Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-29 / 75. szám
AHOL EGT KOR A BÓMK, DON- KÁK URALKODTAK — EGY HATÁROZAT NYOMÁBAN — VITÁZZUNK, ANDRÁS — HÍREK — SZOMBATI SPORT- .TEGYZETEK — SZÁRNYAS ÓRIÁSOK XV. ÉVFOLYAM, 75. SZÄM MINDANNYIUNK ÉRDEKE V ajon ki tagadja, hogy az utóbbi évek során hazánkban, megyén!- ._n emelkedett az életszínvonal? Ki állítja ma már, hogy a becsületesen dolgozó üzemi munkás, a termelőszövetkezeti tag, az állami gazdasági dolgozó és az egyéni paraszt szűkösen él? Ügy hisszük, biztosak vagyunk benne, hogy ma már alig akadnak ilyenek a szabolcsi-szatmári emberek között. Nagyot emelkedett életszínvonalunk a felszabadulás óta, jelentős bérügyi és munkásvédelmi intézkedések láttak napvilágot a közelmúltban. De látnunk, tudnunk kell, hogy csak addig takarózhatunk, ameddig a takaró ér. Szembe kell néznünk önmagunkkal és meg kell kérdenünk: Hogyan lehet megtartani a ma eredményeit, ha milliók mennek cl különböző címek alatt felesleges dolgokra? Hogyan lehet még olcsóbban és még jobban élni, amikor megyénk néhány üzemében is milliók folynak el a selejt- gyártók munkája nyomán, a termékek drágák, mert száz és száz felesleges kézen mennek keresztül. Vagy ki nem látta, hogy egyes vállalatok soha, semmire fel nem használt cikkeket vásároltak a negyedév, vagy az év végén, csak azért, hogy a keretet kimerítsék? A vállalatok, szervek, hivatalok könyvelői tudják a legjobban: nagyon sokszor olyan kiadásokat sóztak az állam nyakára, amelyből egyes emberek húztak egyéni hasznot. A kormány takarékossággal kapcsolatos felhívása nem véletlenül született. Világosan meghatározzák sorai, hogy a takarékosságnak a szocialista építés fő módszerévé kell válnia. Hogyan fogadták ezt a határozatot megyénk dolgozói? Legpozitívabb válasz erre, hogy a döntő üzemek, vállalatok vezetői, pártmunkásai megvitatták: milyen lehetőségeink vannak a legszigorúbb takarékosságra vonatkozóan. A tegnap összeült mintegy száz vezető előtt a párt és a tanács illetékesei ismertették: nagyon nagy szükség van a gondos, alapos körültekintésre, amellyel újabb vért adunk az ország vénájába, nagyon sokat segítünk hazánk gazdasági helyzetén. Üzemeink máris jelentős dolgokat hoztak felszínre. A Keletmagyarországi Faipari Vállalat például favédő rácsokat gyárt az ezelőtt eladásra kerülő hulladékból. A Nyú uogdányi Kőol-Ji ári Vállalat dolgozói minden részletét kidolgozzák annak a tervnek, amely az önköltség csökkentését, az olcsóbb termelést vonja maga után. Dicséretreméltó és példamutató a nyíregyházi dohány- fermentáló gyár üzemi tanácsának tevékenysége is. Az üzemi tanács tagjai 26-án tárgyalták meg az 1958. évi vállalati részletterv szöveges ismertetőjét. Itt már határozatot is hoztak, amely szerint az üzemi tanács tagjaiból tizenháromtagú bizottságot hívtak életre. E bizottság elnöke a gyár főmérnöke, titkára pedig a gyár főkönyvelője lett. Mindketten — a bizottság más tagjaival együtt — jól ismerik az üzem körülményeit. Valószínű sikerrel jár majd megbízatásuk, amellyel azt kutatják: milyen lehetőségei vannak az üzemi takarékosságnak? Az eddigi munka eredménye is bizonyítja, hogy van tennivaló minden területen. Mit mond a határozat? Elsősorban emeli ki, hogy olyan közvéleményt kell kialakítani, amely elítéli és társadalmi úton is megakadályozza a pazarlást, a közvagyon herdálását, a korrupciót, a fegyelmezetlenséget és lazaságokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a dolgozó tömegekre számít elsősorban a párt és a kormány. Nagy szerepük jut a dolgozók takarékosságra való nevelésében a népi ellenőröknek, az üzemi tanácsoknak is a pártszervezetek és a szakszervezetek mellett. Arra van szükség főként, hogy ne csupán szűk területre korlátozód, ok a takarékossági mozgalom. A dolgozók és a különböző arra hivatott szervek vizsgálják meg a hulladék felhasználásának és az anyagtakarékosságnak lehetőségei mellett az olyan eseteket is, amikor hanyag mulasztást követnek el az üzemek, állami gazdaságok, a különböző gazdasági egységek. Elsősorban felvilágosító munka szükséges a fegyelmezetlenkedők, a lógósok neveléséhez. De nagyon sok esetben nem élnek az adminisztratív intézkedések jogával, hGgy móresre tar.’tsák a sorozatos, megrögzött fegyelemsértőket. A pazarlást minden eszközzel meg kell akadályozni, mind- lami fegyelemre van szükség. Nem szabad seholsem megtűrni, hogy akár fillérekkel is megkárosítsák a nép vagyonát, mert a fillérből lesz a forint. Ezt pedig minden eszközzel meg kell akadályozni, mindannyiunk érdekében. Ara 50 fillér 1958. MÁRCIUS 29, SZOMBAT r Április 4 tiszteletére . A nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat mint •már erről előzőleg hírt adtunk, jobb munkateljesítménnyel készül a felszabadulási ünnepségekre. A vállalat dolgozói a jelenlegi teljesítményüket egy mázsa dohány megmunkálásával túlteljesítik, ami összességében számszerűleg 3.3 százalékos túlteljesítést jelent. Az eredményesebb gazdasági munkát ösz- szekötik a közvagyon fokozottabb őrzésével is. Az esteli ünnepségekre pedig már készülnek nemcsak a felnőttek, hanem a vállalat napközi otthonának és óvodájának kis lakói is. rövid műsorral. Az április 4-i ünnepségen a gyermekek is köszöntik majd a legszorgalmasabb dolgozókat. 20.000 225 ezer orint nyereségrészesedés Egy esztendeje annak, hogy létrejött a Sóstói Fürdő- és Üdülő Vállalat. A dolgozók a napokban köszöntötték ezt a dátumot. Szász elvtárs, a vállalat igazgatója tartott ünnepi köszöntőt, majd közel 20 ezer forintot osztottak ki a dolgozóknak. Egy-egy alkalmazott mintegy tizenhárom munkanap fizetésének megfelelő összeget kapott. A dolgozók jó hangulatban szórakoztak még a késői órákig. H gépállomások és a termelőszövetkezetek még jobb kapcsolatáról tárgyaltak :.. a gépállomás igazgatók ahol részt vettek az MSZMP járási titkárai,, járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői és néhány nagyobb termelőszövetkezet elnöke. Az értekezlet a termelőszövetkezeteket segítő kormányhatározatot tárgyalta, melyet Áldott István elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója ismertetett. A részletes beszámoló után vita következett, amin többek között felszólalt Orosz Ferenc elvtárs. a megyei pártbizottság titkára, Vincze József elvtár3, a megyei tanács első elnökhelyettese is. A beszámolóban is, de főként a vitában, ragy hangsúlyt kapott a tavaszi munkák azonnali megkezdése és annak fokozott ütemben való végzése, mivel a késői tavaszo- sodás miatt igen összetorlódtak a munkák. Az értekezlet P. Szabó Gyula elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének zárszavával ért véget. forint a malomiparnak A Szabolcs-Szatmár megyei Malomipari Vállalat az elmúl! évben 102.3 százalékos érték-i beni tervteljcsités mellett aku-* mulációs tervét 197 százalékra teljesítette, s ezzel mintegy két-i miliió forinttal többet adott ai népgazdaságnak, mint amennyit a tervük előirt. A Malomipari Igazgatóság fe-t lülvizsgálta a mérlegbeszámolót^ és nyereségvisszatérítés címén a vállalat dolgozóinak tíz munka-« napra, 225 ezer forint kifizetéséi) engedélyezte. Milyen igazolványok érvényesek ? A Megyei Testnevelési Sport-i tanács felhívja valamennyi alszö- vétség járási alosztályait, sporn körök, sportegyesületek figyelmét, hogy a testnevelési sporttanácsok: által adományozott piros igazol-* ványok a megye területére, a kéls igazolványok a járás, illetve vá- ros területére mindennemű sportrendezvény és bemutatókra érvényesek. Kérjük ezt közölni a rendezőkkel is! (jav asz előtt (Tudósítónktól.) Ez évben szokatlanul késett a határt ébresztő, a termőföld munkásainak seregét serkentő tavasz. Ellenben Zoltán Ferenc, a Nagy- ecsedi Földművesszövetkezet fiatal mezőgazdásza nem várt tátott szájjal, zsebbe dugott kézzel. Mit mondanak a számok? A szerződéses termeltetési tervet, amikor megkapta annakidején a gyors, fürge járású mezőgazdász, elgondolkozva fogta meg a tarkóját. „Mi iesz ezzel?1’ Így persze semmit nem lehet. Csak munkával, aminek eredményének kell lenni. Mára a község szerződéses termelésének kérdése úgy áll, hogy túl van teljesítve a terv. Cukorrépából 30 helyett 110, káposztából 117 holdra kötöttek termelési szerződést. De a magkender termelési területe is nagyobb, mint a megadott alapkeret. 200 mázsa Aranyalma, Boldogító Ma már senki nem vitatja, hogy a tiszta, jó vetőmag egyik alapja a bő termésnek. S mivel így van, a termelők meg is követelik, hogy a lehetőséghez mérten rendjén menjen ez a dolog. Nosza, cselekedett persze itt is, idejében „Feri'1. (így szólítják legtöbben a mindig vidámkedvű agrenómust.) Tudják a községben, hogy a termőerőben kimerült, elfajzott vetőburgonyát a földművesszövetkezet útján ki lehet cserélni Aranyalma, Boldogító stb. elsőrendű, sok kiváló tulajdonsággal bíró fajtákra. S az erre vonatkozó kívánalom valóban olyan nagy mérvű, hogy számmal kifejezve a cserére kerülő mennyiség közei áll a kétszáz mázsához! Biztosítcttak olyan fontos tavaszi vetőmagvakat is, mint a lucerna, takarmányrépa és mindenféle kerti magvak. Viszont a szemes tavaszi vetőmagvak tisztítása szelektorczását a gépállomással közösen végzik. Például a tömeges csávázás helye és az ahhoz szükséges felszerelés használata teljesen díjtalan, csupán a csá- vázósaer értékét kell a termelőknek megtéríteni. Mind többen kérik a gépet Nem könnyelműen, hányaveti módra kezeli a földművesszövet- kezeti mezőgazdász a gépigénylési kérelmeket sem. Hiszen any- nyira megnövekedett ez, hogy a legkomolyabban számolni kell vele. Vagyis: mind többen kérik a gépi segítséget, amit nem lehet halogatással, kézlegyintéssel elintézni. Ez ideig nem kevesebb, mint félszáz termelő jelentkezett — ebben a sok fogatos jószágot tartó községben! — Zoltán Ferencnél. Zeíorral való trágyázás végett. S ez a szám — különösen most, az idő enyhültével — naponta növekszik. De ugyanakkor majdnem 100 holdra jelentettek már be igényt géppel való tavaszi szántásra. Hogyisne, amikor a gép sok egyéb munkája mellett ez is ‘óbban kifizetődik. Asztalos Bálint.
