Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

1958. MÄKCITJS 15, SZOMBAT IVELETMAGTAROHSZAG 35 „Felfedeztük” a Mátészalkai Vegyesipari Vállalatot Sem hírnév, sem dicsekvésre érdemes múlt nem hívja fej a Éigyelmet a Mátészalkai Vegyes­ipari Vállalatra. — A központi üzemrész is szerényen „búvik meg”: a városodé falu közép­pontjában. Kívül csend, csupán a nagykapu mögött hallani a napi munka lüktetését. Szalagfűrész „zenéje” tölti be az udvar zugait. A vállalatnak amelyről vajmi keveset hallott, olvashatott még megyénk lakossága, asztalos, épí­tőipari, ládalemezgyártó, gumi­javító, festő és üvegezési részlege van. Erzsébct-hálók“ csinosodnah n Bizonyára kevesen gondoltak ferra, hogy a szép kivitelezésű és olcsó „Erzsébet-háló” szobabú'o- rok is itt készülnek. Nemcsak * megye kereskedel­mi vállalatai, de az ország különböző árusítóhelyei is sok garnitúrát kaptak már a vegyesipari vállalattól. Mivel sokakat érdekel a boltok­ban 5.400 forintért megvásárolha­tó bútorkészlet, közöljük most: hogyan, milyen alapanyagból és milyen szakemberek készítik eze­ket a remekműveket. A műhely mögött lévő raktár készletei között tettünk rövid lá­togatást. Abban a szerencsés hely­zetben találtunk a készletekre, amikor még a festés színe nem téveszthetett meg bennünket mi­nőségvizsgáló utunk alkalmával. A szekrények és a kiegészítő kel­lékek egytől-egyig „csupasz” ál­lapotban voltak. Annyit már most is elárulhatunk, hogy a vá­sárlók, akik „Erzsébet-hálók” be­szerzésére szánják el magukat, ne kopogtassák ezentúl a kínált árut. Mint Benedek Lajos elv­társ, a vállalat igazgatója el­mondta: a bútor áru nem szolgál megtévesztésre. Csupán arról van szó, hogy a keretek készülnek valódi fából, a terek kitöltése más anyagból történik. Nem a kéte­lyek eloszlatására kívánunk most megjegyezni még egy dolgot. Azt, hogy ez a „más” anyag zömben külföldi készítmény. A vállalat xiváló szakemberei véleményét összegezve elmondhatjuk, hogy a préselt és sűrített svájci és német alapanyag felveszi a versenyt az „izig-vérig” fa- alapanyaggal is. Tartóssága és tetszetőssége sem eshet ki­fogás alá. Ebben az évben — a keresletet figyelembevéve — még több készlet kerül a megye és az ország bútor­boltjaiba. Igaz, még ez sem tölti ki a válla­lat kapacitását, de feltétlenül eredménynek tekinthető. Egyéb­ként az asztalos részleg dolgozói „készenlétben” várják az újabb' anyagkészleteket, hogy remekmű­veikkel ezután még nagyobb mennyiségben lephessék meg a vásárlóközönséget. Hulladékból — negyedmillió forint termelési érték Már az elóbb „megpengettük'’ a mutatkozó anyaghiányt, ami — bár nem általános a vállalatnál, de időszakosan problémák elé ál­lítja mind a vezetőséget, mind a szakembereket. Ez történt az utóbbi hónapban is. Nem volt elegendő anyaguk a nagyobb ké­szítmények gyártásához, de mégis úgy döntöttek, hogy nem bocsájta- nak cl egyetlen munkást sem. A négy-öt éve felgyülemlett hulladékot szedték elő, s a na­pokban ezek feldolgozásával va­lóságos csodákat művelnek. Bizony kevés helyen gondol­nak arra, hogy a hulladékok­ból országosan is keresett áru­cikkeket termelhetnek! Nos, a Mátészalkai Vegyesipari Válla­latnál ezúttal így cselekedtek. Nekiálltak a hulladéknak, és már eddig 3 ezer darab fű­szeres-szekrényt „fabrikáltak” az asztalosok. Ezt a cikket egyébként a házi­asszonyok országos viszonylatban is nagyon keresik, s most a má­tészalkaiak negyedmillió forint ér­tékű fűszeres szekrényt készíte­nek el. Előzetes számítás szerint a kis faliszekrény ára 22—23 fo­rint lesz. Munkájuk túlnőtt a megye határain Az asztalos és ládaJcuiez- gyártó részleg túlnőtt a megye területén és mint azt már korábban megjegyeztük: ter­melésük országosan is lénye­gesnek mondható. Az építő­ipari részleg brigádjai, dol­gozói Mátészalkán cs a járás több községében szereztek el­ismerést. Jó minderről hallani és beszqlni Am Benedek elvtársat már a jövő problémái foglalkoztatják. Kérés a Könnyűipari Minisztériumhoz Serénykednek, szorgoskodnak a szalkaiak nap, mint nap. Az ered­mény sem marad ei. Do bármeny­nyire is próbálnak örülni a napi sikereknek, hátráltatja munkáju­kat egy központilag rendezetlen dolog. — A múlt évben ugyanis - mondta Benedek igazgató elvtárs — több mint 300 ezer forint ér­tékben létesült a győrteleki láda­lemezgyártó üzemrész. Korszerű gépekkel szerelték fel és szak­munkásokban sincs hiány. Az idén — hogy, hogy nem — furcsa dolog történt ezzel a részleggel. Annak ellenére, hogy megyénk az almatermelés „őshazája” és a győrteleki rész látta el ládákkal a megye egyrészét, az idén nem ka­pott tervlebontást a vegyes­ipari vállalat a ládalemez részlegre. Természetesen — be nem terve­zett termelésre — anyaggal sem látták el őket. A vállalat vezető­sége felkereste a Könnyűipari Mi­nisztérium illetékes osztályát, majd onnan az Országos Tervhi­vatalhoz látogattak el, hogy intéz­kedésre bírják őket. Az ígéret — a Tervhivatal részéről. — nem maradt el és azzal a reménnyel tértek haza a vegyesipariak, hogy más részekről átirányítással biz­tosítják az idei termelést Győr­ieteknek is. A mai napig sem történt intéz­kedés ez ügyben. Ismeretes — indokolta Benedek elvtárs —, hogy alapanyagunk na­gyobb részét a Román Népköztár­saságból importáljuk és még­hozzá Mátészalkán át. Nos, ez az alapanyag elkerül az ország távo­labbi részeibe ahelyett, hogy Györtelek is kapna belőle. Kérik a gyors intézkedést a sza­bolcsi alma érdekében is! Mi ez­úttal tolmácsoljuk a kérést. (— angyal —) GÄZDÄTÄNÄCSÄD© .4 ma» vizsgálat jelentősége a növénytermelésben Az aprómagvak, de különösen a gabonafélék esetében a bevetett terület 20—25 százalékán idegen növények, gyomok vannak. Ez a nagyarányú területkiesés több millió métermázsa hozamcsökke­nést jelent országos méretekben. A termesztett kultúrnövény kö­zött levő gyomnövények egyik része a vetőmaggal kerül a föld­be, más része pedig már vetés előtt a talajban van. és csak az alkalom kell hozzá, hogy kikelve elnyomja a veteményt. Ez az al­kalom sokszor úgy következik be, hogy a mag nem egészséges, hiá­nyosan kel. Gyommagnak számít például a tavaszi búzában a rozs, vágj' az árpa is, mert területet rabolnak el, tápanyagot vonnak ki a talaj­ból s ha egyfajú, de más fajtájú növények magvai keverten ke­rülnek elvetésre, akkor egyenetlen lesz a fejlődés, nem egyforma a íapanyag-, víz-, vagy fényigény, nem érnek a magvak egyszerre, az ilyen áru kereskedelmi minő­sége is igen alacsony. Egyéb tisztátalanságok is igen rontják a mag használati ériekét. Ilyenek lehetnek a léha, törött szemek, szár- és polyvarészek, föld- és kődarabok, nem beszélve a gombák által fertőzött szr mek- ről, amelyek káros hatása közis­mert. Nem ló gazda az, aki egy könyvből megtanulta, vagy az apjától hallotta, hogy 100 kiló ta­vaszi búza kell egy hold földbe, s csak ehhez ragaszkodik. Minden évbe-n elveti a 100 kilót s csodá­latosképpen egyik évben másként üt be a termés mint a másikban. Ennek igen lénveges oka. - hogy a gazda nem ismeri valójában, hogy mit vetett. Nem ismeri, mert nem tudja, hogy miijén a mag csiraképessége, nem tudja, hogy mennyi a szennyeződés, az ide­gen mag és idegen anyag a vető­magban, milyen a mag csirázási erélye (egyenletesen, egyszerre csírázik és fejlődik-e), az esetleg kiválogatott magvaknak nem is­meri az ezermagsúlyát (minél na­gyobb az ezermagsúly, annál több a magban a tartaléktápanyag s így Ijiztosítottabb a fia‘a! növény' fejlődése, növekedése). A magvak egészségi állapota igen fontos kö­vetelmény ahhoz, hogy tudjuk, mennyi mag szükséges egy hold földre. A penészes, dohos, üszö­gös. zsizsikrágott magok nagyon rontják a vetőmag minőségét. Az osztályozottság, az egyenlő nagyságú vetőmag szintén az egyenletes kelést, fejlődést, mag­érést segíti elő. — A fentiekből látszik, hogy a mag tisztaságának hiánya és a csökkent használati érték okozza az elgyomosodást s ez maga után hozza a terméski­esést. Mindezek megakadályozása, ki­fogástalan vetőmag előállítása érdekében szervezték meg az ál­lami gazdaságokban és gépállo­másokon egyaránt a vetőmag- vizsgáit hálózatot, ahol a meg­felelő felszerelésekkel a termelő­szövetkezeteknek, de az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is díjta­lanul végzik el a vetőmagvizsgá­latot. Szabó György, a Nyírteleki Gépállomás labor, vez. agronómusa. ; Helyes kezdeményezések a fiszavasvári föídmüvesszevetkezef munka- programjában A tiszavasvári földrnűvesszövet- kezet eredményesen zárta 1957-es évét. A szövetkezet 302 ezer fo­rint tiszta jövedelmet ért el, ami jelentősen több, mint az előző évek bevétele. A nemrég megtartott vezetőség- választó közgyűlésen — éppen a fentiek miatt — igen nagy volt az érdeklődés. A közgyűlésen, amelyen az igazgatóság beszámo­lóját Kajcsák elvtárs mondta el, közel 300-an vettek részt. A vezetöségváiasztó közgyűlé­sen többek között az irányitó szervek felfrissítésére is sor ke­rült. Az igazgatóság elnökévé a résztvevők javaslata alapján Sz. Balogh Istvánon kívül az igazga­tóságban még a falu sok más, köztiszteletben álló dolgozója, így Gazdag Sándor, a Haladás TSZ. brigádvezetője, Balogh And­rás, a Munka TSZ elnöke, vala­mint a gépállomás főagronómu- sa is heiyet kapott A gyűlésen a tiszavasvári föld- múvesszövetkezet beterjesztette 1958. évi munkaprogramját, amely igen sok értékes és helyes kezdemé­nyezéseket tartalmaz. Különösen a mezőgazdasági termelést segítő tevékenység sokrétű. A szövetkezet igazgatósága mindenekelőtt a belterjes gazdál­kodás meghonosodását segíti erő­teljesen. Ennek érdekében a falu dolgozóinak elegendő mennyi­ségű és minőségű vetőmagot, mű­trágyát, növényvédőszert biztosí­tanak, sőt még a község napos­csibe-szükségletét is összeírják. A növénj'védőszerek helyes haszná­latát gazdagyűláseken ismertetik. A gyűléseket falusi kultúrotthon- ban szervezik meg. A vegj-szeres gyomirtás elősegítésére ezenkívül még helyszíni bemutatókat is tar­tanak, elsősorban a ‘község ter­melőszövetkezeteiben . Az igazgatóság, valamint a 27 tagú termelési bizottság a fentie­ken tűi természetesen a termelési társulások, szakcsoportok létrehív zását, valamint a termelősaövet- kezetek eredményeinek népszerű­sítését sem téveszti szem elől. A községben már eddig is három szántási társulás, három apró- magtermeló, továbbá cirok-feldol­gozó társulás alakult, sőt a köz­ség dolgozó parasztjai most leg­újabban egy zöldségtermelő tár­sulás megszervezését is tervbevet­ték. A társulás a község slat# húzódó csatorna mentén műkő-1 dik majd. A községben a fóldművesszö- vetkezet kezdeményezéséi-e egyéb-1 ként január 1-től tej termelési verseny is indult, amely decem­ber 31-ig tart. A tejtermelési versenybe eddig 22 egyénileg dol­gozó paraszt nevezett be, 35 te­hénnel. A tejtermelési verseny1 legjobbjai az év végén értékes díjakat kapnak. Ami a termelési bizottság mun­káját illeti, az itt dolgozóknak már eddig is sok értékes gondo­lata valósult meg. így a község egyéni parasztjai és tsz. tagjai (számszerűit 28-an) a napokban a Pallagpusztai Tangazdaságba lá­togattak el, ahol a korszerű állat- tenyésztés módszereit tanulmá­nyozták. Emellett a termelési bi­zottság a községben három minta- parcellát is kialakít. Egyet a Nánási úton, egyet a Nyíregyházi úton, a harmadikat pedig a Szor­galmatoson. A mintaparcellákon a műtrágya hatását, eredményét, illetve a helyes talajgondozás formáit mutatják be a termelők­nek. Mindent egybevéve, a fenti pél­dák is igazolják, hogy a tiszavas­vári földművesszövetkezet sokol­dalúan és ötletesen valósítja meg a pártnak és a SZÖVOSZ-nak a mezőgazdasági termelés segítésé­vel kapcsolatos határozatait. K. T„ Megkezdődött a baroniíihizlalási és nevelési szerződéskötés Az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság határozata alapján termelőszövetkezeteink a Baromfifeldolgozó Vállalat Me­gyei Kirendeltségével, a dolgozó parasztok a helyi földművesszö­vetkezettel köthetik meg a hizla­lás:, illetve nevelési szerződést. A szerződés kötése rendkívül előnyös, mivel az állatni szabad­felvásárlási áraknál lényegesen magasabb áron biztosítja a szer­ződésileg lekötött állatok átvéte­léi. Szerződést lehet kötni: csirkére, pulykára, hízottlibára. CSIKKÉ NEVELÉSI szerződés­nél a termelő, illetve a termelő- szövetkezet előlegként kapja a naposcsibét azzal a kikötéssel, hogy minden 100 darab napos­csibe után 25 kiló, legalább 90 cie- kás súlyú csirkét köteles átadni az általa vállalt határidőben. A csirke szerződéses átvételi ára július 31-ig Ü.S0—1 kiló közót; 25 forint, 1.11 Kiotói 27 forint ki­lónként. Szeptember 30-ig 1-től l.iO ki­lóig 23 'forint, 1.11 kilótól 25 fo­rint kilónként. LIBAHIZLALASI SZFJUlA- | BEST LEHET KÖTNI idei kelte- I liísű, legalább 5 hetes tömdsű hí­zo;tlibára, melynek átvételi áza> 19 forint kilónként. A szerződéses liba utón darabonként 50 torint előleget folyósít a szerződést kötő földművesszövetkezet, 25 forintot a szerződés aláírásakor, 25 forin­tot pedig a vállalt határidő előtt legelőbb 2 hónappal. KACSAHIZLAL.ASI SZERZíÍ- ní'ST LEHET, KÖTNI: legalább 3—4 hetes tömésű hízott kacsára 20 forintos kilónkénti áron. A1 szerződéses kacsa után darabon­ként 30 forint előleget fizet a földművesszövetkezet a libahiz- iadási szerződéshez hasonlóan, két részletben. • PlíLYKANEVELÉSI SZERZŐ­DÉS KÖTHETŐ: legalább 5 kiló súlyú pulykakakasra, illetve leg­alább 3.50 kiló súlyú jércepuly-* kára. A szerződéses pulyka átvételi ára: Október 16—31-ig 15 forint kilónként. November 1-től decem­ber 10-ig 17 forint kilónként. De^ cember 11-től december 31-ig IS forint kilónként. A pulykánál darabonként 3» forint szerződéses előleget fizet f> földművesszövetkezet ugyancsak két részletben. Részletes felvilágosítást miiv den érdeklődőnek megadnak a helyi földművesszövetkezetek. ben, máris lényeges feladatot vállalt magára Mátészalka, kör­nyéke és az egész ország ellá­tása terén. . - A A A <.A A AAlAiii Bár a vállalat igazgatója első­sorban a nehézségeket próbálja felszínre hozni, nem hallgatja el az eddigi eredményeket sem. Alig múlt el egy év a vállalat életé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom