Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-15 / 39. szám

Ara SO fillér XV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1938. FEBRUAR 15. SZOMBAT gDaoooDODaaoaaaoDDnaaQaaaDQDaoaQaoaaQQcaciacin Az értelem dicsérete Sokat beszélünk, írunk, olvasunk manapság a tudásról, a tanulásról, a szak- és általános műveltség elsajátításának fon­tosságéról. De talán mégsem eleget. Különösen itt, a mi megyénkben nem, mert e földön a belterjes gazdálkodásnak igen nagy lehetőségei vannak s csak egy valami hiányzik, csupán egyetlen lépcsőfok: az ismeret. Ez pedig azért, mert megyénk dolgozó népét a népnyúzó földbirtokosok — akik olyan eldorádót rendeztek itt be ma­guknak, hogy inkább voltak földesurak a Nyírségben, mint miniszterek Pesten — elütötték az iskolától és ma nem tar­tunk ott, ahol a kultúra útján legmesszebbre jutott, főleg más ipari jellegű megyék. Iskolával, tanfolyamokkal, mindennapos felvilágosítással igyekszünk pótolni a hiányzó lépcsőfokot és ha pótolni tudjuk, paradicsomkert lesz ez a megye. Tanulni járnak majd ide a sokvárosú. ipari üzemekben gazdag megyék és mind azt kérdezik tőlünk: hogy tudtok burgonyából, do­hányból, kukoricából, kalászosokból, gyümölcsből és más egyebekből olyan termésátlagokat elérni, ami ritkaság, míg más megyék csak egyik vagy másik termény termelésével jeleskednek? És akkor majd mi azt feleljük: ésszel, azaz szakértelemmel és szorgos munkával. Ez azonban még a holnapé. Ma még messze vagyunk a belterjességtől, bár alkalmak és feltételek kínálkoznak arra, hogy rátérjünk. Ezen az úton meg is kell indulnunk, de ha­ladásunk rehéz lesz. Nincsen meg a belterjes földművelés­hez az előiskolánk, tehát tanulnunk és dolgoznunk kell egy­szerre. Fiainkat tanítanunk kell, talán legelőször arra, hogy becsüljék a tudást, mert erre roppant nagy szükség van. Különösen a tanulóifjúság soraiban kell elhintenünk ennek magvát. Miért? Erre elmondunk egy esetet. Egy erdöalji faluban — Barabáson — tanulásra bíztatta tanítványát a tanító. A gyermek hallgatta, hallgatta a jó­szándékú korholást, majd megszólalt: — Mondhatok valamit? — Ki vele bátran! — sarkalta a tanító, mert azt várta, hogy jobbulást fogad a fiú. — En azt mondom, hogy tanulás nélkül is jól meg lehet élni. — Hol? — Például a termelőszövetkezetben ..: Tudja-c a tanító bácsi, hogy mennyit keresett a tsz. juhásza? — Nem. — Bizony az többet, — pedig alig járt iskolába— mint akármék tanult ember a faluban — felelte a kisfiú. Ez a párbeszéd gondolkodóba kell, hogy ejtsen bennün­ket, mert egyszerre két dologra is figyelmeztet. Először arra, hogy a termelőszövetkezetekben jól keresnek, jól élnek a tagok, tehát a termelőszövetkezeti mozgalom beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ennek örülünk. Másodszor arra fi­gyelmeztet, hogy nem mindenki becsüli kellőképpen a tudást. Lehet, hogy az az ismeret, amit a dolgozó parasztság ed­dig megszerzett, ma elegendő a jól jövedelmező termeléshez, de biztosak vagyunk abban, hogy holnap már kevés lesz. Éppen ezért, amikor a belterjes gazdálkodást tűzzük ma­gunk elé, akkor a tudás, a szak- és általános ismeretek gya­rapítását — nagymérvű gyarapítását — is kitűzzük. Minden dolgozó parasztnak — egyéninek és termelőszövetkezetinek egyaránt — világosan kell látnia: a dolgozó, parasztság élet- színvonalának alakulása csak akkor tarthat a jövőben is lé­pést más rétegek életszínvonalának emelkedésével, ha nagy­üzemi, ha belterjes módon, azaz nagyobb értelemmel, szak­tudással fog gazdálkodni. Irány tehát az iskola és tanulni, művelődni, ismerkedni az új, a tudományos termelési eljá­rásokkal. A szocializmus, a nagyüzemi termelés, a belterjes gazdálkodás diadalravitele sok, sek művelt embert feltételez, a dolgozók általános képzését követeli, mert mindhárom emeli a munka kultúráját, az új gépek számát és új eljárá­sok bevezetését teszi szükségessé. A feladat tehát az, hogy a téli és koratavaszi estéket, majd a nyári ráérő időt is tanu­lással töltsük. Az iskolások pedig — mert nekik legfőbb dol­guk a tanulás — igen, igen szorgalmasak legyenek. Lehet, hogy akadnak az olvasók közt olyanok, akik e so­rok olvasása közben azt mondják: „Igaz, igaz, de... Ott lesz az agronómus, gondolkozik majd az!” Erre mi is azt mond­juk, hogy igaz, ott van és ott lesz az agronómus a községben, a termelőszövetkezetben, de az agronómus egymaga kevés A termelőszövetkezetekben sem elegendő a munkát kigondolni, elosztani, megszervezni, az egyéni gazdaságban sem elégsé­ges a legmegfelelőbb termelési eljárást az agronómustól meg­kérdezni; a munkát itt is, ott is el kell végezni. Ehhez pedig szaktudásra, ismeretekre van szükség Ahogy a családban ke­vés az apa lapasztalaia, úgy a községben Is kevés a szakem­berek tudása, a szövetkezetben a vezetők hozzáértése. Á’talá- nos tudásra van szükség. Látni kell már most, hogy azok a termelési szokások, eljárások, amelyeket ma alkalmazunk, holnapra kiszorulnak a termelésből Kiszór tja őket az új, az eredményesebb módszer, a tudományos eljárás. Tehát tanu­lásra van szükségük úgy az egyéni, mint a termelőszövetke­zeti parasztoknak. Már a gyermekeket is arra kell nevel) i hogy azok is megértsék ezt hogy lássák: a mezőgazdasági termelés is tudást, tanulást követel. A tanulás legyen szellemi kenyerünk. A tudás a tanulás az érte'em dicsérete ne hiá­nyozzon a szülők bíztató, figyelmeztető, jövőre mutató szavai közül. (—bőg—) j TjaQODŰOÜDDDODaDOTDODDDDDOTDDODDnOŰDODOTCOCOU Húsz újfajta mezőgazdasági gép A KGM Mezőgépipari Igazgató ságához tartozó üzemekben ebben az évben körülbelül húsz mező­gazdasági gép mintapéldánya ké szül el. Az új típusok alkalmaz kodnak mezőgazdaságunk sajátos ságaihoz, s egyúttal az ország kü lönbözö tájjellegéhez is. Közülük legjelentősebb az üj — úgynevezett magánjáró — al vázas gabonakombájn. Különle­ges kiképzésű alváza alkalmas nemcsak gabona cs silókombájn hanem kultivátor cs eke ráépíté­sére, sőt e munkagépek eltávolí­tásával teherjárműként is hasz­nálható. így a gép az év minden szakában hasznos a mezőgazda­ságban. Bemutatják az új apró- inagcscplűgép mintapéldányát is. Az állattenyésztők munkáján könnyítőnek majd az újrendszerű istálló-kisgépek. Az univerzális, villanymotormeghajtású morzsoló, a szecskavágó és a darálóbcren- dczcsck a világítási hálózatra kapcsolhatók, bár meghajtőmű kent kisebb benzinmotorok is al­kalmazhatók. Újdonság még az egytengelyes kerti kistraktorboz szerelhető szölőművelő berende­zés, valamint az úgynevezett tá- nyeros műtrágyaszóró, amely fel­váltja a pontatlanul dolgozó lán­cos műtrágyázót. Az ország különböző vidékeinek megfelelően új géptípusokat ala­kítottak ki. így például a hornok- tcrülctckcn is használható lesz majd az újtípusú traktoroké, s a vetögep, amelv csupán hatszáz kiló súlyú. hősei negyedmillió Jorint viaaxaíérííéat fizet tagjainak a rakamasi fC'dmüveaasövctkeset Megyénkben igen kevés szövetkezet dicsekedhet olyan kiváló gazdasági eredményekkel, mint a rakamazi. Különösen a felvásár­lás terén végezlek jó munkát, mert minden kínált árut felvásárol­tak és el is szállítottak. A lakosság áruellátását sem hanyagolták el, mert a község boltjaiban hiánycikkről nem lehetett beszélni. Az el­múlt cv jó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szö­vetkezet közel másfélmillió forint tiszta nyereséggel zárt. Ebből a tagság vásárlási és értékesítési visszatérítés címén közel negyedmil­lió forintot fog kapni. Egyesek mór számolgatják is: ki mennyit kap majd kézhez, l esznek olyanok, akik 4—5 ezer forint visszatérítésben részesülnek; Ezek minden bizonnyal utólag sem sajnálják, hogy száz forintos a részjegyük, mert a közeli napokban sokszorosan visszakapják ezt. Dorogi M, Jégmentes, zavartalan az árvízlevonulás Igazgatóság jelen A Vízügyi tése: A Felső-Tiszáról és mellékfo­lyóiról a jég levonult. Jelen'eg Dombrádig jégmentes a Tisza, a Dombrád alatti szakaszon még szórványos jégmenés van. A Túr és Kraszna folyókon az apadás bekövetkezett és a mai nap folyamán előreláthatólag le­szállíthatjuk a Túron elrendelt III. fokú védelmet II. fokúra a Krasznán pedig megszüntetjük a készültségit. Ezzel szemben a Ti­szán és a Szamoson a tegnapi át­meneti apadás után újból kisebb mértékű emelkedés mutatkozik, aminek következtében a Tisza-: becs—Lónya között elrendelt I. fokú készültséget fenn kell tarta­ni; a tiszaberceli szakaszon pedig elrendeltük az I. fokú védelmi ké­szültséget. Az árvízhullám egyébként most mór légmentesnek, zavartalannak tekinthető. Az elmúlt nap folyat mán az Igazgatóság szakszemély­zetén kívül 192 főt foglalkoztatott' az. árvízvédelmi munkáknál. Divatbemutató hóvirágokkal Tavaszi divatbemutatót rende­zett a Kiskereskedelmi Vállalat csütörtökön este fclkilenc órakor a Béke moziban. Meglepetésként a közönség nőtagjait egy-egy csokor tavaszi hóvirággal ajándékozták meg, majd sorra vonultak fel a csinos próbakisasszonyok, bemu. atva. a tavaszi divat első virágait, a csinosabbnál csinosabb kiskosz­tümöket és a tavasz színeiben pompázó estélyi ruhákat, melye-> két a nyíregyházi Textilruházati Vállalat tervezett és készített. A férfiak ízelítőt kaptak a mér* téktartó és modem férfi-divatbóU A tavaszi divatbemutató igen si­kerűit ötlet volt és megéri, ha ez-; után havonként rendeznek film* előadás előtt ilyen hangulatos, szó­rakoztató divatbemutatót. ErCdSIIÉiiySk és llibák a nglénesi mezöBazdasául^^^ Szilágyi Gyula a gelé- nesi községi tanács tagja, s mirt ilyen, a mezőgaz­dasági állandó bizottság elnöke. Középparaszt. 15 hold földön gazdálkodik. Ismeri az egész gelénesi határt, mint a tenyerét, és ismeri a gazdákat. Egy baj azenban van: bármennyire is szívügye a falu sorsa, nem igen győzi úgy, ahogy szeret­né. Egyedül van a gaz­daságban, de jórészt egyedül a „hivatalban” is. Parasztok az áb többi tagja is. csakhogy a hat tag közül kettő állan­dóan távol van a köz­ségből, másek pedig va­lami mesterséget is foly­tatnak a földművelés mellett, s így kevés idő': fordítanak tanácsi mun­kájuk végzésére. Szilá­gyi Gyula, az elnök és Kokas Károly, a községi mezőgazdasági felügyelő végzi aztán az áb. fela­datait. Űjabban a köz­S O -p?r n‘ b - *(«•■■<? kezd belefolyni a mező- gazdasági problémák meg» ldásába, ami nagy segítség lösz a további fejlődés útján. Szilágyi Gyula is jó- szeriel egyedül tartja a kezében a szerződtetések ügyét, foglalkozik a le­geltetési bizottság dol­gával. az erdőbirtokos- sággal, s mint éber gaz­da. ő mondja ki, hogy ez, vagy az a gazda jt> gosult-e fakit-rmelésre. Mert i't például a kiter­melt terület tízszeresét kell újraültetni, hogy gyarapodjon a község faállománya. Éber szem­mel kell kfsérni a föld­ügyeket is, mert bizony a gelénesi határban szintén jócskán akad fe­ketén használt terület. S most azon fáradoznak, hogy ennek végére jár­janak. Összrl a mezőgazda sági ab. szervezte meg a vetőmagvak csávázásit. illetve a csávázás elvég- z<ísének ellenőrzését. A község három éves ter­vében magas volt a nem eredményesen termelhe­tő burgonya aránya; ezt megváltoz‘atfák s he­lyébe szarvaskerep és zab k'-rül. Mcst azt szer­vezik a gazdasági felü­gyelővel — aki szívesen tanul is a gazdáktól, amellett, hogy tanítja őket —, hogy a község­ben termelt vöröshere- és lucemamagot szelek­toron megtisztítják és utána elküldik elektro­mos tisztítókba, hogy az arankát eltávolí'sák be­lőle s mint fémzárolt ve­tőmag kerülhessen for­galomba. A gazdákkal együtt figyelik az őszi kalászosok területeit s ahol víz jelentkezik, sür­gősen leeresztek a ve‘ős­ről. Kevesebbet vetet­tek, rmg kell védeni, hogy magasabb termés­átlagot érjenek cl. Sze­retnek minél hamarabb megkapni az igényelt műtrágyát, mert — mint Szilágyi Gyula mondja — az idő nem vár, s egyszeresük azon veszik magukat észre, hogy itt a tavasz és esetleg el­késnek a korai íejtrá- gyózásokkal. Szép eredményeket mutathat fel már eddigi munkásságával is a ge­lénesi mezőgazdasági ál­landó bizottság. Nem csorbítja érdemüket, ha ehhez a szép induláshoz a gazdák szándéka is hozzájárul. S így is kell lennie, mert az igazi eredmények csak úgy születhetnek, ha az egész falu egyaránt kiveszi ré­szét a munkából. De ezek az eredmények még nagyobbak lenné­nek, ha az állandó bi­zottság minden tagja egyaránt fontos ügyének tartaná a falu mezőgaz­dasági termelésének fel­emelését,' HALALGYAR — EGY PILLAN­TÁSSAL KÉT VILÁGOT — KÖZÉPFOKON — A TUNISZI HELYZETRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom