdara-1 bök kiadása, műsorra tűzése? „szakavatott” kezeken megy keresztül, mégis több, mint valamikor volt a Nyugatot majmoló, pesszimizmust szülő „grófi levegő. * -jesztő tnű. Nyilván közömbösen viseltetnek ezekkel szemben az illetékesek. És ennek a levét issza meg a nép. Amint látjuk, a közömbösség jó egérút arra is. hogy burzsoá kultúra vegyüljön az egyre tisztább szocialista jellegű kul túr- életbe, hogy azt mérgezze. * * * A közömbösség csak káros? lehet a párt-, az állami,* a társadalmi, kulturális életünk-* ben egyaránt. Küzdenünk kell* ellene. És nagyon szeretnénk, ha ? e cikket elolvasva elmondanák? véleményüket mások is. Így is? hasznosabbá tehetjük munkán-? kát annak a veszélynek a lekiiz-? dése érdekében, amelyet a kö-? zömbösség jelent számunkra. ? (s. K.—) * 7őő riá tart a (faluit fiatal lúg, ? N emrég hallottam egy falusi beszélgetésnél: „A földműves mesterségnek nálunk már tűnőben van a hitele. A fiatalok rendszerint csak ritkán folytatják az apák foglalkozását". Elgondolkoztató szavak ezek. Elhatároztam, hogy utánajárok a dolognak és felkutatom, mi a valóság. Szemlélődésem tárgyául Nyírteleket választottam. A község régen a nagybirtok árnyékában élt. A Dessewffy grófok cselédje volt csaknem az egész falu. Ma viszont a régi cselédek jórésze kis- és kö- zéppáraszt lett, sőt a község területén kísérleti gazdaság, gépállomás, termelőszövetkezet Is működik. A nyírtelekiek így világosan láthatják a modern, nagyüzemi termelést és ennek perspektíváit. Mégis számosán idegenkednek a földtől, főleg a fiatalok kőiében. Csak a verejtéket, az eke után való ballagást látják, és nem az újat, az előremutatót, amely már falun is komoly fordulatot teremtett. Ezért van az, hogy a családi körben a lehetőségekhez képest kevesen maradnak meg. A falu két—kétezerkétszáz fiataljából körülbelül csak háromszáz fiatal van olyan otthon, aki állandóan segít a földművelésben. — A többiek, mint Fekete Mária, Németh József, Bacsó Gizella, stb munkakönyvét váltottak, és vagy a környéken, vagy Nyíregyházán, vagy más nagyobb városokban helyezkedtek el. A munka- könyv-igénylés különben olyan mérvű, hogy Nyírteleken jelenleg — ilyen okmányok hiányában — még a kiadást is szüneteltetni kell! A z érem egyik oldala így fest. Magyarázatként talán annyit, hogy Nyírteleken aránylag kevés a föld, a családok pedig általában népesek. Azonban még ez sem magyarázhatja a falusi fiatalság számottevő elvándorlását a falvitól — nem kis mértékben — a városokba. Most térjünk rá az iskolákra és a pályaválasztásra. Az általános iskoláit felső tagozatain Nyírteleken körülbelül 450-500 fiatal tanul. Közülük kb 10-15 százalék kerül minden évben középiskolába. Nagyon örvendetes ez. Az azonban már elgondolkoztató, hogy mezőgazdasági szakra úgy tavaly, mint az idén (legalább is az I. számú iskolában) egyetlen egy nyolcadik osztályos sem jelentkezett! Legtöbben gimnáziumba, közigazgatási és gépipari technikumba mentek és jelenleg is a fenti szakok iránt van érdeklődés. És mindez olyan faluban, ahol a lakosság 80-85 százaléka dolgozó paraszt, sőt a fennmaradó rósz is elsősorban mezőgazdasági jellegű üzemben tevékenykedik. N Az ok? emcsak az utóbbi évek helytelen iskolapolitikája. Még csak a gazdasági téren elkövetett hibák sem teljes mértékben. A lentieken túl sajnos, még más) negatív tapasztalat is van. így az | általános iskolákban például —j mindenekelőtt a felső tagozatot j értve — még ma sem tanítanak mezőgazdaságtant! Méghozzá falun, ahol a főfoglalkozás ép- j pen ez. Egy cikk keretén betű talán ki sem fejezhető, hogy mi-1 lyen hátrányai vannak ennek. A gyérek ugyanis annak rendje és módja szerint elvégzi az iskolát anélkül, hogy a földművelés új, modernebb formáiról, annak ezernyi lehetőségéről, szépségé ről akar egy órányit is hallgat na. Az Oktatásügyi Minisztérium — igen helyesen — a következő tanítási évben már változtat ezen, azonban úgy véljük, meglehetősen későn. Persze a tanítás ilyen fogyatékosságát a nyírteleki pedagógusok is jól látják. Sóit: nemcsak látják, de tesznek is ellene. Az igaz, hogy az itt kínákozó lehetőségekről maguk is keveset beszéltek, azonban Tornai Mihály igazgató vezetésével — főleg az idén — már a gépállomásra, az állami gazdaságba stb. is sűrűn elviszik a gyerekeket. Sőt: az iskola udvarán nemrég 150 négyszögöl kísérleti parcellát hoztak létre, ami újból csak a földművelés megszerettetésére és gyákorlatiasságra nevel. (Már régebben is így kellett volna.) Ezentúl ten7be vettek, hogy a tanács segítségével körülbelül ezer négyszögöl területen Úttörő TSZ-t hoznak létre. Á tervek szerint ebben a kis miniatűr közösségben minden munkát, még a könyvelést és értékesítést is (mondani se kell, kellő felügyelettel) gyermekek végeznek majd. Véleményünk szerint: ha ez az elgondolás megvalósul, országosan is követendő például szóig álhat. S zorosan a tárgyi igazsághoz tartozik, hogy ha jelentős is még a fiatalok körében a fluktuáció, sokan még így is a falun látják jövőjüket* Az erről összeállított — persze nem teljes értéltű statisztika így fest: 1953—1958-ig körülbelül 125—130 nyírteleki fiatal végzett középiskolát, egyetemet Közülük körülbelül 10—15 fő dolgozik ma az állami gazdaságban, illetve a környékbeli mezőgazdasági üzentekben* Pe- rényi Imre például a Szabad Nép TSZ agronómusa lett, Katona Eta meg az állami gazdaságban talált helyet Rajtuk kívül Ladik Veronika, Sárréti Lajos stb. is oda tért vissza, ahonnan elindult Az egészet nézve azonban még ez az arány is kevés, különösen most, amikor a belterjesség kialakítása mezőgazdaságunk fő programja lett. A jellemzőbb adatok összegyűjtése után még néhány parasztcsaládhoz is ellátogattam, íme a tapasztalat távirati stilus- ban: A Nyírtelek 3 szám alatt lakó Szalai Sándor nyolc hold földön gazdálkodik. A családfő most töltötte be a 63. évét, így ráfér már a segítség. Lánya azonban munkakönyvét váltott így a nagyobb gazdasági munkáknál az idősebbek, elsősorban a vő és a felesége segít. N éhány házzal lejjebb Lóvéi József nyolc gyermeket nevelt fel. Közülük három már „kirepült’', kettő tanul, a további három pedig otthon van. Lóvéi Sándor öt hold földet kapott a felszabaduláskor. Főleg dohányt, burgonyát, cukorrépát termel. A családnál időzve jóleső volt hallgatni, hogy itt már a gazda utódja is megvan. Elsősorban a 21 éves Erzsiké segít, de a kisebb gyerekek is valószínűleg a családon belül maradnak. ★ Hová tait a falusi fiatalság? — írtam fel a címet. Korántsem véletlenül, mert a városba-áram- lás, — ha nem is mindenütt,— de sok helyen komoly méreteket ölt. Van, aki az elmondottakon kívül még a gazdagabb kulturális, szórakozási lehetőség, vagy mondjuk csak ki: a látszatra könnyebb városi életmód vonz. Ez több vonatkozásban helyes. Az egészséges arányokról azonban e téren, sem feledkezhetünk meg. Nem engedhetjük meg azt, hogy városaink túlzsúfoltak legyenek, hogy egyes szakmákban nőjön a munkáslétszám, ugyanakkor a falu szocialista átszervezése éppen a szakemberék, vagy munkaerő-hiány stb. miatt nehézségekbe ütközzön. A tömeges „elkívánkozók., nak” különben csak annyit mondhatok: Né- zenek szét nyitott szemmel. — Vegyék észre, hogy a mezőgazdaságban is nagyok a lehetőségek, van alap a boldogulásra, már csak azért is, mert a falu szüntelenül fejlődik és előre megy, Elterjed a technika, utat tör a villamosítás és könnyebb lesz a munka a nagyüzemekben. A keresetek aránya is szemlátomást javul, sót nem egy területen már a városi átlagot is túlszárnyalta. Ami pedig a kultúrát, a szórakozást illeti, az az idő sincs messze, amikor Budapest, Berlin, vagy akár Moszkva legkiemelkedőbb művészi eseményeit a magyar falu is könnyen láthatja, mivel a televízió országos méretekben elérhető és élvezhető lesz. Egyszóval a lehetőségek a falun is nagyok, csak álljon talpra mindenütt a tanács, a KISZ, a pedagógusság, hogy ifjúságunk mindezt láthassa. Hogy ne csupán sejtse, de fel is mérhesse: az országnak több és jobb mezőgazdasági termékekre is szüksége van, tehát falun dolgozni, s ott tevékenykedni becsület, sőt hazafias kötelesség dolga! Kovács Tibor, Szovjet vendég a Kraszna-parti árvízvédelmi bemutatón Sikeres árvízvédelmi bemutatót rendezett pénteken a vásárosna- ményi Kraszna-parton a Vízügyi Igazgatóság. A háromórás bemutatón megjelentek a honvédség, a tanács és különböző szervek képviselői, akik a legérdekeltebbek egy adódó árvízvédekezés esetén. Ott volt az Országos Vízügyi Igazgatóság kiküldötte és egy kedves vendég: Temopolszkij elvtárs, a munkácsi vízügyi szerv vezetője is. Megelégedéssel .szemlélték az árvédelmi osztag gyakorlatát. A feltevés szerint a gyakorlat alkalmával az árvédelmi töltés átázott és a gátszakadás megelőzése érdekében szádfalat kel ett készíteni. A vésárosnamé- nyl árvédelmi osztag kiváló szakképzettségéről és gyorsaságáról tett vizsgát. Miután Paulay Béla főmérnök ismertette a leggyakoribb árvédekezési munkákat és felszereléseket, sor került a VIII* árvédelmi szakasz gát- és segédőreinek bemutatkozására. Az árvédelmi szakmunkások négy gyakorlatot végeztek, felkészültek az erősödő szélre, amely hullámveréssel rongálja a töltést. Háromsoros rőzselcolbásszal (ollókaró- zással), rőzseterítéssel védekeztek* ; Majd felkutatták a feltevés- szerinti ürgejáratot, amely a töltés oldalában csurgást okozott és szádfalazással elzárták. A bemutató legérdekesebb száma volt a gépesített árvédelmi osztag gyakorlata. A gátszakadás elzárására jászolgátat építettek, a cölöpöket pontonról modern gép segítségével helyezték el. &
