Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-29 / 24. szám
JUGOSZLÁV VENDEGEK NYÍREGYHÁZÁN — KISVAUDA KOZSEGFE iLfeSZTtSI PROGRAMJÁRÓL — IGAZ BARAT- SÄG — SPORT XV. ÉVFOLYAM! 21. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JANUÁR 29, SZERDA A Minisztertanács beszámolója feletti vitai és az 1958. évi népgazdasági terv tárgyalása az országgyűlés tegnapi ülésének napirendién Az országgyűlés kedden folytatta tanácskozásait. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg és bejelentette, hogy napirend szerint a Minisztertanács beszámolója feletti vita következik. A vitában elsőnek Komócsin Zoltán országgyűlési képviselő szólalt fel. — A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a forradalmi munkás-paraszt kormány erőfeszítései nyomán elért eredmények egyöntetűen bizonyítják, hogy a nép többsége szereti a népi demokráciát, ragaszkodik a szocialista társadalmi rendszerhez, különbnek tartja a régi, kizsákmányoló, népelnyomó rendszernél,— mondotta. A továbbiakban elmondotta, hogy hctról-hctrc szélesedik azoknak a fiataloknak a tábora is, akik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontása után önként vállalták a párt által rájuk bízott feladatokat a forradalmi erők harcában. Az ifjúsági szövetség jelenleg 225 000 tagot számlál. ■— A forradalmi munkás-paraszt kormány sikereinek titkát abban látjuk — mondotta —, hogy a kormány politikája marxista-leninista elvi politika. Bebizonyosodott városban, üzemben és falun eevaránt, hogy lehet jó politikát kidolgozni és megvalósítani, baloldali és jobboldali torzítás, elhajlás nélkül, sőt csakis így lehet! Ez nagymértékben emelte a kommunisták, a párt. a kormány, a marxista-leninista eszmék tekintélyét. A következő felszólaló, Dinv- nyés Lajos országgyűlési képviselő így kezdte beszédét: Az emberi hang, a humánum csendül ki a minisztertanácsi beszámolóból. Az elmúlt években bizony nagyon sokszor hiányzott ez a hang és a meggyőzés érve helveit kijelentések, csalhatatlan dogmák és parancsszavak domináltak az elhangzott nvüatkozatokban. — Az elmúlt év gazdasági és politikai eredményei — folytatta — világosan igazolták a forradalmi munkás-naraszt kormány politikájának helyességét. Nemcsak helyreállította a rendet és a jogbiztonságot, hanem mind bel- mind külpolitikai téren megerősítette Népköztársaságunk helyzetét. Következetesen szembeszállt az ENSZ alapokinányeilenes magatartásával és semmi körűiméi yek között, senkinek nem engedeti beleavatkozni belügyinkbe. — A forradalmi munkás-parasz: kormány példamutató helytállása mindannyiunk köszönetét, háláját érdemelte ki. A kormányzat javaslatára az Elnöki Tanács már eddig is löbbszáz embert tüntetett ki az ellenforradalom leverésében szerzett érdemeikért. Most javaslatot teszek az Elnöki Tanácsnak, hogy részesítse kitüntetésben elsősorban a munkás-paraszt kormány azon tagjait — élükön Kádár Jánossal, — a párt- és tömegszervezetek olyan vezetőit, akik helytállásukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek az ellenforradalom leverésében és az ország törvényes rendjének visszaállításában (nagy taps). Ez a javaslat, tudom, nemcsak az országgyűlés valamennyi tagjának, hanem egész dolgozó magyar népünk összességének egyöntetű helyeslésével találkozik. Beszéde további részében külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd a Szovjetunió újabb békekezdeményezéseiről beszélt. Ezután az úgynevezett magyar emigrációval foglalkozott. A továbbiakban hangsúlyozta: meg kell állapítanunk, hogy a kormány és külképviseleti szerveink minden lehetőt elkövettek, hogy a megtévesztettek, de különösen a fiatalkorúak és a gyermekek hazakerüljenek. — Innen, erről a helyről is kérem az osztrák politika vezetőit, az osztrák hatóságokat, az emberi humánum nevében tegyenek meg minden lehetőt, hogy elsősorban szerencsétlen gyermekeink mielőbb hazakerülhessenek — mondotta, s a minisztertanácsi beszámolót tudomásul vette. Gáspár Sándor, a Szaktanacsi főtitkára felszólalása elején meg állapította, hogy az 1957. év ered menyeit vizsgálva láthatjuk, többről van itt szó, mint a konszolidáció tényéröl. Egy sor olyan intézkedésről és eredményről lehet beszámolni, amelyek meghatározzák a szocializmus fejlődését hazánkban. Nag3'cn jelentősek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek' javítására, a reálbérek emelésére tett intézkedések, amelyeknek pénzügyi kihatása több mint 5 milliárd forint. A bérezés jobban figyelembe veszi a szakképzettséget és az egyes szakmák sajátosságaiból következő nehézségeket is. Bérrendszerünk további fejlesztésében változatlanul a teljesítménybérrendszerből kell kiindulni. A különféle ösztönző tényezők csak akkor hatnak teljes egészében, ha az üzemek előtt álló célok elérésére igénybevesszük a szocialista munka- verseny-nyújtotta lehetőségeket. Következetes harcot a társadalmi tulajdon védelmében! Ezt követően a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülésén ről beszélt, majd a gyermekvédői lem kérdésével foglalkozott. Az értelmiség zöme a párt és a kormány mellett áll — Bátran kijelenthetjük .— hangoztatta, — hogy nincs egyetlen tőkés ország sem, ahol közvetlen és közvetett formában á nemzeti jövedelemből annyit kapnak a dolgozók, mint nálunk, vagy más, szocializmust építő országban. Ugyanakkor hangsúlyozni kell a törvényesség másik oldalát, és következetesen harcolni kell a társadalmi tulajdon védelméért. Azért, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétők el ne kerülhessék a felelősségrevonást. Csak a múlt év harmadik negyedében a társadalmi tulajdonban okozott kár értéke meghaladta a 130,000.000 forintot. A szakszervezetek nem elégedhetnek meg ezzel kapcsolatban csaló adminisztratív intézkedésekkel, hanem széleskörű és rendszeres felvilágosító, nevelő munkával kell fejleszteniük a dolgozók felelősség- érzetét. Darabos Iván Zala megyei képviselő felszólalásában elmondotta, hogy a megyében is napról-napra nagyobb tömegek helyeslik cselekvőén a párt, a kormány politikáját, s napról-napra erősebb a bizalom a kommunisták, a párt iránt. Szólt arról, hogy a megyei üzemek dolgozóinak munkafegyelme felelősségérzete egyre szilárdabb. A kormány segítségével, a Szovjetunió műszaki és gépi támogatásával, a műszaki értelmiség komoly. tudományos munkájával, s az olajbányászok derekas helytállásával leküzdötték a n agyién- gyeii nehézségeket. Túlteljesítették az 1957-es tervet, s megakadályozták a mező elvizesedísít. A kétirányban folyó újabb kutatásokkal további olajkutakat tártak fel, s így évről-évre nagyobb ered mények elérése válik lehetségessé. A továbbiakban Zala megye mezőgazdasági helyzetéről szólt. Elmondotta, hogy a parasztság nyugodtan és megelégedetten dolgozik. Számos példával igazolta, hogy dolgozó parasztságunk termelési kedve, biztonságérzete hosszú évek óta r.em volt hasonló a maihoz. Ezután Peskó Lívia képviselő bevezetőben arról szóit, hogy bú, a felszabadulás óta az oktatásnevelés egysége állandó problémaként szerepelt, s a gyakorlatban a nevelés kérdése háttérbe szorult az oktatási problémák mellett, — kormányunk és társadalmunk felismerte a nevelés hiányosságát, és az elmúlt évben ennek mind erősebben hangot is adtak különböző fórumokon. A továbbiakban emlékeztetett arra. hogy az ellenforradnlm' események után aránj’lag rövid idő alatt helyreállott az iskolákban a rend, megkezdődött a tervszerű munka. A fiatalok nagyré- sze ma már látja, hogy 1956. októberében helytelen irányba akarták őket vezetni. Az ifjúság életében fordulópontot jelentett az új alapokra helyezett ifjúsági mozgalom és mind az úttörő mozBognár Rezső a kultúra és a közművelés kérdéseivel, az értelmiséggel kapcsolatos problémákkal foglalkozott felszólalásában. — A kulturális eredmények valóban imponáló, globális adatai — mondotta — önmagukban is megcáfolják ellenségeinknek azt az állítását, hogy politikai és gazdasági sikereink és eredményeink fnellett nálunk stagnál a kulturális élet, pang a kultúra. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a számadatok mögé nézve a lényeget illetően is van javulás a múlthoz képes i. Jobbak és a való élethez közelebb állnak újságjaink. Szak- folyóirataink szerte a világon ismertek és elismertek, könyvkiadásunk egészen elsőrendű eredményeket ért el az elmúlt évben. A burzsoá giccs és szemét egyre inkább visszaszorulóban van, ha még nem is tűnt el teljesen. Könyveink, kiadványaink! ára alacsony, hangverseny-, színház- és. mozijegyeink egyáltalán,' nem drágák. -Összehasonlításul megemlítette, hogy az Egyesült Államokban nemrég megjelent három és fél dolláros könyv magyar fordítása körülbelül azonos kiállításban, 10.50 forintba kerülj A mozijegyek ára Franciaországban 30—40—50 forintnak felel meg. Ezután a tudományos és felső- oktatási tanács megalakítását elrendelő kormányhatározat jelentőségére mutatott rá. Hangsúlyozta: a kormány beszámolójában felsorolt eredmények eléréséből a munkásság és a parasztság mellett az értelmiség is kivette a részét, nemcsak a kultúra, de a termelés különböző területén is. Az értelmiség zöme ezzel a , magatartásával bebizonyította, hogy a párt és a kormány mellett áll. A* állam és az egyházak viszonyáról Máté János képviselő általános püspöki helynök felszólalásában az állam és a katolikus egyház viszonyának fejlődéséről beszélt. — Az állam és a katolikus egyház találkozásához és a tárgyalásokhoz a kezdeményező lépést a forradalmi munkás-paraszt kormány teke — mondotta. A nyilatkozat t kormányintézkedések követték. Az állam 1957-ben 63 millió forint államsegélyt juttatott az egyházaknak. Éhből az összegből 32 millió forintot a római katolikus egyház kapott. De ezen túlmenően is hajlandó volt az állam rendkívüli államsegélyeket adni. A legújabban engedélyezett ilyen államsegélyek évi összege 12,000.000 forint; további 14,500 000 forintot adott az állam a múlt évben a különböző felekezetek templomainak új iáépítésére és tatarozására. Jellemző, nogy az ellenforradalmárok rongálták, pusztították a templomokat, a forradalmi munkásparaszt kormány pedig helyreállítja azokat. Ezek az intézkedések a jóakaratú segítőkészség tanúbizonyságai voltak. A rendes és rendkívüli államsegélyek lehetővé tették, hogy a régi megállapodás alapján már esedékessé vált 25 százalékos államsegély-csökkenés nem következeit be és így lelkipásztorkodó papjaink ma is teljes ösz- szegben megken iák azt a havi kororuát. amelvbő! döntő többségükben élnek. Főleg a falusi papokra gondolok, akiknek megélhetését nagvobhmészt az államsegély biztosítia. Ezt az alkalmat is megragadom, hogy az elsősorban, érintett, egyszerű lelkipásztorkodó nenság nev^b’n a ióindulatú segítségért hálás köszönetét mondjak a forradalmi munkásparaszt kormánynak. (Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Minit n telt Ferenc és a kormánytagok eskütétele Kádár János kitüntetése Kedden délután dr. Münnieh Ferenc, a Minisztertanács elnöke. Kádár János államminiszter, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kállai Gyula állainminiszter és Benke Valéria művelődésügyi miniszter Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt letette az esküt. Az ünnepélyes eskütételen, az Elnöki Tanács íogadótermében jelen voltak a Miniszter-* tanács tagjai. Ezt követően Dobi István átnyújtotta Kádár Jánosnak az EI-* nöki Tanács által adományozott kitünfetést, a „Munkás-Paraszt Hatalomért” emlékérmet. — Kedves Kádár elvtárs! Abból az alkalomból, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormányban eddig viselt tisztségedtől megváltál — mondotta Dobi István — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Munkás-Paraszt Hatalomért" kitüntetést adományozta Neked. Most, amikor átadom a kitüntetést, engedd meg, hogy az Elnöki Tanács nevében megköszönjem helytállásodat, fáradhatatlan munkádat, amelyet a munkáshatalom megvédéséért, majd megszilárdításáért végeztél. Ez a helytállás, ez a munka valóban kommunista emberhez méltó volt. Kívánok további munkádhoz hasonló sikereket, jó erőt és egészséget — mondotta befejezésül az Elnöki Tanács elnöke. galom, mind a KISZ mindinkább éltető ereje lesz az iskoláknak.
