Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

1958. január S, szerda KELETŰ! AGYARORSZÄG a A sőrehíslalás haszna a tiszalöhi Kossuth TSZ-hcn A MÉK-nél baj van a vélemény-nyilvánítással A üszalöki Kos­suth Termelőszövet­kezet még nincs egy éves. Az elmúlt év tavaszán alakult. — Földje sem sok. 250 l;old mindössze s eb­ből 40 a rét és erdő, a többi szántó. Ezt a •szövetkezetét nem is t növénytermelés sok­rétűsége, vagy ter­melési rekordok tet­ték ismertté a járás­ban, hanem az állat­tartás. Állattartás, mert állattenyésztés­ről náluk nem - lehet még beszélni. Az egyik feloszlott tsz-től vet­tek át örökségkép­pen egy szarvasmar­ha-istállót s abban tartják az állományt. De nem sokáig van­nak ott, mert három- havonként újak cse­rélik fel a régieket. S :>ddig, mig a beme­nők rendszerint csont, bőr kiselejtezett, 150— 200 kilósak, azok, amelyek elhagyják az istállót, 450—500 kiló­val búcsúznak. Hizlaldát állítottak 'be a Kossuth TSZ tagjai. Jelenleg 28 növendék ökör, és kiselejtezett üsző hí­zik náluk. Tíz darab, — amelyek már szé­pen kigömbölyödtek három hónap alatt — a napokban megy el. Csikós Mihály, az elnök, számolja is: a vételár 28 ezer forint volt, a harminc mázsa kukorica és a többi takarmány 5—7 ezer forint. Ezzel szemben a bevétel 65 ezer lesz s- így a tiszla jiívede- leg legkevesebb 30 ' ezret tesz ki. Ez még \ a múlt évi jövedel- | met gyarapítja. A jelenlegi félhízottak mellett az idén még hatvan darabot állí­tanak be hízóba. Biz* ez az előbbi számít- gatások segítségével 200—240 ezer forint tiszta jövedelmet je­lent ebben az évben. A marhahizlalás mellett — aminek a minősége első osztá­lyú, az idén sertés­hizlalást is akarnak végezni. 40 süldőt vá­sárolnak erre a célra. Igazat mondott ez a dolgozó. A vizsgálatnál csalt azt nem sike­rült kideríteni, hogy a tojás elszá­molása végett hogyan „keresztel­ték át" a tojólibákat gúnárrá és viszont. Minden esetre pusztította őket a betegség, ami tetemes kárt jelent a népgazdaságnak! Az osz­tályon erre azt mondják, „orvosi bizonyítvánnyal lefedeztük, hogy betegség miatt pusztultak el, men­Több lesz a hentesáru a városban A napokban foglalkoztunk lapunkban azzal, hogy kevés Nyír­egyházán a hentesáru. A Húsipari Vállalat máris arról tájékozta­tott bennünket, hogy égj -két napon belül nagyobb mennyiségű gyu­lai'kolbász kerül az üzletekbe, melynek készítését most kezdték meg.' Továbbá több virslit és szafaládét . készítenek. Átmenetileg hiány-van szalámi-félékből, amelynek az az oka, hogy kevés be­llet kapnak Budapestről. Ezen a téren azonban szintén javulás várható. A szóbanlévő dolgozótól — mi- j vei párttag —1 megkérdeztem, ! hogy miért nem szólt a vezelöség- . nek a tapasztalt hibákról, s azt fe­lelte: „Nem szeretik a vezetők, ha ! valaki bírál.’- Vizsgálatunk alkal- ! mával több dolgozóval és párttag- 1 gal is beszéltem a vélemény-nyü*- j vánításról. Balázsi elvtárs*üb. el- ! nők is azt mondja,, hogy „jobb Mi as „óvatosság“ oka? A párt vezetőség, a kommunis­ták ma. egységesen dolgoznak a szövetkezet fejlesztése érdekében. Bíró elvtárs is rendszeresen részt vesz a vezetőségi üléseken. Tavaly még felesbe is adtak ki földet, nem tudták megművelni rende­sen. Most elhatározták, hogy ezt nem teszik, hiszen számbelileg is gyarapodtak, lesz munkaerő és a jövedelem is több lesz, mint az idén volt. A kommunisták már •tervezgetnek, hogyan, induljanak a tavaszi munkáiénak. Javasolták, hogy a szövetkezet vezetősége az eddigi gyakorlattól eltérően ossza fel egyénekre a földet, mert így jobban tudják biztosítani a mű­velését és a versenyszellem kiala­kítását. A munkacsapat-vezetőkre is javaslatot tesznek, s minden munkacsapatba javasolnak egy- egy kommunistát, aki a termelés­ben és a tagok nevelésében ad segítséget a csapatvezetőnek. IS új jelentkezőt javasol felvételre a tsz. vezetősége A. Május 1 TSZ vezetősége ja­nuár 2-án tartott tanácskozást, ahol több egyénileg dolgozó pa­raszt ügyét tárgyalták. Még min­dig érezhető bizonyos fokú elzár­kózás, mert több, mint 20 egyéni gazda közül csak 13-nak a felvé­telét javasolják a közgyűlésnek.' Holott bőven szükség van a mun­kaerőre, hiszen több mint 400 hold szántó ‘mellett 32 hold a termő és 100 hold az újtelepítésű A „tanuljon még egy évct^-clvről-zik meg. hogy miijén hibákat kö- i vettek el Illés András és Kofely Károly egyénileg dolgozok ’ és at­tól tegyék függővé felvételüket. Ha nem követtek cl főbenjáró; bűnt és megbánták tettüket, ak- ' kor olt lenne a helyük a Május 1-ben. Termesztésen ez a tagság i dolga, az 6 yoga dönteni. De sem- i mi esetre sem helyes, ahogy Tóth f elvtárs páJ l titkár vélekedett: „Ta-i (múljanak meg egy é\ig." Ezt n lomáshoz tartoztak; ez évbe«! 10-re növekszik szántuk. Minden járásban lesz egy szakember, aki a községi - mezőgazdasági felügy/e» lök segítségévei végzi munkáját Nagy segítséget jelent a techni­kai felszerelés gyarapodása. — A Növényvédő Állomás kap egy la­boratóriumot. Eddig minden labo­ratóriumi vizsgalatra szoruló ügy­ben Pesthez kellett fordulni. A laboratórium megyénkben vaus felállítása sokkal gyorsabbá tssz-i az egye; betegségek m-ay,. fő­zésit . Az idén megkezdik a törzsállomány beszer­zését. Vásárolnak 6 darab anyakocát, s ha a férőhely engedi, 10 | tehenet is beállíta- j nak. A hizlaldával, a ! többi tenyészállat ho­zamával eléri a szö­vetkezet, hogy ösz- szes jövedelmének 30 százalékát ebből a termelési ágból kap­ja. Nem nehéz kitalál- 1 ni, hogy mit jelent I ennyi állat tartása, s I hogyan hat ki ■ ez a j növénytermelésre. — , Tavaszig 28 holdon I végzik el a szerves j tápanyag utánpótlá- j sát, aratásig is jut 1 20 holdra, s végül őszig annyi trágya , gyűlik össze, hogy a szántóterület egyhar- madát el tudják lát­ni. S ezt minden év- ' ben megtehetik ezzel az. állománnyal. Ha ez megvalósul, akkor ] a tiszaiöki Kossuth TSZ bosora kozhat a rekord-növényterme­lők közó. (—u —s.) rén a párttagok nem járnak elől jó példával. Még a pártvezetőség Is csak általánosságban bírál, (Mint például a hétfő esti taggyű­lésen is, amikor a sikkasztások és panamák elleni harcról volt szór Hiba, hogy a pártonkívüli dolgo­zókat nem biztatják és bátorítják a bírálatra, a véleménynyiiván í- tásra! Ezért hallgattak, nem bí­ráltak a pártonkívüliek sem avs egy hónapppal ezelőtt megtartott pártnapon. Pedig, mint még most is mondják, „sok minden nyomta a szivüket”. Hogyha az egyébként tekintély , nek örvendő partvezetőség figyel­me jobban kiterjedne a dolgozók-i kai való egyéni foglalkozásra és velük beszélgetve megtudná tőlük a véleményüket, a bujtatott hibá­kat — még nagyobb lehetne a kommunisták tekintélye! S ez a tekintély nem közömbös a párt számára, — mert a dolgozók na. gyobb bizalma fűződik hozzá! Tudnak a dolgozók például gyü-t mölcs- és alma ügyekről, ameu lyekben folytattak vizsgálatot, da valahogy az ügy „elsikkadt". Azt szeretnénk, ha megmondanák nekik, hogy milyen Intézkedés, vagy- felelősségrevonás történik és azt is, ha az ügyben rosszindu­latú jelentésről, intrikáról volt) szó. Meg hell teremteni a bizalom légkörét Nagyon találóan állapítja meg at MÉK pártszervezetének vezetősé-i ge a vállalatnál dolgozó olyan , sze­mélyekről, akiket volt 'módjuk! megismerni az ellenforradalom idején és azután, — hogy’ „ahogy erősödik a pártszervezet, "ezek ügy vonulnak vissza’-. Valójában vier- szavonultak? Talán csak annyir* hogy nem szónokolnak nyíltan cs nem döngetik a mellüket, hogy • majd ők így meg úgy! Azonban annál alattomosabb a munkájuk.-; fültől'fülbe susognak, s ahol csak lehet, hintik nézeteiket, melyek a dolgozókban bizalmatlanságot: okoznak, és nem utolsó sorban hozzájárulnak althoz, hogy ms merjék kinyilvánítani a velőmé nyűket. A pártvezetőség figyelme rajta van az ilyen személyeken, de nem ártana már erélyesebb rendsza­bályt is foganatosítani! Ideje, hogy véget vessenek annak az áldatlan állapotnak is, ami rontotta a köz­szellemet, a kollektív együttmű-l ködöst a MÉK-ben egyesített gön-* gyöleg- és más osztályok között. Bizony elmulasztották a nevelő munkát ezen a téren! Hiszen négy-öt. azelőtt önálló egységből összetevődött vállalatnál tudvale­vőén sok a belső baj, a szemé­lyeskedés és sok a külön út, a l<i nem nyilvánított jó elgondolás, és az elhallgatott bírálat. Most az átszervezésnél vegyék tekintetbe ezeket a problémákat és teremtsék meg a bizalom légkörét az egész vállalatnál. ■ o. a; ’ akinek a vezetésével például a ti- J I mari telepen 14 ezer tojásból hét- ! I ezer naposliba kelt ki, s ebből két- j jezret(l) sikerült felnevelni két és j • félkilósra. Hódmezővásárhelyről is j ! hoztak egy nagyobb íajliba-léíelt,; j s hogy', hogy nem, több volt a gu-! ! nár, mint a tojó1 Pedig tenyész- i libatojásra volt szükség! Nem tud- j ! tak elszámolni elég tojással, hát 1 • hogy ne legyen baj. a meglévő j ; tojólibákból is átminősítettek egy í : jó csomót gúnárrá. Mikor mos­| tanában kiadták a libákat a gaz- ! dáknak tenyésztésre, sokat vissza ! kellett minősíteni. De ezt csak ■ neked mondom s nehogy újságba j ' írd a nevemet!’ Uogy lett u tojóból gunár? ..Csak neked mondom: valaki­nek az agyában megszületett ná­lunk az a gondolat, hogy libale- nyésztő telepeket kell létesíteni. Drága pénzért megvásárolták a tenyészlibókat szaporítás végett, hogy aztán a dolgozó parasztság­nak adják továbbtenyésztésre. Tiszavasváriban, Tímáron és Nyír­egyháza-Sóstóhegyen létesítettek telepet. Nem törődtek megfelelő ólról, jó takarmányozásukról, gon­dozásukról, s ezért tavasszal és nyáron úgy hullták a libák, mint ősszel a legyek. A négykilósak fe­lére fogytak, s úgy adták kicket a gazdáknak. Pedig „jó1- szakem­bert is foglalkoztattak! dr. Váezit, ,í bírálni „visszaút.. tek tönkre a libák!” Nagyszerű ; ész. mely így képes kibújni a fc- i lelősség alól! Sajnos, a felelős ve­zetők esze nem jutott el odáig, I hogy a betegségek, illetve károki előidézését, az okozókat Vizsgál- j ták volna és ha többet nem, legalább annyit mondtak volna a j libatenyésztőknek, hogy „bizony,! ez rossz munka volt!“ hallgatni , Ezt arra alapozza, hogy korábban intrikusnak bélyegezték,' amikor felvetette a hibákat. (Pe­dig őt szókimondó embernek is­merik a MÉK-nél! Még némely | osztályvezető is úgy vélekedik,, hogy „visszaüt a bírálat”. Többek j között Holló lelencnek is ilyen tapasztalatai voltaic például a pré-! mium osztásnál. rvozponp vaioDan nagyon vona­kodnak véleményt nyilvánítani, a párttagok is, nemhogy az egyszerű dolgozók. Pedig olyan példát azért hem tudtak mondani, hogy a bí­rálatért valakinek is „leharapták volna a fejét". A bírálat elfojtá­sa esetén kezeskedik a pártszer­vezet vezetősége és nem tűri, hogy baja legyen annak, aki meg merte mondani az igazat. (Ezt azért ír­tam ide, hogy tudjanak róla a dolgozók.) Nagy hiba azt gondolni, hogy a hiba elkendőzésével „meg­ússza" az illető! Van példa a MÉIC-nél arra, hogy tudtak a dol­gozók például burgonyapanamá- zásról, de nem mertek bírálni, szólni! S eredmény: az illeti; börtönbe jutott! Ha a dolgozók bátran és őszükén kinyilvánítják véleményüket, felvetik a hibákat, akkor ezzel nemcsak a népgazda­ságot mentik meg a károktól ha­nem a hibát elkövető dolgozón is segítenek! Megóvják őt a hiba elbarapódzásának következménye­iként járó súlyos felelcsségrevo- : nástól, s nem egy esetben a bőr- j töntől. Ne hallgassanak a kommunisták ! Miben gyökerezik a meghútrá-1 ás, amit az ott (!cvg('-"ik „óvatos j ságnak" neveznek? Nem utolsó, iso:ban abban, hogy a bírálat te-i A MÉK-nél (Mezőgazdasagi Ter­mékeket Értékesítő Szövetkezeti .......... ♦ 1 („haragszom rád”-elvet szüntessék* • j meg, mert gátolja a fejlődést. } A kommunistái* i: feladatairól i A Május 1 TSZ-bcn. 17 kommu-j: jnista dolgozik. Példamutatóak a* 1 termelő munkában és becsülik} i löket a faluban is, azonban nem}, j végez valamennyi elvtárs párt-}1 (munkát. A következő hónapokra}! még nem készítette el a tervet all pártvezetőség és így nem is talá * munkát tagjai számára. Egyese-*: két viszont hiába bíznak me; £ feladatokkal, nem végzik el. Be * linszki Ferenc, Tóth Zoltán és* Orosz Lászioné elvtársnő hol erre,*, hol arra az elfoglaltságukra hi-| | vatkoznak. }. I Hiba az is, hogy nem tanulnak} jrendszeresen a kommunisták. Tóth}, (elvtárs még csak képezi magát} {szakmailag is, de ez egyedül k^-5 Jvés. Ha a vezetőségi tagok i.f | rendszeresen tanulmányoztak vo.- } Ina a párt országos konferenciája * ínak határozatait, az agrártézise- ♦ (két és más parthatározatot, akkoi* |a. tsz-íejieszlés) munkában n* | gyorsabb lett volna az e.őrehaia ♦ 'dás. A kommunisták szerények,* ; nem durvák. Ezen a téren bibt} ; van Terűik elv társnál, araié.,* többször bírálták is. A' vezetőség } i tagjai legyenek példamutatók. —} ; igaz, hogy javult a kapcsolat Tóth} , és Biró elvtársak között, de ; * j nyírkárász! elvtársas szerint c. J még nem kielégítő. Tovább ke». J ápolni azt az elvtársiasság alap * ján. Ne érezze azt Tóth elvtárt } hogy mivel ü nem végzett mezé !! , gazdasági akadémiát, azért kis-b* } ember. Viszont Bíró elvtárs s 1 > éreztesse ezt. Megértőbben, közi) !! sen, összefogva, egymást tan tv, ö még gyorsabb lesz az előrehala-;; dús, ha a tsz. és a pártszervezett; j vezetősége összefog. S így remél-«; i hető, hogy a tavaszé munkákat} ; még több termelőszövetkezeti tag | kezdi meg a Május 1 TSZ föld-;; I jein, s a kommunisták jól veze-} I tik majd továbbra is a nagy' csa-;; lédet a boldogulás útján.. !! Farkas Kálmán.!! ■*♦*♦♦♦*♦**♦*.♦*♦♦♦♦♦♦*♦***»♦♦*♦♦«*„ Paszternák Sándor és a többiek.’ így dolgozott több pártonkívüli í ! tsz-tag is, s nekik köszönhető, meg j az elért eredményeiknek, hogy a! Május 1 TSZ rövid idő alatt hét-! ven-egynéhány tagról 100 fölé; t szaporodott. Jánosnak és Paszternák Sándor- \ nénak is köszönhető, akik belát-j iák, hogy tévedtek és jó lendület-, bel láttak munkához. Jó munkát j . végeztek a szövetkezeti kommu- j •nisták: Tóth János, Nagy Miklós,! Hely.üsz István, Nagy István,! Lesz munkaerő — nem kell felesbe adni a földet Olyanok is kérték felvételüket, akik 1353-ban és az ellenforrada­lom idején sokat. hangoskodtak és otthagyták a tsz-t. Nem kellet­tek. Abban igaza van a vezető- sígnekT a kommunistáknak, hogy n szövetkezet nem átjáróház. • -cos, szilárd közösséget akarnak teremteni. Mégis nyugta'anító do­log, hogy nem állnak ezekkel szó- ; a, mégha hibákat követtek is el. S. ezt a pár (szervezet vezetőség: is 1mVesik Az a véleményünk: néz­1958-bau nagyot í ej lód i k a növényvédelmi szolgáiul . A Kállósemjénben működő Nö- ; tnyvédö Állomásra nagy feladati tárul megyénk gyümölcs- és búr-! önyatermelési adottságai miatt.; lovább keli fokozni a gyümölcs- í ermelés terén n>; expói Iképes mi- J tőség termelését, és egyre na­gyobb veszélyt jelent a burgonya- togár rohamos elterjedés:, továb- ia jelentős feladat az aranka cl- eni szervezettebb védekezés. A növekvő feladatok ellátásá- loz megkapja az állomás a na- 3'óbb lehetőségeket is. Eddig há- om növényvédelmi szakember lolgozott a mcs,'c’oen, akik az á1­gyümölcsös és szőlőjük is van, ami új telepítés és igényes mun­kát kíván. Az állatállomány is egyre fejlődik, szükség van a gon­dos kezekre. 21 fejőstehenük van már, és 7 növendék. Emellett több, mint 350 juh és egyéb. S még jobb munkát kell végezni a kommunistáknak, bogy a fel-fe - lángcló elzárkózottságet leküzd­jék és a kívülállókat szeretettel fogadják e a nagy családba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom