Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

2 KELETMAGY ÁRORSZÁG 1958. FEBRUÁR 27, CSÜTÖRTÖK Világbajnokság előtt KOVÁCS GYÖRGY! r Ófehértó szép helyen Tan . . . a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója E jtőernyős gyakorlatokat bái'ki örömmel néze­get. Mindig kellemes látványt nyújt a bá­tor sportolók sok szép mutatványa. E sportágnak Nyír­egyházán is sok a kedvelője. ’ Sőt: nem egy kitűnő ejtőernyős versenyzőnk is van. Ilyen Ko­vács György, aki nagyszerű tel­jesítményeivel nemrég kiérde­melte , A Magyar Népköztársa­ság Érdemes Sportolója’1 címet. Kovács Gyuri nem ..különleges’1 ember, egyik válla1 atunk egy­szerű dolgozója a hétköznapo­kon. Ám van egv ..másik vilá­ga” — az ég és föld között és ..selyem szálakon”. A közeledő világversenyekre készülődő Ko­vács György olyan közvetlen szívélyességgel igyekezett be­avatni engem is az ejtőernyőzés tudományába, hogy csak azt nem mondta: jöjj, tegyünk egy ..sétaugrást”. — Prágában kerül sor a má­sodik ejtőernyős világbajnok­ságra. Van még idő a kezdetig, de hogy jól szerepeljünk, hama­rabb meg kell kezdeni az elő­készületeket. Hogy miért érdekli ez Kovács Györgyöt is? Mert tagja annak a tízes keretnek, amelyből kike­rül a hat résztvevő. S most néz­zük, milyen versenyszámokban mérik össze tudásukat a levegő bátor hősei? — Célbaugrás vezeti be a küz­delmeket. Ez ezer méterről tör­ténik. Általában nyolc résztve­vővel száll fel a gép és sorsolás­sal döntik el az ugrás sorrend­jét. (Annak jó. aki később kerül sorra) Amikor a gép ..rárepül” a célra s a versenyzőnek meg­felelő helyzetbe ér, az tetszése szerinti pillanatban kiugrik a gépből. A cél 150 méteres suga­rú kör, melynek közepén fehér kereszt és zászló van. Az a leg­jobb ugrás, amely a legköze­lebb sikerül a zászlóhoz. A má­sodik versenypont hasonló az elsőhöz. Itt a magasság 500 mé­terrel nő. Nagy ügyességet kí­ván, hogy a versenyző „bedol­gozza magát a körbe”, mert a gép elhagyása után három má­sodperc múlva oldania kell er­nyőjét, s ügyességétől függ, mint tudja lebirni a szélirány, a le­vegőellenállás „eltérítő” szán­dékát. — A következő szám az 1500 méterről történő kombinált ug­rás, amikor húsz másodpercig zárt ernyővel zuhan s ezután nyitja ernyőjét. — Az ejtőernyős versenyben is van egy olyan klasszikus szám, mint az atlétikában a 100 méteres síkfutás. Ez a 2500 mé­terről történő stíiusugrás. Itt mutathatja meg a versenyző: mi rejlik tudásában, milyen fel­adatok megoldására képes. Kü­lönböző kötelező gyakorlatokat kell végeznie, miközben — kö­vetve a szabadesés törvényét —• zuhanva közeledik a föld felé. A nehézségek mellett e szám nagyon érdekes is. A földön el­helyezett fényjelző állomások különböző villanásaira — szinte parancsszerűen — kapja az ugró á feladatokat. Képzeljük el: keze felső tartásban, kisterpesz lábtartással tíz másodpercet zu­han, amikor sárga fényt villan- tatnak lentről. Ez azt jelentheti, hogy „spirál fordulatot” kell tennie — mondjuk jobbra. Majd zöld fény villan: erre esetleg két spriál fordulót balra kell meg­tennie. — S minderre van idő a leve­gőben? A Bujtoson, ahol lakom, az utóbbi két évben gyakran — szinte hetenként vagy még gyak­rabban — előfordult, hogy nem volt villany. Ez a kellemetlen esemény rendszerint este 6—7 óra tájban következett be és tartott 2—3 órán át. Bosszantott ez, annál is inkább, mert ez az az Idő, amikor iskolás gyerme­keim a leckéjüket tanulják. Több alkalommal személyesen és telefonon is kérdést intéztem a TlTASZ-hoz, hogy mi ennek az oka? Azt a felvilágosítást ad­ták, hogy valahol a környéken erős motort működtetnek, s ez veri ki a transzformátorban a biztosítékot. Egy pár hete meg­szűntek már ezek a zavaró kö­rülmények. Azonban 1958. feb­ruár 10-én délben ismét elaludt a villany. Bosszankodtam, de egyben örültem is, hogy így leg­alább estére lesz villanyunk. Azonban sötétedés után sem akart világosság lenni. Ekkor már kezdtem idegeskedni. Az utcában egy másik lakásba is benéztem, ahol az enyémhez ha­sonló helyzetet találtam. Miután mozijegyem volt, este 6 órakor feljöttem a városba és a Zsdánov utcai 'UTÁSZ irodában bejelentettem panaszomat, ahol megígérték, hogy ki fognak szállni és meg­nézik a hibát. Ahogy mozi után hazaértem, gyermekeim azzal fogadtak, hogy bár a hiba az oszlopon volt, a szerelő mégis £ 7.90 Ft-ot fizettetett. Másnap ~ reggel a számlával a kezemben ismét felkerestem a TITÁSZ Zsdánov utcai irodáját és ott ? főszerelőnek előadtam panaszo mat. Elmondtam, hogy vélemé­nyem szerint indoko'atlanul fi­zettettek velem javítási költse get. A főszerelő el is ismerte hogy a múltban az oszlopon lévő hibáért valóban nem számítot­tak díjat, azonban az utóbb* időben a vállalat főkönyvelőjé­nek utasítására az ilyen hibát i meg kell a fogyasztóval fizettet ni. Na, de most jön aztán a probléma: melyik fogyasztóval? A TITÁSZ szerint azza1, aki a hibát bejelentette. Nem tudom, milyen elgondolás vezette a TITÁSZ főkönyvelőjét, anvkor ezt az utasítást kiadta. Meri nem látom igazságosnak azt, £ hegy több lakást érintő hibái egy valaki és csalt az fizesse meg, aki a hibát bejelcntetie. Vagy az a célja ezzel a TITÁSZ főkönyvelőjének, nogy elvegye a fogyasztóknak a kedvét attól liogy több fogyasztót érintő hi­bát bejelentsenek cs ezzel őket zaklassák? KIFOR MIHÁLY Nyíregyháza, Jég u. 15. Mosolyog a régi ejtőernyős. $ — Hogyne volna, hiszen több» m:nt 40 másodperc (!) áll rén-J delt^ezésemre. Az biztos, ■ hogy j „kirakatrézésre”, bámészkodásra J nincs idő. Minden másodpercet j ki kell használni, mert a föld | rohamosan közeleg. ? — Hogy lehet elvégezni eze-J két a gyakorlatokat? — A legkisebb mozdulat ele­gendő. hogy kibillenjen egyen­súlyából a lehetetlen ember. No de a versenyző nem tehetetlen, mert a keze és lába mintegy ve­zérsíkul (kormánylapátként) szolgál s így veszi fel a mozdu­latokat. ­Azt csak úgy mellékesen« mondja., el Kovács György, hi-j? szén ez a „könnyebbik” a do- * logban: 40 másodperc után ki-g nyitja ernyőjét és szerencsésen! földet ér.-. ? Ennyi bemelegítő után esé-t iyeiről kérdezem: | — Esélyek? Nehéz kérdés. X Olyan ellenfeleim lesznek, mint£ például a csehszlovák Koubek t és a szovjet Mityin. ök már J több világbajnokságot vívtak ki..2 A mi felkészülésünk itthon elég ! nehézkes. Egy gépe van a váló- i gatott keretnek, Pestre járok ♦ edzésekre — mondja. De Kovács? György arcára az is rá van ♦ írva: meg fogja állni helyét a» kitűnő mezőnyben. Néhány sza­va önbizalmát is megmutatja. „Úgy hiszem,,, npm érdemtelenü’ kerültem a válogatott keretbe. Eddig 203 ugrásom volt, de min-; den új ugrás újabb örömökkel ! tanulságokkal is szolgál nekem. ' Első törekvésem: megmaradni a legjobbak között. Aztán?. A VB előtt Moszkvában sorrakerülő I nemzetközi találkozón szeret­nék résztvenni. A BV-n pedig!. — meglátjuk! ! örülünk, hogy Kovács György ? e nagyszerű sportágban Nyíregy- £ háza színeiben — résztvehet a f világbajnokság küzdelmein; szív-? bői kívánunk hozzá jó szerep- J lést, ♦ Hammel József. kórusnak alakult, de a vezetői rájöttek, hogy a vegyeskar szerencsésebb, mert a vegycskai i feldolgozá­sok gazdagabbak. Erre a kórusra nagy jövő vár. Miért? Azért, mert a kultúr­híz vezetője azt a célt tűzte ki, hogy a kórus segítségével fel­támasztja a falu dal- kultúráját. Összegyűj­ti a régi népdalokat és a kórus segítségé­vel megismerteti azo­kat a falu fiatalabb generációjával. Nagy tervekkel ké­szülnek a tavaszra. A megyében is megren­dezik a dalosverse­nyeket. Ófehértó — eddigi eredményei után — abban a sze­rencsés helyzetben van. hogy kultúr házá­ban fogják megren­dezni a tavaszi dalos­ve, seny körzeti be­mutatóit. ' A versenyen részt- vesznek az ófehér1ói színjátszók, táncosok és egy fiatal iskolás­gyerek egyéni szám­mal: tangóharmóni- kával. A fötösök és model­lezők is versenyre ké­szülnek. A járási ver­senyben szeretnének elsők lenni, hogy az­tán a nyíregyházi Jó­így mondja a nóta. Valaha valóban er­dők leheltek ezen a tájékon és fényes ta­vak .csillogtatták víz­tükrüket. Ma azon­ban se víz, se erdő. A baktai erdő könyö­rül a nótán és regé­nyes kis utat bujtat­va közelíti meg a községet. Az erdei utacska először a va­sutat éri, itt egy ki­csit megtorpan, aztán a kultúrházhoz és az iskolához vezeti a ván­dort. Aki már járt erre valaha, az hal­lott is valamit erről a kuliúrliázról és is­kolájáról. Most olyan pillanatban vagyunk, hogy akár mindent megtudhatnánk e ne­ves intézményekről.- mert — ahogy a kul- túrház vezetője mond­ja — most váltak fel­mérni a falu kultu­rális életét. Hát mit talált a „felmérő” bizottság? Talált három szín­játszó csoportot, vagy szakkört, egy foto- szakkört és egy model­lező szakkört. A szín­játszók a társadalmi szervekkel szoros együttműködésben és azok támogatásával dolgoznak. Van a községben — ez a kö­zelmúltban alakulti— egy kórus is. Férfi zsef Attila Művelődési Házban a tavasz fo­lyamán rendezendő jersenyben is részt- vehessenek. A kultúrházban ka­pott helyiséget a KISZ is. Hetenként egyszer itt gyűlnek össze a KISZ-fiata- lók. Az összejövetele­ken könyvolvasással. a napi politilaii ese­mények megbeszélé­sével, illemtannal fog­lalkoznak. A község kulturális élete mozgalmasnak mondható. Ha a he­lyi színjátszók nem is adhatnak rendszere­sen műsort, adnak a szomszédos községek színjátszói. Többször ellátogattak ide a nyír­bátori határörök, és a rohodi színjátszók. A község lakói most is várják őket. A kö­zeljövőben a rohodi fiatalok jönnek át jó műsorral. Reméljük, hogy az ófehértóiak terve, re­ménye megvalósul. Sikerül feltámasztani a község dalkulturá- ját, sikerül olyan szín­játszó gárdát létre­hozni, amely színvo­nalas műsorral szol­gálja majd a község és a megye kultúr- forradalmát. Ha ez Sikerül, akkor igazán elmondhatjuk majd. hogy: „ófehértó szép helyen van ,,,” Komán jrvárlmánvú < Romániában néhány hónapja egy új hazai gyártmányú fahán- toló-gép működik. A gép terme­lékenysége kétszer akkora, mint a kézi hántásé, a munka önkölt­sége pedig az eddiginek cgyha- toda. Az új gép mindenféle fa hán­tására alkalmas, az eddigi alkal­mazott hasonló gépektől eltérő­en, amelyek csupán bizonyos Sz. X.-vel az egyik nagy léte­sítményünkhöz. kózeleső, álmos, poros, nádfedeles házakkal tar­kított községben ismerkedtünk meg 1953, nyárutóján. Két hosszú, tömött, fekete varkocsa, alacsony homloka, még barna, fényes, pajkosan csil­logó szeme, ih éves iiatai, és egészséges leánytestének min­den iezdülése mondott valamit. Egyébként ' különösebbet nem ígért, olyan volt, mint a leg­több lány: nem nagyon szép, és nem is csúnya. * Előző élete tisztavízű, széltől óvott, sima tónak tűnt, de aki a mélyére nézett, iszapra bukkant. Nem sokkal születése után meghalt az édesanyja. Édesapja csakhamar vadházasságra lépett- egy asszonnyal, és ez a törvé­nyesen nem szentesített kapcso­lat immár tizenhárom esztende­je tartett. A második világháború vége felé szilánk sebezte meg. így a harmadik elemi után kimaradt az iskolából. A későbbiek során szülei nem erőltették a tanulást, o sem szeretett iskolába járni és a tantermek is megvoltak nél­küle. így történt, hogy 9 éves korában bezárult előtte a szel­lem és rudas emberi cetet. gaz­dagító, sokrétűvé színessé tevő lehetőségének ajtaja. Házkörüli teendők ellátásával röpültek tova az egyhangú, szür­ke évek, Sok szabad ideje volt és idővei életelemévé vált A semmittevés. Apjával —- maga sem. tudta, mikor és miért — megszakadt az összhang, mostohájával pe­dig soha nem is volt. Szülei ré­széről soha nem érzett őszinte szeretetek megértő gondosko­dást. Nem kapott baráti taná­csot, időben alkalmazott, érde­kében álló szigort. Együtt éltek, de már nem tartoztak együvé. S egyre sűrűbbek lettek az apró hazudozások. Barátnői nem voltak. Az ifjú­sági szervezetnek tájára sem né­zett. És fordítva. Tökéletesen és teljesen magára maradt. Magá­nya egy kicsit a társadalmat is vádolta: miként lehetséges ma, hogy égy egyszerű fiatal az egyedüllét szörnyű és mélybe­húzó örvényébe kerüljön, hogy érzelmi, szellemi és erkölcsi igé­nyeivel, nevelésévél senki ne törődjék?! Megismerkedésünkkor egy vágy fűtötte: kikerülni élet-e megszokott medréből, hogy. vég­re a maga bizonytalan és, zava­ros képekből összerakott, életét élhesse.; Mindén . poétikája vál­tozásért kiáltott! Szeretni akart! építőipari gép átmérőjű gömbfa hántására vol­tak alkalmasak. Az új gép évente több, mint 2 millió lej értékű munkaerő és körülbelül 29 ezer tonna faanyag megtakarítását teszi lehetővé. A gépi hántolással leeső forgácso­kat csaknem maradéktalanul fel lehet használni préselt falemez gyártására. * VMXWMXVWyM»» A szerelem legfőbb és egyet- 1 e n életcéllá alakult benne, s ebben volt valami döbbenetesen tragikus, csirája egy elhibázott életnek.. ★ Másfél év telt el. A megye székhelyén járra, ismerős le­ányalak került elém. örültem a véletlen találkozásnak. — Újdonsült barátnőimnek kö­szönhetem, hogy megismerked­tem a szerelemmel — mondta szemmellátható zavarral, de mi­után maradt még valami a légi bizalomból, csendesen beszélni kezdett. — Felíró voltam. K. Zs. — magas, fekete, günJörhajú fiú, dömpert ’ vezetett. Megtetszet­tünk egymásnak. Moziba jár­tunk, táncoltunk, s három hó­nap után a fiú lakására men­tem. Aztán elhelyezték és megszűnt a kapcsolat. — Szeretted a fiút? — kér­deztem. — Hát. .. szeretni szereltem, de nem úgy, ahogy ke.lett vol­na — mondta és hangjából mintha érződött volna a sejtés: talán az ő életének is konflik­tusa, hogy nem tud határt von­ni a szerelőm nagyszerű . érzése és az önalacsony i tó érzékiség ófehértó szép helyen van. Mert az erdő közepén van. Jleáiuj a Megfizettem előzékenységemért A TITÁSZ figyelmébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom