Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

<JKScKSOgűK8a:<S<*CScK&Cg<S<»Q5ct<#^^ i Érdekes újítás 1 XV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Hra 50 fillér 1958. MÁRCIUS 13, CSÜTÖRTÖK 15 KÜLFÖLDI TÄRSASUTAZAS A MÁRCIUSI LOTTÓSZELVÉ- NYLKRE A Lottó jutalomsorsolásán elő­ször a. márciusi szelvényekre töb­bek között külföldi társasutazá­sokra sorsolnak ki részvételi je­gyet. Az április 4-i sorsolás után 15 szerencsés lottózó készülhet külföldre. Három nyertes 12 napos moszk­vai társasutazáson vehet részt. Hárman Marienske-Lanzében töl­tenek 13 napot. Hárman a román tengerparton nyaralhatnak, s köz­ben Bukarestet és KonsUnzát is megnézik. Ugyancsak három sze­rencsés nyerő 15 napot tölthet a bolgár tengerparton, hárman pe­dig 16 napos adriai utazáson vesz­nek részt. Trencsényi Károly, a csengeri Lenin Termelőszövetkezet S lakatos üzemének vezetője újításával jelentősen növelte a S motoros permetezőgép teljesítményét és élettartamát. *>§Ö*P*3gD4>P§DiO*5SÖ®>iPS©fi>iP§0fcHP§<^^ Országoshím gyógyfürdőnk van! A Sóstó fejlődésének távlatai SÓSTÓI FÜRDŐ ÉS ÜDÜLŐ VÁLLALAT — olvashatjuk a szálló homlokza­tán. Az irodát keresve serényke­dő asztalosok füttyét hallani, ar­rébb hatalmas teherkocsi prüsz­köl, — Nagy munkába fogtunk — fogad a vállalat főkönyvelője. — Pontosan néhány nap múlva lesz egy éve, hogy megalakultunk. Ja­vítással, tatarozással kezdtünk.— Még ebben a hónapban indult a fúrás, amely nemcsak soktízezer embernek, hanem nekünk is új lehetőségeket jelentett. Mostmár szerencsésen túljutottunk az elsü izgalmakon. Mindenki meggyei ződhet róla, hogy 800 méterről ! jön az ötvenegy fokos forrásvíz* | szabadon, gáznyomással. Percenként négyszáz liter gyógyhatású víz tör fel a mélyből, amelynek ko­moly sótartalma és nagy bróm- értéke is van. A víz egészen lágy — vasvegyületeket is tartalmaz. Március elsejétől már bevezették a kádfürdőbe. Ez természetesen soha nem látott méretekben len­dítette fel a fürdő forgalmát. Für­dőnk máris csúcsforgalmat bo­nyolít le. Hogy milyen egységekből áll jelenleg a vállalat? Elsősorban a szálló éttermét, terraszát és bár­helyiségét említjük. Működik egy egészen tetszetős fűszer-csemegat bolt, az országúti Vadászcsárda, s január elején kezelésbe vette a vállalat a Tölgyes-csárdát is. —• Természetesen büféket, borkóstoi lót is tartanak fenn. Eszpresszó zeneautomatával, üvegfalú áruház, szigeti halászcsárda, sörkert, korszerű, kényelmes szállodák Ezek alkotják a vállalat tavaszi és nyári terveinek gerincét. Tel­jesen új színfolt lesz városunk­ban a' Svájci-lak eszpresszója, amelybe a Belkereskedelmi Mi nisztérium segítségével kapnak teljes berendezést. S mint a cím­ben is szerepel — ha filterül — ze­neautomatával is kedveskednek a vendégeknek. Üjjáalakítják a víztorony alatti helyiséget. Korszerű kivitelezés sei építik, tetszetős üvegfalakkal látják el az „éleimiszerkombiná- tot ’ amelyben fűszer-csemegeáru- kat, minőségi borokat, italokat, i dohányárut vásárolhatunk rövidé sen. A szállodaépület mögött sörker­tet létesítenek — nagyszerű vllá gitással, d szítéssel és természe­tesen: kiapadhatatlan söröshor­dókkal. (Négyszerese a sörkert a tavalyinak!) A strandon is rendbehozzák a kisvendéglőt, de az év egyik nag, szenzációja mégiscsak a kániku­lára megépülő szigeti Halászcsár- ra lesz. Lassan hozzákezdenek a lakok is. Egyébként átalakítják a szállodai szobákat is. Kétágyasnál nem akarnak nagyobbat a válla­lat vezetői, azokba viszont meg­felelő bútorzatot szeretnének. — Mindennél döntőbb viszont a fürdő! E pillanatban egy meleg- vizű kút ontja a vizet. A Mély­fúró Vállalat dolgozói ezekben az órákban kezdenek hozzá a strand- hoi közel egy másik kút fúrásá­hoz, amelyet az előző tapasztala­tok alapján már gyorsabban hó­dítanak meg. A tervek szerint nagyobb lesz a vízhozama is. mint idősebb testvérének. Jut tehát víz a feltárás utón a most megterve­zett betonmedencékbe, ame yek a kádfürdő mögött, az erdő szélén kapnak majd helyet. A szabadvizet kedvelő fürdő- zők számára is örömöt’ szereznek az illetékesek. Rendbehozzák a Nem lesz panasz egyetlen szobára sem — azt ígérik. 110»személy vei heti igénybe bármikor a jólevei gőjű, üdítő környezetű szállószo­bákaL. strandot — nem lesz többé po­csolya a Sóstó szép ■ vize. És még valamit a gyermekek­nek, a fiataloknak. Továbbfejlesz­tik a Vidám-parkot. Sokkal vá­lasztékosabb felszereléssel, na­gyobb szórakozási lehetőséggel áll a közönség rendelkezésére má­jus elsejétől a park, ahol az idő­sebbek is megtalálják a szórako­zás lehetőségeit. Fodrászüzlet nyílik még — női és férfi részleggel. S nem szüksé­ges a városba fáradni, ha meg akarja örökíteni magát az ember, a fotós állandóan rendelkezésre áll. Menetrendszerű autóbuszjárat is indul LJ kutat fúrnak, beton medencéket terveznek, reudbehozzák a strandot híd szereléséhez, az építkezéshez, s augusztusban kellemes környe­zetben fogyaszthatjuk az ízletes sóstói halkészítményeket. Akár a csónakban is ehetünk egy adagot. Kényelmessé varázsolják a szállodai szobákat. Az asztalosok máris ezen fáradoznak, felaján­lották, hogy a Sóstóért társadalmi munkát végeznek. így készülnek a függönykarnisok, s a kettős ab­Talán ez váltja ki sokakból a megelégedést, mert csúcsforga- 'orr.ban igazán meg kellett szen­vedni a sósiói pihenésért, szóra­kozásért. Ezentúl nem lesz to­longás. Gondoskodtak róla. hogy április i-töl menetrendszerű autó- buszjárat induljon, s útközben is felvegye, illetve letehessa az uta­sokat. Sok szép —• és a megvalósulás útján haladó — tervet dolgoztak ki a Sóstó fejlesztésére. Azt hisz- szük — biztosak vagyunk bonne —, hogy a mi kedvelt kiránduló- és üdülőhelyünk, s most már iga­zán gyógyfürdőnk, országos hírre j tesz szert hamarosan és hírnevet, I idegenforgalmat szerez városunk­nak. Ez pedig csak azon múlik. mennyire seg tünk benne mi is' KOPKA JANOS. =j / S a Eleven kapcsolatot az iskolákkal! I = p = i z elmúlt években mindinkább előtérbe került az a ­Z A feladat, hogy társadalmi üggyé tegyük ifjúságunk ; = JLl nevelését. Az élet azt bizonyítja, bogy gyermekeink ­' * szocialista emberré való formálásához nem elég ­I csupán az iskolában folyó oktató-nevelő munka. Z * Ehhez a szülői ház, az egész társadalom aktív nevelő mun- = = kája is szükséges még. £ 3 Az elmúlt években általában az volt a helyzet, hogy az é = isko'ába járó tanulók elvégezték iskolai munkájukat, sok vo- =- natkozásban nevelődtek, de nem kapcsolódlak be a minden- ; l napi életbe. Csupán egy néhány olyan iskolában láttunk ~ = más helyzetet. Ezek azok az iskolák voltak, melyek valami- =- iyen üzemmel, termelő vállalattal tartottak eleven kapcsola- ; \ tot. Ott a tanulók közvetlenül figyelemmel kísérhették a szó- Z = cialisla építés egy-egy termelő üzemre eső feladatainak meg- = ' valósítását. Érezték az iskolába járók a felnőttek gondosko- Z Z dását, azt, hogy értük mindent megtesznek. Sok esetben be- = =j folyásolhatta ez a pályaválasztás nehéz kérdését is. Az ele- = 3 ven üzemi-iskolái kapcsolat lehetővé tette, hogy a tanuló ne Z Z vágyjon el falujából, városából, hanem az általa már ismert = 3 ipari, vagy mezőgazdasági üzem munkájába kapcsolódjon be. c ’ Megyeszerte most folynak a tárgyalások az iskolák és i 3 üzemek közötti helyes kapcsolatok megteremtéséért. A szer- = = ződésben meg kell határozni a segítség konkrét formáját, ; p egyfelől az üzem részéről, másfelől a nevelőtestület részéről, 1 = ez utóbbit elsősorban kulturális fronton. = 3 Falun a termelőszövetkezet, az állami gazdaság és az is- Z l kola jó, eleven kapcsolata igen hatékony lehet. Az említett = = üzemek a tanulóknak szemléletesen tudják megmutatni a pa- = : raszti élet felemelésének egyetlen jövőbe vezető útját. Az új [ Z generációt könnyebben megnyerhetik a nagyüzemi gazdálko- = 4 dás előnyeinek bemutatásával, nagyszerűségének állandó • ' szemléltetésével. * ~ Az iskolák és üzemek, valamint a tsz-ek és állami gazda- • 3 ságok kapcsolatának azonban nemcsak abban van nagy sze- ! ~ repe, hogy tanulókkal megismertetik a termelő munkát, első- E ^sorban a nagyüzemi termelő munkát, hanem abban is, hogy f a ilyen irányú tevékenységükkel bebizonyítják, mennyire fon- ” fosnak tartják az iskolában folyó oktató, nevelő munka za- = vartalanságát. Emlékezzünk csak a felszabadulás utáni idők- [ = re, amikor a kommunista falujárók egy-két vasárnap szinte ’ * újjávarázsoltak nagyon sok iskolát és jobb tanulási feltétele- = 2 két teremtettek. Ilyen nagyarányú segítségre ma már nem C = igen van szükség, de most is elkel a szorgos kezek társadalmi E Z munkája. p = Az üzemek, gépállomások például igen sok segítséget E ’ tudnak nyújtani a politechnikai képzéshez. Ma már nyil- ' 4 vánvaló, hogy a nevelésnek ez a területe tartalmazza az ! ' egyik leginkább megoldásra, mégpedig sürgős megoldásra = l váró feladatot. Egy-két, már az üzemben nem használható ; 3 szerszám, esztergapad, nagy szolgálatot tehet az ügynek, hi- p ’ szén az ország valamennyi iskolájának ilyen felszerelés jut- = 1 tatása államunknak hihetetlenül nagy megterhelést jelentene. ' = A szakmunkások esetenkénti látogatása ezekben az iskolai p ■ műhelyekben előbbre vinné a technikai fogások elsajátítá- = Z sát. így lényegében az üzem a saját maga, vagy más üzemek ' = számára nevelné a fizikai munkát szerető tanulókat. = Z A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy segítse- C H get nyújthatnak az iskolai gazdasági gyakorlókertek bizto- p 3 sításával, azok szerszámmal v aló ellátásával. A segítségnek £ Z igen sok más formája is van még. A vállalatok, állami gazda- C - ságok biztosíthatnak a tanulók számára úttörő szobát, hiszen = ! köztudomású, hogy az iskola minden tantermére szükség van - = a váltásos rendszerű tanítás lebonyolítása miatt. Elősagíthe- l ; tik az évvégi jutalomkönyvek megvásárlását, a kiránduláso- • Z kát, satöbbi. C Természetesen igen egyoldalú lenne az iskola és más ■ ’ szervek kapcsolata, ha az kimerülne az iskolának adandó ss- ’ = gítségben. Hasonló módon, de más eszközökkel és más for- p 3 mában segíthetik az iskolák az üzemeket, vállalatokat, gép- * J állomásokat, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket. A C * pedagógusok irányításával, közreműködésével igen sok falusi £ ’ termelőszövetkezeti irodát, gépállomás, állami gazdasági iro- ; d dát tehetnek otthonossá csinos dekorációval, kézimunkával. C = Műsoros rendezvényeken szerepelhetnek, sőt egyes esetekben = ; (zárszámadás, ünnepélyek) maguk szolgáltathatják az egész z műsort. A pedagógusok szervezhetnek munkaegyság-számo- Z 3 lási tanfolyamot. Igen sokhelyen esetleg az analfabáta-tanfo- - 3 lyam is nagy segítséget jelenthet. A dolgozók iskolájának z 3 olyan formája is megvalósítható, amely abban az esetben is Z 3 elősegíti a nyolc osztály elvégzését, ha nincs meg az iskola = 3 elindításához hivatalosan megkövetelt létszám. ■ 3 A szerződésben külön részben foglalkozhatnának a ne- = g velőtestületi és az üzemi pártszervezet, szakszervezet, úttörő- = 3 és KISZ-szervezet kapcsolatával. ! 3 Az említett kapcsolatok akkor lesznek igazi tarta’ommal „ 3 megtöltve, ha nemcsak egy-egy esemény során válnak valóra, ' 3 hanem a kapcsolat állandó és tervszerű lesz. Helyes, ha az ° 3 írásban kötött szerződésben rögzítik az egyes feladatok el- « 3 végzésének időpontját, valamint azt a tényt is, hogy milyen ’ 3 időközönként vizsgálják felül ezeket az igen hasznos és min- p 3 den tekintetben előrelendítő szerződéseket. p 3 BALOGH ANDRÄS. r n p fXSODCDCXlDtXlOODDODDDDDnODCXlDüCDGnDQDOODDDDClDD

Next

/
Oldalképek
Tartalom