Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

1958. MiRCITőS 8, SZOMBAT KELET MAGYaRORSZAC » 1 két nép barátságának alapja: a népi hatalom Kállai Gyula elvtára beszéde a magyar párt- és kormányküldöttség romániai útjáról Mint közöltük, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és az MSZMP Budapesti Bizottsága csütörtökön délután aktívaülést rendezett az EFEDOSZ székházában. Az ülésen a magyar párt- és kormányküldöttség be­számolt a Román Népköztársaság­ban tett látogatásáról. A beszédet Kállai Gyula elvtárs tartotta. Kedves elvtársak! Még nincs egy hete, hogy párt­ás kormányküldöttségünk haza­tért romániai látogatásáról. Első szavam erről az útról hadd le­gyen egy ránkbízott üzenet át­adása. Romániai munkások, parasz­tok, értelmiségiek mindenütt, amerre csak jártunk, kértek bennünket: adjuk át a ma­gyar dolgozó népnek meleg kézszoritásukat és forró test­véri üdvözletüket. Ezután Kállai elvtárs a romá­niai látogatás céljairól beszélt. Elmondotta, hogy ez viszonzása volt annak a látogatásnak, ame­lyet a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1936. novemberében, még az ellenforra­dalom napjaiban tett nálunk. — Emlékeztetett arra, hogy a Gheorghiu-Dej elvtáis áltai veze­tett román párt- és kormánykül­döttség látogatása nyomán milyen nagy segítséget nyújtott a román nép a magyar forradalmi erők­nek. A látogatás másik célja az volt, hogy a két ország pártjának és kormányának vezetői vélemény- cserét folytassanak a legfontosabb nemzetközi, belpolitikai, gazdasá­gi és kulturális kérdésekről, s ezekben közös megállapodásra jussanak. — Amikor a Román Népköztár­saság területére léptünk — foly­tatta beszámolóját Kállai elvtárs — előzetes programunk némileg módosult, helyesebben kibővült. Látogatásunk említett kettős cél­jához egy harmadik járult: a ba­ráti találkozás a Román Népköz- társaság dolgozó népével. A párt- és kormányküldöttség olyan szeretetteljes, őszinte baráti fogadtatásban részesült, amely felülmúlt minden el­képzelésünket. Romániai utunk — mondotta — a szó szoros értelmében a ma­gyar—román barátság diadalme­neté volt. Ezt tanúsítja az a mély, szívélyes, testvéri fogadtatás, amelyben a román párt és kor­mány vezetői bennünket Buka­restben részesítettek. Erről tanús­kodik az a viharos lelkesedés, amelyet a romániai dolgozókkal való találkozásokon tapasztaltunk. Bukaresti tartózkodásunk utolsó napján ez a lelkesedés a stadion­ban tartott hatalmas tömeggyűlé- sen a Magyar Népköztársaság, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány és a Magyar Szocialista Munkáspárt iránti szűnni nem akaró szimpétiatüntetéssé növeke­dett. Kállai elvtárs ezután sok tényt mondott el a baráti fogadtatásról, majd így folytatta: — Az egyszerű emberek első­sorban azért fogadtak bennünket mindenütt ilyen szeretettel, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép nem hagyta veszni hazánkban a proletárdiktatúrát, a szocializmus ügyét, hanem ke­mény kézzel leverte az ellenforra­dalmat, biztosította Magyarorszá­gon a népi hatalmat. Meg va­gyunk győződve róla, hogy a két nép barátságának, a szeretetnyil- vánításnalc ez az igazi alapja. Politikánk erősíti x szocialista országok testvéri egységét Meggyőződésünk szerint ez a fogadtatás és szeretetnyilvápítás annak a politikának is szól, ame­lyet pártunk és a kormány az utóbbi tizenöt hónap alatt köve­tett. A román párt és kormány vezetői s a tömegek is látják, hogy ez a politika helyesen tük­rözi népünk érdekeit, s éppen ezért összhangban van a szocia­lista tábor országainak és népei­nek érdekeivel: összhangban van a testvéri román nép érdekeivel, egye­nesen és közvetlenül erősíti * magyar—román, barátságot. Román barátaink látják és he­lyeslik, hogy szakítottunk a Nagy Imre-féle árulókkal, ugyanakkor felléptünk a dogmatikus, szektás hibák ellen is, amelyeket a Rá- kosi-íéle vezetés táplált, s ame­lyek talajul szolgáltak az ellen- forradalom és a vele szövetséges revizionisták aknamunkájának kibontakoztatására. Kállai elvtárs ezután a magyar munkásosztály forradalmi hagyo­mányairól szólott és hamgsú'yozta, hogy a munkások és parasztok ha­talma ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt, s ha továbbra is hűek mara­dunk a marxizmus—lenínlz- mus elveihez, attól sem jobb­ra, sem balra nem térünk el, akkor nincsen olyan erő', amely ezt a hatalmat valaha is megrendíthetné. Kállai elvtárs ezután arról 6zólt, az ellenforradalom leverése óta folytatott politikánk erősítette a szocialista országok népeinek test­vériségét és egységét, a proletár internacionalizmus eszméit, s egyben a béke megőrzéséért vívott küzdelem is volt. — Közölhetem az elvtársakkal — mondotta, — hogy a Román Munkáspárt, a Román Népköztár­saság kormánya és dolgozó népe ezzel a politikával teljes mérték­ben egyetért cs folytatásához na­gyon sok sikert kíván pártunk­nak is, kormányunknak is, dolgo­zó népünknek is. A Román Népköztársaság 17 nemzetisége testvéri egyetértésben él és dolgozik Kállai elvtárs ezután a román dolgozókkal folytatott beszélgeté­sekről, találkozásokról számolt be Majd a következőket mondotta: — Ez az út hasznos tapasztala­tokkal és tanulságokkal szolgált számunkra. Megismerkedtünk a szocialista építés útján járó, gyor- »an fejlődő Román Népköztársa­ság gazdasági, politikai és kultu­rális munkában elért nagyszerű eredményeivel. Láttuk Románia második ötéves tervének kiemel­kedő létesítményeit, a bukaresti Augusztus 23 Gépgyárat, a régi kis moldovai mezőváros helyén, Roman városában Románia leg­modernebb automatizált csőgyá­rát, a ploesti olajmező korszerű berendezéseit, Marosvásárhelyen Délkelet-Európa legnagyobb és legkorszerűbb bútorgyárát stb. Meggyőződtünk róla, hogy a Ro­mán Népköztársaság jelentős si­kereket ért el a gazdasági építés­ben, s ezek a dolgozók életszín­vonalának fokozatos emelkedésé­vel jártak együtt. Kállai elvtárs ezután részlete­sen beszélt a Román Népköztár­saság nemzetiségi politikájáról, s a többi között a következőket mondotta: — Meggyőződtünk róla, hogy a Román Munkáspárt kitűnően al­kalmazza a lenini nemzetiségi po­litikát. Tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy a Román Nép- köztársaság 17 nemzetisége ma már nem a faji gyűlölködés szel­lemében, hanem testvéri egyet­értésben él és dolgozik a Román Munkáspárt vezetésével, a szocia­lizmus felépítésén. lehet szebb, magasztosabb fel­adat, mint a népet szolgálni, a szocializmus építésében részt ven­ni, a munkásosztály vezetésével folyó harc mindennapi munkáját a maguk eszközeivel segíteni. Nincsenek területi igényeink a Román Népköztársasággal szem beu — A Román Munkáspárt — mondotta — az internacionaliz­mus szellemében neveli Románia soknemzetiségű népét. Mi kom­munista kötelességünknek érez­tük kijelenteni, hogy a Magyar Népköztársaságnak a Román Népköztársasággal szemben sem­miféle területi igénye nincsen; mi a román néppel kapcsolat­ban nem az imperialista te­rületi követelés, hanem a szocialista együttműködés, a jószomszédi viszony és a testvéri barátság politikáját követtük és ezt követjük a jövőben is. A Román Népköztársaságban azt tapasztaltuk, hogy a Román Munkáspárt helyes, jó, a nép ér­dekét szolgáló politikát folytai­A román elvtársak egyaase- rűen. adottságaiknak, lehető­ségeiknek és főleg * nép ér­dekeinek megfelelően véger- ; fék munkájukat. Ezután Kállai elvtárs e munka i eredményeit méltatta és hangsú­lyozta a március 2-1 romániai vá- I iasztások nagy jelentőségét. Tovább saclesífcltuk együtt tnő köd és ü ekei Kállai Gyula elvtárs beszéde további részében a látogatás ered­ményeiről beszélt, s hangsúlyozta, hogy minden lényeges megtárgyalt kérdés megfogalmazást nyert a lapokban közölt közös nyi­latkozatban. Csak azok a kérdések kerültek napirendre, amelyek a közös nyi­latkozatban benne vannak — mondotta — semmiféle más prob­léma nemhogy napirendre nem került, de egyáltalán fel sem me­rült. A romániai látogatás eredmé­nyeit ismertetve Kállai Gyula elvtárs hangsúlyozta, hogy ez erő­sítette pártjaink kapcsolatát. Vé­leményünket kicseréltük vala­mennyi kül- és belpolitikai kér­désről, jobban megismertük egy­mást, munkánkat, módszereinket. Megállapodtunk, hogy a két párt és a kormányok időnként kölcsö­nösen tájékoztatják egymást tevé­kenységükről és időnként találko­zókat rendeznek. Tovább szélesítettük együtt­működésünket politikai, gaz­dasági és kulturális téren is. Létrehoztuk a magyar—román ve. gyes gazdasági együttműködés kormánybizottságát. Ez a KGST keretein belül koordinálja gazda­sági együttműködésünket. Kállai elvtárs méltatta az év­századokra visszanyúló közös harcot, majd arra emlékeztetett, hogy a román és magyar reakció­nak mindig az volt a törekvése, hogy megbontsa népeink egységéi és egymásnak ugrasszon bennün­ket. A faji gyűlölködés szitása, különösen a magyar uralkodó osztályra volt jellemző. Ez min­dig függő helyzetben volt az oszt­rák vagy a német uralkodó osz­tálytól, viszont ugyanakkor sú­lyosan elnyomta a területén élő más nemzeti kisebbségeket. Erős borálságunboM megtörik ar ellenség minden próbálkozása zott. A m3 feladatunk az, hogy kommunista állhatatossággal ég szerénységgel tovább erősítsük A Magyar Autonóm Tartomány nagyszer« gazdasági és kulturális fejlődése ! 952-ben a Román Népköz‘ár- •aság nagy nemzetgyűlése elfo­gadta az új alkotmányt, amely­nek 19. cikkelye szentesítette a Magyar Autonóm Tartomány megteremtését. A magyar nemzetiségnek — a legnépesebb nemzeti kisebb­ségnek — 44 képviselője van a nagy nemzetgyűlésben. A szabad nyelvhasználat termé­szetessé vélt, s a gazdasági és kulturális fejlődés nagyszerű táv­latai nyíltak meg a magyarok előtt csakúgy, mint a románok előtt. A székelyek régi óhaja, a Székelyföld iparosítása valósággá vált. Marosvásárhelyt épült M a Simó Géza Bútorgyár, működik már a 100 000 kilowatt kapacitású erdőszentgyörgyi Vörös Csilla;; Hőerőmű, az Encsel Mór Gép­gyár, s mintegy 200 más korszerű iparvállalat. A munkásosztály lét­száma a Magyar Autonóm Tar­tományban az utolsó nyolc évben csaknem 20 000 fővel növekedett. Fejlődik a mezőgazdaság is. A szövetkezeti mozgalom újabb si­kereket ért el. A Román Népköz- társaságban magyar egyetemek és iskolák működnek, a tudományos és szépirodalmi folyóiratok egész sora jelenik meg. — A Román Munkáspárt leni­nista nemzetiségi politikájának eredményeképpen a romániai ma­gyar értelmiség is mellettünk, az internacionalizmus melleit, s a nacionalizmus és az ellenforrada­lom ellen foglalt állást a nehéz napokban. A marosvásárhelyj írók nyilatkozata a magyaror­szági ellenforradalmi események­kel kapcsolatban, a kolozsvári írók levele magyar írótársaikhoz, valamint számos más cikk és nyilatkozat élesen leleplezte az októberi események ellenforra­dalmi jellegét és értékes segítsé­get nyújtott számunkra a magyar értflnrség egyes csoportjainál megnyilvánuló helytelen nézetek leküzdésében. Kállai elvtárs elmondotta, hogy Romániában sehol sem találkoz­tak azzal a nálunk az ellenforra­dalom idejében lábrakapo't teó­riával, hogy a munkásosztály ve­zető szerepe idejét múlta, s a mi rendszerünkben az értelmiséget illeti meg a vezető szerep. A ro­mán. értelmiségiek számára nem Mikor a munkásosztály fiata­lomra került országainkban, meg­szűnt á faji nacionalista gyűlöl­ködés objektív talaja és terebé­lyesedni kezdett a népek inter­nacionalista barátsága. Mi egy nagy család, a szocialista tábor tagjai vagyunk. — Ha hűek maradunk a ro­mán-magyar barátsághoz, az Imperialista háborús uszítók- nak nincs mit keresniük a Kárpát-medencében — mondotta. Kállai Gyula elvtárs beszámo­lója végén néhány következtetést vont le a küldöttség útjának ta­pasztalataiból: — Látva a Román Munkáspárt 5 sikereit, megismerkedve a romá- j niai dolgozó tömegekkel — mon­dotta — arra a következtetésre jutottunk, hogy román barátaink I sikereinek záloga a párt egysége, js a párt és a nép összeforró! t- sága, a vezetők és a tömegek szoros kapcsolata. Hazai munkánk tapasztalatai is hasonlóak. Nálunk az egészséges fordulat a párt és a tömegek, a vezetők és a nép viszonj'ában 1953. november 4-vel. a forradolmi munkás-namszt kor. mány felléptével vette kezdetét. Amikor szakítottunk az áruló Nagy Imrével és társaival harcol indítottunk a szocialista forrada­lom vívmányainak védelméért, az ellenforradalom leveréséért, s szakítottunk a Rákosi-féle veze­tés által elkövetett régi hibákkal is, a tömegek azonnal felismerték harcunk lényegét és támogat'ak bennünket. A zó‘a szüntelenül erősödik a népi hatalom, s ami ezzel együtt jár: tovább erősöd­nek a kapcsolatok a párt, és a tömegek, a vezetők és a nép kö­ezeket a kapcsolatokat. Még fo­kozottabban törekedni kell, hogy a Központi Bizottság és a kor­mány tagjai mindjobban megis­merkedjenek dolgozó népünkkel, problémáival, tanuljanak tőlük é* tanítsák őket. Rosszakaróink Itthon és külföl­dön egyaránt okulhatnának a ta­pasztalatokból. Észrevehetnék végre, hogy nem vagyunk egye­dül. Velünk van a szocialista vi­lág, s ezért erősek vagyunk és as ellenünk irányuló próbálkozások eleve kudarcra vannak ítélve. Éljen és erősödjék a román- magyar barátság! Éljen és erősödjék a szocializ­must építő országok népeinek Szovjetunió vezette testvéri egy­sége! Éljen és erősödjék a népek kö­zötti béke és barátság! — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszá­molóját Kállai Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, » Romániában járt párt- és kor­mányküldöttség tagja. Csikesz Józsefné zárószavában hangsúlyozta: a magyar dolgozók örömmel hallottak a román nép nagyszerű eredményeiről. Az aktívaülés az Interakció* r.álé eléneklésével crt '.‘ige’.

Next

/
Oldalképek
Tartalom