Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-29 / 75. szám
2 KELETM AGYARORSZÁG 1958. MÁRCIUS 2», SZOMBAT Ahol egykor a Bánik9 Donkák uralkodtak Csen fgcrúf falu, 1957. március \ járás székhelyétől, Csengéitől dél**■ nyugatra, közvetlenül a román határszélen fekszik ez a község, melynek területe mindössze 4401 kát. hold. Nem nagy ez a terület, de arra bőven elegendő, hogy a rajta élő szorgalmas dolgozó parasztságnak jó megélhetést biztosítson. Ma már ezt az utat járjuk, de a múltban szó sem lehetett erről, amikor határunk nagy részén a földbirtokosok és a kulákok uralkodtak. Ezt beszédesen bizonyítja az alábbi: 1945 előtt a Pannóniái és a Bóni gazdaság 1320 kát. holdat használt (30 százalék). A kulákok kezén 1761 kát. hold volt. (40 százalék.) Csupán kevés számú kulák osztozott ezen a területen. Például Dcnka Jánosnak 100 holdas gazdasága volt. Mintegy 25—30 család kezén volt a halár túlnyomó területe, 70 százaléka. A maradék 30 százalék területen kellett élnie a falu. nagy többségének. A közép- parasztoknak jutott 440 kát. hold (10%) és 881 kát. holdon (20° '<>) 181 kisparaszt tengődött. 142 családnak egyetlen tab. palatnyi földje sem volt. cselédeskedés, napszámos élet volt osztályrészük. E két utóbbi kategória, a 323 csa’ád — a falu többsége — szinte páriaéletet élt. Ezeknek mérhetetlen nehéz munka, nélkülözés, tudatlanság, betegség volt a sorsuk. Gyermekeiket kénytelenek voltak kivonni az iskolából, mert ezek keresetére is szükség volt ahhoz, hogy egyáltalán tengődjenek. Az első dolog volt a földosztás. 408 család kapott földet a megszüntetett nagy- gazdaságokból. Tehát 85 középparaszt is földet kapott a népi demokráciától. Kiosztásra került 90 telekhely és 100 ház épült. Ezek a házak többségükben 2 szobásak, csinosak, míg a felszabadulás előtt a szegényebb réteg örült, ha egyszobás, .szalmatetős putrit ragaszthatott. 4 új utca keletkezett az új házakból. Lehetne az- tás tovább soroini azt is. mi van a házakban, a padláson, a kamrákban, az istállókban. Szép, • tartós bútorok, rádió, kerékpár, jószág, rendes ruházkodás és jobb tápíáikozás ma már megszokott dolog. Eltűntek a rongyos, éhségtől elkín- zott emberek! Az egészségügy rohamosan fej’Ődött. Valamikor csak Csengéiben volt orvos, amely 6 km-re van tőlünk 1938-ban 41 csecsemő született akik közül 4 éven belül 19 halt meg különböző betegségekben. 1956-ban született 49 újszülött közül eddig 2 halt meg csupán. Hetenként 2 napon orvos és védőnő a helyszínen tart vizsgálatot. Az 1940. évtől kezdve született gyermekek be vannak oltva a járványos betegségek ellen. Ez a fejlődés persze még most sem elégít ki bennünket. A községben megfelelő orvo#i lakás és rendelő van, ezért körzeti orvost kértünk a felső szervektől. Az orvosi állást meg is hirdettük pályázat útján, s reméljük, elöbb-utóbb lesz saját orvosunk. 1945 előtt 2 tanító részben osztott iskolában tanította a falu gyermekeit. Ma 11 pedagógus 9 tanulócsoportban tanítja eredményesebben a jövő nemzedékét. Két tantermes, nevelői szobával e’látott új iskola épült. Jói felszerelt fizikai, kémiai és biológiai szertárt kaptunk áramunktól. Űj kultúrház énült. benne 300 kötetes népkönyvtár áll rendelkezésre. Egv 'év óta a körzeti mozi hetenkint egyszer filmvetítést tart. Különféle műsoros estek, előadások révén is művelődik községünk. A kultúra beköltözött a családi házakba is. 1945 előtt 5 rádió, ma több mint 40 rádió, ezelőtt 10 újság, ma 500 újság jár a faluba. A villanyt 1957-ben bevezettük s ha minden házba bekapcsolható lesz, még több rádiót vásárolnak. még többet olvasnak majd az emberek és álandó mozi is lesz a faluban. Soroljuk még tovább az új tanácsházát, az új postahivatalt, az új szövetkezeti boltot, a köyesút és járda fejlesztését? Felesleges, mert hosszú oldalakra terjedne, ha mindazt felsorolhatnánk, ami új, megváltozott életünket jelenti. Falunkba sok csatornán keresztül árad népi demokráciánk áldása. Talán valamennyi között legjelentősebb a szövetkezeti mozgalom, amely községünkben 1949 óta meggyükéresédétt. Az eddigi út zavaros voH: ,e1őbb a lenini elvek meg- c.ir*áse. maid Naev Imre liberab*musa 1953-ban növelte az in «adózást a kilépéseket. Az ellenforradalom oedig esvene- sen a tsz. el’en tört, és mérhetetlen károkat okozott. A kulákok és csendőrök vették át a vezetést és első gondjuk volt a burgonya szétosztása. Ezzel olyan károkat okoztak a falu nagy részének, hogy még ma is foglalkoztatja a bíróságot. Nyilván — ha idejük engedi — nagy vívmányainkat és eredményeinket is megsemmisítik. Az ellenforradalom leveréséért és ta’práállá- surJeban való segítségért ezért hálát érzünk a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák iránt. Községünk termelőszövetkezete nem bomlott fel 1956 őszén, csak kilépések voltak. A megmaradt 20 tagú törzsgárda megkettőzött , akarattal és szorgalommal látott munkához. Már a múlt évben bebizonyították a falu előtt a nagyüzem fö« •lényét az egyéni gazdaságokkal szemben, Búzából 9, őszi árpából 16, kukoricából 28 (morzsolt májusi) mázsa lett az átlagtermés. A munkaegység értéke 36 forint volt még úgy is, hogy 150.000 forintot törlesztett a kis tsz. a zárszámadáskor. A prémiummal együtt 50 forint jutott a tagoknak munkaegységenként. Egy tsz-tag átlagos jövedelme 17.000 forint. Koroknál István egymaga a háztájival együtt 50.000 forint jövedelmet ért el. Természetes, hogy vonzó ez a dől« gozó parasztok számára. A zárszámadás óta több mint 10 családot vettek fel, de ennél többen is kérték felvételüket. A napokban a 3004-es rendelet hatására eszközölt tervmódosító közgyűlés alkalmával újabb jelentkezők akadtak. Mind többen ismerik fel, hogy a tsz. a következő évben még nagyobbat lép előre a belterjesség, a jövedelmezőség útján, s természetesen ennek áldásaiból a gondolkodó egyéni paraszt is szeretne részesülni, de . egyéni parcellájának korlátái ebben akadályozzák. Mind a kormány határozatai, mind a községi tervek, a tsz. programja a jelenleginél is szebb perspektívát tár elénk. Ebben az évben például minden utcánkban járdát építünk, falunkat a lakosság társadalmi munkájával rendezzük, szépítjük. Ebben kormányunk rövidlejáratú hitellel segít bennünket. A tsz. új mozit épít és korszerűen berendezi. A mozigép már meg is van rendelve. A tsz. központját villamosítják, bekötő kövesutat is kap. A községi kövesutat ugyancsak újjáépítik. Az elmúlt 13 esztendő nagy változást hozott, ezt csak a vak nem látja. Az idén még tovább lépünk előre a fejlődés útján tapasztalatokkal gazdagodva. A további évek — mint távlati terveink mutatják —> még nagyobb fejlődést hoznak. Boldogító tudat, hogy a nagy fejlődés évei következnek. KOZMA — SZAKÁCS, VILLÁM INTERJÚ ÜJ JÁRDA KOCSORDON |> évész Gézánéhoz, a györteleki postahivatal vezetőjéhez csak 11 egy pillanatra kukkantsunk de. Ö a helyi Nőtanács egyik vezetője és 1948 óta dolgozik a postánál. Szorgalmasan végzi a munkáját. KÉRDÉS: Milyen a Kelet-Magyarország olvasottsága a faluban. Hogyan dolgozik a kczbesitó? VÁLASZ: Mondhatom, hogy a megyei lapot szívesen olvassák a faluban még kis terjedelme miatt is. Ez azért van. mert érdekli az embereket, mi történik a megyében. Persze azt hiányolják, hogy kevés szó esik községünk életéről. Pedig innen is volna mit írni. Jelenleg 30 előfizetője van a Kelet-Magyarországnak és emellett 4 áruspéldány jár a faluba. Megtörténik, hogy egy-egy hónap után valaki elfelejti előfizetni az újságot, de mi azt igyekszünk pótolni. Kézbesítőnk, Páskuly János már 20 éve áll a posta szolgálatában. Érti a mesterségét, szeretik a faluban, és nagyrészt neki köszönhető, hogy a megyei lap szeretetnek örvend községünkben, * KÉRDÉS: Milyen a csomagforgalora? Lottóznak, lotóznak-e sokan? VÁLASZ: A csomagforgalom naponta 5—6. ünnepek előtt általában emelkedik. Most, hogy a húsvét következik 10—12-re ’S felmegy. Lottó és a Totó-játék közkedvelt. Különösen sokan lottóznak. Van úgy. amikor 300-nát is több Lottó-szelvényt vásárolnak. Totóból 50—60 darab fogy hetenként. Ügy tudom, hogy a múlt hetekben a helyi fmsz. dolgozói közösen vásároltak 200 Lottó-szel- vényt és volt 1 hármas és 3 kettes ta’álatuk. ' KÉRDÉS: Szívesen rakják-e takarékba pénzüket a falu dolgozói? VÁLASZ: A napi pénzforgalom 30—35 ezer forint körül van. Mondhatom, hogy a dolgozó parasztok szívesén váltanak betétkönyvet. Ez mutatja az állam iránt érzett bizalmukat, ötvennél több dolgozónak van betétkönyve, amelyekre kb. 60—70 ezer forintot raktak be. Igaz, kicsi a községünk, de ez is mutatja, hogy a falu dolgozói jól élnek és van miből takarékoskodniok. (sk.) Minden évben új létesítményt terveznek a kocsordi tanács végrehajtó bizottságának és állandó bizottságának tagjai. Ez évben áz egyik ilyen létesítmény a 3 kilomé-. teres új járda lesz, amit teljesen társadalmi munkában építenek a község lakói. A járdához szükséges cementet máris biztosították a községfejlesztési alapból, az építési munkálatok rövidesen meg- j kezdődnek. ÉPÍTSÉK FEL AZ ÖSSZEFOGÁS PIRAMISÁT ÖZE- TANYÁN EGY HATÁROZAT NYOMÁBAN A Rákóczi, ez a Székely köz‘1 ség határában lévő öze- tanyai tsz. 1936 december 18-án alakult. Akkor a jobb boldogulás utáni vágy tartotta össze a 16 lelkesedő tanyai embert a 86 hold földön. Ennél egyebük alig volt az induláskor. A tanyasiak „csak azért is“ nekivágtak a közös útnak, mert a falubeliek ’efitymálták őket. — ..Ti akaitok-e többre menni? Inkáb tönkre menni!” Így aztán felpiszkálták a tanyasiak virtuskodását: „Mi tönkre? Na. majd megtudjátok jövőre!”. Szó, ami szó, zárszámadáskor lepipálták a tanyai és falubeli egyénieket, de még a faluban alakult Búzakalászt is, 64 forintot kaptak 1—1. munkaegységre a Rákóczi- beliek. Vásároltak 6 darab gyönyörű törzskönyves tehenet, építettek egy kis irodaházat és egyébként is tehetősebben mentek neki ennek a gazdasági évnek, mint alakuláskor. Március 23-én a Rákóczi közgyűlése éppen a 3004-es. kormányhatározatot tárgyalta meg, s azt • Vizsgálták, hogy tervükben ■ történt-e gondoskodás a további fejlődésről és a kormány nagyarányú támogatósnak igény- bevételére. Dicséretére legyen mondva ennek a kis tsz-nek, jól ól a lehetőségekkel. Néhány példa erre: A 82 hold szántón és a 4 hold kaszálón tavaly 32 q műtrágyát' használtak fel csupán. \ Idén 120 q-át irányoztak elő, ebből 94 q műtrágya mar a helyszínen vár felhasználásra. A hosszú tél miatt legyengült vetéseket, amint az idő enged’, megfelelően felerősítik. 6 darab tehenet a határozat előtt vásároltak, így e tételnél vásárlási kedvezményre nem számítanak. 4 darab növendékükre azonban 2 éves nevelési szerződést kötnek. Ha beválnak továbbte- nyésztésre megtartják, ha nem, felhizlalva értékesítik. Itt már mindenképpen előnyhöz jutnak. A baromfitenyésztést felkarolják. Az idén 200 darab előnevelt csirkét vásárolnak 4 forintos ártámogatássá’. Ebben az évben saját erőből 8 férőhelyes tehánistállót épúenek. A szántóföldi termelés (a pillangósok és a szerződéses növények) az állattenyésztés és az árutermelés céljait szolgálja. A járástól kapót irányszámot (J00 ho'don 138.000 foríht értékű árutermelés) valószínűleg túlhaladják. Most tavasszal telepítenek 10 hold almást, amelyhez a csemete az állami segítséggel 7600 forint helyett csupán 2800 forintba kerül, A gépi munkát is megfelelő mértékben alkalmazzák. Ismétlem: ennek a kis tsz- nek ez mind dicséretére írható. De valamiről nem szabad meg- íeledkezni a Rákóczi tagjainak: pusztán a vágy és az akarat nem elegendő a további útra jó és helyes teneik végrehajtásához. Az összetartozás érdekéből és érzelméből most már tudatos összefogást kell kovácsolni. A Rákóczinak induláskor 16 tagja volt, most csak 14. Nem bővül a Rákóczi, mely a körülötte lévő egyéni gazdaságok tengerében olyan, mint egy lris sziget. A Rákóczi tagjai — e sziget alkotói és lakói — egyenként olyanok. mint egy-egy darab szikla: egyik nagyobb és szilárdabb, másik kisebb és ingatag. Nem egységes ez a sziget. Pedig dolgozó népünk tengerében olyan viruló szigetekre van szükség, ahol horgonyt vethetnek a tengerjáró egyéni hajósok. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a laza sziklák az összefogás piramisává cementelődnek össze. L'z a cement, ez az össze« tartó erő legyen a párt- szervezet! A Rákóczi tagságának fele párttag, amivel kevés tsz. dicsekedhet. Nagy erőt jeleni ez az összekovácsoiódásban, ha helyesen mozognak a kom- rpunisták. Nem elég az, hogy egyenként, egyéni elgondolásukkal törekedjenek a közösen elfogadott határozatok végrehajtására. Ügy kell összekapcsolódnia a tsz-tagok munkájának, mint a láncszemeknek. Az ösz- szefogás piramisát úgy cemen- telheti össze Here elvtárs élén a pártvezetőség hogy a helyesen irányító Erős Jánbs tsz-elnök körül segítsen kialakítani szilárd felelősséget érző vezetőséget. Tárgyalják meg együtt időről-időre a közgyűlés határozatából adódó heti és napi teendőket, jelöljenek ki egy-egy munkáért fe'előst. aki a vezetőségi üléseken számoljon be megbízatásának teljesítéséről és az előforduló problémákról. Ez csak a piramis csúcsa, magva. A piramis alapja a tagság. Az egyes tsz-tagok, céltudatos, fegyelmezett munkája, magatartása dönti el az egész tsz. célkitűzéseinek sikerét. Minden egyes tsz- tag munkája sorsdöntő jelentőségű, Ezéit elsősorban a .párttagokat kell kommunistává ' nevelni, akik példát mutatnak a fegyelmezett és jóminőségű munkában, a takarékosságban, a családi és magánéletben, a társadalmi munkában, az egv’é« mekkel való helyes kapcsolat kialakításában. Külön helyes lenne, ha a pártszervezet, jobban törődne a fiatalokkal. Faj nos, KISZ-szer« vezet itt nincsen, így mindattól az előnytől, amit a szervezeti élet jelenthetne, elesnek az őze- tauyai fialalck. Itt a tanévben 4—5 km-nyíre a falutól a kul« turális életet csupán az 1 tan« termes iskola jelenti. Apui is 4-rs is az iskolások adnak mű« sert. Ennél több kellene pedig, A fiatalokat azonban senki sem szervezi meg 1—1 műsoros est tartására. A községi tanács is csak ígérte a vándorfilm vetítését, de nem lett belőle semmi. A isz. pártvezetőségének megérné, ha segítené a fiatalok szervez« kedését, különféle mozgalmak beindítását, szórakozásukat, ne« velősüket. Belőlük lesznek majd a tsz. és a tanyaközpont vezetői, dolgozói. Eredményesebben lát« nák el mind a mai, mind a jövő feladataikat, ha ezekre előkészítenék őket. S milyen jól eshet« ne majd ezért egy köszönő szó Here elvtársnak! Nemcsak jó tervre, hanem a tervet végrenajtó jó közösségi szellemre is szükség van a to- váboi fejlődés érdekében. Szí- . vés szóvar javaslom ezeket a Rákóczi kommunistáinak és. ha jónak látják, gondolkozzanak az elmondottakon. Zajtai Antal,
