Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-31 / 26. szám
XV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ara 50 fillér JANUÁRBAN TÖRTÉNT — A KPVDSZ FELADATAIRÓL — TETEMREHÍVAS NYÍRSZAMÓ- CAN — GYERMEKROVAT — SPORT 1958. JANUÄR 31. PÉNTEK Egyetlen esztendő ítégi— egy éwe) ezelőtti —i lapokat böngészünk. A hasábok arról adnak hírt, hogy az élet újra megindult, a nyugalom és a rend helyreállt. Dolgoznak az üzemek, a kereskedelem — ha vontatottan is — kap már elegendő árut, és a szabolcsi, szatmári emberek dolgos hétköznapjai mellett lehetőség nyílt a szórakozásra. „Csökkentették a kijárási tilalmat, a mozik este nyolctól is •.aríanak előadási, az éttermek, cukrászdák 21 óráig tartanak nyitva’’ — ezt a címet olvashatjuk a Keletmagyarország 1957 tebruár 3-i számában. Ugyanabban a lapszámban arról is olvashatunk, hogy , bár az igények még nagyobbak, mint amennyit jelenleg ki tudnak elégíteni, a Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat vezetője úgy látja: a gyárak termelésének fokozása és a külföldről — elsősorban a Szovjetuniótól — kapott folyamatos segítség eredményeképpen megnyugtatóan javul tovább az ellátás.’’ Egy másik oldalon a megyei tanács termelőszövetkezeti osztályán tett látogatásról tudósít a riporter. „Piricsei tsz-tagok jönnek és arról beszélnek, hegy nyolc családdal akarnak a régi helyett új szövetkezetét alakítani. Nem kíván’ék azt sem, hogy a törvény visszaállítsa a szövetkezetét jogaiba. Majd ők saját erőből mindent beszereznek.” Az újságcikk végén megjegyzés: -Ha a tsz. valamennyi széthordott vagyona visszakerül a közösbe, akkor sem lesz könnyű dolguk a tagoknak. Adóssággal pedig nehezen kezdhetik az új utat.” Ezekről adott számot egy esztendővel ezelőtt lapunk. Helyesen tükrözte az eseményeket? Igen. Nem árt erre visszaemlékezni, nem árt számbavenni azokat az eredményeket, amelyeket a mi megyénk dolgozóinak segítségével, az ország támogatásával, a munkások öntudatos alkotása nyomán, a parasztság józan, megfontolt magvetésével elértünk. És nem árt világosan leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás- paraszt kormány szilárd és következetes politikája, intézkedései nyomán változott meg napról- napra, hétről-hétre minden a nyírségi tájon, a szabolcsi homokon. Az országgyűlés most befejeződött ülésszaka világosan megmutatta: népünk bízik a pártban, a kormányban, a párt és a kormány i pedig bízik a népben. Azt is elmondhatjuk: ilyen közvetlen hangon, ilyen szinte minden kérdésre kiterjedő részletességgel nem tárgyalta eddig magyar országgyűlés a feladatokat. Egy esztendő munkáját értékelve a mi szűkebb hazánkban is íelmérhetetlenek az eredmények. Nagy az út, amelyet megtettünk. Természetes ma már, hogy korlátlanul vásárolhatunk az árukkal megrakott üzletekben motor- kerékpárt, robegót, válogathatunk a legkülönfélébb típusú modern rádiókban. Üzemeink teljes kapacitással termelnek — a legtöbb helyen túlteljesítették tervüket a dolgozók. S tegnap adtunk hírt arról, hogy Moszkvics- gépkocsit vásárol az újítási díjból Szilágyi István, a 6. számú Mélyépítő Vállalat dolgozója. Egyetlen esztendő múlt el. s a piricsei Békeszerető Termelőszövetkezet már 12 családdal dolgozik és az elmúlt év végén szerényen számolva is 30 forin’ot ért náluk egy munkaegység. Igaz, vannak ettől jobb eredmények is de ha figyelembe vesszük az elmúlt év februári helyzetet, azt, hogy ma már nincs adósságuk és 16 szarvasmarha, 4 ló és 25 sertés az állatállományuk, hogy azóta fűrészgéppel, 24 kalapácsos darálóval és pálinkafőzővel ren- de’keznek — akkor igenis azt kell mondani: számottevők az °rodményeik. Olyanok, amilyenekre egy esztendővel ezelőtt nemcsak mások, de még ők sem mertek gondolni. Az országgyűlés arra is kötelezett bennünket, hogy nem szabad megállni. Tovább kell haladnunk a párt-mutatta úton Színvonalasabban, jobban kell dolgoznunk az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Erélyesen fel kell lépnünk a társadalmi tulajdon pazarlói, a hanyagság ellen. Növelni kell a termelést, hogy hazánk minél többet vihessen a külföldi piacokra, hogy megyénk dolgozói is kiváló minőségű dohányt, almát, burgonyát exportáljanak — a megye dolgozóinak javára, az ország hasznára. Ezeket a feladatokat a belterjesség megvalósítása nyomán, a termelőszövetkezetek további erősítésével, a munkások, dolgozó parasztok és a becsületes értelmiségiek segítségével oldhatjuk meg. Ha teljesítjük az ország első törvényhozó testületének kívánságát, ez az év a további sikerek nagyszerű esztendeje lesz. Kopka János. A mongol ipar túlteljesítette a második ötéves tervet A mongol ipar 15 százalékkal túlteljesítette a második ötéves tervet (1953—1957) — közölte a tervhivatal szóvivője az Üj Kína hírügynökség tudósítójával. Számokkal ecsetelte néhány jelentős ipari termék termelésének növekedését. A villanyáram termelés a becslések szerint 8 3-szer múlja felül az 1952. évit, A té »lágy ártás hatszorosára nőtt. A bőr és irhatermelés 3.4-szerose az 1952. évinek. A munkatermelékenység az 1953—56. években, tehát négy év alatt 29 százalékkal javult, tehát 5 százalékkal múlta felül az öt évre szóló előirányzatot. A negyedik év végén a munkások átlagbére szintén nagyobb volt, mint amennyit a terv előírt az ötödik év végére. Ugyanez alatt az Idő a’att a petróleum és a színes fémek bányászata, mint új iparágak jelentkeztek. Választási elökészüli i MOSZKVA, (MTI): A Szovjet- ! unióban széleskörű előkészületek ' folynak a Legfelső Tanács tagjainak márciusi választására. Előzetes számítások szerint e választáson csaknem 130 000.000 szovjet állampolgár járul majd az urnák elé. A minder ütt megalakított választási bizottságok — amelyekben a dolgozók testülteinek képviselőit jelölték — megtették már az előkészületeket a választások lebonyolítására. Több mint 1300 választókerületet például közvetlen telefon- és távíró- vonalakkal kötnek össze a moszkvai központi választási bizottsággal. A választási előkészületek szolgálatába különleges rádióadókat és postarepülőgépeket is beállítanak. A választási kampány során a Legfelső Tanács küldöttei beszámolnak választóiknak a tanács működéséről. M. Georgadze, a itek a Szovjetunióban Legfelső Tanács elnökségének titkára a tanácstagok folyóiratának ez évi első számában részletesen Ismerteti a Legfelső Tanács negyedéves működésének eredményeit. A Legfelső Tanács elnökségének titkára cikkében hangsúlyozza, hogy a tanács által hozott tör- I vények nagymértékben elősegítették a párt politikájának megvalósítását. „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának megválasztása nagy politikai esemény a Szovjetunió népeinek történetében. Nem kétséges, hogy a jelenlegi választási kampány során még nagyobb erővel nyilvánul meg a szovjet nép erkölcsi-politikai egysége, a dolgozó tömegek áldozatkészsége és bizalma szeretett Kommunista Pártja iránt, a kommunisták és pártonkivülick blokkjának törhetetlen bazafias ereje” — hangsúlyozza befejezésül Georgadze. Csehszlovákiában felépítik a világ legnagyobb tömörfáié acélíves hídját A csehszlovák vasút- és út-* építő vállalat dolgozói 1957 vé* gén megkezdték a világ legnagyobb tömörfalú, acélíves hídjának építkezési munkálatait. Az új híd átíveli azt a tavat, amely a Moldvafolyó mellett keletkezik az orliki duzzasztógát befejezése, után és egybekapcsolja a Moldvafolyó két partját. A tömörfalú. acélíves híd nagyobb lesz az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát összekötő Niagara-xriz- esés alatti „Szivárvány“ hídnál. A tömörfalú híd két vasbeton- oszlopra épül, amelyeket a csehszlovák építészeti dolgozók már ebben az évben elkészítenek. Erélyes késsel csapunk le a ssövetkeseti vagyon vámssedőire A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 59. paragrafusa szerint „A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, a dolgozók életszínvonalának emelése, műveltségük gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megerősítése.” Az Alkotmány társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos tételei fokozott mértékben vonatkoznak azokra, akiket munkakörüknél, beosztásuknál fogva a társadalmi tulajdon kezelésével, megőrzésével, gyarapításával bíztak meg. Ide tartozik a földművesszövetkezetek keretein belül dolgozók nagy többsége. Ezek szerint a szövetkezeti vagyon megőrzéséért közvetlenül azok a dolgozók felelősek, akik ezen anyagi értékek árusítását, és őrzését végzik. A tiszalöki járás területén azt tapasztaltam, hogy a fö d- művesszövetkezeti vagyon védelmében alapvető és súlyos hiányosságok vannak. Ezek főleg abból adódnak, hogy a földművesszövetkezeti vezetők, és beosztott dolgozók sok esetben nem ismerik a legalapvetőbb. a munkájukkal kapcsolatos rendeletcket, utasításokat. De nem kielégítő és nem állandó jellegű a vezetők részéről végzendő ellenőrzés sem. Bőven van lehetőség a bűncselekmények sorozatos elkövetésére. Amilyen gyakoriak ezek a bűncsslekmé nyék, éppen olyan változatosa!: az elkövetés formái is. A leggy a koribb elkövetési mód az, hogy a boltkezelő a napi bevételt valamilyen módon elvonja és saját céljaira használja fel, de igen gyakran a leltározás hiányosságait használja ki. így például az olyan eseteket, amikor a boltot leltár nélkül adják ót neki. — Ilyenkor aztán nyugodtan hivatkozik arra, hogy a hiány még az elődje működésekor keletkezett. A sikkasztás leplezésére gyakran meghamisítják az üzleti könyveket, számlákat, leltáríveket. — Nem ritkán fordul elő az, hogy összejátszanak a leltárírókkal. A felvásárlási üzemágnál pedig a vótelijegyeket hamisítják meg és ennek segítségével jutnak nagy összegekhez. Gyakran fordul elő az is, hogy a földművesszövetkezeti alkalmazottak nőm járnak el kellő gondossággal a közös vagyon kezelésében, nem tárolják megfelelően az árucikkeket, nem gondoskodnak a megfelelő ellenőrzésről, így rr.egromlanak, vagy ellopják a fontos javakat. Nemcsak az elkövetési módok változatosak, hanem azok a körülmények is, amelyek az elkövetést lehetővé teszik. Lássuk csak, melyek a leggyakrabban előforduló ilyen körülmények? Gyakran előfordul, hogy olyan személyeket b znak meg üoltvezetéssel, akiknek nincs megfelelő szakképzettségük, vagy olyat alkalmaznak bolt- kezelőnek, — a rendelkezések ellenére — akinek egy másik helyen már nagyobb hiánya \olt és ezért váltották le. Szinte természetes, hogy új alkalmazási helyén arra fog törekedni hogy előző hiányát, melynek megtérítésére kötelezték^ legtöbbször bűncselekmény útján pó- tolja. Lehetővé teszi még a különböző visszaéléseket helyenként az alkalmazottak és a vezetők közötti összefonódás, amely a visszaélések melegágya. Igen gyakori, hogy a szövetkezet vezetői és beosztottjai egymással vérszerinti rokoni viszonyban vannak. Természetes, hogy ilyen közeli, rokoni kapcsolat esetén nagyobb hiánynál is alkalmazásban tartják a sikkasztót és kölcsönökkel segítik, hogy n hiányt megtérítse. A kölcsön visz- szafizetése pedig rendszerint újabb hiányt eredményez. Ugyanide tartozik még az adminisztrációs fegyelmezetlenség. Ugyanis nem őrzik meg a számlákat és a pénztárbizonylatokat. számla és elismervény nélkül adnak át árucikkeket a boltosoknak, vagy azok egymásnak. A társadalmi tulajdon fosztogatói elleni harc elsősorban a rendőri és igazságügyi szervek feladata. Kötelessége azonban minden dolgozónak segíteni ezt a küzdelmet. Büntetőjogilag felelősségre vonható az az állampolgár, aki feljelentési kötelezettségét elmulasztja. A társadalmi tulajdon védelmét illetően büntetőpolitikánkban az elkövetkezendő időben a maximális szigor fog érvényre jutni. Bízom abban, hogy ügyészi tapasz-# taiataim nyilvánosságrahozásn elősegíti a szövetkezeti vagyon védelmét, Balogh Gyula tiszalöki járási ügyész.
