Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

2 KELETMAGYARORSZÁG 1958. MÁRCIUS 23, VASÁRNAP A magyar párt- és kormányküldöttség körútra indult az NDX-ban Sulii, (MTI): A Német Demok-j ratikus Köztársaságban tartóz- [ kodó magyar párt- és kormány­küldöttség pénteken német ven-j déglátóinak kíséretében a kora reggeli órákban Berlinből Thürin-j giába, a Német Demokratikus Köz- i társaság déli részébe utazott. A suhli nagygyűlésen Miután megtekintették Suhl vá­rosában a híres Simson-gyárat, pénteken délután rásztvettek a város főterén a demokratikus Németország nemzeti frontjának helyi és körzeti bizottsága nagygyűlésén. Az erős hózivatar ellenére sokezren gyűltek össze Ottó Grotewohl elvtára beszéde Otto Grotewohl hangoztatta, hogy a magyar vendégek látoga­tására olyan időben került sor, amikor az emberiség egyre hatá­rozottabban törekszik az atom- háborús veszély elhárítására, a leszerelésre és a nemzetközi fe­szültség csökkentésére. Ebben a harcban a szocia­lista tábor, élén a hatalmas Szovjetunióval a legnagyobb erő, amely elérheti, hogy a béke legyőzze a háborút. A szocializmus és a béke elvá­laszthatatlan egymástól, ezért a szocialista államok a béke legjobb és legszilárdabb biz­tosítékai. — Magyar barátaink látoga­tása — folytatta a továbbiakban Ottó Grotewohl miniszterelnök — ismét aláhúzza a két különböző társadalmi rendszerű német ál­lam létének tényét és az egész vi­lág előtt bizonyítja a Német De­mokratikus Köztársaságnak, mint európai béketényezőnek nagy je­lentőségét. Ez a látogatás megerő­síti azt a felismerésünket, hogy a szocializmus sikeres felépí­tésének példája Köztársasá­gunkban nagy segítséget nyújt Németország haladó és békeszerető erőinek, amely si­kerektől új ösztönzéseket kapnak a Nyugat-Németor- f-rÁg békés és demokratikus fejlődéséért folytatott har­cukban. Magyar barátainkat biztosítani akarjuk ezzel összefüggésben ar­ról, hogy mi is tudatában va­gyunk nagy felelősségünknek ame­lyet mint a szociális a tábor leg­nyugatibb bástyája viselünk, va­lamint arról is, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra min­denkor számíthatnak. A mi dol­gozóink hívek a béke és a szocia­lizmus ügyéhez”. A miniszterelnök ezután a Szovjetunió által javasolt kor­mányfői értekezletnek a jelentő­ségével foglalkozott. A német népnek különleges ércfekei fűződnek az európai atomfegyvermentes övezet lét­rehozásához, mert e terv megvalósításában kedvező le­hetőségeket látunk a két né­met állam békés újraegyesíté­sére — mondotta a többi között. Ezt követően Ottó Grotewohl részletesen foglalkozott a bonni parlamentben csütörtökön és pén­teken megtartott külügyi vitával és elítélte azt az agresszív politi­kát, amelyet a vitában Adenauer. Brentano és Strauss képviselt. Ismételten kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mindenkor készen áll a tárgyalá­sokra. Bonn ma az egyetlen állam, amely területi követelésekkel lép fel. Revizionista ország, amely ve­szélyezteti a Németországgal szom­szédos államok .okéjét és bizton­Dr, Münnieh Ferenc elvtárs Ezt követően a magyar párt­fa kormányküldöttség nevében dr. Münnieh Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke mondott beszédet. Münnieh elvtórs hangoztatta, hogy a magyar küldöttség nem valamiféle udvariassági látogatást tesz. Részletesen méltatta azt a nagy segítséget, amelyet az ellen- forradalom leverése utáni idő­szakban hazánk a Német Demok­ratikus Köztársaság dolgozóitól kapott. Nem felejtjük el — mon­dotta —. hogy a Német Demokra­tikus Köztársaságban megalakult j.A Szocialista Magyarországért Bizottság’1 — túl a kormány nagy­lelkű segítségén — milyen szerető gonddal és milyen baráti, testvéri szívvel igyekezett oldalunkra áll­ni. Elmondotta, hogy különösen hálásan emléke­zünk meg a magyar gyerme­kek nyaral tatásáról cs a gyer­mekeknek küldött ajándékok­ról. Gyermekekről és iskolapadokról szóltam — folytatta Münnieh elv- társ — és ez talán eltörpül a ha­talmas gazdasági, műszaki segít­ség mellett. Mégis úgy érzem, he­lyes, ha ezt is külön megköszö­nöm, mert ez a holnap, a jövendő Né­metország és a jövendő Ma­gyarország polgárainak barát­ságát szolgálja. Az időszerű politikai problé­mákra áttérve, Münnieh elvtárs részletesen foglalkozott a Német Szövetségi Köztársaság vezető kö­reinek agresszív politikájával Az önvédelem, a német nép jól fel­fogott érdekei természetesen meg­követelték — hangoztatta —, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság belépjen a Varsói Szerződéi államai köze. Mi, magyarok nagyon jól tud­juk, hogy az európai béke és a nemzetközi feszültség csök­kentése szempontjából milyen hatalmas jelentőségű lépés volna, ha megkezdődhetne a két német állam egyesítésé­nek folyamata. Marxisták számára világos dolog azonban — mondotta —, hogy a német egység létrejöttének felté­tele a nyugatnémet monopoltőke és a militarizmus erejének meg­törése. A nyugatnémet finánc­tőke csak a nagymultú, harcos német munkásosztálynak az össze­fogása esetén találná magát szemben olyan erővel, amely ké­pes megtörni hatalmát. A nemzetközi munkásosztály — mondotta Münnieh elvtárs — bízik a német munkások erejében. egységakara'ában. bízik a német nép demokrati­kus jövendőjében. Münnieh elvtárs hangoztatta, hogy a magyar kormány szintén teljes egészében támogatja a nem­zetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló szovjet terveket és bennün­ket is teljes mértékben megnyug­tatna az európai atomfegyver­mentes övezet megteremtése. Hangoztatta, hogy kormányunk örömmel és megelégedéssel fo­gadja a Német DemokrPt’ku' Köztársaság dolgozóinak minden új vívmányát. ‘Srömmel tölt el bennünket, hogy á'la”dóan növekszik a Német Demokratikus Köztár­saság nem ■’“♦közi súlya és te­kintélye. A magyar nép — hm górta St" Münnieh elvtárs — különösen nagyra-értékeli ezt azért !? mert a téren, hogy meghallgassák Ottó Grotewohlnak, a Német Demok­ratikus Köztársaság miniszterel­nökének, valamint dr. Münnieh Ferencnek, a magyar párt- és kormányküldöttség vezetőjének beszédét. ságát — mondotta, majd rámuta­tott, hogy a bonni kormány által képviselt atomfegyverkezési poli­tika rendkívüli mértékben kiélezi a háborús veszélyt. Beszédének befejező részében Ottó Gretewohl hangsúlyozta: — A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya azt a véle­ményt képviseli: elérkezett annak az ideje, hogy megkössék Németország­gal a békeszerződést. Éppen ezért a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya részt- vesz a megfelelő alapkérdések ki­dolgozásában, amelyeknek megvi- ! tatását rövidesen megkezdik, j — Ma Nyugatnémetország atom- j fegyverkezése a német nép döntő | létkérdése. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német' [ Szövetségi Köztársaság dolgozói, amely utóbbiak csak két nappal ezelőtt erőteljes sztrájkkal bizo­nyították be nagy erejüket, ezt a kérdést a béke javára fogják el­dönteni. Ez a sztrájk megerősíti ben­nünk azt a meggyőződést, bogy a nyugatnémet munkás- osztály szilárdan cl van ha­tározva arra, hogy megálljt kiáltson az atomháborús elő­készületeknek. Büszke érzés, hogy ebben a harc­ban nem állunk egyedül. Erős és megbízható barátaink vannak és .ezek közé tartozik a Magyar Népköztársaság is — mondotta végezetül Ottó Grotewohl, beszéde számunkra egyáltalán nem kö­zömbös, hogy a hazánkat is állan­dóan fenyegető agresszív német imperialista nagyhatalom terüle­tének egy részén megvalósult a német nép legjobbjainak álma, a ■ békeszerető, demokratikus, szocia- 1 ’izmust építő német állam. A magyarországi ellenforrada­lom kudarcának tanulságairól szólva Münnieh elvtárs kijelentet­te, hogy a legfőbb tanulság itt az, hogy az imperializmus erőinek a szocialista országok elleni ag­resszív kísérletei feltétlenül bukásra vannak ítélve. Rámutatott arra, hogy a magyar ellenforradaimárok milyen mér­tékben számoltak Nyugat-Német- ország segítségével és hogy a nemzetközi erőviszonyok nem tet­ték lehetővé ezeknek a számítá- joknak beteljesülését. A Minisztertanács elnökének beszéde uán egy Suhl-környéki dolgozó paraszt lépett az emel­vényre és a magyar párt- és kor­mányküldöttség beleegyezését I kérte ahhoz, hogy & Helba köz­ségben a nagygyűlés napján meg- a’akult termel őszöv-.tkezeti cso­port felvehesse Bene Minátynat •> magyarország, ell nforradalmí- r( k által meggyilkol* termelőszö­vetkezeti parasztnak n nevét. A nagygyűlés közö ’sége mind­végig lelkes hangulatban hsiigatlí végig a beszédeket. A nagygyűlést kö" tőén a ma­gyar párt- és Kormányküldöttség tagjai Ehrfurtba uraztak, ahol resztvettek a Német Szociális a Egységpárt kerületi vezetősége és az ehrfurti kerületi tanács által rendezett d'szvacsorán, 3 j Szocialista sportssellcmet l S ok szó esett már arról, milyen hibák kísérték test- nevelési és sportmozgalmunk 12 éves nagyszerű fejlődését, és arról, hogy az élsport fokozottabb tá­mogatása mellett mint szorult háttérbe a tömeg­sport. A sportéletben — éppen a minden áron való j sikerek érdekében — elnéztük a szocialista sportszellemmel 1 ellenkező nézeteket is. Egyes sportsztárok anyagias, burzsoá- j nacionalista felfogása a kisebb sportkörökben is kezdett gyö- 3 keret verni. A munka lebecsülése, a „sport, mint pénzszerzési ] mód“ burzsoá elve az ifjú korosztályt is „kikezdte1’. Annál is 3 inkább, mert az iskolai testnevelést és sportot is elhanyagol­ni tűk. Egyre kevesebb szót kaptak sportéletünk társadalmi ] munkásai, és tetteik, munkájuk lebecsülése csak fokozta a hi- 1 bák forrását. Végül az ellenforradalom sportmozgalmunk el- ] leni eszeveszett támadása tetőzte sportéletünk bajait. Ezekből adódik, milyen feladat állt sportunk előtt a ki- ] bontakozás első hónapjaiban, s milyen tennivalók várnait ] megvalósításra a következő idők során. Innen indulunk ki, 1 ha a Megyei Testnevelési és Sporttanács programját vázolni ] akarjuk. Először a sport vezetésében kell rendet teremteni. Olya- ] nők irányítsák sportunk fejlődését, akik — pártunk célkitű- j zései szerint — a szocialista sportszellem kialakítását tartják ! a legfőbb iránynak. A rossz szándékú egységbontókkal eddig sokhelyütt mutatott elnézésnek nincs helye. A sport, mint fentebb látható, annak idején bázisa lett az ellenforradalmi karrieristáknak. A kommunista sportvezetőkön a sor, hogy az osztályellenség elveszítse e támaszpontját. Vannak szakembe­reink. Megyénk sok becsületes társadalmi munkása szívesen áldozza idejét és erejét a sportért. Ám érezzék a társadalmi sportmunka önzetlen katonái, hogy munkájuk feltétlenül szükséges és megbecsült. Szabolcs-Szatmár megye sportéleté­nek fejlődése függ attól, hogy sportvezetőink: edzők, testne­velő tanárok és versenybírók egyaránt mint tartják állan­dóan szemelőtt a szocialista sport előrehaladásának ügyét. Az ellenforradalom égjük legfőbb törekvése volt: megszüntetni a sportéletben a párt irányítását. Márpedig, ha sikeres mun­kát akarunk végezni a sportban, nem nélkülözhetjük a párt segítségét/ A megj-ef TST fontos feladata a falusi sportmozgalom fejlődésének elősegítése. Ide tartoznak az általános és közép­iskolák testnevelési és sportéletének fejlesztéséhez szükséges tennivalók. Ellenőrizzék a testnevelési órák célszerű megtar­tását, kézzelfoghatóan segítsék kellő versenj-lehetőséggel a tehetségek kibontakozását. Több sportágban (atlétika, torna, asztalitenisz) különösen, nagy a visszaesés. A megyei Sportfelügyelőség helyett mosta TST-re vár, hogy e szakosztályokat felkarolja. Természete­sen a meglévő hibák leküzdéséhez a sportnak széles és való­ságos társadalmi üggyé tételével érhetünk közelebb. A falusi sport fellendítésében nagy munka vár a járási TST-kre is. A helyi ismeretek felhasználásával az egyes községek adott­ságainak megfelelő sportéletet alakíthatnak ki. Rozsály, Tí­már, Kemecse községek e téren jó példát mutatnak. Itt jó úton haladnak a szocialista sporszellem megteremtéséhez. Egyszerű, kérgeskezű munkások, parasztok, a dolgozók élve­zik és megbecsülik a sport-adta lehetőségeket. A testkultúrát fizikai képességűje növeléséért, a szocialista haza építésében nagyobb eredmények eléréséért tartják szükségesnek. Erköl­csi sikerekre, de nem anyagi kivételezésekre vágynak. A TST-k megjreszerte igényeljék a párt segítségét s ezt összekötve a tömegszervezetek, a szocialista szektor, a fegy- ; veres testületek segítségével, építsék ki a falusi sport tő- = megbázisát. . Sok javulás tapasztalható már megyénkben a szocialista £ sporterkölcs kialakításában. Különösen a nagy sportköröktől p várunk még példát, hiszen jobbára itt fordultak elő a kilen- L gések is. Erkölcstelen, amikor ígéretek és nem a becsület p diktálja a gj'őzelmi törekvést. Továbbra is kérjük a szervek, C vállalatok vezetőit a sportmozgalom segítésére. De nem úgy, E hogy a beosztott sportolónak minden fegyelemsértést eltűr- r nek. Legyen első követelmény a kiváló munka, utána követ- L kezzék a sport. A kivételezés sose legyen megengedett. p E rövid írás nem elemezhette a sportéletünk terén meg- C lévő összes kérdéseket, inkább körvonalakban rajzolja meg a E megyei Testnevelési és Sporüanács előtt álló közvetlen fel- p adatokat. Ütravalóul szántul? sportéletünk irányításához. Nem C kétséges: ha a kitűnő, rá terme't szakemberekből, sportéle- r tünk fejlődésének őszinte katonáiból álló új sportszervünk, a C TST ezek szerint végzi munkáját, a siker nem maradhat el. [= Bízunk abban, hogjT e feladatok megvalósításához e lelkes C munkásokon kívül Szabolcs-Szatmár összes sportolója és j= sportkedvelője örömmel hozzájárul. £ ____ __________________________________ ... C DCözletuéiuj Kállai Gyula elvtárs meghűléses megbetegedése miatt elmarad. A kiadott meghívók a későbbi időben megtartandó előadásra ér­vényesek. Az előadás későbbi idő­pontját a sajtó és rádió közölni fogja. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga Politikai Akadémiáján március 24-én, hétfőn délután a Néphad­sereg Küzpouti Tiszti Házában „Az MSZMP kulturális politikája’’ címmel meghirdetett előadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom