Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

KELFTM AGY ARORSZ AC. 1958. MÁRCIUS 18, KEDD 1 falu 2 arca A z apró, 2súpíedeles házak **■ lakóit, — a . cselédeket — gyakran ébresztette éjszakai ál­mukból az ispánok, intézők hang­ja. Ott kellett hagyni a családot Tnég napíeljötte előtt. Az istálló­ba kellett menni s mire a na: előbújt a láthatáron, hosszú sze­kérsor hagyta el báró Perényi Pé­ter kastélyának, tanyáinak udva- j rát. S mire a báró felébredt Nagy­doboson, a fogatok harmadszor in-1 dúltak teherért. Jaj volt annak, kit az üvegfalon keresztül lustá­nak vélt látni a báró s behívatta. Mikor Tárkányi Andrásra került a sár, ki tudja hányadszor hallot­tak jajszót és csattanásokat. Tár­sai rémülten hagyták el az ud­vart ... Katalin, a bérókisasszony éjje­lenként csínytevésre indult. Ab­ban lelte örömét, amiben más bá­natát A munkában elfáradt cse­lédek örültek, hogy pihentek. S míg ők álmodoztak. Katalin ki­lopta a gondjaikra bízott lovakat az istállóból. Aztán másnap volt miért megalázni, megverni valakit... S míg a kisasszony „lóra vadászott”, édesanyja, Abris nevű kedvenc kutyájával szórako­zott. Minden örömét ebben találta. S" egyszer, mikor éopen egy' mu­tatványra tanította Abrist. közelé­be került Bige Albert cseléd. Az asszony olyan lett, mint a pulyka s így szólt; „Maga Abris jöjjön ide, Te meg Bige takarodj...” A kutya lábaihoz csúszott, Bige Al­bert pedig szó nélkül tovább ment. A házicselédek havonta há­romszor váltották egymást, mert nem bírták a méltóságos asszony szeszélyeit. Vf adacsi József egykori cseléd L x így emlékezik vissza; „Ti­zenkét mázsa gabona, 16 kiló só, agypár csizma, 20 kiló bab, kevés tűzifa és egy hold konvenciós föld volt az évi fizetésem. Az egy hold földről kőtőben vittem haza Fájó emlékek a ' termést. Annyit dolgoztam, mint egy állat...” Szó nélkül tűrték-e mindazt'; Nem. Néha szót emeltek, embe­ribb életet kértek. S mit kaptak? Puskatust, csendőrbotot. Törő Jó­zsef, Bársony Pál, Kozma György ♦ **»*♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦«♦«♦♦♦+*♦+»*«»♦«♦♦♦♦♦♦»♦♦♦*♦♦»»♦♦«♦♦♦»♦♦♦♦♦♦* 1871 március 18 ♦ | csókolni .'azt a „koszos” paraszt-* i nak. Egészséges új lakás? Miből?* i Honnan? ♦ 1930 május 19 cn Ferenci Jó-* zsef hatgyermekes családapa ke-, relmét tárgyalta a’ községi képvi-í selőtestület. íme a határozat-* 1/ ülany és táviróoszlopok kö~ ' zött, Sártenger helyett & kö- vesúton haladva itt-ott még látni zsúpfedele«, földbesüllyedt háza­kat. Mellettük azonban várszerű, cserép- és palate tős, modern, össz­komfortos, kétszobás lakások von­ják magukra a figyelmet Egy ser­dülő fiúcska az új fúrott kúttal foglalatoskodik. Fejkendős paraszt asszony moziba készül, egészség- házha viszi gyermekét. Nem kell ] kuruzslóhoz fordulni, ha beteg valaki. Orvosságért sem kell nap­hosszat gyalogolni; van már gyógyszertárj uk is. Csizmás kis magyarok igyekeznek az iskolába. I táskájuk dagadt a könyvektől, j élelemtől. Nem maradnak írástu- ! datlanok: öt helyett (hét iskola- [ ban) tizennégy nevelő tanítja őket. Tanárok, honvéd- és rcnőr- tisztek, párt és állami vezetik — mintegy ötvenen a faluból — öregbítik községük hírnevét szerte az országban, 282 család hallgat rádiót, 500-an kerékpároz­nak, motoroznak a faluban. Mo- zibajáró, „Szabad téli estét'’ all- gató, színdarabot tanuló és ked­velő emberik lettek a nagydobo­siak. Ifj. Balogh István, Czine József, Lőrincz Borbála kiszisták és a többi kultúrmunkás fiatalok bámulatba ejtik tehetségükkel községük és a szomszédos falvak népeit. Tizenkét év alatt 2 ezerről 3 ezerre gyarapodott a község lako­sainak száma. Üj utcák nőttek ki a földből, mint a Rákóczi, Kos­suth, Béke és Árpád utcák. Ár- kosi Sándor és még 130-en olyan és még sokan mások a megmond­hatói, mit éreztek, kaptak a csendőrségen, a börtönökben. Eo'i- csák Antal kisparasztot azért ver­ték meg, mert a postán nem a báró úr kedve szerint tért ki az útjából... De nem tudtak mit ten­ni. Hiába vesztette el feleségét is kártyán flörtölés közben a báró, nem szűnt dühe ... Akkor sem szűnt, amikor a „szélvég”-i ház­helyekkel „jutalmazta” meg a falubeliek egyrészét s helyette a falu legjobb termőföldjét kapta meg... Hogy a falu negyedrésze írástudatlan volt? ö nem volt az. Egy szem piruláért, egy kanál or­vosságért kilométereket kellett gyalogolni. Mozi? Kultúr ház? Egészségház? Még mit nem a pa­rasztnak! Rádiót hallgatni? Hisz villany sem volt! Újságot olvasni? Ezek helyett kézcsők a bárónak, mert felesége nem hagyta meg­jeleli új lakásokat építettek, hogy né­melyik magamögött hagyja az egykori kastélyokat; szebbek, íz­lésesebbek, modernebbek ezek az épületek és nem tapad vér falaik­hoz, berendezéseikhez. Becsületes munkával épülnek. Az egykor segélyt kérő Fe- ' * renczi József gyermekei szárnyra keltek. A nagyobbik fiú, .,. . Tudomásul vesszük... és meg-j állapítjuk: kérelmezőnek valóban i hat gyermeke van, s úgyannyiraj biztosított megéihe tőségük, hogy segélyezésre ráutalva nincs."” Alá-J írás: Nagy Elek főbíró (70 holdas).* Mosolygó Gábor képviselőtestületi* tag (140 holdas), Ferenczi József* segélyt kért, mert évi 8 mázsa ga * bona járandóságából nem tudta* nyolctagú családját tartani. Nem* kapott. Hogy miért? Nézzük, ki-* nek adtak „...szótöbbséggel hozott* határozattal BaUa Béla helybeli* főjegyzőt a község folyó évi költ * ségvetési tervére a képviselőtes-* tület három tagja aláírásával? 3 ezer pengő függő kölcsönt fel-* vehet..-.” Aláírás; fentiek. Ezek-* után nem lehet csodálkozni azon, hogy 1945-ben a kutyaültetö szék­be szorították a bárót és kitessó- * kelték a faluból. Ezzel új élet kez-* dődott Nagydoboson is. » * a Párizsi Kommün születésének napja. Ekkor robbant ki a világon az első proletárforradalom, ekkor döntötték meg a történelem folyamán elsőízben a burzsoázia hatalmát. Igaz, a hős francia kommunárdok uralma nem tartott sokáig. —'' Május 28-án elesett az utolsó barikád, is a Uampouau utcá­ban, Párizs proletárnegyedében. Az első proletárforradalom 72 napi hősi harc után el­bukott, mert Franciaorszag munkásosztálya még nem volt elég érett, nem volt saját forradalmi marxista pártja, amely képes lett volna a munkásokat győzelmes harcra ve­zetni a burzsoázia ellen. A Párizsi Kommün hibái a proletár- párt hiányából eredtek. A kommün vezetői ingadoztak a te­kintetben, hogy a forradalmi terror útjára lépjenek-e es nem nyomták el erélyesen az ellenforradalmat, a tisztán katonai jellegű ténykedések fontosságát elhanyagolták, inkább er­kölcsi ráhatással éltek. A kisebbség egyáltalán nem értette meg a forradalmi diktatúra szükségességét. Abban a hely­zetben, amikor a fővárost teljesen bekerítették az ellenséges had.ak, elsősorban a forradalom fegyveres megszervezésére kellett volna gondolni. Hiba volt az is. hogy nem tudott a- kommiin szövetséget teremteni a parasztsággal. A hibák ellenére a Párizsi Kommün emléke örökké élni fog minden ország dolgozóinak lelkében. Marx elragadtatás­sal nyilatkozott a kommunárdok hősiességéről, „akik az eget ostromolták”. A kommün óriási hatással volt a világ mun­kásosztályainak harcára. „A kommün — írja Lenin — fel- rázta Európában a szocialista mozgalmat és megmutatta a polgárháború erejét... A Kommün megtanította az európai proletariátust arra. hogyan kell konkrét formában felállítani a szocialista forradalom feladatait.” Számos tanulságot adott a proletariátus későbbi harcaihoz. Gyakorlatilag bebizonyí­totta a régi államgépezet szétzúzásának és a proletariat»! diktatúrájának szükségességét, a munkás-paraszt szövetség és a forradalmi párt megteremtésének fontosságát a győze­lem kivívásában és megtartásában. . A lenini forradalmi párt okult a Párizsi Kommün tanul­ságaiból, ezért is győzhetett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és jöhettek létre a népi demokráciák, körtük a Magya, Népköztársaság is. Számunkra külön tanulságot je­lentett a kommün tapasztalatainak felhasználása 1956 októ­berében, amikor proletárdiktatúránk, pártunk, népi álla­munk létét veszélyeztette a fegyveres ellenforradalom. Pa­rancsoló szükségesség volt, hogy a Szovjetunió és a népi de­mokráciák segítségével gyorsan megsemmisítsük az ellenfor­radalom erőit és tovább haladjunk a szocializnnis útján előre. házaspárok. Hogy. miből élnek? Szender Elek 2 ezer forintot keres havonta Záhonyban. Tavaly épí­tett kétszobás lakást. A z egykori nincstelenek több- sége a Petőfi TSz-ben dol­gozik. A báró volt kastélyából irányítják a 82 közosbeli ember 447 holdas gazdaságát. Bárók, is­pánok helyett Varga Bertalanok megegyeznek: mindannyian a ta­valyi zárszámadás óta léptek be, sokan szüleikkel együtt. Az idősebb estézők, elnök és igazgatósági tagok, szinte észre­vétlenül távoztak, tapintatosan át­adva helyüket az ifjúságnak. Én velük maradtam. Rövid beszéd után a boldog, önfeledt zsibongóit feszült figye­lem váltotta fel, s a nagyszerű, új élmények városa nyitotta sar­kig a fiatalok szemét. A megyei KISZ bizottság meg­bízottjának szavait komoly figye­lemmel hallgatták, amikor a kö­telességekről, jogokról, helytállás­ról, a múltról, jelenről és jövőről beszélt, aki ezután megkérdezte: akamak-e KISZ-szervezetet alakí­tani? Pillanatnyi csend után tizen­négyen egyszerre felelték érthe­tően. határozottan: Igen! Helyeslés volt a válasz az ala­kuló gyűlés tiszteletére és emlé­kére javasolt „ifjúsági fasor” ültetésére is. Kétszáz darab fa­csemetét ültetnek el és gondoz­nak, hogy majd gyerekeik és uno­káik előtt a fasor élő bizonyság­ként és példáiként álljon. Ügy akarnak fiataljaink is fej­lődni, erősödni, mint a jól gondo­zott fák a talajban. A talaj jó, a hajtások szépek, a gondozást, a segítséget és támogatást pedig megadja a párt és szövetkezet ve­zetősége. Minden remény megvan árrá. hogy a fattyúhajtások és a. hibák nyasegetésével ezek a most gyö­keret vert és fejlődésnek indult csemeték keménytörzsű, viharálló, terebélyes erdővé nőnek idővel. hűs enyliet adva a fáradt, öreg kertészeknek. GÁL LAJOS, a liszavasvári Haladás TSz párttitkára. Fiatalokról — Fiataloknak Egy lépéssel ismét előre 'Tizenegyedikén este a szokott­nál sokkal élénkebb volt a f°r- galom a tiszavasvári Haladás Ter­melőszövetkezet irodájában. Ezút­tal nem közgyűlésre készültünk, mégcsak nem is Mezei Béla tanár vetített-képes előadása vonzotta a tagokat és nem csupán a megszo­kott hat-nyolc, estéit mindig az irodában megbeszéléssel, tervez- getéssel töltő tsz-íag szerényke­dett, hanem főként a fiatalság. A fiatal és aránylag kis termelő- szövetkezetünkben szép számmal vannak fiatalok, ötvenhat tag között 20 fiatal van, akik közül tizennégyen jöttek össze, hogy megalakítsák a KISZ-szervezetet. A többiek távol, nyolc kilométerre a tanyán laknak, nem tudtak el­jönni, pedig ha látták volna, amint a tíz kislány és a négy fiatalem­ber kipirult arccal, ünnepélyesen felöltözve kettes, hármas csopor­tokban megérkezik, bizonyos, hogy még gyalog is eljöttek volna. Élénk, örökmozgó, életet és munkát követelő ez a fiatalság. Az összejövetelen, megillctődve a saját maguk kereste alkalom ünnepélyességétől, a szokottnál jóval csendesebben ültek, beszél­gettek, mint Nagy Piroska és So- mogyi Irénke, alrík új tagok. Még egy hete sincs, hogy’ felvette őket a Tagság. Eszenyi Sanyiról nem is szólva aki a KISZ alakuló ülése után kérte felvételét a közgyű­léstől, de már itt maradt a fiata­lok között, vagy Bodon Sándor, .ki. még csak ezután lép be a szövetkezetbe, ha ahhoz is úgy fogja húzni a szíve, mint annak egyik tagjához. Persze vannak olyanok is, akik teljesen otthon érzik magukat, mint a Kiss-lányok, Erzsébet és Margit, vagy Ving Inder Irénke. Ez érthető is, hiszen ők már „öreg” tagok. Már két hónapja tagjai a tsz-nek. Egyben azonban irányítanak, akik a nép közül *’ valók. Már csak az emléké kísért­az egykori nagybi.. knak. A Pe-j tófi TSz tagjainak rádió, kerék-1 pár, új lakások, szép ruhák és‘ 1 gazdag kamra hirdeti ja.ené. ! jövője'. Tavaly harminckilenccé « az idén nagyven, jövőre ütve*, ferinitai l zeniek m.nden muiua- egységcír Később többel. Részesei] ók is az új áruház növekvő for-; galmának s egyre többen csatla- \ sóznak hozzájuk, hogy örökre ] naguk .mögött hagyják a régi, fájó j »miéire két s magasra emeljék a J szabadság zászlaját. j Nagy Tibor. , Sándor, főhadnagy. Testvérei ,i édesanyja jó ruhába, cipőbe jár- j - nak, bőven van mindenük. Ma- j ; dácsi József az egykori useiéu. { 1 aki. kötőjébe vitte el az egy hold j ; föld termésé’, most tanácselnök, i , Bárók, csendőrök helyett a nép i j fiai, kommunisták, tanácstagok és ; a többi becsületes emberek íré- j j nyitják a falu sorsát. Terveznek ! ( községfejlesztést, szépítést, kö.iy- • < nyebb, gazdagabb életet. Mindezt r ; eredménnyel, mert akarnak es! k szabadok, övék lett a bárók föld- j n jé. nincs már 142 nincstelen csa- j e Iád a faluban. Igaz, 40 földnélküli i s család most is van. Főleg fiatal ]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom