Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-19 / 66. szám
KELCTMACYARORSZAG 133*. MÁRCIUS 19. SZERDA Gyenge beszámoló- parázs yfla Tudósítás a kállósemjcni földművcsszövetkezeti küldöttgyűlésről DCi cl fi Megyazcrte élénk tevékenység, szorgos munka folyik ezekben a napokban a földmű vessző ve tkeze- tekben. Tizenhatodikén, vasárnap is több, mint hatvan helyen volt gyűlés. Beszámol a vezetőség az elmúlt évek munkájáról és utána lemond, hogy újraválasszák a vezetőségi tagokat, vagy ha rosszul gazdálkodtak, újakat válasszanak helyettük. Vasárnap a kállósemjéni gyűlés már a második volt ezen a napon. ahova ellátogattunk. A hóviharban alig tudott menni a kocsink. Arra gondoltunk, vajon összejönnek-e ilyen ítéletidőben. Délután négy órára volt hirdetve a gyűlés. Négy óra előtt öt perccel már alig volt tíz szék a párthelyiségTalán tíz évvel ezelőtt iparkodtak így a parasztemberek a föld- művesszö vetkezeti gyűlésekre, amikor arról volt szó, hogy egységes, a dolgozó parasztok érdekét szem előtt tartó szövetkezetek legyenek a falun, akkor amikor a Hangya uraival kellett megbirkózni. Akkor voltak ilyen élénkek a gyűlések. Most újra érdeklődik a tagság, mert megújúlóban van a szövetkezeti demokrácia, mert a fogyasztási tevékenység mellett olyan kérdések kerülnek előtérbe, mint a termelés és az értékesítés szervezése, segítése. Ezért a célért, ilyen gondolatokkal a messzi, négy-öt kilométerre levő tanyákról is szívesen jöttek a tagok küldöttei. Sajnos, az őket érdeklő fontos kérdésekre nem kaptak választ, mert Az aranyosapáti földművesstö- vetkezet 18 vagon mészkövet kapott a füzérkomlós! községi tanács bányaüzeméből a múlt év november hónapjában. A község dolgozói megörültek a várva-várt nagydarabos köveknek, s az állomáson át is vették a földmflvesszövetkezettől. — Többek közt Lévai István és Dobos Lajos két-két vagonnal vitt el házépítéshez. A nagyvarsányi községi tanács szintén kapott az alkalmon és az orvosi lakás építéséhez srállított el nagyobb mennyiséget. Megjött a tél. s mit ad „isten": A kővásárlók észrevették, hogy mindig kevesebb a kövük. Előbb gyanakodtak, hátha hozzányúlt valaki. De nem. A nagy darab kövek lassan, de biztoson szétm állottak ... Ma használhatatlanok. Legfeljebb gödörtö- mésre alkalmasak. Még szerencse, hogy a kőművesek nem vállalták a kő beépítését. Ax építtetők úgy jártak volna, mint Szolnok Bertalan falubelijük. — Hasonló köret rakatott a háza alá óébany éve: a kó széthullott cs ki dőléssel fenyegetnek a falak. A kó vásárlók most a földmű- veessöveikejetei ^sovengatják'*, ben, amire még vártak valakit a beszámoló nem volt kielégítő Amit Hegedűs Mihálj' elvtára, a szövetkezet ügyvezetője felolvasott, arról a szövetkezeti vezetőképző-iskolákon azt lehetne tanítani, hogy ilyen beszámolót nem szabad tartani. Néhány általános bevezető mondaton kívül a könyvelőtől ezerzett számadatok felsorolásából állt az egész beszámoló. A vitában aztán kiigazodott a gyűlés. A kérdések özöne arra késztette Hegedűs Mihályt és a Celügyelőbteotíság elnökét, hogy pótlólag mondják el, amit a beszámoló nem tartalmazott Elek Zoltán dolgozó paraszt •— az első felszólaló — így kezdte mondanivalóját: „Ha már földművesnek nevezzük a szövetkezetünket, akkor miért marad el a beszámolóból a földműveié* dolga? Miért nincs permetező-kisgép vagy vetőgép a szövetkezet tulajdonában, ami a tagok munkáját segítené? Hogy lehet egy ekkora szövetkezetnél több mint harmincezer forint az. utazási költség? Adják visz» a pénzt — körete lik, — a kővel meg csináljanak, amit akarnak. A szövetkezet pedig a füzérkomlóst község tanácsot nyaggatja. Pár napja — többszöri sürgetésre — elküldték megbízottjukat Aranyosapátiba. Volt mit hallgatnak Rémületére válik, hogy elJ ismerte: a követ ők sem építenek be. — Hit akkor minek küldték idje? — tették fel neki többen * jogos kérdést, — Meri a megyei központjuk kötbérrel fenyegetőzött — adta meg a kitérő választ Füzérkomlós megbízottja. Mellébeszélés **, mégpedig * javából. Azonban felnőtt ember nem Igen elégszik meg ennyi- vet Hisz a főzérkoml ;V;iak ismerik a követ s tud ni ok kellett, hiába szállítják le a mennyiséget, ha a minőség nem jó, S ló fizeti meg a kárt? Szerintünk a füzérkomlós) tanács ... Lehctó- • leg minél előbb, mert az aranyosapátiak a tavaszon meg akarják kérdeni sin építkezést, és a kő árár* sürgősen szükségük v*«: A* Illetek esek pedig vonják le » kellő tanulságot s őrüljenek, ha „»imán” megússzák »* ügyet, Többen is követelték azt. amit Szakai András és Fapp Miklós. Necsak százezrekben mondja meg * vezetőcég, hogy mennyi deficittel zártak, hanem név szerint ismertessék a tagsággal, Jd menynyiért felelő®. Mások azt mondták el, hogy olyan kocsmórost alkalmaztak, akinek a boltban hiánya volt. Ilyen áthelyezéssel nem értenek egyet. A tanya küldöttei 500 tanyai lakos nevében arra kértek választ, hogy az egy évvel ezelőtt beadott kérésüknek miért nem tett eleget a vezetőség. Ugyanis az 5—6 kilométerre levő tanyán nincs egy fiókbolt, így egy deka élesztőért is a községbe kell bejárniuk. És így záporozott a sok kérdés, majd’ öt óra hosszan át. Volt mire válaszolni. Egyben « azt Is megmutatta, hogy lett volna — bocsánat a kifejezésért — helyi „konkrétum” a beszámolóba, csak egy kicsit szét kellett volna előbb nézni. Emléklap és díszoklevél A hetekben megtartott szövetkezeti gyűléseken osztják ki a fdldmüvesszüvetkezni tagoknak és dolgozóknak azokat az emléklapokat és díszokleveleket, amelyek az ellenforradalom idején tanúsított bátor helytállás elismerései. Az emléklapok és díszoklevelek kiosztására a SZÖVOSZ IV. Kongresszusa hozott határozatot Megyénkben közel hatszáz földművesszövetkezeti tag és dolgozó részesül ebben az elismerésben. Egy mondatban ki lehetne válaszolni: semmi egyebet csak a tagság jelzéseit figyelembe venni. Akkor úgy számolhattak volna be, hogy * falut foglalkoztató kérdésekre válaszoltak volna. S elmondhatták volna, hogy mi * teendője az új vezetőségnek. Így a küldöttgyűlés azt is megvitathatta volna. Ehhez azonban szükséges, hogy a vezetőség valameny- nyi tagja a szövetkezeti tagság véleményének és a SZÖVOSZ kongresszus határozatának ismeretében összeüljön és közösen készítsék a beszámolót. Utólag kideríteni, hogy kinek hányszor szólt Hegedűs elvtárs segítségért, nehéz volna. A tény az, hogy egyedül készítette a beszámolót. A hiba egyik forrása tehát a kollektív vezetés hiánya. Tételezzük fel, hogy olyan rossz vezetőség volt Kállósemjénben. »melynek tagjai közül egy sem volt hajlanó segíteni. De vajon Hegedűs Mihály nem ismeri a tagság véleményét? Dehogy nem. csak lebecsüli azt. Igen, azt kell mondani, hogy lebecsüli, mert ezeket a panaszokat, felvetéseket Jó, ha tudják a napraforgótermelők A napraforgót termelők ne késlekedjenek, hanem március 31-ig adják le a magot olajcserére, mert azután csak készpénzért veszi azt át a Termény forgalmi Vállalat, Mázsánként 380 forintot fizet érte, A fenti határidő után a „vám- csere”-napraforgómagot nem is szabad átvenni és akkor észig keli várni vele. Az olajutalványok beváltását se halogassák tulajdonosaik. Mielőbb váltsák azokat be, mert márcusi 3I-e után csak a beadott napraforgó árát kapják meg. A földművesszövetkezetek pedig tájékoztassák tagjaikat — a falu dolgozóit — a határidő betartásáról. A MSK OLAJ CSOPORTJA. A FEHÉRGYARMATI járás körzeti földmű veeszövetkezetei még a kétmillió forint tiszta nyereséget sem érték el az elmúlt esztendőben. Sok oka van ennek. Többek közt számos szövetkezeti vezető szeme láttára csipték-lopták és herdálták a szövetkezetek vagyonát az előző években s az így keletkezett behajthatatlan követelések miatt többszázezer forintot kellett leírni az 1957. évi nyereségből... A szövetkezeti szervek új vezetői tiszta lappal akarják kezdeni az évet Azonban más oka is van annak, hogy a járás szövetkezetei gyengén jövedelmeztek. Ez pe- 1 dig az alacsony mezőgazdasági terméshozam, melynek egyenes következménye a lakosság kevés pénzbevétele. Hiszen a sok mezőgazdasági áruból lehet az. ezreseket zsebrerakni és több ruhát, cipőt s egyebet vásárolni. Viszont ennek a magasabb ter- méshezam az alapja. A JÁRÁS SZÖVETKEZETI szerveinek vezetői és dologzói — pártunk agrártézisei nyomán — többségükben felismerték ezt a tényt. S a szövetkezetek gazdálkodásának megjavításával párhuzamosan mind nagyobb segítséget adnak a termelőszövetkezetek, a különböző termelési társulások és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terméshozamának növeléséhez. — Igyekszenek több mezőgazdasági gépet felszerelést, műtrágyát, növényvédőszert és más termelést segítő árukat biztosítani a dolgozó parasztok számára. Ma már 7 agronómus és számos termelési felelős járul hozzá szakmai tudósának átadásával a mezőgazdasági technika, és tudomány helyes alkalmazásához s általában a termelők szakmai ismereteinek gy arapításához. A tanácsszervekkel együttműködve szakmai oktatótaníolyömokat szerveztek Nábrádon, Panyolán, Jánkmajfison, Tiszakóródon és más községekben. Hadd ismerkedjenek meg a dolgozó parasztok a rohamosan fejlődő agrotechnikával. A SZÖVETKEZETT szervek igyekszenek befolyásolni a járás mezőgazdasági termelési szerkezetének átalakítását. S ezért jelentős gondot fordítanak a szerződéses termelés és a gépi szántás népszerűsítésére. Például jóval túlteljesítették a cukorrépa és magkender szerződéses termelési előirányzatát. Teljesítették a szarvaskerep és rostkender szerződéses tervét is. Segítik és támogatják az egyéni dolgozó parasztok tömörülését a különböző termelési társulásokba. Azonban ügyelnek arra is, hogy a megalakult szakcsoportok, társulások az alapszabály szerint alakítsák ki szervezeti életüket, gazdálkodásukat. Ezért a múlt évben felülvizsgálták az egyszerű termelési társulásokat és bátran szóvátették az alapszabállyal ellenkező tevékenységüket. A felülvizsgálat után a szakcsoportok és társulások többsége együtt maradt. Sőt azóta újak is alakultak. Ma négy gyümölcstermelő szakcsoport és két gyümölcstermelő társulás, két cukorrépa- és egy rizstermelő, egy juhtenyésztő, és öt méhész- szakcsoport él és dolgozik a járásban. Tagjaik száma megközelíti a 450-et, s földterületük az 500 holdat. Juhállományuk meghaladja a 300 darabot, a méh családjaik «ám» pedig » .700-at A SZAKCSOPORTOK és társulások vonzzák tsz egyénileg dolgozó parasztokat A hetek-« ben a szaimárcsekei rizstermelő szakcsoport gyűlésén 45 dolgozó paraszt kérte felvételét 50 hold földdel. S ugyanakkor kizártak soraikból 15 főt, mert nem tartották be a* alapszabályt. Nem vettek részt a köze« munkában, csak az osztozkodáskor tartották a markukat A helj’es felvilágosító munkával elősegítették a szövetkezett szervek, hogy a szakcsoportok és a társulások a legutóbb megtartott gyűléseiken elhatározták: a termelés értékének 3—-5 százalékát közös alapra helyezik és beruházzák. A nábrádiak egy robotgépet, míg a tinzakóródiak egy motoros permetezőgépet akarnak vásárolni. Az ilyen szakcsoportok — a helyi földművesszövetkezetek közbenjárásával — a beruházások felét állami hitelből fedezhetik. MEG SZAMOS támogatási adnak a járás szövetkezeti szervei a termelés és állattenyésztés hozamának fokozatos növeléséhez, s ezen belül a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. Mindez elősegíti azt, hogy a járás dolgozó parasztjai évről évre gazdagabbak legyenek. Ea ez biztos talaja a földműves- szövetkezetek gazdasági megszl- lárdításának. Mert ha gazdag a falu, gazdag a földművesszövetkezet is. Varga Gyula. 4 az is nagyon rossz rájuk nézve.« Ha ismertéle, akkor legalább őkJ segítettek volna Hegedűs elvtárs-í nak. A tömegszervezeti előadó.« Elek elvtárs volt Semjénért fele-j lős, de ez a felelősség nem 1 At-- szott meg. Szükség lett volna, néhány olyan dolog ismertetésére, j ami nem helyi, mint pél-j dául az alapszabály módosításé- < nak ismertetése, vagy egyebek. j Ez nem lett volna a helyi vezetők J önállóságának megsértése, ha meg-« kért őket, illeve Hegedűs elvtársat, í hogy foglalja bele azt Is a beszámo-j lóba. A határozatok betartása ósj a segítő tanácsadás nemcsak he-j lyes, de kötelessége is az FJK-nak, J különben nem volna rájuk szűk- 2 ség. 2 Mégis hasznos roll ez< a gjwlcs A tagság, valamint * Mészöv < igazgatóság egyik, jelenlevő tag-) jának bírálata nyomán megvál-j tózott a sekélye» keidet és ele-« venné, vitatkozóvá vált a gyűlés.] Ez különösen megmutatkozott aj választásban. Abban is, hogy aj régi vezetőségből alig maradt va-5 laki az újak között, s abban iá.! hogy az alkalmazottak helyett! dolgozó parasztok kerültek a ve-! zeíésbe. A gyűlés után néhány; percre még ottmaradt az új ve-) zetóség, de máris arról tárgyal-) tak, hogy miként lehetne vető- ) géphez jutni a csillagfürt-vetés-l hez. Az asszonyok, a boltosbizott-í ság tagjai pedig feladatot kértek“ az igazgatóságtól... i Éh Gazdag falu — gazdag földmüvesszövefkezef Mit kellett Trolim tenni? !» tagértekczleteken a tagság az elmúlt hetekben már elmondta, csak most — a küldöttgyűlésen — válaszolni kellett volna rájuk. Meg kell már egyszer érteni, hogy a földművesszövetkezet a tagságért van éa nem fordítva. Más szóval, • vezetőség azért van. hogy a tagok érdekében dolgozzon! Nem győződtem meg róla, hogy Hegedűs elvtárs mennyire ismeri a SZÖVOSZ IV. Kongresszusának határozatát, de a beszámolótól, sőt a válaszokból is arra következtetek, hogy hadilábon áll ezzel a határozattal. Csupán egy példa: az éjszakába húzódó gyűlésen egy mondat sem jutott arra, hogy a földművesszövetkezet megkötötte-e már a szerződést a gépállomással, hány és milyen gépet kapnak. Az FJK felelőssege A nagykállói FJK vezetői — úgy hiszem — ismerték a kállósemjcni földművesszövetkezeti vezetés gyengéit. Ha nem ismerték.
