Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

1SSS. JANUAR 15, SZERDA KELET JJ AG YARORSZA G 3 Szabolcüí’Szaüuár megye mezőffazda§ágfejle8ziési tervjavaslata a liároiuéves terv Időszakára (Folytatás a 2. oldalról.) javítás mellett a jobb tartási viszonyok következtében mennyiségileg is tudjuk növelni. Ezért a 100 tehénre jutó borjú­szaporulatot mintegy 8 %-al emeljük. Szarvasmarhatenyésztésünk meny- nyiségi és minőségi fejlesztése szükségessé teszi, hogy a tájan- klnti tenyészkörzetek kialakítá­sát tovább fokozzuk. A beregi, erdőháti részeken a borzderes, míg a Nyírség—Ecsedi láp' térségében a magyartarka tenyészirár.yt kell folytatni. A szarvasmarhatenyésztés mmőségi fej­lesztése érdekében a mesterséges megter­mékenyítést ki kell szélesíteni és ennek érdekében, már a három éves terv első félévében. Nyíregyházán laboratóriummal felszerelt mesterséges termékenyítő főál­lomást szükséges létesíteni. A takarmány - gazdálkodás javítása érdekében növelni kell a silótakgrmányok mennyiségét és előmozdítani az ipar által termelt külön­féle fehérjepótló anyagok felhasználását is. Fokozott gondot kell fordítani a rétek és legelők javítására, felújítására. A rétek és legelők fűhozamát mintegy 15 %-kal irell növelni és nagy figyelmet kell for­dítani az elhanyagolt legelők fűtermésé­nek fokozására. Sertéstenyésztés tekintetében az állo­mány mennyisége kielégítő ée a hároméves terv időszakban nem a mennyiség növe­lése. hanem a minőség javítása a fő fel­adat. Fokozni kell a liizottsertések vá­gósúlyát. Törekedni kék mra. hogy a tervidőszak alatt a hús­sertés aránya tovább fokozódjék ‘ és növelni kell az export-eé’okra is igen alkalmas bacon-süldők tenyésztését. Juhállományunk fejlődésének üteme a legelő hiánya miatt lelassult. Meg kell vizsgálni az időszaki legelők létesítésének kérdését. Meg kell állapítani, hogy a le­geltetési viszonyok figyelembevételével mennyi juhot lehet gazdaságosan tenyész-, feni. A juhtenyésztésnél is elsősorban a minőségi fejlesztést kell célul kitűzni és elérni, hogy 1960-ra a gyapjúhozam 1956 évhez viszonyítva .5 %-al emelkedjék. Ló- állományunkat általában a jelenlegi szin­ten 'ártjuk, azonban termelőszövetkeze­teinknél a gépesítés előrehaladásával ezt fokozatosan csökkenteni kell. Baromfiállományunkat mintegy 17 százalékkal kell növelni a hároméves terv időszakában. A mirőség fokozása érdekében szelektálást kell végrehajtani és a törzsállománynak —ja megyei, vi­szonyoknak legmegfelelőbb fajtára való — átcserélését fokozatosan megkezdeni. A naposcsibe-ellátás további - javítása ér­dekében a jelenlegi keltetőállcmásckon kívül szükséges, hogy Kisvárdán új ba­romfikeltető állomás létesüljön. A baromfitenyésztésen belül a tyúkfélék tenyésztése és szám­szerű növelése mellett fokozott figyelmet kell fordítani a vízi­szárnyasok tenyésztésére. Az árutermelés érdekében, továbbá a jó export1 ehetőségek miatt azokon a helye­ken, ahol gazdaságos, a pulykatenyésztést kell fejleszteni és a terv-időszak alatt a pulykaállemányt kétszeresére kell emel­ni. A baromfiak minőségi és mennyiségi fejlesztésével egyidejűleg fokozni kell a tojáshezamot és a tervidőszak végére 25 százalékkal emelni 1956. évhez viszo­nyítva. Lényegesen fejleszteni kell termelő- szövetkezeteink állattenyésztését. A na­gyobb arányú takarmánytermelés lehe­tővé teszi, hogy a jelenleg fennálló hiá­nyosságokat ezen a területen teljesen felszámoljuk és a termelőszövetkezetek á területnek és adottságaiknak megfelelő mennyiségű és minőségű állatot tartsa­nak. illetve tenyésszenek. A tervidőszak végére cl kell érni. hogy 100 kát. hold szántóterületre szarvasmarhából 11 db, ebből tehén 4.5 darab, koca 5 2 . darab, juh 60. darab legyen a közös, szövetke­zeti állatállomány. Az állattenyésztés termelékenységét is meg kell javítani, és el kell érni, hogy a tejtermelés a ta­nácsi gazdaságokhoz viszonyítva mintegy 17 százalékkal, a -tojásterme’és 20 száza­lékkal, a borjú szaporulat 10 százalékkal legs'en magasabb. III. Gr ümölcstermelés Megyénk jelenleg, a gyümölcsterme­lés tekintetében, különösen az export almatermelés terén, országosan jelentős helyen áll Megállapítható, hogy . meg-, lévő gyümölcsöseink szakszerű kezelése, gyümölcs tárolása nincs a sZuk-réges mér­tékben biztosítva, ami miatt igen' na­gyok’ a veszteségek. A fejlesztéssel kap­csolatban az alábbiakat javasoljuk: A jelenlegi gyümölcsterületet 1960 végéig 6000 kh-val kell nö­velni. A telepítésnél elsősorban a helyi adottságokra kell figyelem­mel lenni (talaj, kiima, munka­erő). Elsősorban télialmát tele­pítsünk. A gyümölcs-telepítéseket a növényter­melésre kevésbé alkalmas, rossz minő­ségű homoktalajokon, összefüggő táblá­ban kell végrehajtani. Ebből kifolyólag az új telepítéseket elsősorban a nyírségi részeken kell. elvégezni, míg a szatmár- beregi részeken a főfeladat, hogy az el­hanyagolt, és jelentős területű ú. n. ..dzsungel-gyümölcsösök” á állítását a tervidőszak végére elvégezzük ahol főleg új diósokat és szilvásokat kell telepíteni. A tárúóhetyelíben mutatkozó hiány i- küzdése ércekében a Nyíregyházán lé­tesítendő 1700 vagon''S tárolókely építé­sen kívül szükséget hfg> Kisvárda, Mátészalka, Fehérgyarmas es Nyírbátor községekben 500—500 vagoncs tárolóhely épüljön. Szükség van továbbá arra, hogy termelőszövetkezeteinknél a tervidőszak alatt a tárolás és a csomagolás végzésére húszezer négyzetméter tárolóhely épül­jön. A gyümölcstermelés fejlesztése meg­követeli a fokozott növényvédelmet. En­nek érdekében, a jelenlegi állomány fi­gyelembevételével, szükséges még me­gyénkben mintegy 200 db nagyteljesít­ményű motoros-permetezőgép, 2000 db batériás háti-permetazőgép, 3000 db inetszőolló stb. A nikotin-ellátás zavarta­lan biztosítása érdekében szükséges, hogy Nyíregyházán nikotingyártó üzemet léte­sítsünk és az üzemeltetéséhez szükséges dóhányt a megyében megtermeljük.; A várható gyümölcs-terméstöbb- iet, valamint % zöldségtermelés fejlesztése indokolttá teszi, hogy megyénkben egy nagykapacitású konzervgyár létesüljön. A jól megtermelt, és a minőség szem­pontjából megóvandó gyümölcsmennyi­ség megkívánja, hogy tovább fejlesszük és építsük bekötőútjainkat. Biztosítani kell, hogy a tervidőszak során termelő­szövetkezeteinknél mintegy 50 km- bekö­tőút létesüljön — A szőlőtermelésben legégetőbb feladat a direkttermő fajták elleni küzdelem. A termelés-növelés meg­kívánja, hogy tovább szélesítsük a szak­ember-utánpótlást Fásítás Fásítási javaslataink kidolgozásánál nem az üzemi erdőterületek . növelését vettük elsősorban tervbe, — mert ez a mezőgazdasági művelés alatt álló terüle­teket csökkentené, — hanem a szél- és vízvédelem céljait szolgáló erdősávok létesítését. A Nyírség elsivatagosodásá- nak megakadályozása szükségszerűen megköveteli, hogy az egyéb fásításon ld- vüi elsősorban íásítandók a mozgó ho­mok, kifújási gócok és lehetőleg egyide­jűleg a meredek buckaoldalak, tehát mindazok a területek, amelyek a talaj- károk megakadályozását és a homok jobb vízgazdálkodását szolgálják. A ho- mokterületeken a fásítást esiljagfürt- előtelepítéssel kell végrehajtani. Harcot kell indítani községeinkben a kártételek megakadályozása, az erdők, erdősávok, átmenti fák megvédése érdekében. Az állattenyésztés érdekeinek meg­felelően a fásítások során tovább kell szélesíteni a legelői: fásítását is. 1960-ig be kell fejezni meglévő legelőterüietteink 10 százalékán a fásítást. Ezzel egyidejű­leg fokozottabb gonddal kell fejleszteni a községek, nagyobb települések utcái­nak, tereinek fásítását sz arra alkalmas fafajtákkal. Mindezen tényezőket figye- lcmbevéve a hároméves terv időszaka alatt mintegy 5.000 kh. fásítást irány - zunk elő az ellenforradalmi események következtében bekövetkezett nagymérvű fakivágások pótlásán kívül. Befejezésül rá keli mutatni arra,' hogy a fejlesztési javaslat a helyi adott­ságok és kölcsönhatások figyelembevéte­lével készült és csak a legfontosabb cél­kitűzéseket tárgyalja. A közölt célkitűzé­sek, arányok és egyéb fejlesztési muta­tók a megyére vonatkoznak és ez járá­sonként, községenkint változik. Ennek figyelembevételével kell a községi tanácsoknak, termelőszö­vetkezeteknek a legszélesebb dol­gozó tömegek bevonásával elké­szítem a községekre, termelő- szövetkezetekre vonatkozó mező- gazdaságfejlesztési javaslataikat. A megye pártszervezetei, kommunistái legyenek, a vita kibontakozásának irányí­tói, pártunk agrártéziseinek alapján. A Hazafias Népfront feladata, hogy a faiu minden becsületes dolgozóját vonja be a terv megvitatásába és végrehajtásába. Hároméves tervünk első évét kezdtük meg. A javaslatban feltüntetett és a köz­ségenkint elkészítendő fejlesztési célki­tűzések megvalósítása a közeljövő fel­adatát képezi. Ha a községi javaslatok megfelelően készülnek el, alapját képe­zik annak, hogy megyénk mezőgazdasága a belterjesség felé haladjon és ezen ke­resztül a szocializmus építését előre vi­gyük, több élelmiszert s egyéb \me20ga2~ dasági terméket juttassunk népgazdasá­gunknak. Pártunk agrárpolitikájának té­zisei élénk rokonszenvre találtak & mező- gazdaság dolgozói: a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasztok, a?, állami gazdaságok és gépállomások dol­gozói, a mezőgazdasági szakemberek kö­rében. Az agrártézisek alapjain készíten­dő mezőgazdaságié jlesr.tási javaslatain:;: döntő feltételei a kezünkben vannak. A. munkásosztály segítőkészsége, a pa­rasztok szorgalma, szakembereink lel­kesedése és hozzáértése, p mezőgazdaság szocialista szektorának fejlődése egész népünk jóléte érdekében — a nagy sike­rek egész sorát eredményezheti. Az MSZMP Szaboirs-Szatmár megyei bizottsága. A Szaboles-S/akuar megyei tanács végrehajtó bizottsága. «» Ünnepi taggyűlés a Gyula-tanvai Kísérleti Gazdaság bau A hidegtől kipirult arccal léptünk he a gyulatanyai Kísérleti Gasdasá; párthelyi­ségébe, ahol a kommunisták ünnepi tag­gyűlésre ültek össze a végleges tagsági könyv átvétele alkalmából. A feldíszített terem, az ünneplő ruhák, a csillogó tekin­tetek külsőleg is tanúsitottálz, hegy nem a szokványos taggyűlésre várakoznak. Az arcok pírjában és a szemek fényében izzó' tüzet ás a tudat hevítette, hogy egy esz­tendei kemény, kommunista munka után újra ä szívük fölé helyezhetik a párthoz való tartozás jelképét, a piros tagsági, könyvecskét. Az alapszervezet vezetőségének jó szervező munkáját tükrözte az a tény, hogy egyetlen kommunista sem hiányzott a taggyűlésről és a honvédség helyi ala­kulatának pártszervezete, a községi párt- szervezet, valamint a Nyírteleki Állami Gazdaság pártszervezete küldöttekkel kép­viseltette magát. Az ünnepi taggyűlés megnyitása után pirosnyakkendös úttörők üdvözölték a részvevőket a Tanulni leéli című verssel és egy szép énekszámmal. Polcé elvtárs, a kísérleti gazdaság veze­tője. egyben az ünnepi ülés elnöke, az út­törőknek kiosztotta az alapszervezet aján­dékát: eny-cgy zacskó cukorkát. Az ünnepi beszédet Szabó elvtárs. az alapsrervezet titkára mondta cl. amely­ben ismertette pártunk hősies harcát, a Izommunisták bátor helytállásai a Horthy- fasizmus, majd az ellenforradalom idősza­kában és vázolta a loommunisták előtt álló feladatokat. A felszólalók egyhangú­lag elítélték az ellenforradalmat, a külön­böző pártellenes nézeteket és féltve be­széltek a pártegységről, mint pártunk ere jének legfontosabb forrásáról. Sok szó esett azokról az eredményekről, amelyek­re joggal lehetnek büszkék a gyulatanyat kommunisták, hiszen a gazdaság több. mint egymillió forinttal zárta az 1957-es évet, Ebben a kommunisták munlcája volt­áé erjesztő kovász. A taggyűlés végén a. kommunisták boldogan vették át a párt­tagsági könyvüket és Ígérték, hogy ezután még jobban fognak dolgozni. A taggyűlés befejezése után Polcz elv­társ „szerény“ vacsorára hívta meg a tag­gyűlés résztvevőit, őszintén megvallva Polcz elvtárs itt nem volt tárgyilagos, mert. igen ízletes és bőséges vacsora volt az, amivel a gazdaság ellátta a résztvevő­ket. A vidámságot, jókedvet fokozó zene és a barátságot mélyítő poharas gates köz­ben repült az idő s azon vettük észre ma­gunkat, hogy 10 óra lett. A meleg fogad­tatást megköszönve elbúcsúztunk- az elv- társaktól aszal a tudattal, hogy a gyttla- fanyai pártszervezet kommunistái dere- Fáson helytálltak és remélhetőleg a jövő­ben még sok szép sikerükről hallhatunk. Kovács Géza íhdgy:. 11 millió forint kártérítés Ennyit fizetett ki az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár me­gyei Igazgatósága a károsult szövetkeze­tek, lakóépület-tulaj- donosok és egyéni gazdák részére 1957- ben. A termelőszövetke­zetek részére kifize­tett kártérítési összeg 2 350.000.— Ft, ami­ből 2,162.000— Ft az állat- és 1,180.000 — Ft a jégkártárités. A legnagyobb jégkártá- rítést, mintegy 250 000 forintot a bodúszi Pe­tőfi TSZ kapta. A megye földmű­vesszövetkezetei két millió kéfzázezer fo­rint kártérítést vet­tek fel. az Állami Biz­tosítótól. Az összeg túlnyomó része betö­rési és szállítmány- károkból adódik. Az egyéni termelők részére kifizetett 6.200.000. — forintból 3.750.000. — Ft a jég­kár- és 1,400.000 Ft az állatkártérítés. Az önkéntes tűz­biztosításait alapján 1,025.000 Ft tűz- és viharkártéritést nyúj­tott az Áilami Bizto­sító 392 egyéni biz­tosított részére. így pl. tűzkárért iíj. Tas- kó János újfehértói lakes 30 424.— Ft-ot, iíj. Demendi István encsencsi lakos 25 580 Ft-ot, Balázs József fejercsei lakos 20.122 Ft-ct, id. Mudra György ömbölyi la­kes pedig 19.946 Ft kártérítést kapott. A megyében a múlt hévben több mint 22.000-en kötöttek ön­kéntes tűzbiztosítást. Ez a szám nagynak látszik ugyan, ennek ellenére még igen sok egyéni gazda és lakó­épület-tulajdonos nem kötötte meg önkén­tes tűzbiztosítását. Ez az oka annak, hogy a tűz- és viharkáro- sultak jelentős része nem részesülhetett kártérítésben. Aránylag kevés, 145.000.— Ft a temet­kezési és ba.esoibiz- tosítáii kártérítések összege. Ennek az , az óka, hogy megyénk lakossága elsősorban vagyontárgyainak biztosítására gondol és kevésbé ismeri a temetkezési biztosí­tási módozatot. Ép­pen ezért 1958. évben megkezdik működé­süket a községi te­metkezési segélycso­portok, melyek hí­vatva lesznek a köz­ségekben az azelőtt jól működő temetke­zési segélycgyleteket pótolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom