Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-22 / 45. szám
Tessék a dupla fekete XV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ara 50 fillér 1958. FEBRUÁR 22, SZOMBAT Tájékoztató az árvízvédelmi helyzetről A Felső-Tisza és mellékfolyóinak hosszú ideje húzódó es meglehetősen magas árhullámai fokozatosan levonultak és áradó, illetve totőző vízállások jelenleg már csak a Ooinbrádtól lclclc terjedő Tisza-szakaszon észlelhetők. Itt valamint a Lónyai-csatorna alsóbb szakaszán még hosszabb ideig fenn kell tartani az árvédelmi készültséget, mert a hullámteret megtöltő nagy vízfelület szeles idő esetén hullámveréssel veszélyezteti töltéseinket, ahol jelenleg i- folyamatban vannak ilyen irányú védekezési mun.'.- a- tok. Csak ezen a szakaszon vagyunk II. fokú készültségben, eltol felfelé Vásárosnaményig, valamint a Szamoson — mely szintén apad — I. fokú készültség van érvényben. Az elmúlt 24 órában az Igazgatóság szakszemélyzetén kívül 465 fő munkaerőt és 40 jármüvet foglalkoztattunk az árvédekezési munkálatoknál. Vízügyi Igazgatóság. Kisartól—Tokajija; ♦v* **♦$*•*"■ * A V* • V Ötmillió forintot kaptak a kálmánháxiuk — dohányért Kálmánházán közel kétszáz holdon termelnek deháryt. Az idén községi átlagban majdnem elértük a 200 százalékos premóriást. A mennyiséggel nincs is semmi baj, azonban a minőségen kell még javítani. Az elmúlt évi termés után — az előlegek levonásival —, mintegy 5 millió forint jövedelmet biztosított a dohány a kálmánházi gazdáknak. így elképzelhető, hogy családonként is jó összeg üti a gazdája markát. Szorgalmuk eredményeként egyre többen vesznek házat, a lányoknak jóelőre stafirungot, a fiúknak motorkerékpárt, s a gaz- daságba felszerelést. Plósz Mátyási Helyzet jelentés n Tisza mellel Néhány nappal ezelőtt veszélyessé vált a szeszélyes Tisza. A Kárpátokból lezúduló vizek félelmetesen törtek előre, s az újságok és a rádióadások a tiszamenti helyzetre irányították a figyelmet. Százak és százak dolgoztait már a védőgáták, a töltések erősítésén. És sokezren figyelték: milyen intézkedéseket tesznek a veszély elhárítására, hogyan a'.akul a helyzet? fi „főhadiszálláson“ éjjeléket virrasztanak át a mérnökök es technikusok. A szobában szakadatlanul kattog az írógép, csörög a telefon. Röpködő szavak adják tudtára az avatatlannak i®, hogy állandó összeköttetésben vannak a szovjet és a román vízügyi szervekkel, s Ung- várral, Munkáccsal, Szatmárnémetivel beszélnek. De másodpercenként adnak jelentést a kiküldött osztagok vezetői, a veszélyeztetett és veszélyt váró egységek dolgozói is. Parancsok hallatszanak — jelentések készülnek az országos és megyei szerveknek. Rakamaz A község Tisza-felőli oldalán laikus szemmel úgy látszik: itt már a víz az úr. Ütitársaim — a Vízügyi Igazgatóság párttitkára, s fiatal mérnöke — azonban meg- nyugtatnak, a veszély itt nem nagy, s csak az árterületek kerültek víz alá. Igaz. a zavaros, szélborzolta hullámok szinte már a faluszéli házak lábait nyaldossák. A védegát azonban szi’árd. s ez azt jelenti, hogy ezen a szakaszon a közeljövőben nem is lehet nagyobb baj. TiszahercelRél viszont már veszélyesebb a helyzet. A Lonyai-csatorna me lett Bogár András gátőr tájékoztat: „Az árvcdelemre felkészültünk, négy óránként ellenőrizzük a vonalat. A csatorna vízállása ebben az órában 702 centiméter. De további emelkedés várható.” A gátőr megmutatja raktárát, ahol példás rendben sorakoznak a felszerelések — lapát, ásó, talicska és nagyon sok más árvédelmi eszköz. Elbúcsúzunk. Elhagytuk már a téglagyárat. Előttünk a szivaty- tyúház, mellette a zsilip, amelyet most elzártak. Az egyik mérnök arról beszél, hogy hatalmas erővel jön lefelé a víz — 20 óra alatt 38 centimétert emelkedett r Tisza. Az előzetes számítások alapján az emelkedés egyre gyorsul, mert rövidesen „tetőzik” az ár. A szivattyúk azonban teljes erővel dolgoznak, s emelik át a csatornából a vizet, nehogy kart szenvedjen a termőföld. Hamar Bomferádra érünk. A gátfelügyelőségen is teljes a harci készültség. Állandó a kapcsolat a nyíregyházi központtal. Az ügyeletes most azt jelenti, hogy megkezdték a hullámverés elleni védekezést, nehogy valahol is meglepetés í rje a védekezőket. Kint a Tisza- menti n-agy töltésen szekerekkel hordják a rozsét és a karókat, hogy elejét vegyék a további veszélynek ha már — sajnos — jó- néhányszor tíz hold gyümölcsös' elárasztott a víz. Aggodalommal és idegességgé találkozunk firanvosapátihan A községbe vezető út kétoldalán tenger terpeszkedik. Hogy’, hogy nem, egyik napról a másikra átszakadt a nyári-gát, s ömlött a község határába a víz. Többszáz holdat etontött — panaszolják az emberek. Ezekben az órákban a zsilipet vizsgálják, s a réseket tö- mítik, hogy teljesen védve legyen a község belterülete. Az igazgatóság dolgozói segítséget ígérnek Elmondják: a nyári gátak nincsenek ilyen magas vízre „be* rendezkedve”, VásárfiSüamáflY — Kraszna-telep a következő éU lomás. Az irodából csali vizet le* hét látni csónakokkal, készenléti eszközökkel. Itt már örömmel új- ságolják, hogy apad a Tisza, A Az egy'k mellékutcában ütött tanyát a víz egyik nagy ellensó® ge, az Álvízvédelmi Készenléti Osztag. Kipróbált tengeri — Ív» lyesebben vízi — emberek várj ás itt teljesen gépesített felszereléssel a jelentéseket, vagyis, hogy munkához kezdhessenek. Vezetniük, Sándor Sándor kétszer birkózott már a vén Dunával, 3 évenként zabolázza a Tiszát, meg környező folyóit. Kormánykitün- tetéseit mutatja, majd arról szól, hogy nemrég jöttek haza a „bevetésről”. Ez egyébként sáros gumicsizmáján is látszik. Szerencsére nem akadt sok munkájuk Ti- szabecsnél. — (A teherkocsik, kompresszorok hadától húzódott meg az ár?!) — 36-an vagyunk állandó készenlétben — mondja. — 7 teherkocsink és hatalmas felszerelésünk van. Mindannyian ott voltunk a nagy dunai árvíznél is. —< Egység és fegyelem, kitartó nautika jehem/i ezt az osztagot. Azért vagyunk tt, hogy megfékezzük a Tiszát. Nem nagyon ijedünk meg akkor sem, ha a víz tényleg úgy, mint a ver- is mondja: „Zúgva, iiöií*' törte át a gátat.” Erre persze azért ne kerüljön sor. Arrébb KISARNÄI, csesi- des a Tisza. S ha a lakosságnak eszébe jut az ezelőtt 10 évvel kiáradt, mindent elnyelő árvíz — ma már nyugodtabb, mint akkor volt. Mert a félelmetes, sötétszínű folyó fékjei ezekben az években tóval erősebbek. A vízügyi hadsereg éjt nappallá tesz, hogy a szervek, a dolgozó emberek segítségévet zabolázza meg az egyébként áldásos, de mégis sokszor ellenségeskedő vad folyót. Kupira János \dk sző eia Lista 9 sfioideiddd(sr'ót A sportpályákon, de a mindennapi életben is találkozni olyan jelenséggel, amely arra figyelmeztet: sok még a tennivaló a szocialista sporterkö.cs kialakítása terén. Különösen az úgynevezett minőségi sportolók, a felsőbb bajnoki osztályokban szeri leplük sértik meg a szocialista sporierkölcs írott és íratlan □ törvényeit. Nem egy sportoló eredményei után megkülönböz- □ teteit bánásmódra tart igényt. Viselkedése feltűnővé, kirívó- K vá válik a társadalmi életben. Sporttáisaival szemben íenn- 3 héjázó, pökhendi magatartást tanúsít. A tegnap még szerény íj sportoló — miután bejutott a „nagy csapatba” — egyszerre 5 kezdi levetkőzni szerénységét, s öltözködésével, beszédmodo- Z rával igyekszik magát „fémjelezni”. Szerencse, hogy nem a * sportolók többségére jellemző ez. Még sokáig sorolhatnánk: 3 mint viselkedik az ilyen „minőségi” sportoló szórakozóhe- 3 lyeken, nők jelenlétében, villamoson, vagy éppen az utcán. * Ez bizony nem példázza a szocialista sporterkölcsösséget. I A másik kivetnivaló jelenség, amikor a sportoló fejébe = szállnak sikerei, elhanyagolja munkáját, s életcéljának csu- 3 pán a sporttevékenységet tartja. Azt hiszi: a sport „elhiva- 5 tottja”. s mindenkinek kötelessége őt bálványozni. Diákkor- j ban úgy jelentkezik ez, hogy elhanyagolja tanulmányait, gon- 3 dolva: majd a sportvezetők „elintézik". A rendszeres munkálj tói idegenkedik, sűrűn változtatja sportkörét, s először min- = dég az érdekli: hol ígérnek többet. Különös előny nála, ha I munkabeosztása — csak névleges. Ebből a helytelen felfogj gásból (erkölcsi elvből) ered aztán a fokozódó anyagi köve- “ telőzés. Mindjobban elhalványul elölte a sportkör színe, be- 3 csülete, szurkolóinak szeretete, helyette előtérbe kerül a = „hol kapok többet”? 3 Ha a fent említett és előforduló hibák kijavítását a karri juk, a szocialista sporterkölcs szerinti nevelés megvalósítá- 3 sára kell törekednünk. Erre a szocialista munkaviszony etil mélyítése adhat kellő alapot. A sport is társadalmunk fejlő- 3 dését szolgálja. Azért is teremt meg társadalmunk minden 3 lehetőséget fiaink sportolásához. Azért áldoz millió íorinto- kát a sport támogatására (százmilliókat sporilétesítmén.vek- j re), mert aki rendszeresen sportol, nagyobb fizikai állóké- 3 pességre lesz szert, s jobban helytállhat a mindennapi mun- =3 kában. Viszont a munka elhanyagolása kihat a sportolók 3 eredményességére, erőnlétére is. 3 A Nyíregyházi Építők labdarúgói között él még az előbbi í évek néhány esetének tanulsága. (Ha máskor nem. mostem- • lékezzünk erre!) Pocsai a könnyű pénzszerzés példáit muri tatta be. Kertesi Forgács. Mészöly sem hagytak jó emléke- 3 két. A felsoroltak nagyrészt vállaltak magukra a kollektív j szellem megbontásából és az erkölcsösség terén tapasztalt 3 hibákból Más sportkörnél is volt hasonló jelenség. A közel- 3 múltban Kisvárdán is eltávolították azokat, akik a munka- íj fegyelem és a sporterkölcs megsértése terén igyekeztek „ki- ' tűnni“. A helyes út követése határozott sporlvezetést igényel, de 3 ez úton megmaradni nem jelent leküzdhetetlen nehézségei. ! Mint ahogy a Nyíregyházi Építőknél mutatkozó egészséges ■ javulásban is a szocialista sporterkölcstől áthatott becsületes 3 emberek mutatnak példát, (kik elsősorban a munkát tartják ! életcéljuknak) úgy más sportkörben is megvan az egészséges = mag. Erre kell a sportkör vezetőségének támaszkodni. 3 Igen fontos követelmény, hogy az ifjúság nevelését irá- ! nyitó szerveink — közvetlenül a sportvezetők — a kisebb ki- = lengés felett se hunyjanak szemet. Teremtsünk a sporíkol- = lektívákban olyan légkört, amely egy-egy játékosnak elért I eredményei után őszinte megbecsülést biztosít. Ám az sohase = adjon lehetőséget a sztárok nevelésére. A becsületes sportoló- 3 nak mindig emlékeznie kell arra, hogy egész szocializmust ’ építő társadalmunkban rejlik minden sikerünk (így a sport- = beli sikerek) biztosítéka. Aki ezt átérzi, azt is tudja, hogy ha Ü méltatlanná válik a közösség támogatására, bizalmára: egye- 3 dűl marad — semmire sem mehet. Ha ezután a sportoló — aki már úgy érzi, „kiöregszik” a 3 küzdőterekről — életcélul választja a sportmunkát, erre is van lehetőség. Álljon sorompóba, mint edző. nevelő, tanítsa = a felnövő utánpótlást, adja át tudását! Oltson a sportolók 3 szívébe őszinte szeretetet a munka, a sport, elsősorban a l haza iránt. Közel van már a bajnoki küzdelmek kezdetének ideje. 3 Sportolóink a pályákon és magánéletükben se feledjék el, “ hogy amikor elismerő tapsot, dicséretet kapnak szereplésü- = kért, atban a tapsban, dicséretben a munka frontján feltéte- 3 iezett helytállásuk elismerése is benne van. “ Hammel József. no onooDDQaonaDODODioaDDCODoaacoanacjaDaDCXH;
