Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-14 / 11. szám
4 KELETMAGYAKORSZAG 1958. JANUAR 14, KEDD HÍREK 1958. január 14, kedd, Bódog Tavasszal megkezdik az almatároló építéséi A J ár a múlt évben megépítette a felvonulási épületeket és az ipari vágányt a 6. sz. J.TA Mélyépítő Vállalat a Móricz Zsigmondi utcai almatároló építkezésénél. Az ipari vágányon szállítják az építkezéshez a szükséges anyagokat. Ez évben mintegy 10—11 millió forint értékű munkát végeznek el a vállalat dolgozói. Megépítik az 1200 vago- nos almatároló egyik épületét, ezenkívül a kisvasút végállomásától az építkezésig keskeny ipari vágány épül. A munkát előreláthatólag márciusban kezdik meg nagyobb ütemben. Egressy Gábor Művészeti Kiub Irodalmi pályázatának tájékoztatója Az Egressy Klub a meghívott zsűri véleménye alapján az ezernél több pályaműből a -művészeti szempontok figyelembe tartásával a vers, regény, elbeszélés és mesék műfajában a következő díjakat ítélte oda. VERS MŰFAJBAN: X. dijat nem adták ki. IX. díjat „Ha a néped kérdez, mit felelsz” című jelige. III. díj: ,.Kállai-kettős” című jelige nyerte. Dicséretben részesülnek: 1. „Piroska” jeligés, 2. „Szeptember születése napján” jeligés, 3. „Szabadulás” jelige pályázóinak versei. REGÉNY MŰFAJBAN: 1., II. és III. díjat a Bíráló Bizottság alkalmas mű hiányában nem adta ki. Dicséretben részesülnek: 1. ..Barbai” jeligés, 2. „Száz flekken belül” című jeligéjű. ELBESZÉLÉSEK MŰFAJÁBAN I. díjat a Bíráló Bizottság nem adta ki. II. díjat „Drótostót” jeligés, III. díjat megosztva: a) „Forró nyár” jeligés, b) „26 tv” jeligések nyerték. Dicséretben részesültek: 1. ,.A néppel tűzön vizen át" jeligés, 2. „Kispest” jeligés pályázat. MESÉK MŰFAJÁBAN. 1., II. díjra alkalmas mű hiányában a díjakat nem adta ki. III. dijat „Télapó” jeligés pályázat. Dicséretben részesült: a „Balaton” jeligés pályázat, Egyéb műfajokban (riport, essay, ballada stb.) díjazásra alkalmas művet nem talált a Bíráló Bizottság. Budapest, 1958. január 8. SZOT Egressy Gábor Művészeti Klubja. r-ínház- és Filmművészeti Főiskola az 1958—59. tanévre felvételt hirdet a színész-, szíhházrendező- es filmrendező tanszakokra. A színész tanszakon kötelező az érettségi; ettől rendkívüli tehetség esetében eltekintenek. Korhatár 16—22 év. A színház- és filmrendező tanszakokon a korhatár 25 év, mindkét tanszakon kötelező az egyetemi (főiskolai) végzettség vagy érettségi. A tanulmányi idő mindhárom tanszakon 4 év. A felvételért a kérvényeket 1958 április 1-ig kell a Főiskola igazgatóságához (VIII. Vass-utca 2/c.) beküldeni. Olty Magda s. k. főigazgató. Az elmúlt héten több mint 500-an nézték meg a nyírbátori járásban Terem, Aporliget, Omboly községekben a Magyar Honvédelmi Sportszövetség altjai vetített „Nincs irgalom” című filmet és a „A dolgozók feladata a szocialista haza védelmében” című előadást: Ezen a héten a szövetség a nagykál- lói járásba a „Vihar Itália felett” című filmet, azt ezt követő héten a kisvárdai járásban a „Rumjancev ügy” című filmet vetíti. C,er<3clv Sírkor A Naqy Föld” című kötet írója. A „ kilőtt66 repülőgép A mikör elindul- tunk, azt mondták, hogy repülőtérre visznek. Nemsokára megálltunk s közölték. hogy megérkeztünk. A réten függőleges Irányban, sínhez rögzítve feküdt vagy inkább állt a repülőgép. Csapott szárnyaival olyan volt. mintha az ég felé 'száguldó ezüst nyíl lenne. Az biztos, hogy jítt semmisem emlékeztet a megszokó't ! repülőtérre. A gép I körül fák emelkednek a magasba, a talajt vastag hó borítja. ...Ivanov ezredes beszáll a gépbe. Bezárja a vezetőfülke ajtaját, s felbúg a motor. A fordulatszám , egyre inkább aövedett. Már elérte a repülési gyorsaságot, a gép azonban egy helyben maradt. A tartószerkezetek szorosan rögzi lelték a röpi tőgéphez, az. úgynevezett kat.apulthoz. A pilóta megnyomta az indítógombot, s eb bin a pillanatban a farok műnél lángoszlop tört ki. Működésbe lépett az indítórakéta, a gép megszabadult tarm- !x: rendezéseitől cs felfele száguldott. A rakéta a levegőben levált n gépről, s most már a pilóta . egyenesbe” vihclte gépét. A próbarepülés után VasziUj Ivanov ezredes a következőket mondotta: — Habár a repítés rendkívül gyors, a raké'a ürombebe'yc- “Ését majd leválását erősen éreztem. A hangját már kevésbé hallottam. Az esetek többségében a pilótának a felszállásnál nem kell irányítania gépét. — Mi a célja a rö- pítósnek? — kérdeztem. Eive B. Zsebekric- kij mérnök válaszolt. — A korszerű repülőgépek üzemeltetése nagyon hosszú kifutópályákat igényel. A fen'ick építése nem mindenütt lehetséges, nem is beszélve az óriási költségekről. Ezért kísérletezünk a m- oülőtémőlküli feles leszállással A ka- tapultokat gépkocsi után kapcsoljuk s bárhol — erdőben, mezőn, hegyekben vagy szakadékokban — felállíthatjuk. Képző művészeti körök országos grafika i pályázaia A Szakszervezetek Egressy Gábor Művészeti Klubja a Népművelési Intézet Képzőművészeti Osztálya országos grafikai rajz- pályázatot hirdet az üzemi, hivatali, tanácsi s más öntevékeny képzőművészeti körök tagjai számára. Pályázni lehet: kisméretű gra- fikai munkákkal, tanulmányokkal ceruza, szén, tuss, karcokkal vagy metszetekkel. Beküldhető: minden műfajt egybeértve számszerint 5 alkotás. Határideje: 1953. január 31-ig. Nevezési dij művenként (raj- zeniként) 5.— Ft. A pályázati nevezési díjakat a 232.110—-XXüI. sz. számlánkra SZOT Művészeti Intézményei Egressy Klub címre kell a művek postáraadásával egyidöben beküldeni. Mindenegyes küldemények mellé jeligés borítékba, mellékelve kell az alkotó nevél és pontos címét beküldeni.. A műveket a Szakszervezetek Egressy Gábor Művészeti Klubja országos grafilcai pályázata címre: Bp. VII. Dohány u. 22—24. kell küldeni. Pályázati dijak: I. dij ,1.500.— Ft és oklevél. 11. dij 1000.— Ft. és oklevél. 111. díj 500.— Fi és oklevet. A fenti dijczas.m kívül az eredményesen szereplők oklevelekben és egyéb tisztelet dijakban részesülnek, valamint biztosítjuk a műveli budapesti és vidéki kiállításokon való beinu- ta:ását. A pályázaton hivatásos képzőművészek nem vehetnek részt. A ' pályázattal kapcsolatos tanácsadás az Egressy Klubban személyesen vagy a 220—852 sz. -telefonon, vagy a Népművelési Intézet Képzőművészeti Osztályán 359—735. telefonon. Gyermek sár,áj A papa meséli: ,.Az én gyermeki-toromban még sok gólya volt errefelé, de most már alig látni belőlük. Kihaló félben vannak.'’ ,.Akkor örülhetsz apa, hogy engem még elhoztak nektek.” Hogyan fedezték fel Amerikát Olasz film L’ bben a filmben egy XX. századbeli Kolumbusz Kristófot ismerünk meg. A mi hősünknek már csak a neve hasonlít a középkor utójának, bátor, nagy- ratörő hajósához, egyénisége nem. A mi Kristófunk egyszerű, valósággal tutyi-mutyi emberke, — egy, az olasz munkanélküliek százezrei közül. Átélte a háborút, a gazdasági válságot, a, sztrájkokat, a bérharcokat, a munkanélküliséget. Ez utóbbi készteti arra, hogy olyan országba menjen, ahol biztos a mindennapi munka és a mindennapi kenyér. Ilyen ország elképzelése szerint az a földrész, amelyet öt évszázaddal ezelőtt érdemes névrokona fedezett fel: Amerika. Kristóf másodmagával vág neki az „új világ felfedezésének”. Ütjük egyenesen a kivándorlók irodájához vezet, ahol tapas^talniok kell, hogy nem ők az egye- dülLk, akik szerencséjüket és boldogságukat az Óceánon túl vélik megtalálni. Már az olasz partokon vakmerő vállalkozásba kezdenek. A hajón jelentkeztek egy újfajta gép kezelői állására, hogy ezzel biztosítsák maguknak a hajójegyet. Vállalkozásuk azonban kudarccal végződik, s a két barát csak nagy üggyel-boj- jal menekül meg a jogos büntetés elől. Potyautasként egy másik hajóval indulnak útnak. A kapitány hamarosan tudomást szerez a szélhámosokról, üldözte!ni kezdi a lógósokat. Kristóf menekülése közben a hajón utazó cirkuszi színtársulat közé sodródik és hol zsonglőrnek, hol tűzoltó kapitánynak maszkírozva próbálja elkerülni a markos tengerészek képében lálejelkedő végzetet. E bújkálásos menekülés közben szíve is lángra gyullad: beleszeret a társulat egyik gyönyörű, ifjú táncosnőjébe, Stellina-ba. Barátja, Gaetano furcsa helyzetbe kerül, öt egy csúf. öreg, de dúsgazdag brazil nő üldözi szerelmével. Ez a házasság rengeteg pénzzel kecsegtet, de Gaetano habozik. Cseréba ugyanis szabadságát kellene adnia. A két barátnak végül mégis sikerül elkerülnie az összes, a hajón rájuk leselkedő szerencsétlenséget, s partra szállnak New-York kikötőjében. S nagy üzleti vállalkozásba kezdenek. Gaetano javaslatára bőrfehérítő folyadékot áruinak a négereknek. De a feketék hamar rájönnek a csalásra s menekülésre kényszerítik a szélhámosokat. E kudarc után megpróbálnak külöíl-külön boldogulni. Kristóf egy mulatóban összetalálkozik szerelmével. Stellinavai, akiért délamerikai szokás szerint meg kell verekednie. Egy gazdag, bikaerős brazil ültetvényessel kell félelmetes, bekötötszemű fcotpárbajt vívnia. A küzdelemből Kristóf kerül ki győztesen, Stellinat azonban elbocsátják a mulatóból. Kristóf és a lány most már együtt folytatják útjukat. Házhelyet és parcellát kapnak ingyen, de hamarosan csalódniok keil, mert a föld helyén szikes és kopár pusztaság fogadia őket. Majd ösz- szetalálkoznak Gastanpval, aki megszabadulva a gazdag brazil nőtől, most egy csorda gulyát őriz, A két jómadár egy izgalmas bikoviadaira jut el, ahol Kristófnak is meg kell ülnie a bikát. Ha a vállalkozás sikerrel jár, úgy tízezer pezo ütné a markát. A szerencse érdekében barátja nyugtató szeirel oltja be az állatot. Kristóf azonban Izgalmában egy másik bikára száll. A baj nem jár egyedül. Kristóf nemcsak a pénzt veszti el. de Steltinát is, aki a bikaviadalon találkozik rég nem látott vőlegényével. Nem is olyan amerika ez az Amerika. — állapítják meg barátaink, — és ezzel a tanulsággal hajóznak vissza a szép Olaszországba. Fii in li í i* e k A Hunnia Filmstúdió filmet készít Szabó Pá! „Csempészek” című forgatókönyvéből. A film története n harmincas években ját-zódik, egy magyar férfi és egy román asszony sorsát mutatja he. akiket körülményeik csempészésre kényszerítenek. ★ Megfilmesítik Sándor Kálmán „A legsoványabb tehén esztendeje” című írását. A film rendezője Makk Károly •Jelenei „A 101 -cs sas” c, ülni bél lesz.
