Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-13 / 61. szám
2 SELETMAGYARORSZAG 195«. MÁRCIUS 13, CSÜTÖRTÖK Ahol a kommunisták szívükön viselik} ® íiszavasvári Petőfi TSz. juhászata a közös gazdaság ügyét A íiszavasvári Haladás TSz kommunistái között 1957 márciusában 22 taggal, 246 hold földön alakult meg Tiszavasváriban a Haladás Termelőszövetkezet. Még a névadó ünnep alkalmával megalakították a pártszervezetet. Akadt is munkájuk mindjárt. Egyesek ugyanis azt kezdték hangoztatni már az első • tervezés során, hogy. , nem kell semmit tartalékolni, mindent ki kel) osztani”. Jószágállományról hal-, lani sem akartak. Azt vallották többen is: „Csak akku. lesz értéke a munkaegységnek, ha nem tartanak jószágot.” Az is baj volt, hogy mindig más akart elnök, vagy vezetőségi tág lenni. Fegyelmezetlenség lett úrrá a szövetkezetben. Kern kímélték a közös vagyont sem. Egyesek, nem várták meg az osztást, vittek amit vihet ek. Ekkor határozták el a .-'kommunisták: rendet kell teremteni! Rendet, mert ha így megy tovább, lezüllik a közös, nem lesz semmi a zárszámadáskor. I kommunisták harcba indulnak A kommunisták embertől emberig, a vezetőségtől a Családtagokig mentek a vitában. Végül meggyőzték a tagság nagy részét. Ezekről beszélgettünk a minap a tsz, irodájában. Ott volt Gál Lajos, a szövetkezet párttitkára. Gazdag Sándor és Váraljai Ferenc elvtársak, a szövetkezét kommunistái. Gazdag élvtárs így emlékezik vissza: — Az egyénileg dolgozó parasztok is azt mondták: amíg a rendbontók ott vannak, nem megyünk közétek. — A tagság többségét — vette át a szót a párttitkár — sikerült ugyan meggyőzni, néhányan azonban kitartottak téves nézetük mellett. Nekik nem ért semmit a szép szó.. Mi is beláttuk, hogy rajtuk már nem lehet meggyőzéssel segíteni. Azt javasoltuk a közgyűlésnek: zárjuk ki a rendbontókat! Mikor kizártuk Deák Imrét. Deák Ferencet, Pasztilkó Lászlót és társaikat, megszilárdult a fegyelem és fokról fokra megváltozott a helyzet. Váraljai elvtársnak is van néhány tapasztalat a tarsolyában. — Igazunkat az eredmények bizonyítják — kezdte. — Ma már ötvenhatan vagyunk és 393 hold földünk van. Vásároltunk 20 fejőstehenet, 10 növendékmarhát, 10 anyakocát. Van 6 lovunk, 335 juhunk és 95 család méhünk is. Minden 100 holdra Í50 számos állat jut. Sok volt a kiadásunk az álla'állományra, mégis 40 forinttal fizettünk tavaly minden munkaegységet. A? idén pedig —: s ten' szerint — 62 forinttal fizetjük a munkaegységeket — mondta Váraljai elv>árs .Gál elvtárs folytatta ezután: — Nem volt könnyű munka. A. járásnál is azt mondták: fel-, oszlatjuk a' szövetkezeteteket. Mi azonban nem engedtük. Bíztunk- egymásban. Mind-nnap összeültünk, tanácskoztunk, vitáztunk, érveltünk. Mikor a faluban is megtudták, hogy rendet csináltunk, tömegesen jelen k ,-z- .tek felvételre. Fel is vettük a legjobbakat. —■' Nem félünk a munkától — jegyezte meg Gazdag elvtárs. — Odamentünk, ahol szükség volt ránk. Mikor megvet-ük a teheneket, a pártszervezet összeült: ld lenne jó gondozónak? Szűcsi László elvtársat bíztuk meg a jószággondozással. Pártmegtnza- tás volt ez. Hogy milyen eredményt ért el? Itt van a járási tanács vándorzászlaja — mutatott a szekrényre, ahol a dicsőség zászlaja díszük. -- Most is 9,5 literes a fe-jési átlagunk. — Mivel hadakoztak a téves nézeteit ellen? — Mivel? — kérdezi vissza Váraljai elvtárs. — Kiszámítottuk, hogy azon a táblán, ahol is tál! ótrágyáztunk, 19 mázsa árpa termett egy holdon. Ahol nőm, ott csak 11. Kukoricából 4 mázsával termett kevesebb holdanksn4 a trágyázásán területen. Mondtuk is: mi lenne, hu nem tartanánk jószágot, nem tudnánk trágyázni a földet?! Jövőre még ennyi sem teremne, így. aztán , náluk sem akad olyan ember, aki ellensége lenne a többnek. Előrelátó emberek Sok munkája akadt a párl- szervezetnek, a gazdaságvezetőknek, mikor a kétszeresénél is többre emelkedett a tagság létszáma. kiég nagyobb felelősséget éreznek az 56 ember sorsáért, jövőjéért. .Azt tartjuk a l^gfo #-)- sabbnak, hogy gazdaságunk a belterjesség irányába haladjon — szólt.ismét Gazdag elvtors. Mikor megvolt az állatállományunk, azt javasol'uk: létesítsünk. 10 hold kertészete . E'.íoBo!ega Ferenc,- a tis2avasvári Petőfi TSZ juhásza nemrég választotta a szövetkezeti utat. A szakember keze máris meglátszik a tsz. juhtenyésztésében. A napokban fejeződik be az élletés, előreláthatólag száz százalékos lesz a szaporulat. Fiatalokról Fiataloknak ÍPczsffő KlSZ-élct az Útfenntartó Vállalatnál gadták Megnézheti az elvtárs. 2 már 10 centis palántáink van-% nak. Paprika, karfiol, káposztái és egyéb. A korai burgonya ve-J tómagja is csirában van. Előlié- ♦ szítettük a talajt a .mákvetésre j is... * Ebből a néhány szóból is 1 át- x ható: előrelátóan terveznek, dől-i goznak, hogy legyen bőven min-| dérből. Tavaly 100 holdról 47? ezer forint értékű-árut érték; sí-i letek. Az idén több műtrágyát I használnak, jobban kívánna!;* dolgozni, igénylik a gépek segít-» ségét, alkalmazzák a legjobban ♦ bevált módszereket és' éjnek a{ kormány támogatásával; Ez min-Í den szónál meggyőzőbben' iga- í zolja, hogy jó útón járnak a» Haladás TSZ tagjai. v | IXriira van a szövetkézét kapufa i A tavalyi zárszámadás óta * minden közgyűlésen döntenek | néhány felvételi kérelem ügye- í ben. A" januári taggyűlésen 12« új szövetkezeti tagot vettek fel. í Az érdeklődés tovább tart. * — A mi kapunk nyitva áll aj becsületes dolgozó parasztok ♦ előtt — mondja a párttitkár. — | Azt tartjuk: minél többen va j gyünk, annál jobb, mert jut * idő mindenre, jóminőségű mun- 2 kát végezhetünk. Arra törek, 2 szünk hegy minél munkaigénye-♦ sebb növényféleságeket terme!-j jünk «zóvftl. ke'l a munkáskéz!* — Kéll bizony — folytatta j Gazdag Sándor. — És hogv le- j gyen, megkeressük otthonukban * az egyénileg dolgozó paraszto-* kát. Beszélgetünk velük gyak-J ran, ök is elmondják örömü- J két. gondjuka t, mi is. Éppen a J minap vitatkoztunk Horváth ♦ Bálint ••középparaszttal-: végül be: * látta, hogy nem tud lépést tar-1 tani velünk. Azt mondta, majd { gondolkozik... > { ' — Most meg a KJSZ-t akar- 2 jvk megalakítani — újságolja 2 Gál e’vtárs. — Nem hagynak 2 békét. Tanulni akarnak Nyáron * meg kirándulni. Pedig még 2 gépkocsink de megsejiet- $ ték, hogy lesz. Mi azt mondjuk:* h-'.oy így legyen, tenni is kell 2 érte. * ,-.Teszünk is“ —mondták a 2 - r'--- *■ ők sürgetik a dől-* got legjobban. • ★ í C-ak dicsérni lehet a Haladás * TSZ kommunistáinak bátor 2 helytállását és íele’őss "'«érzetét 2 Neveljenek továbbra is bátor 2 'műve’t szövetkezeti tagokat:* szilárdítsák tovább a fegve'met* példamutatással, áldr-zatvá'lalás- ♦ sa': tervezzenek. dolgozzanak* okosan, hogv több jusson a csa-t Iád, az ország gr-4-»’ér«. NAGY TIBOR ? Az ellenforradalom hosszabb- rövidebb időre megbénította tö- mcgszervtzeteinket. Azonban ez a sajnálatos bénultság már most feloldódott, tót örömmel mondhatjuk, hogy ezek a szervezetek — éppen az ellenforradalmi események által felrázva — eddig soha nem látott pezsgő éledet élnek: Az Utfenntartó Vállalat KISZ-szérvezetére is vonatkozik ez. Jelszava: szórakozva tanulni és tanítani! Sokrétű tevékenységét röviden így lehetne összefoglalni: KLÜBESTÉVEL összekötött szakmai oktatást rendez minden második hétfőn. Ilyenkor rövid műszaki-gazdasági előadás és eleven megbeszélés után együtt szórakoznak a vállalat dolgozói. KÉRDEZZ-FELELEK összejövetel van minden második szerdán. A kérdezők a KISZ-tagok. akik nemcsak politikai és gazdasági, hanem zenei, irodalmi és más kérdésekkel Is bőven ostromolják a feleletre vállalkozó Szarvas Ernő igazgatót. A- fiatat lók itt más idősebb dolgozót is szívesen látnak. SAJTÓBESZÁMOLÓT tartanak havon a a KISZ-tággyűlés keretében, amikor külön pontként megtárgyalják a beszámo’ó keretében az időszerű bel- es külpolitikai eseményeket. KÉZIMUNKA-SZAKKÖR indult a KISZ és a nőtanács együttes rendezésében, amelyet osztatlan örömmel fogadtak a női dolgozók. A LABORATÓRIUMI SZAKKÖR keretében fiatal műszakiak nyernek továbbképzést » vállalat tapasztalt műszaki dolgozóitól. A PATRQNÁZS-MOZGALOM keretében a KISZ-tagok a Hisz. általános iskola úttörőit segítik egyre célszerűbben. Első pillanatra talán soknak látszik mindez, de szívesen Vál: lalták a fiatalok és teljesítik is. Ügy vélekednek, bogy a komoly munka közben szórakoznak is. így nem válik fárasztóvá és terhessé a munka, amelyért felelősséget éreznek. Ilyen szervezett foglalkozás mellett nem igen következett volna be annyi sok fiatal könnyű megtévesztése annakidején, és most nem kel-t lene sok anyának visszasirátni! gyermekét Nyugatról. Az elcsábított fiataloknak sem kellene a csalódások után viszasóvárog- nia könnyelműén elhagyott hazájukba. Mindez igazolja, hogy most jó úton járnak fiataljaink. (Kocsis Bélái Veteránok látogatása a tanítóképzőben <*+*+•*<*+++*<»uw****** * »*» » »»»»»«►»* ►;« ■>., >*.»,>** ****** $ „Ezt az iskolát mi építettük" Akik jártak, már Fehérgyarmaton, megcsodálhatták a gyönyörű kultúrházat, a szép parkot és mindazt, ami az címűit éviekben épült a községben. Azt hiszem kevesebben tudják, hogy" mind ezekben benne van a fehérgyarmati emberek segítő keze is. Ez a segítség főként a társadalmi munkában nyilvánult meg. Szeretünk a saját erőnkből, a saját magunk hasznára építkezni. Különösen szeretjük a kultúrát, s még többet szeretnénk tanulni. A tanulással azonban van némi nehézségünk. Az általános iskolában tudniillik nincs elegendő termünk. Ezért' foglalkozott legutóbb a. községi tanács ezzel a problémával. Ezen az összejövetelen nem hangzottak el órahosszat tártó beszámolók, nem voltál; napirendi pontok. Egy dologról beszéltek csupán, arról, ami nagyon hiányzik a községnek; ez pedig az általános iskola bővítése, tanterem-építés. Azért tartozik ez a legsürgősebb dolgaink közé, mert éneikül nehezen kezdődhet meg ősszel a tanítás. Ismét sötét, kis szobákban kellene kezdenünk a tanévet, és ez gátolná gyermekeink tanulását. De nem így lesz! Gecse Antal, a községi tanács elnöke ismertette a tervet. A 4. számú iskola-épüle nél két tantermet kellene átépíteni szeptemberre. Ez eddig szép. De mit tegyen az ember, hacsak 40 ezer forintja van és két tanterem felépítése JUJ ezer forintba kerül?' A fehér gyarmat iák azonban Március elején a tanítóképző egyik termében összegyűlték a KISZ-tagok. Az' összejövetel úgy lesett, mintha egy család le' t volna együtt ahol az apák érdekes élményeikről számoltak be fiaiknak és adtak útmutatást a helyes út megválasztásához. Krecsák tanár elvtárs üdvözlő szavai után Oláh László elvtárs beszélte el, hogyan élt egy mun- kásesalád 1945 előtt. Saját életével példázta előt'ünk az inas. majd a segéd életét. Az egyes munkásnál; nagyon nehéz volt az éle'e, ki volt szolgáltatva a tőkés kénye kedvének. Ezért közösen fogtak össze a közös célokért, legfőképpen a kapitalista társadalom mrgdöntésér:. A fiúkat nagyon érdekelte az elbeszélés és sok kérdést tettek fel a részletekre vonatkozóan. Például nagyon érdekelte ők t. hogyan \ ezek ék félre a munkások Horthy csendórkopóit. Erre Zajácz elvtárs adott felvilágosítást, akinek tapasztalatai voltak a múltból ilyen 'voná’ko-"' zásban. Izgalommal hallgattuk szavait, amikor az ütegállásban dolgozó kommunisták leleményes módszereiről világosított fel bennünket. S jól megjegyeztük, hogy az éberség nemcsak akkor volt fontos követelmény, hanem ma is mert a belső ellenség és a külső ellenség fizete t ügynökei gyűlölik rendszerünket és ellenünk törnek, amint 1956. októbere is ezt bizonyítja. Végül Oláh elvtárs kérésünkre beszélt nekünk a Szovjetunióban tett látogatásáról, amelynek nyomán szinte magunk előtt láttuk a műemlékekben, csodás parkokban gazdag Kievet és a gyönyörű Moszkvát. Akkor is megköszöntük öreg elvtársainknak élménybeszámolóit, de ezúton is köszönjük és kérjük őket, hogy máshova is látogassanak el és hozzánk is majd később. Mert nagyon hasznos volt ez a találkozás részünkre: jobban gyűlöljük a keserű múltat és jobban értékeljük jelen életünket. (K. Í.J nem estek kétségbe a szá.molga-t tás után. Nem mondtak le aj tervről. Igen sokan megjelentek< a tanácsülésen, de nem akadt j senki, akit elkeserített volna aj különös számvégé'. Nem. Tan-e-j remitek lenni kell! Mégpedig hat másként nem, társadalmi mun-< kával. A téglagyár, a gépálló-; más és az állami gazdaság félj is ajánlotta támoga ásót. De a! kisiparosok és a dolgozó parász-\ tok sem zárkóztak el. Megállít-! padiak, hogy társadalmi erőbőlj őszre felépítik Fehérgyarmaton; a két tantermek .Aligha kitel-' f edhetünk abban, hogv mire .le- ; hullnak a levelek, Fehérgyar-' vxatqn az emberek így biztatják- majd. a gyerekeket: „Fiam, tc-‘- nulj, ezt az iskolát mi építettük- nekedT . PETŐ JÓZSEF.'' .Feiiéfgyarmat. !