Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

1938. JAPíüAR 15, SZERDA KELETMAG V A RORSZAG 8zaliole§>Szatmár megye mezőgazdasági ejlesztési tervjavaslata a hároméves terv időszakára A felszabadulás óta megyénk mező­gazdasági termelése gyökeresen megvál­tozott es jelentős mértékben a belter­jesség irányában fejlődött. Az 1945 előtti évekhez viszonyítva csökkent. a külter­jes gazdaságok szama és a külterjes kul­turált területe. Jelentősen növekedett a zöldségfélék és &zf ipar-, növények vetés- területe. Emelkedés történt a gyümölcsös területek és a gyümölcsfélék termelésé­nek összhozamánál. A megye állatállo­mánya, a ló kivételével, mindén állatte­nyésztési ágban nagyotb a felszabadulás előttinél. Aiapvető változások történtek a mezőgazdaság gépesítése terén. Megnö­vekedett a traktorok száma és a mező-, gazdaságban olyan munkagépek jelentek meg, melyek a felszanadulás előtt isme­retlenek voltak. Ilyenek például az arató­cséplő, arató, burgonyaültető, burgonya- szedő, stb. gépek. A legdöntőbb változás megyénk mezőgazdaságában a szocialista szektor megjelenése és a kizsákmányoló nagybirtokok megszűnése. Az elért eredmények ellenére azonban mégsem haladtunk olyan mértékben elő­re a mezőgazdaságban, mint lehetett volna. A termelés mennyiségi növekedé­sével és minőségi javulásával nem emel­kedett párhuzamosan a ' mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. Drágán ter­meltünk. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésének lehetősége megyénk­ben igen nagy, és az adottságok megközelítően • sincsenek kihasz­nálva. Éppen ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt, a lakos­ság életszínvonalának további javítása, az ipar nyersanyagbázi­sának és a mezőgazdasági ex­port növelésének érdekében, a lalu szocialista átalakításának szemelött tartásával a következő években a mezőgazdasági ter­melés fokozottabb fellendítését fö feladatnak tekinti. A Magyar Szocialista Munkáspárt me­gyei bizottsága és a Megyei Tanács VB a párt agrártéziseiben foglalt, célkitűzé­A megye határain belül nagymér­tékben eltérő talajtípusok . indokolják a sablonos növénytermesztés felszámolását és szükségessé teszik a talajadottságokat figyelembevevő speciális növénytermesz­tés kialakítását. Megyénk három terme­lési tájra bontható. Ezek: a Nyírség; az Erdőhát-beregi rész és az EcSedi-láp, melyek a talaj kémiai és fizikai állapota szerint változó átmenetet képező pe­remvidékekkel függnek össze. A Nyír­ség, az Erdőhát-beregi rész, és az Ecsedi 'áp-talajtájakon a homok, az agyag, és a tőzeges kotu-talajok az uralkodó talaj­típusok, melyek eltérő vízgazdálkodá­sukkal, eltérő kémiai és fizikai állapo­tukkal a tájterüieten termeszthető növé­nyek arányainak kialakítását döntően be­folyásolják, és ez kihatással van az ál­lattenyésztésen keresztül az egész mező- gazdaságra. Ezek figyelembevételével ja­vasoljuk a növénytermelés szerkezetének kialakítását, a belterjesség fokozását. A növénytermelés szerkezetének kialakítá­sánál javasoljuk az eddigi aránytalansá­gok fokozatos csökkentesét. A kenyérgabona termelésben, a vetésterületek minden áron való növelésére irányuló törekvés he­lyett', a fősúlyl a hozamok emelé­sére és a minőség javítására kell fordítani. Ennek érdekében a kenyérgabona vetés­területét a megye szántóterületének mintegy 30 százalékán javasoljuk. A ta­karmánygabonák vetésterületét a szántó- terület 6.3 százalékán, a kukoricát a szántóterületnek mintegy 20 százalékán javasoljuk termelni. A burgonya vetés- területét a jelenlegi szinten k'vánjuk fenntartani, ami az 1936. évi vetésterü­lethez viszonyítva emelkedést mutat. A burgonya termesztésénél is fő- feladat a jelenlegi vetésterület megtartása mellett a hozamok növelése, amelyet elsősorban egészséges, jóminősegű vetőgumók előállításával kívánunk elérni. sek figyelembevételével és a megye sa­játos adottságainak szemelött tartásával, —a mezőgazdusagi szakemberek bevoná­sával — elkészítette a megye roezőgazda- ságfejlesztisi tervjavaslatát a hároméves terv időszakára vonatkozóan. Azzal a céllal bocsátjuk a megye dolgozóinak nyilvánossága elé ezt y tervjavaslatot, hogy a községek tervja­vaslataival együtt reális, jól megalapo­zott terv készüljön. Pártszervezeteink széleskörű szervező munkával biztosít­sák, hogy a tanácsok, a Hazafias Nép­front községi szervei, KlSZ-szerveze- teink, a termelési bizottságok, a legelte­tési bizottságok, szakszervezeteink, válla­latok, intézmények, kutatók, tudósok, agronómusok a dolgozók tömegeivel tárgyalják meg e javaslatokat, saját ismere­teik alapján közöljék észrevéte­leiket, javaslataikat, módosítá­saikat, — a község mezőgazda­ságára vonatkozóan a községi ta­nácsokkal. — a megyére vonat­kozóan pedig a megyei pártbi­zottsággal, a megyei tanáccsal, vagy a Keletmagyarország szerkesztő­ségével. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megye dolgozóival közösen olyan tervet tudunk kidolgozni, melynek végrehajtá­sával a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése megvalósítható. A tervja­vaslat megvalósításának alapja a terme­lőszövetkezeti tagok, az egyénileg dol­gozó parasztok, gépállomások eddiginél is jobb munkája. Megállapítható, hogy pártunk agrartéziseinek hatása már áz elmúlt évben is komoly eredményeket hozott a mezőgazdasági termelés fellen­dítésében. Növekedett n teremlési kedv, amit bizonyít az elhagyott parlagi terüle­tek jobb hasznosítása, a szerves- és mű­trágyázás fokozottabb kiszélesítése, a ve­tésszerkezetben beállott kedvező vátozás, a takarmánynövények vetésterületének emelkedése, éi nem utolsó sorban a ter­mésátlagok kedvező alakulása. A cukorrépa vetésterületét a - jelen­legi, szinten kívánjuk tartani. Ez a; me­gye szántóterületének 1.4 százalékát te­szi ki, A napraforgó füvetekként történő termelését a szántóterület 3.G—3.8 száza­lékán javasoljuk. A dohány vetésterületét az. 1957. évi vetésterületen javasoljuk tartani, törekedve arra, hogy a dohány jelenlegi vetésterületéhez még hiányzó pajtatér a hároméves terv időszakában minél nagyoob mértékben megépüljön.. Ezáltal a dohány minőségi termesztésé­ben sok javulás fog bekövetkezni. Megyénkben a talajeröulánpótlásban igen nagy szerepet játszik a csillagfürt. A hároméves terv időszakában a fővetésként termesztett csillagfurt vetésterületét szükséges emelni, hogy zöldtrágyázásra és az egyéb célra szükséges csillagfürt-mag minél nagyobb mértékben álljon rendelkezésre. A főveíésű csil’.ágfürtöt a szántóterület mintegy 5 százalékán javasoljuk ter­melni. A növénytermelés szerkezetének ki­alakításában legnagyobb változás a szá­las takarmányok vetésterületénél történt. Megyénkben az állattenyésztéshez szük­séges takarmánybázis nem. volt elegendő, és nem volt meg az összhang a növény­termelés és az állattenyésztés között. A hároméves terv időszaka a att ezt az aránytalanságot szükséges felszámolni, ennek érdekében növelni kell a takar­mánytermő területeket. A takarmány- termő területeken belül e’sősurban a szálastakarmányok vet ósterü’ etet emel­jük és el kell érni 19G0-ra a 86.00 ) kh-at, ami a megye szántóterületének 13.2 százalékát teszi ki. A szá'estak,ár­mány,oknál az emelkedés jelentős mér­tékű és szükséges is, mert míg 1956-ban a szántóterület 7.9 százalékát tette k\ nem volt kielégítő. A szú’astükarmányc- kon belül elsősorban az évelő pillangó­sak (lucerna, vöröshere. stb.) vetésterü­letét kívánjuk növelni, elsősorban a na­gyobb tömegű és jó minőségű takarmány termeiztése érdekeben, másodsorban ezen növények gyökérmaradványai a talajt tápanyagban is gazdagítják. Az évelő pillangósok vetésterületét az 1956. évi 31.000 kh-ról 1960-ra 54.0Q kh-ra kell felemelni, . ami az 1950. évi 4.Q százalékos szántóterületi arányról 8.3 szá­zalékra emelkedik. A pillangósok vetés­területének, továbbá az export növelésé­nek érdekében fokozni kell a pillangósok magfogását. A lucerna magfogásos terü­letét az 1956. évihez viszonyítva, két és félszeresére, a vöröshere' magfogását pe­dig mintegy 20 százalékkal kívánjuk növelni. A mezőgazdaság belterjes irányú fej­lesztése ^legjobban-a' nagyüzemekben, ter­melőszövetkezeteinknél valósítható meg. Itt hasznosíthatók gazdaságosan a leg­modernebb gépek, itt érvényesülhet leg­jobban a szaktudás, és itt valósítható meg legjobban a korszerű termelés. A három éves terv időszakában termelőszövetkezeteinknek tovább kell haladni a belterjesség felé, és korszerű nagyüzemi gazdasá­gokká keli válniok. Ennek" érdekében a vetésterület szerkezetében itt is bizonyos , vál­As.MSZMP, agrártézisei a belterjes­séget tűzik ki célul a mezőgazdaság fej­lesztésében. Ennek elsősorban a hozamok emelkedésében kell megnyilvánulni, A hárem éves terv időszaka alatt növényter­melésünk hozamát jelentős mértékben tudjuk emelni. Ennek megvan a reális alapja. A vetésszerkezetben beálló válto­zás, a vetésforgórendszer szerinti gazdálkodás kiszélesítése, a jobb szervestrágyázás és műtrágyázás, nemesített vetőma,".ellátás kiter­jesztése stb. a hozamok emelé­sét segíti elő. A növénytermelés főbb növényei együttes hozamának az 1956 évhez viszo­nyítva 1960-ra mintegy 10 '‘/„-al kell emel­kedni. Ezen belül az egyes növények ter­mésátlagai az alábbiak szerint emelked­nek, 1956 évhez .viszonyítva: búza 28 */„-al, rozs 8 %-al. ősziárpa 10 %-al. kukorica. 14 %-ai. burgonya 4 %-al. cukorréna 12 %-a í. napraforgó 7 %-tzZ. dohány 3 «’„-ni. A terméshozamok ilyen mértékű emelkedésének alanté a telníerő-utá”nót- lás eddiginél nagyobb mértékű biztosítása. El kell érni. hogy 1960-ra a me­gye szántóterülete öt évenként leg­alább 150 q kh istáilótrágyát kapjon. Ez részben a szarvasmarha-állomány nö­vekedésével, a sőrehízla'.ás kiterjesztésé­Az állattenyésztés terén elsősorban a sZarvasmarhatenyésztés és tartás számára javasoljuk a kedvező feltételek biztosítá­sát. Megyénk mezőgazdasági lakossága igen .hagy a többi foglalkozási ághoz ké­pest. Sokan' foglalkoznak állattenyésztés­sel. s ennek köve'ke.ztében viszonylag magas az állrtéűrűség. Az állalsűrűség a Nyírségben a t a karmán vtermő területtel nincs összhangban, viszont a szatmári részeken az állat űrüség nem ki­elégítő. Ezért az állatállomány, bár mennyiségileg kielégítő, mi­nőségi tekintetben igen alacsony fokon áll. Szai'vasmarhatehyésztésünk országos, vi­szonylatban, dacára az á’.latsűrűség kecl- i ezo voltának, elmaradott. Ezt bizonyítja az alacsony vágósúly (343 kg.), továbbá az alacsony -tej termés. Az elmúlt években 1300—1*400 liter volt a megyei átlag. A rendkívül alacsony vágósúly és tejterme­lés a már fent jelzett takarmányal'Sp hiányából, a .helytelen gondozásból és az egyéni parasztgazdaságoknál a túlzott mértékű -jármolásból ered. Szarvasmarhatenyésztésünket. 1936 év­hez viszonyítva mintegy 8.000 d'o-al ki­toztatásokat kell eszközölni. — A ■ ke­nyérgabona termeléséi általában a megyei arányok szerint javasoljuk, s ez az elmúlt évihez viszonyítva kisebb mértékű csökkenést von maga után. Jelentősen növelni kell a takarmánygabona vetéste­rületét. Ugyancsak emelni kell a bur­gonya, a cukorrépa és dohány vetés- területi arányát. A munkaigényes növé­nyek vetésterületének emelésénél figye­lembe kell venni az egyes termelőszövet­kezetek munkaerő-helyzetét és a gépi munkák végzését. A csillagfürt vetésterü­letét a szántóterületnek mintegy 6 %-ára kell növelni. Jelentős változást kell esz­közölni a szálastakarmányok vetésterüle­tében és a- tervidőszak végén a szántöte- rüle’nek mintegy 17.5 %-án kell szálas'a- karmányt termelni. A szálastakarmány termőterületén belül, termelőszövetkeze­teinknél jelentős mértékben emelni kell az évelő pillangós,ok vetésterületét. Elkel1 érni hogy az JP57 évi 7.9 °'„-os arány. 1960-ra’ J2—14 %-ra növekedjék-. Az állat - áltománv nagymérvű fejlesztése megköve teli. hogy az összes takarmányok vetés területe a szántóterület 48—50 %-t téeye. ki. Emelni kell a zöldségtermelést is, - -kö Ionosért azokon a helyeken, ahol erre a~ adottságok kedvezőek és a használaton kí­vül helyezett öntözőtelepeket újból , üze­meltetni kell. ! vei, a jobb almozással megoldható. Az is­tállótrágyázás mellett a szabolcsi részeken zöldtrágyázást kell kiszélesíteni. 1960-ra el kell érni, hogy a fő tarlóvetésű csillag­fürt vetésterülete meghaladja a 60.000 kh-at, s azt hogy 1 kh. szántóterületre 45 kg. műtrágya jusson az 1956 évi 17 kg-al szemben. A kukorica hozamának emelése érdekében 1060-ban a kukorica vetésterü­letének mintegy .30 %-án hibrid kukori­cát termeljenek. Ki kell szélesíteni a ku­korica négyzetes vetésének területét is, A talajerőállapot növelése érdekében számba kell venni.a savanyú talajok ja-, vitásának lehetőségeit, elsősorban meszer zés útján, s A három éves terv időszaka alatt a megyében 3.601)—4.090 kh. sa­vanyú talajt kell megjavítani. A hozamok emelése érdekében növeljük az öntözéses területet. Elsősorban a hasz­nálaton kívül helyezett öntözőtelepek re­konstrukcióját kell elvégezni, de ezen kí­vül új öníözofelepeket is szükséges létesí­teni. Termelőszövetkezeti gazdaságaink a nagyüzemi gazdálkodás-adta lehetőségek kihasználásával az eddiginél is magasabb hozamokat tudnak elérni a tervidőszak alatt. A tanácsi gazdaságokhoz viszonyít­va a ken vé-zabon afél őket 10—12 .%-al, a kukoricát több írón* 8 "'„-ni. a burgonyát 12 «'-pl. a ei.iko’véoát dobánvt és naora-, forgót mintegy 8—12 %-al kell megha­ladni. vánjuk fejleszteni, azonban a fejlesztés, lényegében ettől nagyobb, mert az 1956 évi ellenforradalmi események következ­tében szarvasmarhaállományunk kisebb mértékben visszaesett, és így az 1957 évi állományhoz viszonyítva mintegy .20.000 darabbal kell a szarvasmarhaállományt növelni. A szarvasmarhaállomány növe­kedése az 1956 évi állományhoz viszonyít­va 5 %-os, míg az 1957 évi állományhoz viszonyítva 12 %-os. A szarvasmarhaállo- mánvon bélül :á tehenek számát is növel­ni kívánjuk és az 1956 évi tehénlétszám­hoz, viszonyítva a tehéníétszám-növekedés mintegy 7%-os. A vágásra kerülő felnőtt szarvasmarhák darabonkénti átlag vágó­súlyát 3.8 c|-ra javasoljük megyei átlag­ban; ami az 1956 évi átlagos vágósúlyhoz v'szcrvítva közel 12 %-os emelkedést je-, 'mt. Az ear tehén átlagos évi tejterme­lését a három éves ten' végére tchenen- kint °n0 hterrel javasoljuk emelni, ami pz 1956 é'-í tejtermeléshez viszonyítva nunfegv .13 %-os emelkedést jelent. A bárom éves tér'.’ utolsó évében mintegy huszonhárommillió liter tejjel tudunk töb­bet termelni, mint 1956 évben. Ezt az ered­ményt á jobb cs több takarmányozással, a ve*é*területben beálló változásokkal el lehet érni.; Az', álla ‘állományt a minőségi (Folytatás a 5. oldalon ) I. JXövénytcrm esztés Terméshozamok ír. Allaltenjészlcs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom