Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

KELETM AG'S AROKSZAG 1958. JANTJÄR 29. SZERDA Békenagygyűlést tartottak tegnap a katolikus papok A szeskotács Kedden békenagygyűlést tar­tottak megyénk latin és görög szertartásit lelkészei a megyei tanács nagytermében. Az Opus Pácis keretében megrendezett békenagygyűlésen — melyen megjelent dr. Rojkovics István püspöki helynök és Bódis And­rás nyíregyházi róm. kát. espe­res. — Dr. Baesóka Béla nyíregy­házi teológiai tanár tartott elő­adást „A béke munkálása er­kölcsi kötelesség*’ címmel. Hang­súlyozta többek között: „Akár eszünkre, akár hitünkre hallga­tunk, a lelki élet ápolása mel­lett az emberiséggel szemben legfőbb kötelességünk: harcolni a békéért”. Idézte Lüder asz- szony felhívását, aki a világ asszonyaihoz fordulva kijelen­tette, hogy mindent meg kell tennünk a béke biztosításáért. A katolikus papok az ige hirde­tését csak békességben folytat­hatják. Ismertetőt adott a békenagy- gyülésen a mintegy 220 megje­lent lelkész részére az atom- és hidrogénbombák világpusztító hatásáról dr. Kiss László debre­ceni gimnáziumi igazgató. Elő­adása végén arra hívta fel a résztvevőket, hogy csatlakozza­nak a világ kilencezer tudósa- £ nak felhívásához és emeljék fel * szavukat a pusztítás ellen. Elő-$ adás hangzott még el if j. Simon J György területi esperes, nyír- j tassi lelkipásztor részéről a $ béke kilátásairól és reális lehe-| tőségéről. Az előadások után * felolvasták a püspöki kar béke-? nyilatkozatát, majd sorra szó­laltak fel a lelkipásztori kar tagjai, kifejezték határozott békeóhajukat. A katolikus papok békenagy­gyűlése lapunk zártakor még • tartott. Kiss Józsi bácsi tiszadobi cigány zegkovács fúrókat élesít háza torná­cán. Minden üzemben fogadónapot tartanak az ügyészek, ahol orvosolják a jogos sérelmeket Kisvárda községfejlesztési programjáról A felszabadulás előtti Magyar- országon a bíróságok az uralmon lévő társadalmi osztály kiszolgá­lói, a dolgozó nép elnyomói vol­tak, bár az uralkodó osztály ezt tagadta, és a bíróságot osztályon felülinek igyekezett feltüntetni. A bíróságokon kívül Horthy Ma­gyarországában elsősorban az ügyészi szervezet vett részt az elnyomásban. A dolgozó nép ezt a saját bőrén tapasztalta. Nem meglepő tehát, hogy a kifejezet­ten vádképviseleti tevékenységet ellátó ügyészi szervektől féltek és gyűlölték azokat. A felszabadulás után mind az ügyészi, mind a bírói szervezet alapvetően megváltozott. Az Al­kotmány 41. paragrafusa értelmé­ben A- Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik o dolgozó nép ellenségeit, védik és biz­tosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadal­mi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dol­gozókat a szocialista társadal­mi együttélés szabályainak megtartására”, A* ügyészi szervezet pedig ügyel arra, hogy az államha­talmi szervek, és a polgárok a törvényeket megtartsák. Ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a Népköztársaság rend­jét, biztonságát és független­ségét sértő, vagy veszélyez­tető mindennemű cselekményt következetesen üld.özzék. Annak ellenére, hogy az új ügy észi szervezet elsősorban nem mint vádképviseleti hatóság je­lentkezik, hanem mint a törve--, nyék mindenki részéről tör-«; ténő betartását biztosító szer-.;! vezet — a dolgozók kisebb része«* még ma sem iát többet az ügyész-?; ben, mint azt a személyt, aki a* bíróság előtt vádol és gyakran?; szigorú büntetésre tesz indít-? ványt. Eddig nerr. ment át telje-? sen a köztudatba, hogy az ügyész azon kívül, hogy »[ mindennemű bűncselekményt ? következetesen üldöz, az a 4» személy, akihez a dolgozók ? bizalommal fordulhatnak és >;■ akinél jogos sérelmeikre — ? bármilyen sérelem legyen az — jogorvoslatot kereshetnek. * Ebben az évben az üzemekben,? vállalatoknál fogadónapokat tar-«* tanak az ügyészek és meghallga:-? ják a hozzájuk panasszal, vagy? kéi elemmel fordulókat. Ameny-? nyiben a panasz, vagy kérelemé ügyészi intézkedést igényel, úgy« — a lehetőséghez képest — azon-f1 nal intézkednek. Az eddigi foga-? dónapok tapasztalatai szerinti számos dolgozó keresi fel, főleg? polgári jogi természetű panassza % az ügyészeket. A panaszok és ké-v relmek jórésze vagyonjogi termé-« szetű. Természetesen az ilyen? panaszokat is meghallgatják, sí* megadják a szükséges fcvilágosí­tást. Az ügyészi fogadónapoknak azonban az is célja, hogy a dolgozók közérdekű beje­lentéssel forduljanak az ügyé­szekhez. Tárják fel az üzem­ben előforduló és a gazdasá­gos termelést gátló, vagy ne­hezítő okokat, esetleges visz- szaéléseket, munkaügyi pana­szaikat és az általuk törvény- sértőnek vélt eljárást. Örömmel állapítható meg, hogy a vállalatok vezetői, az üzemi pártszervezetek és szakszerveze­tek megértették a fogadónapok fontosságát és segítséget nyújta­nak lebonyolításukhoz. Többek között dicséret illeti a Kisvárdai Vulkán. Vasöntöde pártszervezeté­nek és üzemi szakszervezetének vezetőségét és .a. gyár .igazgatóját, mert a fogadónapok előkészítésé­ben tevékenyen résztvettek. A jövőben az ügyészi fogadó­napok száma szaporodni fog. Min­den nagyobb üzembe ellátogat­nak az ügyészek. A dolgozók kí­sérjék figyelemmel ezeket a fo­gadónapokat és minél többen forduljanak bizalommal, a törvé­nyek . betartását biztosító és min­dig a nép érdekeit szem előtt tartó ügyészekhez. Dr. Borbély Sándor járási ügyész. A januári tanácsülésen közsé­günk egyéves programját és a községíejlesztési feladatokat tár­gyaltuk meg. Á 4 millió forintot igénylő községfejlesztési program ismertetése után megvitattuk, milyen értékű és mennyi társa­dalmi munkával tudunk hozzájá­rulni a program megvalósításá­hoz. A tanácstagok 'és vendégek nemcsak egyetértettek a program­mal, hanem, számos javaslatot tet­tek újabb feladatok tervezésére és több olyan szükséges intézke­désre. amik községünk további fejlődését, a dolgozók igényeinek az eddigieknél is nagyobb mérvű kielégítését segítik elő., Dr. Hollóházi Lajos tanácstag SZTK kirendeltség létesítését, op­tikai szaküzlet, községi nyomda, és tisztító üzem létesítését java­solta. Akáb István kádfürdő épí­tését és a járási kultúrház szín­padi részének korszerűsítését tart­ja fontosnak. Varga József ta­nácstag • örömmel üdvözölte azt az elhatározást, amellyel a község­Jugoszláv dohányipari szakemberek a nyíregyházi dohányfermentálóban Második hete tartózkodnak Magyarországon jugoszláviai dohányipari szakemberek. Hallották jó fermentálási módszereink hírét, ezért eljöttek tapasztalatcserére. Dojcsilo Andrity, á belgrádi dohánykutató intézet technológiai osztályának vezetője és Dusán Gyorgyioszki, a zsenyanyim (nagybecskereki) dohánybeváltó és fermentáló vállalat termelési osztályának szakelőadója azzal a céllal jöttek a nyíregyházi dohánybeváltó és fermentáló vállalathoz, hogy az itt. szerzett jó tapasztalatokat országukban, üzemükben haszno­sítsák. Vajdasági dohányt is hoztak magukkal mechanikai fermentálás végett, hogy a náluk termett dohány fermentálási eredményeit tapasz­talhassák, s aszerint döntsenek majd a miénk­hez hasonló dohányfermentáló létesítéséről. A hosszas baráti beszélgetésen különösen sok szak-kérdés. szerepelt, melyekre kölcsönösen vá­laszt kaptak. A mi számunkra különösen érdekes: a dohány átvételét Jugoszláviában döntőért a minőségi szempontok szerint végzik, elsősorban tekintettel vannak a dohány aromájára és' más minőségi követelményekre. Arra., törekszének, hogy a világpiacon most felkapott gyenge dohá­nyokat termeljék és értékesítsék. Egy hektárnyi dohányföldön átlagosan 60 ezer dinár értékű dohány terem. Kijelentették, hogy ami hasznosnak mutatkozik a nyíregyházi módszerekben, az ne­kik kell és meg fogják valósítani. A dolgozók nyereségrészesedéséről úgy nyilatkoztak, hogy legalább 6 hónapot kell az üzemben dolgoznia a munkásnak ahhoz, hogy részesedést kaphasson, s a továbbiakban az eltöltött idő és a végzett munka arányában kap részesedést, ami kb. egy havi fizetésnek felel meg. Az eszmecsere után megtekintették a fer­mentálót és elismeréssel nyilatkoztak a tapasz­taltakról. Igaz barátság ben a cigánykérdést kívánjuk rendezni. Szeifrid László tanács­tag az utak további javítását kérte és nem felejtkezett meg a sportról sem. Többen a villamosítás fontossá­gát hangoztatták. Egymás után tettek felajánlásokat társadalmi munkára és hozzájárulásra. A Nagymező dűlő lakosai 30 ezer, Varga József tanácstag választó- körzete nevében 10 ezer forintos hozzájárulást jelentett be. Ery híd megépítéséhez szükséges fo-‘ gatos és kézi munkát társada’mi összefogással végezzük. Ru- goszki József tanácstag javasolta: a kertaljai árkok tisztítását társa­dalmi munkával végezzék. ígérte,, körzetéből minden dolgozó részt vesz a munkában. A hozzászólások és javaslatok azt bizonyítják, hogy a program: nemcsak a végrehajtó bizottság javaslata marad, hanem az. egész község kérését foglalja magában, amelynek végrehajtásáért egy emberként dolgoznak. Igaz, az elmúlt évről vannak még hátralékosok, de Szeifrid László javaslata alapján összeír­juk a mulasztókat és a tanácsta­gok meggyőző munkával biztosít­ják a tavalyi községfejlesztési hozzájárulás maradéktalan befi­zetését. Szavazáskor nemcsak a tanács­tagok emelték magasra a kezüket,, hanem a vendégek' is. Bizonyíté­ka volt ez a község dolgozói, egy­séges. állásfoglalásának és bízta­tás ahhoz, hogy érdemes a dolgo­zók érdekeiért harcolni, mert megvan a megértés és á közös, munkára való törekvés. A tanácsülés határozata alap­ján 1958-ban járdaépítésre és ja­vításokra, _ az utcák víztelenítése • re’,a. Kapitány utcai csatorna lé­tesítésére, villanyhálózat bővíté­sére, a vár restaurálására, strand-' fürdő üzembehelyezésére, híd építésére, községi könyvtár fej­lesztésére és egyéb létesítmények­re 357.260 forintot fordítunk, amelyből 33.400 forintot társadalmi munkával biztosítunk. Ezenkívül, nagyobb összeget fordítunk mégi községrendezés és egyéb felada­tok végrehajtására. Nagy János községi tanácstitkár, Kisvárda. Hóviharok II o ni .sin s á ha 11 BUKAREST, (MTI): A Kis- Azsiában kialakult cikio i követ­keztében január 27-érc virradóra hidegebbre fordult az idő a Duna- ukságon és Románia délkeleti részén. A baragani síkságén, Dobrudzsában és Moldva déli ré­szén nagyarányú havazás indult. Nem egészen 18 óra alatt vastag hótakaró borította be az említett országrészeket. A hóiakaró vas­tagsága Dobrudzsában már eléri a 52 cm-et, Bukarestben pedig a 30 cm-t. Hétfőn a Baragánon és ' Dobrudzsán igazi sarkvidéki hó­vihar volt. A szél sebessége órán­ként £0 km-t ért el. V V V"V V v~v -«JmJ«­ünnepi karácsonyfára j helyezzék. Kissék nem <1 tudtak szólni. Nézték, so- * . káig nézték a képet, át- ! * adták az ajándékot Ilj.us- j [ kának, majd Györgyike ! . is babát, csokoládét ka- * pott és kezdődött az ün- ; ’ népi vacsora: A legjobb orosz nem- ! zeti ételek mellett ott \ volt az ízletes töltöttpap- « ruca is. a magyar család < kedvenc étele. És hiába !j bizonyították Györgyiké. ; ék, hogy már .mindenből 1 ettek, a töltöttpapriká- ? ból újra és újra venni j kellett, mert azt az ő ked- •: vükért tálalták. És ami- j k or megszólaltak a Kreml 2 éjfélt és egyben az esz- tendő befejezését és az 3 új esztendő kezde'ét jel- »j zö harangjai, majd a 3 Kossuth rádió harang- »; szava, a két család össze- « ölelkezett, nem szégyélték a csillogó könnyeket, és ? testvéri csókkal pecsétel- | ték meg őszinte bará'sá- ? fiukat. y, K.T. ' tett könnyek nélkül ve fiignézni a két kis bará kedves találkozását. Ez után a vendéglátók bol­dogan tessékelték asztal, hoz a vendégeket. Ami­kor Kissék meglátták s karácsonyfán díszlű csa­ládi fényképüket apró nemzeti színű zászlók kö­zött, torkukat valami fur­csa érzés szorongatta és szerették volna megszo­rítani ismét barátaik ké­zé*. megcsókolni a figyel­mes asszony arcát, az igaz, a nyíltsz-ívű, a barát­ságot, szeretetet, százszo­rosán viszonzó századost, aki sok megpróbáltatás, szenvedés. áldoza*hozat--l árán vett részt hazánk felszabadításában, az el­lenforradalom ellem har. cokban és a mindkét nép számára emlékezetes ün­nepen arra is volt figyel­mük, hogy népünk szí­neivel övezzék képüket, s azt kedves helyre, az magyar nyelvtanámő családja és a szovjet ka­pitány családja között meghitt, baráti Viszony kezdődött. Fényképeket cseréltek, megajándékoz­ták egymás gyermekeit, ebédre és vacsorára ke­rült sor, . s ilyenkor, a százados felesége, kí­váncsian érdeklődött Kissnétől: mi a kedvenc ételük? És ahogy közelgett az Új, 1958-as esztendő, úgy nőtt a készülődés izgal­ma. Megbeszélték: együtt töltik a szilvesztert. Sok baráti vitatkozás után tudták csak eldönteni: Resetnyák kapitány csa­ládjánál búcsúznak az óévtől és köszöntik az új esz'endőt. Mikor Kissék ezen az emlékezetes es­tén megérkeztek bará­taikhoz, kislányuk előre­szaladt az őt fogadó II- juskához és megcsókol­ták egymást. Nem lehe­í* % A nyíregyházi V. számú általános skolában rendé­it* zeit úttörő. és , fc pionír-tál álkozó , [után Kiss Zoltánná leve- ] flet kapott. „Nagyon örü- j pünk. hogy gyermekeink j [a Nagy Októberi Szó- , icialista Forradalom év- - [■fordulóján barátságot kö- , [lőttek. Bízunk benne, : [hogy a népek együttélése ■ [lehetővé teszi gyerme- , [keink boldog jövőjét. - [Szeretnénk megismer- j íkedni Györgyike szülei­vel és elvárjuk, hogy [bennünket mielőbb meg. ’ [látogatnak. Meleg baráti ] [üdvözlettel Alexander , [ Resetnyák kapitány.” [ A meghívásnak Kissék ^ [nem tehettek eleget, de ^ [megkérték Iljuskát és ] [szüleit, hogy legyenek ők 1 [Kissék vendégei. És az 1 [egyik novemberi vasár- | -napon váratlanul betop- t I pantak Kissékhez a ven- t ^dégek. A késő éjszakába s «nyúló ismerkedés alkal- j mával az orosz szakos t

Next

/
Oldalképek
Tartalom