Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
IMS. január 1, szerda KELEI MAG Y ARORSZAG 3 Dobi István elvtárs újévi rádióbeszéde <E©1>. tatás \i I oldalról.) minden lépésével a béke ügyét szolgálta és azt fogja szolgálni a jövőben is. Népünk szilárd elhatározottsága, hogy támogatja kormányának ilyenirányú politikáját — és minden nép harcát, a tartós béke biztosításáért. A magyar nép tudatában van annak, hogy egy szörnyű tömegpusztító háború megakadályozása, a tartós béke kivívása megköveteli népünk és az egész emberiség éberségét és lankadatlan harcát a békéért. — Kedves Barátaim! — Kívánom, bogy legyen az új, 1958. esztendő népünk számára a szocialista gazdasági és kulturális építés még nagyobb eredményeinek, hazánk béketörekvései újabb sikereinek esztendeje, még egyszer szívélyesen köszöntök minden magyar dolgozót, munkást, parasztot, értelmiségit nőt és fiatalt, az új év ünnepén. Teljes szívből kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sok sikert a munkában, tanulásban, s a ncp érd .‘két szolgáló minden tevékenységükben. — Boldog új esztendőt! I termelőszövetkezetek egv esxtendefe é \ lyan esztendő végén kell számvetést adnunk, amikor Az Országos Béke lau ács újévi köszöntője „Bekét! Ez az első sző. amellyel az új esztendőt köszöntjük, s ez a sző legyen újévi jókívánságunk is. Szilveszter éjjelén, amikor hazánkban régi szokás szerint összecsendülnek a poharak, az emberek az újévi jókívánsághoz hozzágondolják, vagy ki is mondjak: békét. Az új esztendő küszöbén érezzük, hogy az emberiség is fordulóhoz érkezett: megnövekedtek a béke erői, a háború immár nem elkerülhetetlen. Ez a lehetőség a haladó és békevágyó emberiségnek nem kisebb vívmánya, mint az atomerő, vagy a mesterséges holdak. Ezzel a reménytkcltő gondolattal búcsúznak a béke hívei 1957-től. Bízunk abban, hogy a most következő esztendőben beérik a nemzetközi békemozgalom vetése: leülnek tárgyalni a nagyhatalmak, biztonságosabbá válik az élet a nagy és kis országokban, s az atomerőt az emberiség és nem a háború szolgálatába állítják. Minden új év új reménység forrása. A magyar békemozgalom ezt a minden jóakaraté hazafiban élő reménységet kívánja tartalommal megtölteni. Ebben a munkában kéri a jóakaratú magyar emberek érdeklődését és támogatását. Legyen 1958. a béke további megerősödésének éve, az emberiség nyugodt életének hajnala, a világűr meghódításának korszakában az emberi boldogság virradata! ORSZÁGOS BÉKETAN ' 3.’* Mind népszerűbb a középeurópai atommentes övezet eszméje New-York: (TASZSZ): A New 'York Herald Tribune londoni tudósítójának jelentését közölte arról, hogy a nyugati országokban hogyan fogadják a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló szovjet javaslatokat. A tudósító rámutat, hogy a javaslatokra adandó választ igen tevékeny diplomáciai és politikai vita előzi meg és megállapítja, hogy a középeurópai atommentes övezet szovjet eszméje igen gyorsan toborozza a híveit Londonban és más nyugati fővárosokban. Halászcsárda a sóstói szigeten Érdekes elgondolás foglalkoztatja mostanában a Sóstói Fürdő- és Üdülő Vállalat vezetőit. Tervbe vették, hogy a sóstói szigetre, amint pénz és lehetőség lesz rá, halászcsárdát építenek. A csárda egy többrészes helyiségben kap majd helyet, amit a vállalat dolgozói saját erőből építenek meg. Ha minden jól megy, a város lakosai május 1-én már az előbb említett csárdában rendelhetnek kirántott halat és hamisítatlan sóstói halászlevet. ja termelőszövetkezetek az ellen- J forradalomtól megtépázva és az 1 év első negyedében is az ellenfor- l vadalom hatásával bajlódva kezd- íték meg, sőt mondhatjuk, számos ♦ helyen kezdték újra a működést. ♦ 102 volt azoknak a termelöszö- Jvetkezeteknek a száma, amelyek ♦ nem oszlottak fel. A tavaszi meg♦ szilárdulás idejére ez a szám ♦ 236-ra emelkedett. | A termelőszövetkezetekből el♦ hurcoltak 7.432 darab szarvas ♦ marhát, több mint 30.000 darab $ sertést és 43.000 darab juhot. Ál- Jlat-, takarmány és egyéb kár ösz- Jszesen 32 millió forintot tett ki, } amely az ellenforradalom követ♦ kezíc-ben a szövetkezeteket suj- t tóttá. Ami forintban ki nem férjezhető, és még később is érez-t tette hatását, az emberek fejé♦ ben lévő zavaros nézetek, a rsvi- Iziomzmus. Megcsorbultan és ilyen t bajokkal terhelten kezdtek a ta♦ vaszi munkához a termelőszövet♦ kezetek. ♦ Most, amikor számvetést készítünk az egész, esztendőről, tel«j jes kép még nincs előttünk. Nein készült még el a negyedik ne-i gyedév statisztikája, sem & zár« számadások megyei összesítője nem áll még rendelkezésünkre,, de a részadatokból sok mindenre lehet következtetni. A növénytermelés terén ei=t mondhatjuk, hogy ilyen munkát az elmúlt 8 esztendő alatt soha nem végeztek a tennelűszövetke- /etek. A korábbi években még számos termelőszövetkezetnek * kapálni valóját arról lehetett megismerni, hogy gazosabb volt, mint az egyénileg gazdálkodó pák rasztoké. Az idén megfordult * helyzet, a szebb kukorica, cukor* répa, vagy burgonya szinte kivé« tel nélkül a termelőszövetkezetekéi volt. A kapásnövények statisztika.« ja szintén a negyedik negyedév« ben készül el, így számokkal még' nem lehet Illusztrálni a fölényt« da hogy jóval többet termeltek » szövetkezetek, az biztos. A kalá« szosokból a következőképpen ala« kult a két szektor termésátlaga" Búza Rozs őszi árpa Tavaszi árpa Zab Termelőszövetkezetek 11.3 «938« 12.4 ti 10.4 q 10.Ö *» Egyéni gazdaságok 8.9 a 6.9 Q 11.9 q 10.0 q 9.Z n Ciconek Kázmér esete a karácsonyfával II. rész: Amikor már roll fája / 'teontk Kimér tudvalevőleg j Tojás ti Toü Kiszerelő Vállalat megyei instruktora. Miután. már három napja nem dolgozott semmit hivatalában, sőt: nem hagyott senkit dolgozni a környezetében, — mert állandóan telefonált, nyüzsgőit, sürgőit, forgott, szaladgált, elrohant ide-oda s mégsem volt fája, — felesége is, 6 is megkereste a szakszervezeti bizalmit, s kérte, hogy ők, mint érdekvédelmi szerv, tegyenek lépéseket a fenyőfa kollektív beszerzése érdekében. Eredmény így sem mutatkozott, csale legalább még több ember foglalkozott a fa- üggyel, s még kevesebben végezték a dolgukat rendesen. Ezután Ciconek már nem mint egyszerű vevő, hanem mint egy tekintélyes megyei vállalat prominens funkcionáriusa, vezetőegyénisége, — igyekezett fát keríteni. Végig hívta az összes érdekelt vállalatoltat, de már nem az előadókat, hanem a vezetőket kereste. De hiába beszélt népgazdasági érdekről, hiába nagyképüsködött, legtöbbször nem is tudott a főnökkel beszélni, mert azok is magukon és házon kívül voltak (bizonyára családjuk számára kerestek fát). Majd felhívta egyik osztálytársát, akinek összeköttetése van az újság szerkesztőségével, hogy írjanak mérges cikket erről a „hiánycikkről", sőt: kereskedelmi „szűk keresztmetszetnek" is nevezte a szegény hiányzó karácsonyfát. De fát csak nem kapott. Aztán cselhez folyamodott: felhívta néhány távoli ismerősét és burkoltan felhívta az érdekeltek figyelmét, hogy alighanem szükségük volna egy kis kiszerelt tojásra vagy kiszerelt tolira karácsonykor... De hiába: a panama, a baksis sem hozott neki karácsonyfát. IZ ázmér Vekkor kapta a meg- bízat ást, hogy utazzék Debrecenbe 20-án, mert a főhivatal fontos év végi módszerátadást ad a tojás és toll kiszerelésének új eljárásaira vonatkozóan, amelyeket aztán majd „le kell vinnie’’ a „területre’. Be is utazott, s lám: majd minden sarkon árulnak fát, minden félét, fajtát és nagyságot. Gondolkozás nélkül vett kettőt, majd gondolt hivatalára, s még további négyet is vásárolt, végül minden pénzét fába ölte, úgyhogy az értekezlet után, szombat este alig tudta kifizetni az expresszdí- jat, mert a sok fát a kocsiba már nem vihette be. Ciconek alig csengetett be kapuján, felesége már hangosan kiáltotta, hogy van fa. Na, ügyes a felesége, nem mondja, de azért ő sem maradt tétlen. Majd kiválasztják, melyik a legszebb, s a többit elkapkodják a kollégák. Amikor be akart menni a kapun, rohan át a szomszéd, hogy ő is szerzett Ciconekéknak fát, — hallván, hogy nincs nekik — mivel hát annak iedjén, amilcor hat évvel ezelőtt nehezen lehetett tojást kapni, kisegítették a kisgyermekes szomszédcsaládot, s ők már akkor is mondták, hogy sohse fogiák elfelejteni, s majd meghálálják. Hát most itt volt az alkalom. Kázmórunk kissé leverten vette tudomásul felesége jelentését, amely szerint szombaton már nem is kellett verekedni a fáért... A vasárnap aránylag csendesen telt el: csak egy kisvárdai és egy mátészalkai telepvezető jött be, s nagy örömmel hoztak egy-egy fát szeretett területi instruktoruknak, mivel hallották, hogy Nyíregyházán mennyire nem lehetett kapni. Hétfőn, az új kiszerelési eljárás megbeszélésére bejött járási főtelepi'ezetök közül hárman hoztak egy-egy szép fenyőfát Cieo- neknek, kedden viszont csak egy érkezett, postán* utánvéttel. Persze. mindenkinek nagyon szépen. meg kellett köszönni, sőt egyik-* nek-másiknak mellékes meg jegy-1 zéseiből még az is kitűnt, hogy * számítanak vqXami csekélyke eí-4 lenszolgáltatásra is a nagy fáradó- ? zásért és a rendkívüli figyelemért,| persze a legális hatósági fa-áron | túl... 1 7 957. december 24-én ,délben ? Ciconek Iíázmér 19 Külön- ? böző nagyságú és méretű fenyőfa-* nak volt boldog tulajdonosa, hiszen még a debreceni fák sem f találtak gazdára, mivel inár voltX itt is, mindenkinek elég. Amikorf délben hazament a hivatalból, a * feleségével folytatott hosszabb ta-\ nácskczás után kiválasztották azt J a fát, amelyiket majd fel is diszi-* tik. Persze, ebbe már a gyerekek % is beleszólták, hiszen i9 lát nem* lehetett eldugni előlük. De Cico-t nek azonnal a helyzet ura lett:♦ mindjárt úgy csinált, hegy a gye-r rekek is kaptak egy-egy fái ajc.n-1 dókul, hogy így módszeresen be-» leszokjanak az önálló karácsony-t fadíszitésbe, elvégre ezt is megi kell tanulni, erre is nevelni keilt őket... Aztán számolni kezdttt.i hogy ezek a fák kb. mennyi tiizi-t faértéknek felelnek meg: legalábbí ennyivel is kevesebb ’ tüzelőt kell. majd jövőre beszereznie... * ...De amikor este a meggyúj-1 tolt gyertyák fényénél a legszebb; karácsonyfa alatt megtalálta az* évenként szokásos ajándékot, a> jövő évi előjegyzési naptárt, azon-? nal bejegyezte magának 1958. de-* ccmber 15-éhez: „Kiszállás karú-» csonyfa-kiszere'és ügyében Kis- • váráéra vagu M-' ?ra. Siker-? telenség esetén: értekezlet Dabre-t cenben." Mert, lám, Ciconek Káz-t mér valóban pontos, rendes em-J bér. * j Ezek a számok minden kom- { mentár nélkül is sokat mondanak, {de azt még sem mondják el, hogy {nemcsak annyival több a termelő- {szövetkezetek jövedelme, ameny- {nyivel több a mázsák száma. A ínagy táblán a gépi szántás, vetés fés aratás sokkal kevesebb emberi • munkát kíván, így lényegesen ol- í esőbb is az egy mázsa termény • előállítása. Az sem elhanyagolható 'kérdés, hogy amikor olcsóbban, [többet termelnek a szövetkezetiben az emberek, milyen sok em- •bert-kínzó fizikai munkától sza- íbadítja meg őket a gép. [ Az állattenyésztés terén még • nem olyan kedvező a helyzet, mint ía növénytermelésben. Az állatte• nyésztés az első években kevesebb [jövedelmet hoz, mint a növény> termelés, de aztán annál búsásab- [ban. Az ellenforradalom előtt • még ott tartott a szövetkezetek [egy része, hogy az állaitenyész- ftésbe csalc invesztált, de hasznot [még keveset húzott belőle. Így a {revizionistáknak több termelőszö- [vetkezetben könnyű dolga akad': taz „állattenyésztés-mentes" gazdálkodás propagálásában. A tavaszi megszilárdulás idején 2650 [darab szarvasmarha volt a ter- i melőszövetkezetek birtokában, j Október elsején már 3932 darabot fszámoltak, azóta minden bi- [zonnyal felül van ez a szám a í négyezren. Itt azonban még min- ! dig sok a tennivaló mind a meny- {nyiség, mind a minőség terén. ► Az lesz majd az egészséges állapot, amikor az árutermelés értékkének zömét az állattenyésztés [adja. A termények állaton keresz- [ tül mindig jobban ériékesülnek, [mint egyébként, nem is beszélve fa trágyatermelés fontosságáról. Az tégy számos állatra jutó terület •még a tiszai oki járás szövetkezeseiben, — ahol legsűrűbb az állatállomány — is öt hold. tehát a [kívántnál jóval több. Különösen .sok a javítani való a baktai járásiban és Nyíregyhaza város terme- | lószövetkezeteiben. Az 1953-0? esztendőben egyik legfontosabb fóliádat lesz a termelőszövetkezetek- [ben, hogy tovább fejlesszék állat- [ tenyésztésüket. E Vajon ilyen kezdet után. mint az 1957-es év eleje volt, hogyan zárták termelőszövetkezeteink a* évet? Milyen jövedelmet értek el a tagok és gyarapodott-e a közös? Erre a kérdésre pontos 6zámada*> tok még szintén nem állnak ren« delkezésre, de a járások adataiból már következtetni lehet. 1956-ban az egy munkaegység értéke 35 forint volt, 1957-ben 42 forint kö« rül mozog, tehát mintegy 7 forint«; tál több, mint a múlt évben volt) A közös vagyon is jóval az öt szív* zalékon felül gyarapszik megyoS szinten. A mátészalkai járás ős.í« szesítője szerint ott a következő) képet mutatják s számok: az egy katasztrális holdra eső tiszta vsw gyen 1956-ban 1338 forint vblt% 1957-ben 1759 forint, a fel nemi osztható szövetkezeti alap 1958» ban 965 forint, 1957-ben 1192 fo* rint, az egy holdra eső termelést alap 418 forint volt és most 5691 forint Az évet lezárva elmondhatjuk,’ hogy eredményesen gazdálkodtak: a termelőszövetkezetek, általában jól hasznosították a nagy»i izem adta lehetőségeket. A jobb ’gazdálkodást, a jobb eredményeket nemcsak a termelőszövetkezeti tagok érezték meg,1 hanem az egyénileg dolgozó parasztok is meglátták ezt a minő« ségi változást. Ennek az ered-5 ménynek láttán nyár óta több mint másfél ezer egyéni paraszt nyert felvételt a szövetkezetekbe,! Szép ez a fejlődés, de még szebb lehetne, ha egy kicsit is jobba a tudatnák eredményeiket a szövetkezetek, illetve nem zárnák b»] kapuikat a jelentkezők előtt. Pék.' dául a nyírbogdányi Petőfi Termelőszövetkezetben vagy a bér» keszi Bajcsy-Zsillnszky TSZ-ben, számos belépni akaró előtt elzár-! ják a szövetkezetbe való lépés lehetőségét. Az 1957-es cv tanul»1 ságakánt 1958-ra megszívlelendő,] hogy jobban kell ismertetni a* elért eredményeket és minden becsületes dolgozó előtt megnyílni a szövetkezet kapuját. összegezve, megállapíthatjuk^ hegy a termelőszövetkezetek 1957-1 ben a sok nehézség ellenére ia nagyot léptek előre, ezzel megalapozták az 1958-as boldog új] esztendőt is. CStKÖS BALÁZS«!