Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

1958. JANUÁR 14, KEDD keletm'agyarország 3 Fiilpösdu Fülpöstl.a- róc község földműves- szövetkezeti, kereskedel­mi és felvá­sárlás tekintetében Gyűrtelek községhez tartozik. Bosszankodik a lakosság, hogy például szap­panért, olajért és daráért az elő­zd érek gyakorlatától eltérően, a S kilométerre lévő cseretelepre kell menni. A szövetkezet fogatos kocsija heíenklct kétszer visz árut Fülpösdarócra, egyúttal ki- •vibetné a szappant, olajat és da- «■át is a eserctelepröl! Ez legfel- -jebb egy cseretelepi dolgozónak róci levél egy napját venné igénybe, a köz­ség dolgozóinak viszont a nagy távolság 110 napot jelent, — ha az ezzel eltöltött időt összeadjuk. (Sokan úgy vannak vele, hogy egy kiló szappanért nem érdemes eltölteni egy napot.) Az ügyvezető elnök ígérgeti, hogy segíteni fog­nak, de mikor lesz már az ígé­retből valóság? Mostanában ilyen beszélgetést hallani a dolgozó parasztok kö­rében: „Miért nem jön ki Mis- kolczi ide helybe, az abnásládák elszámolása végett? Miért ítéli nekünk Györtelekre menni két falun keresztül egy aláírásért? Persze, amikor szerződéskötésről van szó, akkor kijön, felkeres; bennünket még a mezőn isi Vagy a Iád,a elszámolásáért nem jár i prémium, úgy mint a szerző­désért?” Nem egyszerűbb dolog j lenne a láda elszámolónak Fül­pösdarócra menni és félnap alatt i elintézni azt, ami sok dolgozó pa- 1 rasztnak egy napját venné el? I Egy hónapja nincs a szövetke-! zetben Kossuth cigaretta! Miért? Gyürtcleken felkiló számra kap­tak a vevők citromot. Füipösda- rócra mindössze négy kilót küld­tek! Miért? A központi szövetke­zet boltjából kilószámra hordták a hurkába való rizst, Fülpösdaróc viszont, egy dekát sem kapott. Miért? Választ várunk! FECSÉRI ÁDAM vb. elnök, Fülpösdaróc. R vendéglátóipari dolgozók nevében A fogyasztók nevében gyakran 'írunk az újságban. Bíráljuk a vendéglátóipari dolgozók munká­ját, -a fogyatékosságot. Most az ő nevükben emelünk szót. Azok ne­vében, akik megérdemlik, hogy a vállalatuktól és a fogyasztó kö­zönségtől is nagyobb megbecsülás- ,ben legyen részük már ebben az esztendőben. A nyíregyházi Vendéglátóipari "Vállalat egységeiben októberben, novemberben és decemberben 2319 hektoliter sört, 310 hektoliter pá- linkaféleséget, 1137 hektó!iter bort fogyasztottak, a vendégek. Nagy- mennyiségű élelmet szolgáltad ki. S hogy csalt egyet említsünk, 63 «zer darab tojás és ebből készült ‘étel fogyott el. A szállodákban jxibb. mint G ezren aludtak. Nyilván a jó vendéglátáshoz sok (közük volt a vállalat dolgozóinak (is! Érdemült van abban is, hogy a (Vállalat jövedelmezően működött. Vajon milyen munkakörülmé- Tivek között, milyen kedvvel tel­jesítették kötelességüket ezek a (dolgozók? Bizony sokat kellett nyelniük a vendégelt durvaságai, '(jogtalan bírálatai és trágárságai .miatt. Különösen a nők helyzete olyan a vállalatnál, hogy sokkal -több. megbecsülést érdemelnek! Ki 'Feli nyitni a fülüket nagyon, ami­ékor egyesek halkan mondják meg, "hogy mit kérnek. viszont jobb ó«n hallani, amikor egyes fo­gyasztók önfeledten szitkozódnak, káromkodnak, vágj' éppen nem a dolgozót, hanem a nőt látják ben­nük. Sokszor elfordulva sírnak és sokat eltűrnek! S az fáj nekik még- í óbban, ha a velük együtt dolgozó véndéglátóipari férfi dolgozóiktól kell hántásokat elszenvedniük. De hát mit tegyenek? Tiszteségesen akarják megkeresni a megélhe'és- hez szükséges pénzt. Vagy a nők ne dolgozzanak ezen a területen? Nem lenne megoldás! Sokkal in­kább úgy lenne jó, ha az erkölcs, a vendéglátóipari egységeknél is még magasabb színvonalra emel. kedne! Homyákné. a vállalat szakszer­vezetének elnöke azt mondja, hogy a vállalatnál kielégítően foglalkoz­nál?; a dolgozókkal. Ez nagy álta­lánosságban igaz! De nézzük csak: vannak túlbuzgó dolgozók, de meg kell látni azt is. hogy várinál?, akik rá vannak kényszerülve arra. hogy feketén túlórázzanak, mun­kaidőn túl is dolgozzanak. Aztán az is igaz, hogy nem mindenütt van még meg a jó munkafeltétel! Jobban kell vigyázni például a vendéglátóipari dolgozók egészsé­gére azáltal is, hogy fűthető he­lyiségben dolgozzanak; jók legye­nek az ajtók, ablakok, legyén tal­puk alatt lábrács. amikor a .pul­toknál állnak, legyen hova tenni utcai ruhájukat és a helyébe fel­vehessék a munkaruhát, s nem utolsó sorban legyen hol tisztál­kodótok. Vajon meg van ez min­denütt? Csak hiányosan! Még a Kossuth étteremben dolgozóknak sincsen lehetőségük arra, hogy meleg vízben furödhessenek! Pe­dig a tisztaságot nemcsak a bol­tokban, hanem a bolti dolgozóktól is joggal megköveteli a fogyasztó- közönség. S hogyan gondoskodnak a válla­latnál arról, hogy a dolgozók mi­nél könnyebben! és gyorsabban végezhessék munkájukat? A Kos­suth szállodában például egy munkás a hátán hordja fel az emeletre a tüzelőt. Egyszerű csiga megoldással lehetne ezen segíteni valamiféle lift-szerűséggel. A ta­karítók fejlettebb technikával sze- j rétnél? biztosítani a nagyobb tisz- j taságot és ehhez többek között • porszívókra -lenne szükség, hogy j ne legyen olyan nagy munka a ! szőnyegek porolása, padlókefélők- j re lenne szükség, hogy jobban , kíméljük erejüket, stb., stb. Büszke a vállalat arra. hogy a ! múlt évben a Nagy Hendriknét a f Tisza étterem szakácsát „A Belker j Kiváló Dolgozója“ jelvénnyel tűn. j tették ki. De vajon a vállalat 320 ; dolgozója közül nincs más. aki j rászolgált már ilyen erkölcsi,meg- j becs ülésre? Bizonyára van, csak a j vállalat vezetősége nem jól ismeri őket, az eredményüket, s ezért j nem tettel? javaslatot még több j dolgozó kitüntetésére. Betegek is j vannak a vállalat dolgozói közül, j akiknek biztosan jól esne, ha az j üb. beteglátogató csoportja nem-j csak papíron működne! Azt is sze­retnék a dolgozók, ha többször j lenne mód közös összejövetelre, ahol elszórakozhatnának és job-! ban megismerhetnék egymást. A rövidesen sorrakerülő KPDSz második országos kongresszuson a szakszervezet foglalkozzon a ven­déglátóipari dolgozóknál? ezekkel a problémáival! És hozzanak olyan határozatot, hogy jelentősen nö­veljék a vendéglátóiparban is a dolgozók munkakedvét azáltal, hogy egyre jobban fogják érezni a szakszervezet gondoskodását, a velük való törődést. Mi itjsajjc Rohodon í Az Lj Elet Tsz KISZ szervezetében? A fiatalok eredményesen dol­goztak tavaly a különböző nö­vényféleségek termelése mellett a dchánykertcszetben is. Most pedig nagy szorgalommal végzik a csomózást, hogy az utolsó si­mításokat is elvégezve, átadhas­sák a dohánybeváltónak. A do­hánytermelésben elért eredmé­nyei? láttán a kiszisták elhatá­rozták, hogy ez évben 800 ölön társadalmi munkával ápolják a dohányt s a szövetkezet vezető­ségének hozzájárulásával a fél hold dohány termésének értéké­ből kultúr- és sportfelszerelése­ket vásárolnak. A szorgos munka közben arra is jut idejük, hogy színdarabot tanuljanak mindnyájuk szóra­koztatására. Legutóbb pedig úgy döntöttek, hogy a szövetke­zetben induló ezüstkalászos tan­folyamon a fiatalok többsége részt vesz, hogy ezáltal is gyn-, repítsék mezőgazdasági szakis-.- méreteiket. A sportkedvelők örömére megalakítják a futbal- csapatot, mivel már felszerelé­sül? is megvan. Ha pedig .ifjú Horváth József KISZ-titkár visszaérkezik az egy hetes isko­láról, megbeszélik a soronkövet- kező feladatokat. A Hazafias Népfrontnál? Korábbi elhatározásuk alap­ján a Szabadság utcán járdát építenek, hogy sáros idő esetén is zavartalan legyen a közleke­dés. Megjavítják a község víz­levezető csatornáit is, hegy a közelgő tavaszi olvadások, eső­zések idején zavartalanul vo­nuljon el a csapadék, Hódi András, a Hazafias Népfront elnökségének tagja arra kéri az illetékeseket, ismer­A községi A fakitermelési, ritkítási ké­relmek elbírálása és engedélye­zése pontos, lelkiismeretes, hoz­záértő munkát kíván. A község vezetői igyekeznek a legna­gyobb körültekintéssel, gondos­sággal dönteni, hogy kielégítsék a jogos igényeket s megakadá­lyozzák az indokolatlan kiter­melést a kincset érő fák védel­me érdekében. A termelőszövetkezet vezetői azonban kifogást emellek az el-, len, hogy sem a községi tanács végrehajtó bizottságában, sem a földművesszövetkezet igazgatósá­gában nincs képviselve a ^ter­melőszövetkezet. A termeloszö­tessék részletesebben a népfront- mozgalom célkitűzéseit, felada­tait, mert sokan közülük nem ismerik azokat. Remeijük, a Hazafias Népfront járási elnök­sége megadja a kellő segítséget, hogy az eddigi eredmények mel­lett gyorsan pótolhassák a mu­lasztást s olyan széles alapokra helyezhessék a mozgalmat, ami az egész község javát szolgálja, tanácson vetkezet elnöke emlékezete sze rint mint vendéget is csak az elmúlt év második felében hív­ták meg egy alkalommal a vég-1 rehajtó bizottság ülésére s azóta bizonyára sok kérdésben dön­töttek, aminek helyes elbírálása érdekében szükséges lett volna meghallgatni, figyelembe venni a szövetkezetiek véleményét is. Reméljük, megtalálják a mód­ját, hogy a falu szocialista szek­torának! képviselői megfelelő helyet kapjanak a község poli­tikai, gazdasági é> kulturális ügyeinek intézésében formálá­sában. A községi ifjúsági szövetségben ? A fiatalok részt vettek a köz­ség 3 holdas fásítási tervének megvalósításában. Tudják a ro- hodi fiatalok, hogy az egyébre kevésbé használható területek fásításával jelentősen _ hozzájá­rulnak községük határának szé­pítéséhez. Balogh Ferenc és Asztal of I.ászlóné nevelők nagy szorga­lommal segítik a fiatalok szóra-’ kozási igényeinek kielégítését. Színdarabot tanítottak s Szil-: veszterkor jól érezték magukat! fiatalok és idősebbek egyaránt'1 az ifjúsági kultúrműsoron. f » Az Uj Elet S*ci*cük-c az asszonyok a szép férfiakat? ]V agyon sokat beszélnek és ír- ■*" mak szép asszonyokról, külö­nösen a férfiak; de az ritkán fordul elő, hegy az asszonyok a szép férfiakról írnának. Ez jól is van így! Mert amikor ma a szép férfiakról kezdenek be­szélni, az asszonyoknak és fér­fiaknak egyaránt rossz a száj­ízük. Ma már alig esik szó a a szép férfiről. Természetesen nem lehet pon­tosan meghatározni, hogy mi a mai férfiideál. Annyi bizonyos, hogy a szép férfi, a „szépség” ma nem örvend nagy kereslet­nek. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a 18—40 év közötti mai női nemzedék mit értékel leg­többre a férfiakban, ezért a nők körében közvélemény kutatást végeztünk, amelynek eredmé­nyét alant közöljük: 1 Először egy 18 éves íod- rásznőtől kérdeztük meg, milyen férfit szeret legjobban és szeretné-e, ha férje szép lenne. V á l'a s z : Én minden kö­rülmények között egy nagyon, nagyon jóképű férfit választa­nék. Ezenkívül igen ápoltnak kell lennie. Persze, nem feltétle­nül szükséges, hogy olyan le­gyen, mint a filmszínész, azt sem szeretném, ha átlagon felül intelligens lenne, mert nem jó, ha mindent jobban tud. De fon­tos, hogy sok pénzt keressen! O Ezután a kissé kiábrán- dító és felületes válasz után nagyot ugrottunk, s egy 40 éves, férjes asszonyt kérdez­tünk meg. Nevetve válaszolt: . Nem kívánok magamnak más férfit, mint amilyen a férjem. Pedig a férjemről nem léhét azt állítani, hogy nagyon szép. Kezd kopaszodni és ezenkívül „gyom­ra” évröl-ávre nagyobb térfoga­tot ölt. De én meg’s csak úgy szeretem, amilyen. Hogy miért? Mert jó és rossz napokban egy­aránt élettársam volt és remél­hetőleg marad; mert megbízha­tom benne, s mert nélkülem a mindennapi gyakorlati dolgok­ban meginditóan tehetetlen. De ami a hivatását illeti — ügyvéd —- igen ügyes. A szép férfiak­ról soha sem volt nagy véle­ményem.'’ *8 Égy ismert 27 éves szí- nesznőt írásban kérdez­tünk meg, mivel kapásból nem volt hajlandó válaszolni. A kö­vetkezőket írta: „A sz.npadon gyakran , keli együtt játszanom olyan férfiakkal, akii? szépnek számítanak, vagy legalábbis szépnél? festik magukat. Á ma­gánéletemben azcnoan szíveseb­ben' érintkezem olyan férfiak­kal, akik csúnyák. Az úgyneve­zett szép férfiakat visszataszító­nak tartom, mivel önmagukkal kacérkodnak és beképzelik ma­guknak, hogy minden nő azon­nal beléjük szeret, ha fogkrém- reklám-mosolyukat csal? egyet­len egyszer is megviilantják/1 yf Égy 30 éves titkárnő így *'1 válaszolt: „Egy színházi, ügynökség alkalmazottja va­gyok, tehát í gyakran van mó­domban jóképű férfiakkal ta­lálkozni: De egyikhez se szeret­nék férjhez menni. Túlságosán mesterkéltnek, túlságosan mo~ kánynak és túlságosan elegáns­nak tartom őket. Általában kel­lemetlen érzésem támad, ha egy legújabb divat szerint öltözött férfivel találkozom. Nekem sok­kal jobban tetszenek azok a fér­fiak, akikről látszik, hogy nem hiúk, A férfi legfontosabb tu­lajdonságának a lovagiasságot, az őszinteséget, a hüség"et és a szakmai teljesítményt tartom.” rí Egy 33 éves jogászdokter- ** Á) elő zör nem is akart Válaszolni-, mert véleménye Sze­rint ezek a dolgok a legszigo­rúbb magánügyei közé tartoz­nak, de amikor megígértük, hogy nem áruljuk el a nevét, a következőket mondta: „A nem túlzottan előnyös külsejű férfi a gyengém. Miért? Mert a szép » • férfiak fiatalkorukban szellemi- ♦ leg megállnak a fejlődésben- ; Nem vesznek fáradtságot ma- * guknak, hogy tovább tanulja-♦ nak, mert azt hiszik, Ijogy a* külsejükkel mindent el tudnak ; érni. A külsőleg jelentéktelen* emberek ezzel szemben kény te- * lenek az asszonyok meghódítá-* sánál igénybevenni személyi tu- ♦ lajdenságaikat, szellemüket és * teljesítményeiket. Ez a szerelem* tartós. A szép férfi viszont, ami- ♦ kor elmúlnak fe’.ette az évek, _de$ még mindig azt Iuszi, hogv szop, $ »gvszerűen elviselhetetlen.” * Á : ® Végülis egy 23 éves úgy- J nevezett háztartásbelit kéidez-5 tünk meg. „Menyasszony va-* gyek, de őszintén be kell valla-* nem, hogy soha sem merült fel* bennem a kérdés, hogy szep-e ♦ a vőlegényem, vagy csúnya. He- ♦ lyesebben, semmiesetre se szép. * de én mindenképpen szeretem.” ♦ Ezek tehát a válaszol?, amiből * azt következik, hogy a mai asz- í szonyok valóban nem becsülik* sokra a szép férfit. Sőt azt is; mondhatnánk, hegy a nó.? sok-* kai biztosabb ösztönnel rendel- * keznelc, mint a férfiak, akiket* elég gyakran. megtéveszt a nők* kill ő megjelenése. Egyszóval a* nők jobb emberismerők.... I (A „Paris Prcsse'-bűl.) * TSZ-bcw Ifj. Fekete JózseE 10 holdas középparaszt lánya már ez cl múlt esztendőben is a szövetke­zetben dolgozott Édesapja kí­váncsian várta: vajon mire vi­szik, vajon mennyi lesz lánya jövedelme a szövetkezetben? Amikor ifj. Feketa József megtudta hogy minden munka­egységet 87.34 forinttal fizetnek az Üj Életben s arról is tudo­mást szerzett, hogy Szondi Já­nos másodmagával a 631 mun­kaegységre 55 ezer 111 forintot, kapott (a természetbeli járandó­ságot is pénzben kifejezve), gondeákodni kezdett. Lehetett i? gondolkozni, mert Szondi Já­nosnak és feleségének becsüle­tes munkájuk után havonta 2295 forint volt (egyenként) a jövedelmük. Ilyen eredményt ifj. Fekete József 10 holdas líÖ- zépparanzt sem ért cl. S mií?»r ezeket alaposan fontolóra vette, elhatározta: belép a termelőszö­vetkezetbe. Kérelmét elfogad­ták s most már lányával együtt* a közösben dolgoznak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom