Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

o KELETMAGVAUOKSZÁG 1958. január 8, szerda I útiatokról — Fiataloknak Jelentősen bővül 1958-ban megyénk szövetkezeti kereskedelme Föidművesszövetkezeti kereske- 1- delmünk 1957 év folyamán jelen- j 1 lösen javított a munkáján. Javult i.k «az áruellátás és jobban .kie'égí- ♦tette a falusi dolgozók -.megnőve­se. Ugyancsak vendéglő, cukrász­da épül Tarpán, Nyírbélteken új, korszerű kisáruház épül és szá­mos bolt,, italbolt létesítése van tervbevéve a megyében. Ügy tudjukhogy a boltháló- . . zat fejlesztését és korszerűsí­tését nagyban elősegítette ; a földművesszövetkezetek rész­jegyfizetéséből beruházásra fordított összeg is. Reasjegv-befizetéa ----- nagyobb Jejlcsxtési leltei őség — A részjegybefizetések ked­vezően befolyásolják a földműves- szövetkezetek fejlődését,' boltháló­zataink bővítését. Ezzel egyetérte­nek a tagok is és szívesen adjak forintjaikat az fmsz-eknek. Ennek bizonyítéka, hogy az 1957. máso­dik felében lejegyzett és befize­tett részjegy érték megyei viszony­latban két és félmillió forintot tett ki. Minél több részjegyét fi­zetnek be, annál nagyobb mérték­ben van lehetőség a beruházások eszközlésére. Ezen túlmenően áz ímsz-ek anyagi erősödése folytán több a visszatérítés összege is. « — B lthálózatunk, 33 kiskeres- «kedelmi és 22 vendéglátóipari i ♦ egységgel bővült 1957 folyamán és : ♦ több, mint 17 millió forintot for-' } ditoltunk erre a célra, beruháza­♦ sokra. Mindjárt azzal is eldicse- jkedhetünk, hogy ezek közül külö- J nősen kiemelkedő a porcsalmái ♦ kisáruház, dpmbrádi vas- műszaki ♦ szaküzlet, a nyírbátori cipőszaküz­> — Tavalyi eredményeinket eb ;ben az évben tovább akarjuk nö- ;vélni. A múlt évihez viszonyítva íugyan keveáebb • új boltot létesí- ’ tünk, de még fokozottabb mérteié­iben korszerűsítjük a jelenlegi kis- | kereskedelmi és vendéglátóipari «bolthálózatot, hogy minél jobban, «minél kulturáltabban tudjuk Ici- |elégíteni a falun, jelentkező to­Igyasztási igényeket. Többek kö- Izött befejeződik Tiszavasváriban Több. mint 300 ezer forintot fizettek ki eddig a békekölcsön nyerteseinek Január 3-án kezdték meg az OTP fiókok és a postahivatalok a békekölcsön nyerteseinek a kifizetéseket. Mint már hírt ad.t.unk róia, eddig két nagyobb nyeremény volt Nyíregyházán: 10—10 ezer forintos. A nyíregyházi OTP-iiók a három nap alatt 140 ezer, as 1. számú postahivatal 150.325 forintot, a 2. számú pedig 21.680 forintot fizetett ki. Ezenkívül a járási OTP és postahivatalokban is jelentős nyereményeket fizettek ki. HARCBAN ERŐSÖDIK \ liíi* szárnyon jár „Csak kaucióval * eszünk fel újabb jelentkezőket!“ korszerűsítik az István-muimot Ezt a jelszót adta ki a tsz. \ eze- ősége, hogy akadályozni próbálja u belépéseket. Csak kaució, sze- . int — hangoztatták a-’ tagok is. Hogy mit jelent ez? Szucsik elv­társ a következőket mondotta: .,A Május 1-nek több mint 120 ezer lórint a fejlesztési alapja. Ebből '.zonos összeg esik egy-egy tagra. Vz igazgatóság úgy határozott hogy a belépni szándékozónak a ■á eső részt be kell fizetni. Kü’.ön- en nem lehet tag." Egyes tsz-tagok óképpen gondol- icdtak: .Nekünk elég nagy „tő- lénk” van. Aki közénk akar jön- n. az az évi keresetének a 15 szá­mlékét guberálja le a szövetkezeti kasszába.” És — sajnos —i még a párt vezet őség tagjai: Pa-zternák Sándornc és Terdik János véle­ménye is ez volt. Furcsa-dolog állt elő a pártvezetőségben. Hisz a tit­kárnak, Tóth elvtáisnak nem ez A .nyíregyházi István-malörn négy községnek és Nyíregyháza város lakosainak biztosítja a ter­mény őrlését. A szomszédos közsé­gekben lisztcseretelep van, így az őrölni . akaró dolgzóknak nem keli Nyíregyházára befáradni. A malom naponta három vagon ter­mény őrlését képes biztosítani. — Komoly problémák voltak a vil­lany berendezéssel. mert az régi, elavult volt. Sok esetben okozott naponta ötször-hatszor is egy-egy félórás kiesést. Most 250 ezer fo­rintos költséggel átszerelték a vil­vezetőség tagjai, Biró elvtárs és a tsz. igazgatóságának többsége bt­ismerte, hogy nem volt helyes a véleményük és ők maguk is műn • kához láttak a szövetkezet fejlesz­tése érdekében. Látjuk ebből, hogy a tsz. pártszervezetében a kollektív vezetés, az igazságos, helyes, a párt politikájának meg­felelő álláspont megteremtése nem volt könnyű feladat. A tisztán látó kommunisták azonban sikeresen dolgoztak és meggyőzték, munká­ba állították a korábban helyte­len állásponton lévőket is. '.Le­küzdötték azt a nézetet, hogy „elegen vagyunk'’, mert látták, hogy a kaució-rendszer, a tagdíj és a különböző „elméletek” mö­gött ez húzódott meg. voit a meglátása. Ö a következő­ket mondotta és ki is állt érte a vezetőségi ülésen is: Mi sem fi­zettünk azért, mert a szövetkezét tagjai lehettünk. A most belépők­től is igazságtalanság lenne kérni. Nem szabad kaucióhoz, különböző tagsági járulékhoz kötni, hogy valaki tagja legyen a csoportnak.” Mindhiába hangoztatta, győz­ködte a vezetőségi tagokat, nem ért semmit. Veszekedtek, nem tudtak egységes álláspontra he­lyezkedni. így kétféle javaslat került a tsz. vezetősége elé. A Má­jus 1 igazgatósága is a kaució­rendszer felé hajolt inkább. így a közgyűlés döntött végleg. A tagság a kommunisták azon ré­szének fogadta el a javas’atát, akik .a járási pártbizottság :és. Tóth elvtárs álláspontját képvi­selték. S ' bizony hosszú időbe telt so-k munkába került, amíg a párt­Mco;ol <lú(lnal% a ii t cl vek — kinyílik • 9 a kapu A kommunisták sikeres mun­kája után megindult a beszélge­tés a kívülállók és a tsz-tagok között. Elmondták az eredménye­ket megoldódtak a nyelvek, .s sza- norodott a iasság létszáma, bővü'-t a nagy család. így tettek a párt- titkáron kívül sokan. „Nem kellett házalni, mint ezelőtt. Jöttek ma­guktól az. emberek, persze a be­szédre. Én raktáros vagyok. De azokban a napokban tcibbszáz em­berrel beszélgettem, aki megfor­dult nálam. Egymás után jelentet­ték ki a parasztok, hogy közénk •'•llnak. Kántor Andrásné 8 hol­das és Kapin Péter 6 ho'das dol­gozóknak én állítottam ki a belé­pési nyilatkozatot” — magyarázta* a párttitkár. Sok egyénileg dolgozó paraszt lépett új útra az elmúlt hetekben Nyírkárászban. S ez Tóth elvtárs­nak. Biró tsz-e'lnöknek. Terdik Találkozásom Müller Jánossal A napokban megismerkedtem Müller Jánossal. Tudom, , ez a név a legtöbb embernek nem sokat mond. Hozzá kell még tenni, hogy Müller János fiatalember, lelkesedés ra­gyog meleg, barna szemében, csinos, jói öltözött, mint akár­melyik városi ifjú. Pedig ő nem városi, csak városkörnyéki lakos: a kísérleti gazdaságról nevezetes Gyula-tanya dolgo­zója. Egy ilyen találkozásban általában nincs semmi rend­kívüli dolog. Lehet, hogy Müller János már el is feledte az egészet. Én azonban nem feledtem el. Most is magam előtt látom, amint kissé előrehajolva, csillogó szemekkel és ra­jongva beszélt a Gyula-tanyai kiszisták nagyszerű életéről. — Hát kérem, olyan szilvesztert csaptunk, hogy... a gazdaság dolgozói aligha vettek részt ilyen szilveszteren. Sa­ját zenekarunk szolgáltatta a zenét, Németh Júlia, Fülöp Gyula, meg a többi táncospár olyan táncszámokat adott elő, hogy nemcsak szüleik szeméből szivárogtak elő az öröm­könnyek. Hát még amikor a Bűvös szék című színdarabot mutat'uk be... Aztán felkerekedtünk é> elmentünk Borbá­nyára a- ottani fiatalok kérésére. Vittük a hegedűket, a do­bot, a tangóharmónikát és — kultűrcsoportunk kitett ma­gáért, no! Müller Jáncs sok mindenről beszedi még. Utólag kérem elnézését, hogy nem figyeltem minden szavára. Mert ahogy áradozott a Gyula-tanyai fiatalságról, eszembe jutott egy és más. Jó pár évvel ezelőtt többször megfordultam a tanya­bokori fiatalok között. Akkor bizony nem volt zenekar, kul- túrcsog rt Gyula-tanyán sem. Pajtákban, csűrökben rögtö­nöztek összejöveteleket, bálokat s nem voll ritka a duhaj- kodás, részegeskedés, verekedés, akárcsak az öreg szülők ide­jében. Maga is azért jártam ott annak idején, hogy segít­sek ifjúsági szervezetet alakítani, kultúrcsopcrtot szervezni. Nehéz volt. A felszabadulás előtti nyomor, nélkülözés, elha- gyatottság mocsarából nehéz volt kiemelni a tanyasi fiata’o- kat. Hosszú évekre volt szükség ahhoz, hogy villanyt, mozit, kutúrházat, könyvtárat kapjanak az eldugott tanyák, hogy megkezdődjön az emberibb élet a tanyabokrokban is. És lám, most — Müller János szavai szerint — jóval előbbre jutottak. Moziba járnak, kellemes szórakozással töltik idejü­ket. sőt még ennél is tovább mentek egy lépéssel. Hasznos ismereteket tanulnak. A Gyula-tanyai pártszervezet rövide­sen szakmai tanfolyam indítására teremd meg a lehetőséget, amelyen a fiatalok mellett az idősebbek is részt vehetnek a gazdaságban. Itt a szórakozás mellett a mindennapi munká­hoz szükséges ismereteket sajátíthatják el. Ez is kell, hogy hadd teremjen még többet a szántóföld, a vét. a szőlő és a gyümölcsös, hadd fizessen még többet az állattenyésztés. Bi­zonyára örülnek majd a fiatalok, ha 'megtudják, hogy. ebbe az. „iskolába” ők is beiratkozhatnak s lényegében ugyanazt ^tanulhatják meg itt, amit kellő iskoláztatás hiányában ko­rábban nem tanulhattak meg. Persze van még a Gyula-tanyán ezenkívül is tennivaló, hogy még jobb és szebb legyen az élet. Van még a Gyula-ta­nyai életnek olyan területe, ahová nem tudott eljutni a pártszervezet segítő keze. de mindig nagyobb és nagyobb lesz az a kör, amit a párt fáklyája bevilágít, ahonnan kiűzi a múlt sötétségét. Egyre gyérebb már a verekedés, a berúgás, az illetlen viselkedés. A párt és a. KISZ elősegíti a fiatalok­ban kialakulói szocialista erkölcsöt, az idősebbek iránti meg­becsülést, egymás megértését. Az állami gazdaság is sugá­rozza az új szellemet, nem úgy, mint a régi kizsákmányoló uradalom. A gazdaságtól kaptak segítséget, hogy saját szín­padon tanuijának színdarabokat, táncokat és arra is megvan a készség, hogy korszerű mezőgazdasági szakismereteket kapjanak hozzáértő szakemberektől és a pedagógusoktól. Müller János búcsúzáskor ezt mondta: — Érezzük, hogy jó úton vezet minket a párt. és mi, Gyula-tanyai fiatalok bizalommal megyünk előre. Még szor­galmasabban tanulunk és dolgozunk az új esztendőben, hogy végleg száműzzük környezetünkből a maradiságot. hogy elő­rébb jussunk a magunk sorsának javításában. Koronázza sok siker a Müller Jánosok jó szándékát! N. T. Televíziós adótorony, amely magasabb az EiífeMoronynái Leningrad, (TASZSZ): A leningrádi rádió és televízióközpont je­lenleg épülő tornya 15 méterrel magasabb lesz az Eiffel-torcny- nál. A tornyot a mérnökök acélcsőszerkezetekbő! állítják össze. A torony formája: hatszögletű csonka gúla. A toronyban kétszáz mé- ; tér magasságban helyezik el a rádiótechnikái- és televízió-btuende- ; zéseket, amelyek segítségével egyidejűleg két. fekete-fehér és egy ; színes televízió-műsor közvetíthető. Ugyanitt lesz a rövidhulla- ; mű adó is. 1---- -——»a» ■ ----­Járult tíz áruellátás színvonalú 17 millió Jorint 55 áj bolt létesítésére kevesebb iíi bolt, több korszerűsítés a minden igényt kielégítő, repre­zentatív étterem és szálloda építő­iét, a demecseri' vas-műszaki bolt, a íábiánházi kisáruház, továbbá a gávaij ibrányi, vencsellői. ra'ka- mazi, mátészalkai vendéglők-étter- mek, a kisvárdai zenés-cukrászda, a mátészalkai sörkert és még több hasonló egység. , —Bizonyára 1958-ban tovább fogják növelni a meglévő bolthálózatot. .Milyen tervek vannak erre vonatkozóan? többek kozott az igen keresett mosógép, motorkerékpár, mező- gazdasági kisgépek, textiláruk kö­töttáruk, _stb. — Ügy gondoljuk, hogy a for­galom emelkedéséhez, a jó! áruellátáshoz az is hozzájá­rult, hogy fmsz-eink sok ke­reskedelmi boltot és vendég­látóipari egységet létesítettek. — Néhány hiánycikk kivételé­vel az fmsz.-ek bőségesen el vol­tak látva mindenféle élemisze.rel és iparcikkel. Különösen a II. Célévben bővült az áruk válasz­téka. — Korlátlanul lehet k"ti­ni az fmsz. boltokban zsírt, cuk­rot, lisztet és más foníos élelmi­szert, ezenkívül olyan cikkeket is. mint például a citrom, narancs, füge és más gyarmatáru. Iparcikk is bőségesen állt rendelkezésre; kedett igényeit a fogyasztási cik­kekből. Boldi Sándor, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának helyet­tes vezetője erről így nyila.ko­zott: a nyírkarászi Május 1 TSZ vigadjon ez alkalommal. Azt hit- ! ték talán, hogy így nem tudják j meg a lalu egyénileg dolgozó pa­rasztjai, ki mennyit kapott, hogy a szövetkezet jól gazdálkodott és J egy munkaegységre — csak kész- i pénzben — 40 forint 60 fülért ősz- j toltak? Tévedtek. • Nem verték dobra eredményei­nket a nyírkárászt Május 1 TSZ [tagjai. Hallgattak a zárszámadás- írói, nem ünnepelték a sikereket [mint az ilyenkor szokásos a szö- Evetkezeteknél. Úgy döntöttek [hogy mindenki családja köréber fel. A zárszámadó közgyűlésen 7 kérelmet utasítottak el. De azért | az elnök elvtársnak sem lett iga-! za, mert nem egy-kettőt, hanem tizenhárom jelentkezőt veit tel so-: raiba a szövetkezeti tagság.. S a hír ezek után még tovább terjedt, s még többen jelentkeztek a dol­gozó parasztok közül a szövetke­zetbe. Mindhiába! Lezárta a Május 1 a kannst. A zárszámadás előtt Szucsik! elvtárs, a járási pávtbizoUság munkatársa megkérdezte Bíró elv- társat, a Május 1 elnökét: „Mond­ja már, Biró elvtárs, hány be.épő- re számítanak?” Az csak ennyit mondott: „Lesz egy-kettő, de na­gyon megnézzük, kiket veszünk : fel.” Szó ,ami szó, valóban túlságo- ; tan megnézték, kiket vegyenek lanyvezetéket, új trafót és be J kapcsolótáblát kapott a malom. E } biztosítja majd a folyamatos, za J vartaian termelést. A szerelés « munkák ideje alatt — amely mint [ egy három hónapja tart — üze ♦ melt a malom régi vezetékke’ j másrészt előre biztosított őrlés ♦ hogy a iisztellátásban fennakad/ ♦ ne legyen. A napokban már meg- ♦ történik az átkapcsolás. Ezen k' f vül 80 ezer forintos költséggel ú ♦ golyóscsapágyakkal szerelték f: $ a gépeket. Ebben az esztendőben ♦ a munkások részére öltözőt és* fürdőt építenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom