Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-29 / 24. szám
KELETM AG'S AROKSZAG 1958. JANTJÄR 29. SZERDA Békenagygyűlést tartottak tegnap a katolikus papok A szeskotács Kedden békenagygyűlést tartottak megyénk latin és görög szertartásit lelkészei a megyei tanács nagytermében. Az Opus Pácis keretében megrendezett békenagygyűlésen — melyen megjelent dr. Rojkovics István püspöki helynök és Bódis András nyíregyházi róm. kát. esperes. — Dr. Baesóka Béla nyíregyházi teológiai tanár tartott előadást „A béke munkálása erkölcsi kötelesség*’ címmel. Hangsúlyozta többek között: „Akár eszünkre, akár hitünkre hallgatunk, a lelki élet ápolása mellett az emberiséggel szemben legfőbb kötelességünk: harcolni a békéért”. Idézte Lüder asz- szony felhívását, aki a világ asszonyaihoz fordulva kijelentette, hogy mindent meg kell tennünk a béke biztosításáért. A katolikus papok az ige hirdetését csak békességben folytathatják. Ismertetőt adott a békenagy- gyülésen a mintegy 220 megjelent lelkész részére az atom- és hidrogénbombák világpusztító hatásáról dr. Kiss László debreceni gimnáziumi igazgató. Előadása végén arra hívta fel a résztvevőket, hogy csatlakozzanak a világ kilencezer tudósa- £ nak felhívásához és emeljék fel * szavukat a pusztítás ellen. Elő-$ adás hangzott még el if j. Simon J György területi esperes, nyír- j tassi lelkipásztor részéről a $ béke kilátásairól és reális lehe-| tőségéről. Az előadások után * felolvasták a püspöki kar béke-? nyilatkozatát, majd sorra szólaltak fel a lelkipásztori kar tagjai, kifejezték határozott békeóhajukat. A katolikus papok békenagygyűlése lapunk zártakor még • tartott. Kiss Józsi bácsi tiszadobi cigány zegkovács fúrókat élesít háza tornácán. Minden üzemben fogadónapot tartanak az ügyészek, ahol orvosolják a jogos sérelmeket Kisvárda községfejlesztési programjáról A felszabadulás előtti Magyar- országon a bíróságok az uralmon lévő társadalmi osztály kiszolgálói, a dolgozó nép elnyomói voltak, bár az uralkodó osztály ezt tagadta, és a bíróságot osztályon felülinek igyekezett feltüntetni. A bíróságokon kívül Horthy Magyarországában elsősorban az ügyészi szervezet vett részt az elnyomásban. A dolgozó nép ezt a saját bőrén tapasztalta. Nem meglepő tehát, hogy a kifejezetten vádképviseleti tevékenységet ellátó ügyészi szervektől féltek és gyűlölték azokat. A felszabadulás után mind az ügyészi, mind a bírói szervezet alapvetően megváltozott. Az Alkotmány 41. paragrafusa értelmében A- Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik o dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására”, A* ügyészi szervezet pedig ügyel arra, hogy az államhatalmi szervek, és a polgárok a törvényeket megtartsák. Ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető mindennemű cselekményt következetesen üld.özzék. Annak ellenére, hogy az új ügy észi szervezet elsősorban nem mint vádképviseleti hatóság jelentkezik, hanem mint a törve--, nyék mindenki részéről tör-«; ténő betartását biztosító szer-.;! vezet — a dolgozók kisebb része«* még ma sem iát többet az ügyész-?; ben, mint azt a személyt, aki a* bíróság előtt vádol és gyakran?; szigorú büntetésre tesz indít-? ványt. Eddig nerr. ment át telje-? sen a köztudatba, hogy az ügyész azon kívül, hogy »[ mindennemű bűncselekményt ? következetesen üldöz, az a 4» személy, akihez a dolgozók ? bizalommal fordulhatnak és >;■ akinél jogos sérelmeikre — ? bármilyen sérelem legyen az — jogorvoslatot kereshetnek. * Ebben az évben az üzemekben,? vállalatoknál fogadónapokat tar-«* tanak az ügyészek és meghallga:-? ják a hozzájuk panasszal, vagy? kéi elemmel fordulókat. Ameny-? nyiben a panasz, vagy kérelemé ügyészi intézkedést igényel, úgy« — a lehetőséghez képest — azon-f1 nal intézkednek. Az eddigi foga-? dónapok tapasztalatai szerinti számos dolgozó keresi fel, főleg? polgári jogi természetű panassza % az ügyészeket. A panaszok és ké-v relmek jórésze vagyonjogi termé-« szetű. Természetesen az ilyen? panaszokat is meghallgatják, sí* megadják a szükséges fcvilágosítást. Az ügyészi fogadónapoknak azonban az is célja, hogy a dolgozók közérdekű bejelentéssel forduljanak az ügyészekhez. Tárják fel az üzemben előforduló és a gazdaságos termelést gátló, vagy nehezítő okokat, esetleges visz- szaéléseket, munkaügyi panaszaikat és az általuk törvény- sértőnek vélt eljárást. Örömmel állapítható meg, hogy a vállalatok vezetői, az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek megértették a fogadónapok fontosságát és segítséget nyújtanak lebonyolításukhoz. Többek között dicséret illeti a Kisvárdai Vulkán. Vasöntöde pártszervezetének és üzemi szakszervezetének vezetőségét és .a. gyár .igazgatóját, mert a fogadónapok előkészítésében tevékenyen résztvettek. A jövőben az ügyészi fogadónapok száma szaporodni fog. Minden nagyobb üzembe ellátogatnak az ügyészek. A dolgozók kísérjék figyelemmel ezeket a fogadónapokat és minél többen forduljanak bizalommal, a törvények . betartását biztosító és mindig a nép érdekeit szem előtt tartó ügyészekhez. Dr. Borbély Sándor járási ügyész. A januári tanácsülésen községünk egyéves programját és a községíejlesztési feladatokat tárgyaltuk meg. Á 4 millió forintot igénylő községfejlesztési program ismertetése után megvitattuk, milyen értékű és mennyi társadalmi munkával tudunk hozzájárulni a program megvalósításához. A tanácstagok 'és vendégek nemcsak egyetértettek a programmal, hanem, számos javaslatot tettek újabb feladatok tervezésére és több olyan szükséges intézkedésre. amik községünk további fejlődését, a dolgozók igényeinek az eddigieknél is nagyobb mérvű kielégítését segítik elő., Dr. Hollóházi Lajos tanácstag SZTK kirendeltség létesítését, optikai szaküzlet, községi nyomda, és tisztító üzem létesítését javasolta. Akáb István kádfürdő építését és a járási kultúrház színpadi részének korszerűsítését tartja fontosnak. Varga József tanácstag • örömmel üdvözölte azt az elhatározást, amellyel a községJugoszláv dohányipari szakemberek a nyíregyházi dohányfermentálóban Második hete tartózkodnak Magyarországon jugoszláviai dohányipari szakemberek. Hallották jó fermentálási módszereink hírét, ezért eljöttek tapasztalatcserére. Dojcsilo Andrity, á belgrádi dohánykutató intézet technológiai osztályának vezetője és Dusán Gyorgyioszki, a zsenyanyim (nagybecskereki) dohánybeváltó és fermentáló vállalat termelési osztályának szakelőadója azzal a céllal jöttek a nyíregyházi dohánybeváltó és fermentáló vállalathoz, hogy az itt. szerzett jó tapasztalatokat országukban, üzemükben hasznosítsák. Vajdasági dohányt is hoztak magukkal mechanikai fermentálás végett, hogy a náluk termett dohány fermentálási eredményeit tapasztalhassák, s aszerint döntsenek majd a miénkhez hasonló dohányfermentáló létesítéséről. A hosszas baráti beszélgetésen különösen sok szak-kérdés. szerepelt, melyekre kölcsönösen választ kaptak. A mi számunkra különösen érdekes: a dohány átvételét Jugoszláviában döntőért a minőségi szempontok szerint végzik, elsősorban tekintettel vannak a dohány aromájára és' más minőségi követelményekre. Arra., törekszének, hogy a világpiacon most felkapott gyenge dohányokat termeljék és értékesítsék. Egy hektárnyi dohányföldön átlagosan 60 ezer dinár értékű dohány terem. Kijelentették, hogy ami hasznosnak mutatkozik a nyíregyházi módszerekben, az nekik kell és meg fogják valósítani. A dolgozók nyereségrészesedéséről úgy nyilatkoztak, hogy legalább 6 hónapot kell az üzemben dolgoznia a munkásnak ahhoz, hogy részesedést kaphasson, s a továbbiakban az eltöltött idő és a végzett munka arányában kap részesedést, ami kb. egy havi fizetésnek felel meg. Az eszmecsere után megtekintették a fermentálót és elismeréssel nyilatkoztak a tapasztaltakról. Igaz barátság ben a cigánykérdést kívánjuk rendezni. Szeifrid László tanácstag az utak további javítását kérte és nem felejtkezett meg a sportról sem. Többen a villamosítás fontosságát hangoztatták. Egymás után tettek felajánlásokat társadalmi munkára és hozzájárulásra. A Nagymező dűlő lakosai 30 ezer, Varga József tanácstag választó- körzete nevében 10 ezer forintos hozzájárulást jelentett be. Ery híd megépítéséhez szükséges fo-‘ gatos és kézi munkát társada’mi összefogással végezzük. Ru- goszki József tanácstag javasolta: a kertaljai árkok tisztítását társadalmi munkával végezzék. ígérte,, körzetéből minden dolgozó részt vesz a munkában. A hozzászólások és javaslatok azt bizonyítják, hogy a program: nemcsak a végrehajtó bizottság javaslata marad, hanem az. egész község kérését foglalja magában, amelynek végrehajtásáért egy emberként dolgoznak. Igaz, az elmúlt évről vannak még hátralékosok, de Szeifrid László javaslata alapján összeírjuk a mulasztókat és a tanácstagok meggyőző munkával biztosítják a tavalyi községfejlesztési hozzájárulás maradéktalan befizetését. Szavazáskor nemcsak a tanácstagok emelték magasra a kezüket,, hanem a vendégek' is. Bizonyítéka volt ez a község dolgozói, egységes. állásfoglalásának és bíztatás ahhoz, hogy érdemes a dolgozók érdekeiért harcolni, mert megvan a megértés és á közös, munkára való törekvés. A tanácsülés határozata alapján 1958-ban járdaépítésre és javításokra, _ az utcák víztelenítése • re’,a. Kapitány utcai csatorna létesítésére, villanyhálózat bővítésére, a vár restaurálására, strand-' fürdő üzembehelyezésére, híd építésére, községi könyvtár fejlesztésére és egyéb létesítményekre 357.260 forintot fordítunk, amelyből 33.400 forintot társadalmi munkával biztosítunk. Ezenkívül, nagyobb összeget fordítunk mégi községrendezés és egyéb feladatok végrehajtására. Nagy János községi tanácstitkár, Kisvárda. Hóviharok II o ni .sin s á ha 11 BUKAREST, (MTI): A Kis- Azsiában kialakult cikio i következtében január 27-érc virradóra hidegebbre fordult az idő a Duna- ukságon és Románia délkeleti részén. A baragani síkságén, Dobrudzsában és Moldva déli részén nagyarányú havazás indult. Nem egészen 18 óra alatt vastag hótakaró borította be az említett országrészeket. A hóiakaró vastagsága Dobrudzsában már eléri a 52 cm-et, Bukarestben pedig a 30 cm-t. Hétfőn a Baragánon és ' Dobrudzsán igazi sarkvidéki hóvihar volt. A szél sebessége óránként £0 km-t ért el. V V V"V V v~v -«JmJ«ünnepi karácsonyfára j helyezzék. Kissék nem <1 tudtak szólni. Nézték, so- * . káig nézték a képet, át- ! * adták az ajándékot Ilj.us- j [ kának, majd Györgyike ! . is babát, csokoládét ka- * pott és kezdődött az ün- ; ’ népi vacsora: A legjobb orosz nem- ! zeti ételek mellett ott \ volt az ízletes töltöttpap- « ruca is. a magyar család < kedvenc étele. És hiába !j bizonyították Györgyiké. ; ék, hogy már .mindenből 1 ettek, a töltöttpapriká- ? ból újra és újra venni j kellett, mert azt az ő ked- •: vükért tálalták. És ami- j k or megszólaltak a Kreml 2 éjfélt és egyben az esz- tendő befejezését és az 3 új esztendő kezde'ét jel- »j zö harangjai, majd a 3 Kossuth rádió harang- »; szava, a két család össze- « ölelkezett, nem szégyélték a csillogó könnyeket, és ? testvéri csókkal pecsétel- | ték meg őszinte bará'sá- ? fiukat. y, K.T. ' tett könnyek nélkül ve fiignézni a két kis bará kedves találkozását. Ez után a vendéglátók boldogan tessékelték asztal, hoz a vendégeket. Amikor Kissék meglátták s karácsonyfán díszlű családi fényképüket apró nemzeti színű zászlók között, torkukat valami furcsa érzés szorongatta és szerették volna megszorítani ismét barátaik kézé*. megcsókolni a figyelmes asszony arcát, az igaz, a nyíltsz-ívű, a barátságot, szeretetet, százszorosán viszonzó századost, aki sok megpróbáltatás, szenvedés. áldoza*hozat--l árán vett részt hazánk felszabadításában, az ellenforradalom ellem har. cokban és a mindkét nép számára emlékezetes ünnepen arra is volt figyelmük, hogy népünk színeivel övezzék képüket, s azt kedves helyre, az magyar nyelvtanámő családja és a szovjet kapitány családja között meghitt, baráti Viszony kezdődött. Fényképeket cseréltek, megajándékozták egymás gyermekeit, ebédre és vacsorára került sor, . s ilyenkor, a százados felesége, kíváncsian érdeklődött Kissnétől: mi a kedvenc ételük? És ahogy közelgett az Új, 1958-as esztendő, úgy nőtt a készülődés izgalma. Megbeszélték: együtt töltik a szilvesztert. Sok baráti vitatkozás után tudták csak eldönteni: Resetnyák kapitány családjánál búcsúznak az óévtől és köszöntik az új esz'endőt. Mikor Kissék ezen az emlékezetes estén megérkeztek barátaikhoz, kislányuk előreszaladt az őt fogadó II- juskához és megcsókolták egymást. Nem leheí* % A nyíregyházi V. számú általános skolában rendéit* zeit úttörő. és , fc pionír-tál álkozó , [után Kiss Zoltánná leve- ] flet kapott. „Nagyon örü- j pünk. hogy gyermekeink j [a Nagy Októberi Szó- , icialista Forradalom év- - [■fordulóján barátságot kö- , [lőttek. Bízunk benne, : [hogy a népek együttélése ■ [lehetővé teszi gyerme- , [keink boldog jövőjét. - [Szeretnénk megismer- j íkedni Györgyike szüleivel és elvárjuk, hogy [bennünket mielőbb meg. ’ [látogatnak. Meleg baráti ] [üdvözlettel Alexander , [ Resetnyák kapitány.” [ A meghívásnak Kissék ^ [nem tehettek eleget, de ^ [megkérték Iljuskát és ] [szüleit, hogy legyenek ők 1 [Kissék vendégei. És az 1 [egyik novemberi vasár- | -napon váratlanul betop- t I pantak Kissékhez a ven- t ^dégek. A késő éjszakába s «nyúló ismerkedés alkal- j mával az orosz szakos t
