Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

1958. MARCICä 23, VASÁRNAP «ELETMAGYARORSZAO 3 fi magyar forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása az ország lakosságához Magyar dolgozók! Munkások! Dolgozó paraszok! Értel­miségiek! Dolgozó nők! Fiatalok! Küzdelmes, de eredményekben igen gazdag esztendő van mögöttünk. Dolgozó népünk a párt és a kormány vezetésével, a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió önzetlen baráti segítségével sikerrel megvédelmezte szocialista építő munkánk vívmányait. A magyar dolgo­zók öntudatos, jó munkájának eredmé­nyeként — barátaink nagyértékű támo­gatásával — begyógyítottuk az el lent or­rad alom-ütötte sebeket. Népgazdaságunk konszolidálódott, a termelés a legtöbb területen ma már meghaladja az ellen- forradalom előtti szintet. A dolgozó nép milliói jobban élnek, mint hazánk törté­netében bármikor. A párt és a kormány azt akarja, hogy a szocializmus építésével egyidőben 4 jó munka nyomán népünk jóléte, szo­ciális és kulturális ellátottságának szín­vonala szüntelenül növekedjék. Reális alapokon nyugvó népgazdasági terveink megvalósítása biztosítja a ter­melésnek és a dolgozók életszínvonalának megalapozott, a mindenkori lehetőségek­nek megfelelő emelését. Megvan azonban a lehetősége annak, hogy a tervezettnél gyorsabban haladjunk előre. Ebhez az szükséges, hogy a jó gazda módjára védjük és hasznosítsuk a ren­delkezésünkre álló anyagi eszközöket. Gazdálkodjunk takarékosan az élet minden területén! Használjuk fel azokat az erőforrá­sokat is, amelyek ma még elfolynak a nemtörődömség, a pazarlás különböző csatornáin. A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány, — a párt útmutatását követve — már eddig is számos takaré­kossági intézkedést hozott. Emlékezetes, hogy még a múlt esztendő elején meg­szüntettünk, illetve összevontunk több minisztériumot. Ennek eredményeként az államigazgatásban 20 ezerrel ke­vesebben dolgoznak. A minisztériumok, a főUivatalok számának, továbbá a lét­számnak csökkentése lehetővé tette, hogy a kormány intézkedéseinek megfelelően 1957-ben irodahelyiségekből 4.555 lakást alakítsanak át. A minisztériumok és állami főhivata­lok által használt személygépkocsik szá­mát igen jelentősen csökkentettük. A kormány 20 százalékkal csökkentette az 1958. évben lebonyolítható hivatalos külföldi utazások költségelőirányzatát. Az ez évi népgazdasági terv előírásain fe­lül további 30—50 millió forint iniport- rocgtakaritást írtunk elő. A beruházások területén tapasztalt jelentős hiányossá­gok megszüntetése céljából elrendeltük, hogy csak azokat az új beruházásokat lehet megkezdeni, amelyeknek gazdasá­gossági számításait már felülbírálták. Néhány nappal ezelőtt a kormány határozatot hozott az országos takaré­kossági mozgalomról. Kijelöltük az ál­lami szervek tennivalóit. Elhatároztuk, hogy biztosítjuk a szigorú állami fegyel­met. A leghatározottabban fellépünk minden tcrvszerütlenséggel szemben, ele­jét vesszük annak, hogy az anyagi esz­közökkel való gazdálkodásban, a terv túlteljesítése nyomán rendelkezésre álló anyag- és árutöbbletek elosztásában, a beruházások megvalósításában megsért­sék a tervgazdálkodás szabályait. A költségvetési szervek munkájában a leg­nagyobb takarékosságnak kell érvénye­sülnie. A takarékossági mozgalom fő célki­tűzése az, hogy segítse a népgazdaság gyorsabb fejlesztését, az életszínvonal sta­bilizálását, illetőleg az ország gazdasági erejével arányban álló további szerény emelését. A takarékossági intézkedések nem csökkenthetik a tervekben előirány­zott életszínvonalat. A költségek csök­kentése és ezen belül az anyagtakarékos­ság nem vonhatja maga után a termékek minőségének romlását, a választék szű­külését. Az elpazarolt összegek minden egyes dolgozót megkárosítanak, a megtakarított összegek minden egyes dolgozó javát szolgálják, — a takarékos gazdálkodás tehát mindenkinek személyes érdeke, s ahhoz minden egyes dolgozó hozzá is tud, járulni. A kormány örömmel értesült arról, hogy megmozdultak Diósgyőr, Csepel, Sztálinváros, Borsodnádasd és a főváros több munkáskerületének üzemi dolgozói, — közöttük nagy számban ifjúmunká­sok — és javasolták üzemükben, az egész ország gazdálkodásában a legszigorúbb takarékosságot, követelték, hogy minden vonatkozásban erélyesen és keményen lépjenek fel az illetékes szervek a pa­zarlás, a nép vagyon herdálása ellen. A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány helyesli cs minden má­giáé dolgozó íjgyeimébe ajánlja ezeket az értékes kezueményezéseket. A kor­mány felhívással íorú,ui minden becsüle­tes dolgozóhoz: a vezető állami és gazda­sági szervekkel együttesen bontakoztas­sák ki az országos takarékossági mozgal­mat, tegyék minden ténykedésükre ki­terjedő mindennapos feladatukká az ésszerű takarékoskodást. Eegyen a takarékosság a szocializmus építésének általános módszere! Hassa at egész közéletünket, az egész társadalom és minden dolgozó gondolkodását cs gaz­dálkodását a takarékosságra való törek­vés! Takarékoskodjék ki-ki a maga posztján, sajátjaként féltve vigyázza és óvja a nép vagyonát. Mindannyiunk ja­vára! A ml erőnk a tömegek ereje, a dol­gozó milliók lelkiismeretessége, vigyázó szeme, naponta millió forintokkal gazda­gíthatja népünket! Különös fontossága van annak, hogy ésszerűen takarékoskodjunk az anyagok­kal, — elsősorban a külföldről behozott anyagokkal. A múlt évben a felhasznált vasérc S3, a kohókoksz 100, a fenyőfű­részáru 89, a pamut 100, a nyersolaj 60, a gyapjú 52 százalékát külföldön vásárol­tuk. Ha könnyűiparunk az idén csak egyetlen egy százalékos anyagmegtakarí­tást ér cl, ez olyan nagy összeget szaba­dít fel, amely mintegy ezer lakás építési költségeit fedezi. Igen nagy lehetőségeink vannak az energiával való takarékoskodásban is. A gazdaságos tüzelési módszerek elterjesz­tésével, a kazánok gondos karbantartásá­val, illetve korszerűsítésével, a takarékos áram felhasználás sál ezer meg ezer tonna szenet lehet megtakarítani. Ha csak egyet­lenegy százalékkal is csökkenteni tndiuk az évi szénfelhasználást, ez több mint 210.000 tonna szenet jelent a népgazda­ságnak. Ez a mennyiség egy hónapig fe­dezné a háztartások szükségletét. Az üzemi munka jobb megszervezé­sével, korszerű technológiai módszerek alkalmazásúval, a selejt csökkentésével nagymértékben eredményesebbé, hatéko­nyabbá, gazdaságosabbá tehetjük a ter­melést. Munkások, műszaki értelmiségi dolgo­zók, vállalati tisztviselők! Kutassuk fel és hasznosítsuk az üze­mekben a takarékosság minden lehsíősé- gét! Eegyen m:nden üzemünkben pontos és szigorúan megvalósított anyagnorma Szervezzük meg az anyagok he’yes táro­lását, a fe’hasén4,’ás leik'ism.eretes ellen őrzését. Az üzemekben fel's’e-es-n tá rolt anyagokat, valam’nt ha"znosfthatő maradék- és hidladékanvagokat juttassuk v issza a népgazdaság vérkeringésébe. Valósítsuk meg a szigorú ügyviteli és bizonylati fegyelmet. Növeljük a gépek és berendezések üzemidejét. Javítsuk a munka és technológiai fegyelmet, hasz­náljuk ki jobban a munkaidőt. Haszno­sítsuk jobban üzemi épületeinket. Kerül­jük el a felesleges beruházásokat. Csök­kentsük a rezsikiadásokat, szüntessük meg a felesleges munkahelyeket, egysze­rűsítsük az üzemi adminisztrációi A kormány továbbra is biztosítja, hogy az üzemek dolgozói a többletnyere­ségből közvetlenül is részesedjenek. Minden forint megtakarítással a nye­reségrészesedést növeljük! A közösség ügyének szolgálata a legszorosabban ösz- szefonódik az egyéni érdekkel: egész ha­zánk és benne minden tisztességes, becsü­letes állampolgár javát szolgálja a taka­rékosság. Állami gazdaságok, erdőgazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dol­gozói! A kormány felhívja, kéri a mezőgaz­dasági termelés különböző területeinek dolgozóit, szakemberit, hogy óvják és véd­jék a társadalmi és a szövetkezeti tulaj­dont. Leplezzék le a közös vágjon, a népvagyon megkárosítóit. Bánjanak gon­dosan a gépekkel, gondoskodjanak le’ki- ismeretes karbantartásukról. A modern növénytermelési és állattenyésztési mód­szerek alkalmazása, a mezőgazdasági munkák idejében történő gondos elvég­zése, a takarmányok szakszerű kcze’ése egész népünket gazdagító eredményeket biztosit. Kommunisták, szervezett munkások, KlSZ-fiatalok, elvtársak! A kormány azt kéri és várja a kom­munistáktól, a szervezett mnnkásektó’. a KISZ-fiataloktóI, hogy olyan önfeiáldo- zóan, és híven, a legelső sorokban küzd­jenek népgazdaságunk fejlődéséért, a ta­karéko6sági mozgalom kifejlesztéséért, amilyen áldozatkészen küzdöttek az el­lenforradalmi erőkkel szemben a népha- talom és a szocialista fejlődés vívmányai­nak megvédéséért. A kormány azt kéri és várja, hogy az igaz ügyben igaz szó­val, személyes példamutatással, találé­konysággal, kitartó szervező munkával — s ha úgy szükséges kíméletlen leleplezés­sel is! — csatázzanak a rendelkezésükre álló eszközök célszerű és leggazdaságo­sabb, feltétlenül a nép javát szolgáló fel- használásáért. Győzzék meg és lelkesít­sék, mozgósítsák ésszerű takarékoskodás­ra a gyárak, a bányák, a földek, a hivata­lok és az intézmények dolgozóit. Kéréssel fordul a kormány valameny- nyi tömegszervezetünk és tömegmozgal­munk tagjaihoz és vezetőihez: támogas­sák tekintélyükkel, minden erejükkel az országos takarékossági mozgalmat- Segít­senek olyan közszellem és közerkölcs meg­teremtésében és megszilárdításában, amely nem tud szemet hunyni a pazar’ás és könnyelműség felett, amely nem tűri gazdasági erőink gyengítését, amely szót emel a közvagyon gondatlan vagy felelőt­len kez-lése ellen. Segítsék elő, hogy a ta- kK.rík<vkodás mindennapi életünk szerves részévé váljék. Magyar dolgozók! Népgazdaságunk egészséges és szi­lárd, a tervezett ütemben halad előre. Gyorsítsuk meg előrehaladását — taka­rékoskodjunk. Vigyük sikerre az országos takarékossági mozgalmat, mert minek eredményei tovább gyarapítják szocialista hazánk erőit, így lesz jobb, derűsebb ás boldogabb a magyar dolgozó milliók élele. Budapest, 1958. március 20. „Együtt, tettrehészen .. .4Í KISZ aktívaértekezlet volt Nyíregyházán A közelmúltban a nyíregyházi Hely­őrségi Tiszti Klubban egészuapos érte­kezletet tartottak a város KISZ aktivis­tái. Kettős ünnep volt ez az alkarom a fiataloknak: emlékeztek a 39 év előtti dicső Tanácsköztársaságra és a megje­lent 200 küldött ez alkalommal ünnepelte a szövetség fennállásának egyéves év­fordulóját, „Négy ufót tettünk meg, de nagyobb elou állunk" Asztalos elv társ városi titkár az ideiglenes intéző bizottság beszámolójá­nak ismertetését az elmúlt egy év mun­kájának értékelésével kezdte. — Hálánkat keli mindenekelőtt kife­jezni a Szovjetunió, pártunk és kormá­nyunk felé, hogy az ellenforradalom utáni zilált időszakban utat mutatott számunkra és egy évvel ezelőtt Nyíregy­háza városban és ugyanebben a helyiség­ben zászlót bonthatott megújhodott ifjú­sági szervezetünk. Erre a zászlóra ismét felírhattuk a mi töretlen akaratunkat kifejező jelszót: „Hűség a néphez! Hű­ség a párthoz! A párt vezetésével együtt tovább a szocializmus építésének Útján!” A továbbiakban ismertette, hogy a zászlóbontás után sorra alakultak a szer­vezetek és kibontakozhatott az ifjúság szervezeti élete. Komoly segítséget jelen­tett a pártszervezetek támogatása. A legtöbb helyen, •— de különösen az is­kolákban — komoly harcot kellett vívni a szövetségnek a fiatalság eszmei, politi­kai tisztánlátása terén. A KISZ-en kívüli fiatalok kérdésé­vel foglalkozva, Asztalos elvtárs hang­súlyozta, hogy ezeket a fiatalokat hely­telen magukra hagyni. Különösen a íia- talkcrúakra hívta fel a figyelmet, —. Sok fiatalnál még most is fellel­hető a léhaság, a közömbösség, a ciniz­mus. Sok esetben találkozhatunk a késő­esti, de még az éjjeli órákban is a film­színházak környékén 14—16 éves fiata­lokkal. Sűrű látogatói a mu’atóknak is. Gyakori a város területén a fiatalkorúak bűnözése, a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bűncselekmény. Baj van az idősebbek iránti tisztelettel, udva­riassággal. Asztalos elvtárs szólt a 14—16 éves fiatalok foglalkoztatásáról is, majd a KISZ-tagok termelésben elért eredmé­nyeit méltatta. Részletesen foglalkozott ezután a kulturális és sportmunkával. Éz év m'sodik felében Nyíregyházán központi KISZ-együttes (énekkar, zene­kar, színjátszó és tánccsoport) létrehozá­sára kerül sor. A beszámoló végén Aszta’os elvtárs megszabta a fiatalok előtt álló időszerű feladatokat, melyek lényege így fogal­mazható meg: „Együtt, lettrekészen a felnövő nemzedék érdekében.” A vita A beszámoló feletti vitában több mint harmincán kívántak felszólalni. — Különösen ligyelemreméltó volt Jeles László idős kommunista hozzászólásé, aki több évtizedes tapasztalatait foglalta össze és hasznos tanácsokat adott an aktíván résztvevőknek, Nyíregyháza if­júságának. Nafiy figyelemmel hallgattál: Bencsik Mihálynak, a tanítóképEŐ KISZ-: titkárának hozzászólását, aki a leendő ifjú pedagógusok problémáját mondta el és hasznos tanácsokat adott a további munkához. Titkó Miklós a tanyabokrok fiataljainak kérdésével foglalkozott és javasolta, hogy valósítsák meg az ott éld fiatalok nagyobbméretű összevonását. —< Takács László, a Ságvári TSZ KISZ- titkára a parasztfiatalok problémáival foglalkozott és már ott felajánlást tett a tsz. fiataljainál: nevében: 10 ezer facse­metét ültetnek el ebben az évben a vá­ros területén. Ezután az aktíva-értekezlet a hatá­rozati javaslat célkitűzéseit vitatta megj A javaslatban a következő időszakok munkáját illetőin, főleg az eszmei poli­tikai nevelés, a párt és a KISZ kapcsola­tának erősítése, az ifjúság fokozottabb bevonása a termelő munkába, az úttörőit segítése, a kultúr- és sportmunka meg­javítása foglalt el lényeges helyet és szolgált sok hasz’ tanáccsal. Majd a városi bizottság 41 tágjánál: megválasztására került sor. Koncz Ká­roly elvtárs a megyei KISZ-bizottság részéről javaslatot tett a fiatalok elé az első titkár megválasztására. Az aktíva­értekezlet a javaslatot elfogadta és egy­hangúlag Asztalos Sándor elvtérsat vá­lasztotta meg Nyíregyháza város KISZ titkárává. Sor került a végrehajtó bi­zottság tagjainak megválasztására. A végrehajtó bizottság tagjai: Oros* Szilárd, a 113-as számú MTH iskola igazgatója, Tóth Margit, az 53-as AKÖV dolgozója, Bencsik Mihály, a tanítóképző iskola tanulója, Hangáesl Mihály, a vá­rosi KISZ-bizottság munkatársa, Kcrner Mária, az Útfenntartó Vállalat dolgozója, Asztalos Sándor KISZ városi titkár, Za­jáéi Ferenc, MHS városi elnök, Adorján István, az Üttörőház igazgatója, Tímár István, a fermentáló dolgozója, Porzsolt István, a Kölesey-gimnázium igazgatója és Gidófalvj Pál, nyomdász-tanuló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom