Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-15 / 39. szám
KELETMAGYARORSZAG ILL. FEBRUAR 15, SZOMBAT Állati kegyetlenséggel hajiét tűk a gázkamrákba áldo-a*aikat. Krematóriumok és .kemencék mutatják magukat az egyik lágerben, amelynek nagy és iái évej Jennállása alatt el kellett nyelnie' a huszonnégy nemzetiségű milliókat, s amelyből a láger parancsnokának adatai szerint mintegy négyszázezer volt a magyar. ' | A láger ma már múzeum. Hu-^ szónkét egyemeletes épületből * állt egykor, de a lebombázott, ré-* székéi csak a gipszből alkotott • miniatűrök, másrészt hiteles fény-} képek és a felszabaduláskor aj helyszínen maradt' személyi hcl-j mik mutatják. Az Auschwitz— } BirUenáu-i múzeumban -megörö-t ki tették azt is, hogyan hajtották;;} halált, osztogató gázkamrákba.} krematóriumokba' egyetlen nap} alatt nyolc-tízezer embert. Fény-} kép örökíti meg, hogy kaptak} szappant, törülközőt az egyes csp-t portok, mielőtt a. lapostetejű,| türdő-kinázetű épületbe mantek j Itt azonban víz helyett üres te-j rém fogadta a szerencsétlenekét,* amelynek mennyezetén négyrét,} a ’óval .lezárható nyílás, volt. •} Ezeken a nyílásokon engedték,,b:. ♦ a halákhozó, ciklongázt, amely rövid idő alatt megfojtotta az oda begyömpsibiteket. — A múzeum egyik kirakatában helyezték el a megmaradt gáz-ao .oz.,kal.. ame- | lyekre nagybetűvel írták: ’ „Vi- ! gyázz. gyorsan ülő méreg. Hűvös helyen tartandó.’’ Benzinnel öntötték le a holt testeket, így egeitek el soklízczer embert. Cipöhegyek mutatják a látogatónak: az áldozatokat mindentől megfosztották. Derűlátás Moszkvában a csúcstalálkozó leheiosése.t Illetőéi) MOSZKVA, IMIT): A szovjet főváros politikai köreiben alti- iában derűlátóan ítélik meg a csúcstalálkozó megrendezésének lehetőségéi. Bár mindezidc’g nem ismeretes még a szovjet kormány álláspontja Macmillan angol miniszterelnök válaszát illetően, a szovjet fővárosbm működő újságírók véleménye szerint szovjet részről igen behatóan tanulmányozzák Macmillan álláspontját s valószínűleg már. egész rövid időn beiül válaszolnak üzenetére. Moszkvában hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi közvélemény sürgetően követeli a csúcstalálkozó megrendezését. — Emlékezteinek arra, hogy Dulles amerikai külügyminiszter, aki eddig idonyerés céljából ragaszkodott a külügyminiszteri előkészítő értekezlet megtartásához, most a közvélemény nyomásai a kénytelen volt változtatni álláspontján. Bár az amerikai kormány — amint ez Dul- lesntb sajtóértekezletén elmondott szavaiból kiderült — az alapvető kérdésekben még mindig nem hajlandó elismerni, hogy politikája nem járhat eredménnyel a nemzetközi feszültség enyhítése tekintetében. Dullesnck ez a megváltozott A közclinúhljan Lengyelországban járt Unatenszsi Pál alezredes elvtárs, a megyei kiegészítő parancsnokság vezetője. Ellátogatott a náci hóhérok legnagyobb rémtetteinek színhelyére, az Auschwitz—Bikenau-í hátáUáhqrha Alább közöljük jegyzeteit. Nácizmus, hitlerizmus,. milita- rizmus. Mennyit beszélünk ezekről manapság! Mennyit .találkozunk ezekkel a szavakkal-az új- : ások hasábjain, halljuk-az éter ';iliárr-s»!n! De ha a =g"va’i Pez’ jelentőségével akarunk megismerkedni, azt ’ mondjuk:,, mindez nem elég.. S. ha meg akarjuk érteni a béketábor népeinek és a kapitalista országok dolgozóinak elszánt akaratát, amely, egységesen áll szemben a német újra- felfegyverzés tervével, akkor látni, tudni, ha'lani kell arról, mi* jelent ezeknek a szavaknak a lé nyege, hitre' .mondjuk, naponta ..scha többi!'’ Igénybevették nem buták. a kivcgző-lőtcret is, amikor a kamrák már A legforgalmasabb napokon míg a négy kemence sem b’rta megemészteni áldozatait, ilyenkor benzinnel öntötték le és gyújtották nieg az előzőleg gázzal megölt holttesteket. Nem az egyedüli kivégzési módszer volt, amit említe' tünk. Rendkívüli esetekben — s ez elég gyakran veit — a kivégző löterct is használták, ahol mintegy húszezer ember esett áldozatul a nácizmus önkényéne.-c. I " ■'f‘ I „A munka szabaddá tesz." Ezt írták a halálgyár kapujára a náci gyilkosok. De hogyan tették ók szaoaddá a szerencséden foglyok millióit? „Arbeit macht Frei” (A munka szabadda tesz) ez a felírás fogadja a látogatót Auschwitzban, Lengyelország egyik városkájában. Ez látható annak a haláltábornak kapuján, ahol a hitleri fasizmus mintegy négymillió ember életét oltotta ki. .Az ember, szinte nem hisz a szemének: hogyan : irtént mea ez. a XX. században. a civilizált emberiség korában. — Hogyan történhetett, hogy tizenhárom esztendővel ezelőtt ebben | a hatalmas lágerben katolikus; papok, zs:dók, a fas'zmus e len- ' állói hullottak el a r.á:ik gyilkcs módszereitől. Mintegy száz tárák | takarta el a külvilágtól a fasizmus szennyes áradatát. A borzalmak városa veft Auschwitz, amely egykor békésen élte a maga mindennapi életét, s amely ma -is igen jelentős vasúti csomópont; A lengyelek, de a várost és a tábort látogató külföldiek soha nem felejtik el a? ott látottakat. Nem lehet elfeledni a láger múzeumát, amely emlékeztetőül őrzi a sok százezer pár használt cipők utazóbőröndöt, esernyőt, a tali- i gara való szemüveget és a mintegy három vagonra tehető emberi hajat. Ezek az áldozatok emlékét örökítik meg. 'Nem feledhetjük a láger folyosóin lógó sok tízezer fényképet, amelyekről az egyszerű lengyelországi munkás, földműves, fejkendős parasztasszony, az elemi és középiskolai tanuló, az egyszerű, dolgozó zsidóember meggyötört arca és teste vádol. lila is : ott találhatók a csörgők, babák lés já.azócumik csöpp tulajdo' nosaik egykori játékai, A nácik azt tárták a világ elé, hogy itt csak banditák találhatók. Senki sem hiszi, hogy sokat véthetlek ezek a gyermekek, mint ahogy nem voltak banditák azok a nyomorékok sem, akiknek man- i kőit, műlábát és műkozét őrzi a múzeum. A fasiszták legfélelmetesebb^ tábora volt ez. Az ötmillió emberből négy és fél év alatt nyolcvan fogoly tudott megszökni. Nem csoda, hiszen az egymástól két méter távolságra levő kétszer-ket- tős, négy méter magas, villanyárammal telített drótkerítésen kívül nagyon közel voltak egymáshoz a golyószórós őrök figyelötor- nyai. Jelenleg is használható állapotban vannak azok a téglából és betonból épített géppuskafészkek, amelyek a láger sarkaitól minden irányban pásztázhatták a kerítés közötti területet. ; De a halálbakergetés előtt, meg j voltak itt a válogatott kínzóeszkö- ' zök is. Másfél méter széles és I hosszú, s mintegy két méter má- I gas volt az a cella, ahová hat em- * bért préseltek be egyszerre, ha J véletlenül rágyújtott egy cigarettára, l vagy még jegyzést tett valakire, Valamire. A levegőt ide egy gyufásdoboz nagyságú nyílás szol-1 | gáltatta! \ A hatalmas táborban egyedül áll egy kátránnyal itatott akasztófa, amelyen egy embert akasztottak fel. Felette azonban már a lengyel népbíróság ítélkezett 1946- ban. A láger egykori parancsnokát Halaidat »* ítélték itt halálra. De mennyire enyhíti ez annak a sok százezer Iembernek kínjait, mennyire pótolja ez a négymillió ember életiét? I A halottak nem beszélnek, de •emlékük vádol, marja az élűk, a i becsület es emberek lelkét, s ez a ;iudat arra kötelez bennünket: • minden erőnkkel akadályozzuk ttneg, ha valakik még egyszer ; Auschwifzot, Birkenau-t akarnálak. »' I Julius Fucik szavait idézem, í akinek életét e nácizmus oltotta' N , ’ „Szerettelek benneteket embe* ’rek, legyetek éberek!” álláspontja már önmagában isj igazolja, hogy a Szovjetunió bé-* kés javaslatai milyen méiyj visszhangra talállak Nyugaton,} s hogy a hidegháborús politika} újabb vereséget szenvedett. I A szovjet főváros politikai! köreiben egyébként igen nagy} figyelmet szentelnek annas. • hogy mind Európában, mind pe-J dig Közel-Keleten szélesedik az} atommeníes övezet megteremte-} sét követelő mozgalom. Meg- } figyelők véleménye szerint az} atommentes övezet megteremtő- } sét a Szovjetunió a csúestalál-} közön a legelső kérdések egyi-} keként kívánja megvitatni.- *
