Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

JUGOSZLÁV VENDEGEK NYÍR­EGYHÁZÁN — KISVAUDA KOZSEGFE iLfeSZTtSI PROG­RAMJÁRÓL — IGAZ BARAT- SÄG — SPORT XV. ÉVFOLYAM! 21. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JANUÁR 29, SZERDA A Minisztertanács beszámolója feletti vitai és az 1958. évi népgazdasági terv tárgyalása az országgyűlés tegnapi ülésének napirendién Az országgyűlés kedden foly­tatta tanácskozásait. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg és bejelen­tette, hogy napirend szerint a Minisztertanács beszámolója fe­letti vita következik. A vitában elsőnek Komócsin Zoltán országgyűlési képviselő szólalt fel. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével, a forradalmi munkás-paraszt kormány erőfe­szítései nyomán elért eredmények egyöntetűen bizonyítják, hogy a nép többsége szereti a népi de­mokráciát, ragaszkodik a szocia­lista társadalmi rendszerhez, kü­lönbnek tartja a régi, kizsákmá­nyoló, népelnyomó rendszernél,— mondotta. A továbbiakban elmondotta, hogy hctról-hctrc szélesedik azok­nak a fiataloknak a tábora is, akik a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség zászlóbontása után önként vállalták a párt által rájuk bízott feladatokat a forra­dalmi erők harcában. Az ifjúsági szövetség jelenleg 225 000 tagot számlál. ■— A forradalmi munkás-pa­raszt kormány sikereinek titkát abban látjuk — mondotta —, hogy a kormány politikája mar­xista-leninista elvi politika. Be­bizonyosodott városban, üzemben és falun eevaránt, hogy lehet jó politikát kidolgozni és megvalósí­tani, baloldali és jobboldali torzí­tás, elhajlás nélkül, sőt csakis így lehet! Ez nagymértékben emelte a kommunisták, a párt. a kormány, a marxista-leninista eszmék tekintélyét. A következő felszólaló, Dinv- nyés Lajos országgyűlési képvi­selő így kezdte beszédét: Az em­beri hang, a humánum csendül ki a minisztertanácsi beszámolóból. Az elmúlt években bizony nagyon sokszor hiányzott ez a hang és a meggyőzés érve helveit kijelenté­sek, csalhatatlan dogmák és pa­rancsszavak domináltak az el­hangzott nvüatkozatokban. — Az elmúlt év gazdasági és politikai eredményei — folytatta — világosan igazolták a forradal­mi munkás-naraszt kormány po­litikájának helyességét. Nemcsak helyreállította a rendet és a jogbiztonságot, hanem mind bel- mind kül­politikai téren megerősítette Népköztársaságunk helyzetét. Következetesen szembeszállt az ENSZ alapokinányeilenes maga­tartásával és semmi körűiméi yek között, senkinek nem engedeti beleavatkozni belügyinkbe. — A forradalmi munkás-parasz: kormány példamutató helytállása mindannyiunk köszönetét, hálá­ját érdemelte ki. A kormányzat javaslatára az Elnöki Tanács már eddig is löbbszáz embert tüntetett ki az ellenforradalom leverésében szerzett érdemeikért. Most javaslatot teszek az Elnöki Tanácsnak, hogy részesítse ki­tüntetésben elsősorban a mun­kás-paraszt kormány azon tagjait — élükön Kádár Já­nossal, — a párt- és tömeg­szervezetek olyan vezetőit, akik helytállásukkal elévül­hetetlen érdemeket szereztek az ellenforradalom leverésé­ben és az ország törvényes rendjének visszaállításában (nagy taps). Ez a javaslat, tudom, nemcsak az országgyűlés valamennyi tagjá­nak, hanem egész dolgozó magyar népünk összességének egyöntetű helyeslésével találkozik. Beszéde további részében kül­politikai kérdésekkel foglalko­zott, majd a Szovjetunió újabb békekezdeményezéseiről beszélt. Ezután az úgynevezett magyar emigrációval foglalkozott. A to­vábbiakban hangsúlyozta: meg kell állapítanunk, hogy a kor­mány és külképviseleti szerveink minden lehetőt elkövettek, hogy a megtévesztettek, de különösen a fiatalkorúak és a gyermekek haza­kerüljenek. — Innen, erről a helyről is ké­rem az osztrák politika vezetőit, az osztrák hatóságokat, az emberi humánum nevében tegyenek meg minden lehetőt, hogy elsősorban szerencsétlen gyermekeink mi­előbb hazakerülhessenek — mon­dotta, s a minisztertanácsi beszá­molót tudomásul vette. Gáspár Sándor, a Szaktanacsi főtitkára felszólalása elején meg állapította, hogy az 1957. év ered menyeit vizsgálva láthatjuk, többről van itt szó, mint a konszolidáció tényéröl. Egy sor olyan intézkedésről és eredményről lehet beszámol­ni, amelyek meghatározzák a szocializmus fejlődését ha­zánkban. Nag3'cn jelentősek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek' javítására, a reálbérek emelésére tett intézkedések, amelyeknek pénzügyi kihatása több mint 5 milliárd forint. A bérezés jobban figyelembe veszi a szakképzettsé­get és az egyes szakmák sajá­tosságaiból következő nehézsége­ket is. Bérrendszerünk további fejlesztésében változatlanul a tel­jesítménybérrendszerből kell ki­indulni. A különféle ösztönző ténye­zők csak akkor hatnak teljes egészében, ha az üzemek előtt álló célok elérésére igénybe­vesszük a szocialista munka- verseny-nyújtotta lehetősé­geket. Következetes harcot a társadalmi tulajdon védelmében! Ezt követően a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülésén ről beszélt, majd a gyermekvédői lem kérdésével foglalkozott. Az értelmiség zöme a párt és a kormány mellett áll — Bátran kijelenthetjük .— hangoztatta, — hogy nincs egyet­len tőkés ország sem, ahol köz­vetlen és közvetett formában á nemzeti jövedelemből annyit kapnak a dolgozók, mint nálunk, vagy más, szocializmust építő or­szágban. Ugyanakkor hangsú­lyozni kell a törvényesség másik oldalát, és következetesen har­colni kell a társadalmi tulajdon védelméért. Azért, hogy a társa­dalmi tulajdon ellen vétők el ne kerülhessék a felelősségrevonást. Csak a múlt év harmadik negye­dében a társadalmi tulajdonban okozott kár értéke meghaladta a 130,000.000 forintot. A szakszer­vezetek nem elégedhetnek meg ezzel kapcsolatban csaló admi­nisztratív intézkedésekkel, hanem széleskörű és rendszeres felvilá­gosító, nevelő munkával kell fej­leszteniük a dolgozók felelősség- érzetét. Darabos Iván Zala megyei képviselő felszólalásában elmon­dotta, hogy a megyében is napról-napra nagyobb töme­gek helyeslik cselekvőén a párt, a kormány politikáját, s napról-napra erősebb a bi­zalom a kommunisták, a párt iránt. Szólt arról, hogy a megyei üze­mek dolgozóinak munkafegyelme felelősségérzete egyre szilárdabb. A kormány segítségével, a Szov­jetunió műszaki és gépi támoga­tásával, a műszaki értelmiség ko­moly. tudományos munkájával, s az olajbányászok derekas helytál­lásával leküzdötték a n agyién- gyeii nehézségeket. Túlteljesítet­ték az 1957-es tervet, s megaka­dályozták a mező elvizesedísít. A kétirányban folyó újabb kutatá­sokkal további olajkutakat tártak fel, s így évről-évre nagyobb ered mények elérése válik lehetsé­gessé. A továbbiakban Zala megye mezőgazdasági helyzetéről szólt. Elmondotta, hogy a parasztság nyugodtan és megelégedetten dol­gozik. Számos példával igazolta, hogy dolgozó parasztságunk ter­melési kedve, biztonságérzete hosszú évek óta r.em volt hasonló a maihoz. Ezután Peskó Lívia képviselő bevezetőben arról szóit, hogy bú, a felszabadulás óta az oktatás­nevelés egysége állandó problé­maként szerepelt, s a gyakorlat­ban a nevelés kérdése háttérbe szorult az oktatási problémák mellett, — kormányunk és társa­dalmunk felismerte a nevelés hiá­nyosságát, és az elmúlt évben en­nek mind erősebben hangot is adtak különböző fórumokon. A továbbiakban emlékeztetett arra. hogy az ellenforradnlm' események után aránj’lag rövid idő alatt helyreállott az iskolák­ban a rend, megkezdődött a terv­szerű munka. A fiatalok nagyré- sze ma már látja, hogy 1956. ok­tóberében helytelen irányba akar­ták őket vezetni. Az ifjúság életében forduló­pontot jelentett az új ala­pokra helyezett ifjúsági moz­galom és mind az úttörő moz­Bognár Rezső a kultúra és a közművelés kérdéseivel, az ér­telmiséggel kapcsolatos problé­mákkal foglalkozott felszólalásá­ban. — A kulturális eredmények va­lóban imponáló, globális adatai — mondotta — önmagukban is meg­cáfolják ellenségeinknek azt az állítását, hogy politikai és gazda­sági sikereink és eredményeink fnellett nálunk stagnál a kulturá­lis élet, pang a kultúra. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a számadatok mögé nézve a lé­nyeget illetően is van javulás a múlthoz képes i. Jobbak és a való élethez köze­lebb állnak újságjaink. Szak- folyóirataink szerte a világon is­mertek és elismertek, könyvki­adásunk egészen elsőrendű ered­ményeket ért el az elmúlt év­ben. A burzsoá giccs és szemét egyre inkább visszaszorulóban van, ha még nem is tűnt el tel­jesen. Könyveink, kiadványaink! ára alacsony, hangverseny-, szín­ház- és. mozijegyeink egyáltalán,' nem drágák. -Összehasonlításul megemlítette, hogy az Egyesült Államokban nemrég megjelent három és fél dolláros könyv ma­gyar fordítása körülbelül azonos kiállításban, 10.50 forintba kerülj A mozijegyek ára Franciaország­ban 30—40—50 forintnak felel meg. Ezután a tudományos és felső- oktatási tanács megalakítását el­rendelő kormányhatározat jelen­tőségére mutatott rá. Hangsú­lyozta: a kormány beszámolójá­ban felsorolt eredmények eléré­séből a munkásság és a paraszt­ság mellett az értelmiség is ki­vette a részét, nemcsak a kultúra, de a termelés különböző területén is. Az értelmiség zöme ezzel a , magatartásával bebizonyí­totta, hogy a párt és a kor­mány mellett áll. A* állam és az egyházak viszonyáról Máté János képviselő általános püspöki helynök felszólalásában az állam és a katolikus egyház viszonyának fejlődéséről beszélt. — Az állam és a katolikus egy­ház találkozásához és a tárgyalá­sokhoz a kezdeményező lépést a forradalmi munkás-paraszt kor­mány teke — mondotta. A nyi­latkozat t kormányintézkedések követték. Az állam 1957-ben 63 millió forint államsegélyt juttatott az egyházaknak. Éhből az összegből 32 millió forintot a római katolikus egyház ka­pott. De ezen túlmenően is hajlandó volt az állam rend­kívüli államsegélyeket adni. A legújabban engedélyezett ilyen államsegélyek évi összege 12,000.000 forint; további 14,500 000 forintot adott az állam a múlt évben a különböző felekezetek templomainak új iáépítésére és tatarozására. Jellemző, nogy az ellenforradalmárok rongál­ták, pusztították a templomo­kat, a forradalmi munkás­paraszt kormány pedig hely­reállítja azokat. Ezek az in­tézkedések a jóakaratú se­gítőkészség tanúbizonyságai voltak. A rendes és rendkívüli államse­gélyek lehetővé tették, hogy a régi megállapodás alapján már esedékessé vált 25 százalékos államsegély-csökkenés nem kö­vetkezeit be és így lelkipásztor­kodó papjaink ma is teljes ösz- szegben megken iák azt a havi kororuát. amelvbő! döntő többsé­gükben élnek. Főleg a falusi pa­pokra gondolok, akiknek megél­hetését nagvobhmészt az államse­gély biztosítia. Ezt az alkalmat is megragadom, hogy az elsősorban, érintett, egyszerű lelkipásztorko­dó nenság nev^b’n a ióindulatú segítségért hálás köszönetét mondjak a forradalmi munkás­paraszt kormánynak. (Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Minit n telt Ferenc és a kormánytagok eskütétele Kádár János kitüntetése Kedden délután dr. Münnieh Ferenc, a Minisztertanács elnöke. Kádár János államminiszter, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kállai Gyula állainminiszter és Benke Valéria művelődésügyi miniszter Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt letette az esküt. Az ünnepélyes eskütéte­len, az Elnöki Tanács íogadótermében jelen voltak a Miniszter-* tanács tagjai. Ezt követően Dobi István átnyújtotta Kádár Jánosnak az EI-* nöki Tanács által adományozott kitünfetést, a „Munkás-Paraszt Hatalomért” emlékérmet. — Kedves Kádár elvtárs! Abból az alkalomból, hogy a forra­dalmi munkás-paraszt kormányban eddig viselt tisztségedtől meg­váltál — mondotta Dobi István — a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a „Munkás-Paraszt Hatalomért" kitüntetést adományozta Neked. Most, amikor átadom a kitüntetést, engedd meg, hogy az Elnöki Tanács nevében megköszönjem helytállásodat, fáradhatat­lan munkádat, amelyet a munkáshatalom megvédéséért, majd meg­szilárdításáért végeztél. Ez a helytállás, ez a munka valóban kom­munista emberhez méltó volt. Kívánok további munkádhoz ha­sonló sikereket, jó erőt és egészséget — mondotta befejezésül az Elnöki Tanács elnöke. galom, mind a KISZ mind­inkább éltető ereje lesz az iskoláknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom