Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-19 / 66. szám

1958, MÁRCIUS 18. SZERDA KELET MAGYARORSZÁG Erősödnek, fejlődnek a Jalusi bankok Szépen szaporodnak a falusi takarékszövetkezetek. A leg­utóbbi két hónap alatt a tagok száma 1.307 főről mintegy 1.500 főre emelkedett A betétek pe­dig közel félmillió forinttal nőttek. Jó kifejezője ez a falusi dolgozók bizalmának államunk­kal szemben. A meglévő takarékszövetke­zetek tapasztalatai alapján hét- ről-hétre újak alakulnak. Nem­rég a hodásziak és a kántorjá- nosiak alakították meg „bank­jukat”, A szövetkezet tagjai örömmel fogadták, hogy „bank­juk” tűz- és jégbiztosítással is foglalkozik majd. Kijelentették gyűlésükön: csak szövetkezetü­kön keresztül biztosítják gyü­mölcstermésüket a jégkár ellen. Ügy vélekednek, érdemes bizto­sítani, mert ha nem veri el a jég a termést, több export­gyümölcsük lesz, s a belföldiért is jó pénzt kapnak. Ha pedig a jég megdezsmálná a termést, a Biztosító Vállalat megtéríti a veszteséget A korábban létrejött takarék­szövetkezetek általában közked­veltek. Jól fejlődik például a tiszavasvári takarékszövetkezet. Betétállománya meghaladja a négyszázezer forintot. Ez évben közel 100 tagjának mintegy 180 ezer forint kölcsönt adott. Az állami gazdaságok is igyek­szenek segíteni a falusi banko­kat. Többek közt a tiszavasvári és a nyírmadai állami gazdasá­gok vezetői az 1957. évi nyere­ségrészesedést betétkönyvben akarják kifizetni. Ezzel elérik azt is, hogy takarékosságra szoktat­ják dolgozóikat. A MÉSZÖV tárgyalást folyta­tott Tisza Kálmánnal, a Nem­zeti Bank nyíregyházi fiókjának vezetőjével. Véleménye szerint: ha az állami gazdaságok dolgo­zói a vezetők elgondolásával egyetértenek — semmi akadá­lya nincs a részesedés ilyen ki­fizetésének. Hiszen a dolgozó­kat nem csorbítják ezzel, sőt még jobban járnak. Nem „fo­lyik el” a pénzük, sőt még ka­matozik is. A tények azt Igazolják, hogy a falusi dolgozók szeretik a szö­vetkezés ilyen formáját is. Bát­ran kezdeményeznek é* törek­szenek erősíteni, fejleszteni szö­vetkezetüket Megérdemlik a még nagyobb támogatást. Bariba Sándor. fiz újfehértói fiSldművssszivetkezet keresethez juttatja a cigánycsaládokat Az újfehértói földművesszövet­kezet gondoskodik a cigánycsalá­dok foglalkoztatásáról A ven­déglő zenekarát 3 főre bővítették. A szövetkezetnek is hasznára Bá­lik ez, mert látogatottabb lesz a ezórakozóhel yisége. A zenéhez nem értő cigányok­kal is törődnek. Bevonták őket a téli jégvágási munkába s mintegy kilencezer forintot kerestek. Tervezik a nyári munkához jut­tatásukat is. A cigánycsaládok egyetértésével vályogvető, kosár­fonó, gyékénykötő és más társulá­sokat szeretnének alakítani. A biztos kenyérkeresethez juttatás­sal elősegítenék a cigánycsaládok jobb megélhetését, és helyhez kötésüket. Megyénk minden egyes szövet­kezete hasonló lelkiismeretesség­gel törődjön a cigánycsaládok sorsának alakításával. Ez ember­baráti kötelességük is. MEGYÉNK TEIIÉNTARTÖ GAZDÁI IS RÉSZTVESZNEK A TEJTERMELÉSI VER­SENYBEN A jánosháa&i földmű vessző vet­kezet igazgatósága lejtermelési versenyt kezdeményezett a múlt ,cv őszen. A verseny megyénk szö­vetkezeti mozgalmában széleskörű visszhangra talált. A földmövcsszővetkezetek a versenyszellem kibontakozása, ér­dekében különböző értékes díja­kat tűztek ki a községek legjobb tejtermelőinek meg jutalmazására. Többek közt répavágót, boronát, kézi morzsolót, íejősajtárt és más hasznos értéktárgyakat. Az cv végéig tartó versenybe ezideig mintegy 800 tejtermelő nevezett be. Kocsordon 56 gazda 74 darab tehénnel vesz részt a versenyben. A dögeiek 45-en, s ugyanannyi tehénnel versenyez­nek. Versenybizottságuk próbafe- jése szerint M. Jánvárl Gyula egyéni dolgozó paraszt tehene ve­zet napi 15.2 literes fejési átlaggal. Ragány István tehene 14.2, Kántor Zoltán tehene pedig 13.6 liter tejet ad. A tuzsériak ugyancsak benevez­tek. Azonban a legmagasabb fe­lesi átlaguk — Tóth Bertalan te­hene adja — csak napi 8 liter. Panaszkodik Is emiatt Jármi Zoltán agronómns. Elmondja, a tuzsériak még jobban szeretik a lovat, mint a fejőstehenet. Az ab­rak és a szá! as takarmány javát a lovakkal etetik meg, a tehenek kukorica körön, töreken s egy ke­vés répán tengődnek. Több gazda ráadásai jármolja a teheneket, s azt tartja, hogy télen elégedjenek meg gyengébb takarmánnyal Js. Hisz' még azért sem dolgoznak meg. Nem goudolnak arra, a tehe­nek most tejelnének a legjobban és sokszorosan visszatérítenék a jobb gondozást. Sajnos, a megye számos közsé­gében gondolkodnak még hasonló­képpen. Jó lenne sürgősen és gyökeresen változtatni ezen a helyzeten, 8 erre igen jó alkalom a verseny szervezése és rendszeres értékelése. Okos, meggyőző érvek­kel jelentős sikereket érnek cl, s akkor valóban elmondhatjuk, hogy betöltötte szerepét, feladatát a tejtermelési verseny. Közel 3.500 hold földre kötöttek eddig szántási szerződést az fmsz-ck Megyénk számos községében megkezdődött a szerződéskötés a gépi munkákra. A különböző s--.prvrk<’t és az egyéni dolgozó par,— kát felkeresik a fmsz-ck aktívái és a legtöbb esetben ercduKunyel járnak. Igen ötle­tesen oldják meg ezt például .Mándokon. A szövetkezeti nő- bizettság tagjai esténként meg­látogatják az utcabeli gazdákat és megérdcklődjk: akarnak-e szerződni gépi munkára. Egy bét alatt 22 holdat írtak össze es átadták a föidművesszövet- kezetnek. Ezideig a szövetkezetek mint­egy 3500 kát. bold földet szer­ződtek le gépi szántásra, „ói halad a szerződéskötés a nagy- kállói és a mátészalkai járás­ban, valamint Nyíregyházán. — Csak a káliói járásban megha­ladja a másfélezer holdat a le­szerződött terület. Annál gyengébbek az eredmé­nyek a fehérgyarmati és csen- geri járásokban. Pedig a szat­mári agy agos földben ugyancsak elkel a gépierö. Ezért több hoz­záéri é-sel és helyes meggyőző szóval érveljenek a szövetkezeti vezetőségi tagok és a szövetke­zeti dolgozók a gépi munkák használata mellett. Értenek a jó szóból a falu dolgozó parasztjai és tudják, hogy az okos tanácsot érdemes megfogadni, mert hasz­nát látják! 3 oxifXo'QTOilCjQCYTTrirvTTnrrrTYTf'rTrrn11n rí m i * I Uj feladatok, új módszerek j a szövetkezeti felvásárlásban Irta: CSÁKI MENYHÉRT, a MÉSZÖV Igazgatóság elnökhelyettese. A termelők jó kedvvel, nagy bizakodással kutatták, keresték az elmúlt esztendő tavaszán, mit érdemes termelniük. Hiszen a beadási kötelezettség eltörlése , után például a burgonya mázsájáért 19 forint he­lyett többet vártak és kaptak is. 80—120 forintot I fizettünk érte. A termelés lehetőségei kiszélesedtek és ez2el együtt nőt- ! tek a szövetkezeti felvásárlás és értékesítés adottságai is. I Megyénkben ezt igyekeztünk kihasználni. Többék közt bur­gonyából mintegy' 11.800 és almából közel 3250 súlyvagonnal vásároltunk fel, — bár sok nehézséget kellett leküzdenünk. Érdemes visszapillantanunk e küzdelmes napokra, hetekre és hónapokra s megvizsgálnunk, mik segítették, és ugyanakkor mik gátolták a szövetkezeti — de az egész belföldi — felvá­sárlás és értékesítés kibontakozását. Sok tanulságot vonha­tunk le ilymódon. Az ellenforradalom kihatásaként a piacot meg akartat: kaparintani, s mindent a feje tetejére akartak állítani a kü­lönböző kupec, spekuláns elemek Nem kevés sikerreL Az árak felhajtásával, bonyolult üzletkötéseikkel megzavarták — kívülről és belülről — még a szocialista kereskedelmi szerveket is. Emlékezzünk csak a rizs árának felhajtására és a rizs mértéktelen felhalmozására! A nehézséget csak tetézte a szövetkezeti szervek felvásár­lásának bürokratikus szervezeti felépítése. Lassúvá, s főleg költségessé tette ez a bővülő áruvásárlást, szállítást és értéke­sítést. A szövetkezeti tagok — a termelők — a múlt évben megtartott szövetkezeti gyűléseken szóvá is tették ezt és ja­vasolták megváltoztatását. A SZÖVOSZ IV. Országos Kong­resszusán a küldöttek többsége felszólalásaiban szintén fog­lalkozott ezzel. Tehát az 1957. évben bekövetkezett új áruhelyzet szinte megkövetelte a felvásárló kereskedelem országos átszervezé­sét. Az illetékes szervek — a népgazdaság és a termelők ér­dekeinek nagyobb összhangba hozására — eldöntötték: a zöldség- és gyümölcsfelvásárlásnak egy gazdája legyen. A SZÖVOSZ-t jelölték ki erre. Igaz, eddig is döntően a földművesszövetkezetek végezték e cikkek felvásárlását, mégis sok zavar volt amiatt, hogy az úgynevezett „egykéz- rendszer" nem érvényesülhetett kellően. A felvásárlás és értékesítés átszervezését szükségessé tette az a helyes törekvés is, hogy az áru útjából minden felesleges , közvetítő kezet" ki kell kapcsolni. Az intézkedései: nagy előnyt jelentenek nemcsak a föld­művesszövetkezetek, de a teimelőszövetkezetek számára is. Ezután — a belföldi áruszállításoknál —. közvetlenül a fo­gyasztó szerveknek szállíthatják és számlázhatják áruikat. Azonban ez megköveteli az fmsz-ektől, hogy' teljes fordulat-- tál a különböző egyszerű társulásokba tömörült és az egyéni termelők felé irányítsák érdeklődésüket. Munkájuknak két részből kell összetevődnie. Először: őszintén és érthetően meg kell mondani ok a termelőknek, mit és hogyan termeljenek. Tanácsadásuknak párosulnia kell a gyakorlati segítségnyúj­tással le. Többek közt a termelési és a gépimunka szerződé­sek kötésével, a műtrágyaellátással stb. Másodszor fel kell vásáréi ni ok a szervezetten megtermeltetett árukat, s biztosí- taniok kell azok szervezett elhelyezését. A nem szerződéses árukat szintén^át kell venniük a keresletnek megfelelően. Ezért a termelők azt termeljék, amire szükség van és ne ter­meljenek például sárgarépából a tervezett 400 kát. hold he­lyett. mintegy 1000 kát. holdat... Jobban kell törekedni a minőségi árutermelésre is! A belföldi és külföldi fogyasztók a pénzükért jó minőségű árut akarnak vásárolni. Mint ahogy a termelők sem veszik meg a hibás, selejtes iparcikkeket A megyénk tsz-eire és tszcs-ire mind inkább jellemző a gyümölcstermelés. Azonban nem mindig tudták jó áron érté­kesíteni a gyümölcstermést. Most már megoldódott ez a prob­léma. Ez évtől kezdődően a vagontételes árukat már közvet­lenül a belföldi fogyasztókhoz juttathatják el. S amikor a j fmsz-eknek többet kell törődniük az egyszerű társulásokkal^ ! és az egyéni termelőkkel, jelentős termelési és főleg kereske- j delmi segítséget kell adniok a tsz-eknek újszerű feladataik | megoldásához. A fmsz-i felvásárlás átszervezése és a növekvő feladatok megoldása parancsolóan írja elő a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Megyei Központ vállalati jellegének megszünteté­sét és szövetkezeti szemmé való átalakítását is — a SZÖVOSZ IV. Kongresszusa határozatának megfelelően. Az átszervezés folyamatban van s ez év április 1-től mint a megye fmsz-einek és tsr-einek megvei értékesítő nagykereskedelmi szerveként működik majd. Munkáját az igazgatóság és a fe’ügyelőbizott- sé" irányítja és ellenőrzi. Évi jövedelmét az fmsz-í slapsza­bái vb en foglaltakhoz hasonlóm keli felosztania a benne ön­ként társult tagszövetkezet'k között — forgalmuk cs részje­gyeik arányában. Tagla lehet minden fmsz.. tsz., tszcs, és szakszövetkezet. Az értékesítő szövetkezet feladatát döntően a tagszövetkezetek szakmai irányítására, a piackutatásra, és a megtermelt, illetve felvásárolt áruk szervezett elszállítására összoentosítja. Többek közt feldolgozza a fmsz-ek által fel­vásárolt és a tsz-ek által megtermelt exoort-minőségű gyü­mölcsöket és zöldségeket s azokat továbbítja. Hasonlóképp o’dia meg az jnar részére szállítandó áruk továbbjuttatását is. Iránvítta, segíti és ellenőrzi a fmsz-ek felvásárlási és termel- > totós! t-vékemvízót Palár.tonevelő-te’ep. gyümölcsöttvány- ' és szőlővcssző-iskola stb. létesítésével, szerződéskötésekkel. termelési tanácsokkal és más jó mód-»epek alkalmazásával p hozzájárul a termelés fejlesztéséhe*. Különösen jelentős segít- C söget miit a tsz-ek, p tszos-k és a szakszövetkezetek belterjes £ gazdálkodásához és áruik értékesítéséhez. j* Tehát úi feladatok állnak a szövetkezeti szervek előtt s r új. iobb módszerek alkalmazásával kell me gold a rítok mind- £ rzek=t. mint a korábbi években. Azonban ba kialakul a meg- r f=’elő összhang, az egvmást segítés erkölcsi és gyakorim 1 f aldirin. ekkor mcsnyugiató eredménvekkel, sikerekkel zárjuk t az 1953-as évet. S ez közös szándékunk, akaratunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom