Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
DEMOKRÁCIA és diktatúra (OKTATÁSI SEGÉDANYAG) — CSILLAGASZATI SZAMOK A SZOVJET TERVJELENTÉSBEN — A MEGYEI III. OSZTÁLYÚ batnoksAg sorsolása XV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ära 50 fillér 1958. JANúAR 28, KEDD Kádár János elvtárs ismertette a Minisztertanács beszámolóját Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés új ülésszaka hétfon délelőtt megkezdte tanácskozását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, o forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Ank* István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János Czottner Sándor, dr. Dolleschal] Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő. Kállai Gyula, Kisházi Ödön. Kossá István, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. NezváJ Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt Hao De-Cin, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, Adam Wülmann, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Rudolf Helmer, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Bato Kara- fili, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jovq Kapicic. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr, Július Viktory, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és megha'a'.mazott nagykövete, J. I. Gromov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hon Don Cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és megha'alma- zott nagykövé é. Dasijn Adilbis, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Abd El Hamid Nafeh Zadé. az Egyiptomi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykő vete. dr. Walter Pe nsipp, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. dr. Meier Touval, Izrael állam rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Fritz Hegg. Svájc rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Alexandre Sgourdeos, a Görög Királyság ügyvivője, Hoang Van Lói, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, M. A. Rahman, az Indiai Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Stig Rynell. a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, Quice, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője, valamint a diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést néhány perccel 11 órr után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak tárgysorozatául a Miniszter- tanács beszámolóját es megvitatását, továbbá az 1958 évi népgazdasági terv ismertetését és megvitatását javasolta az országgyűlésnek. A javaslat elfogadása után az elnök bejelenne1 te, hagy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1957. december 2l-én berekesztett ülésszaka óta hat törvényerejű rendeletet alkoto t, Ezután Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ismertette a Minisztertanács beszámolóját. Kádár János elvtárs beszéde — Nyolc hónappal ezelőtt számoltam be az országgyűlésnek a kormány munkájáról — kezdt« beszédét Kádár János, a Minisztertanács elnöke. Beszámolóm lét nyege akkor az volt, hogy az ellenforradalmi felkelés erőivel szenv ben sikerült megvédeni hazánkban a népi hatalmat, a Magyar Népköztársaság államát és függetlenségét. Most, amikor a kormány újabb 8 hónapi tevékenységéről számolhatok be, elmondhatom, hogy a múlt évi májusi helyzethez képest a Magyar Nép- köztársaság állami és társadalmi rendje tovább erősödött. A továbbiakban a rendfenntartó és igazságügyi szerveinknek az elmúlt időszakban végzett eredményes munkájáról szólott. Mint mondotta, a magyar rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak mostanában elég nagyszámú rosszindulatú bírálója van, kisebbrészt itthon, nagyobb részi Nyugaton. De még a legvosszindulatúbb kritikus sem tudott egyetlen olyan esetet sem felhozni a magyar hatóságokkal szemben, amelyben bárkit is ártatlanul, el nem követett bűn- cselekmény miatt vontak volna felelősségre, — A kormány továbbra is fontos feladatnak tekinti — mondotta többek között, — hogy éberen őrködjön afelett: illetékes állami szerveink a jövőben is minden eszközzel biztosítsák a törvényes rendet és törvényességet. A továbbiakban elismeréssel szólt a gyorsan talpraállt határőrség tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és katonáinak példás, áldozatkész helytállásáról, s arról, hogy néphadseregünk a múlt év második felében befejezte az újjászervezés alapvető feladatait és rátért a békeidőben szokásos normális tevékenységre. — Az elmúlt 3 hónap alatt sokat javult az államigazgatási szervek, minisztériumok és főhatóságok, a tanács-apparátus és az egyéb államigazgatási szervek munkája is — folytatta. Ezek a szervek a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal végzik munkájukat. 1957-ben csaknem 66 ezer fővel csökkent a termelésben közvetlenül részt nem vevő dolgozók száma, ezen belül a központi államigazgatási szervek létszáma mintegy 16 ezer fővel csökkent. Ezután utalt a kormány által kezdeményezett törvényekre, törvényerejű rendeletekre, amelyek közül például az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendezi az eljáró igazgatási szervek és az állampolgárok jogait, kötelességeit. A tudományos és felsőoktatási tanács létrehozásáról kiadott rende let a különböző helyeken folyó tudományos kutatás és képzés egységes irányítását szolgálja. A kormányrendelettel létrehozott országos gyermek- és ifjúságvédelmi tanács az elhagyott gyermekek kérdésének megoldására hivatott. A népi ellenőrzésről szóló törvény államrendszerünk további megszilárdítását és a gazdasági visszaélések leküzdését segíti. Nagy jelentőségű az üzemi tanácsokról kiadott törvényerejű rendelet is, amely egyebek kö-t zott növeli az üzemek dolgozói-! nak társadalmi aktivitását. A me- \ zőgazdasági termelőszövetkezetek* tagjainak kötelező nyugdíjb'.ztosw' tását bevezető törvényerejű rendelet komoly támaszt jelent a mezőgazdasági munkában munka- képtelenné vált. elaggott öreg parasztembereknek, ugyanakkor hasznos a termelőszövetkezet! mozgalom fejlesztése szempontjából is. Gazdaság;! eredményeinkről A továbbiakban gazdasági kérdésekről beszélt. Az 1957-es év gazdasági munkájára vonatkozó előzetes adatok — összehasonlítva 1955 adataival — azt mutatják, hogy az állami ipar termelése az első negyedévben 84. a másodikban 101, a harmadikban 106, a negyedikben pedig 117 százaléka volt az 1955-ös év termelésének. Az állami ipar egész termelése 1957-ben 2 százalékkal volt magasabb az 1955-Ös évinél. Ennél valamivel nagyobb mértékben növekedett a szövetkezeti ipar és a magán kisipar termelése. A mezőgazdasági termelésben. — mint az ismeretes — 1957-re kenyérgabonára nem volt előírva kötelező vetésterület. Ennek következtében a kenyérgabona vetésterülete 10 százalékkal csők kent, és ugyanannyival növekedett a takarmánynövények vetés, termete. Ez az eltolódás, mivel az állattenyésztés fejlődésére, a belterjes gazdálkodás irányára hat nem egészségtelen. — 1957-ben a kenyérgabona 10 százalékkal kisebb vetésterületén ötszázalékkal nagyobb termést adott az előző évinél. Az egy holdra eső átlageredmény az ősz szes fő terményekből — mint búza, rozs, ősziárpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, — külön-külön is magasabb volt az előző évi termésátlagnál. Az 1957-es év mezőgazdasági terméseredménye a felszabadulás utáni legjobb év, az 1955-ös eredménye.! is meghaladta valamivel. A fő gabonaterményekből a legjobb eredménj t az állami gazdaságok érték el, amelyek holdanként búzából 3.9 mázsával, rozsból 2.5 mázsával, őszi árpából l.S mázsával jobb átlageredményt értek el, mint az egyéni paraszt- gazdaságok. Az állami gazdaságok után a termelőszövetkezetek érték el a legjobb termésátlagot, amelyek holdanként búzából 2.1, rozsból 1.8, őszi árpából 0.9, zabból egy mázsával nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyéni parasztgazdaságok. — Külön kell szó'nom a mezőgazdasági felvásárlás eredményeiről. Nyíltan megmondom, igen komoly kérdésként merült fel egy évvel ezelőtt, az ország kenyérellátásának gondja, amikor arról kellett dönteni, hogy áitér- jünk-c a begyűjtési rendszerről a szabad felvásárlás rendszerére. Mi, bízva parasztságunkban, a szabad felvásárlási rendszer mellett döntöttünk. Most arról számolha- tok be, hogy a szabad felvásárlási rendszer bevált: az 1957-es évben ugyan a tojás- és a baromfi-felvásárlás akadozott, de ettől eltekintve a naptári évre előirányzott felvásárlási tervet egyetlen, úgynevezett adminisztratív intézkedés nélkül túlteljesítettük. A kormány felvásárolt 855 ezer tonna búzát, 200 ezer tonna rozsot, 176 ezer tonna kukoricát, 111 ezer tonna árpát, 297 ezer tonna vágómarhát és 208 ezer tonna vágósertést a szabad cikkekből. A felvásárlás egyes terményekből még folyik, de — az 1957-es naptári évet tekintve —. a felvásárolt mennyiség 10 százalékkal alatta van az 1955-ös év rekord begyűjtési eredményéne!;; viszont a falusiak igénye ia csökkent a központi készletekkel szemben. Az összlakosság vásárlásai is csökkentek 10 százalékkal ebből az árualapból. így a felvásárolt gabonamennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az új termés betakarításáig a lakosság folyamatos ellátását. — Kedvező képet mutat aa 1957-es év pénzgazdálkodása is. Az adóbevétel 7 százalékkal haladta meg az előirányzatot, a takarékbetétek összege Í958. elején már 35 százalékkal meghaladta az ellenforradalom előtti szintet. A bankjegyforgalom normális szinten slabilizálódotU 1957-ben jelentős mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások és alkalmazottak! reálbére 14—16 százalékkal növc>* kedett. A parasztság reális jövedelme 8—10%-kal volt magasabb, mint 1956-ban. A termelőszövetkezetek által kiosztott munkaegység országos átlaga az 1956-os 33 Ft-ról 1957-ben 41 forintra nőtt. Jelentős eredmény, hc.gv^ 1937-b3n felépült a 10 ezer új bányászlakás, s összesen mint-! egy 50 ezer új lakás épü’t. Az 1958. év! népgazdasági férvről Kádár János ezután az 1958 évi népgazdasági tervről szólott. Egyebek között megemlítette, hogy az ipar termelését 7 3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés színvonalát 4.6 százalékkal magasabban irányozzák elő, A beruházásokat szerény mértékben ugyan, de növelni kell, s az 1958-as terv célja az, hogy az 1957 decemberéig elért életszínvonalat megszilárdítsa. Külön hangsúlyozta, hegy a kormány és egész társadalmunk közös feladata, hogy határozott lépést tegyen előre a takarékosság és a közvagyon jobb megóvása terén. — Az 1958-as terv jó, a dolgozó ncp érdekeinek, a szocializmus építésének megfelelő célkitűzéseket ad. s ha a magyar bányászok, ipari munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek támogatják megvalósítását — én a magam részéről ebben biztos vagyok — nem kétséges, hogy megvalósítjuk és jó irányban túl is fogjuk teljesíteni az 1958. évi tervet — mondotta Kádár János. Ezután az címűit hónapok kulturális eredményeiről szólott, a többmilliós példányszámban megjelenő újságokról, a mozilátoga- tók számának növekedéséről, könyvkiadásunk fejlődéséről, művészeink és sportolóink nemzetközi sikereiről. Kiemelte a pedagógusok munkájának rendkívüli jelentőségét, s azt. hogy kormányunk nagy erőfeszítéseket tess 3z iskolai tanteremhiánv csökkentésére. Az értelmiségről szólva a következőket mondotta: Az ér<clinis(*g helyzetéről — Mi eddig is minden erővel igyekeztünk az értelmiségi dolgozók eszmei és politikai fejlődését megkönnyíteni és segíteni. Ennek érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány eddig is a leghatározottabban szembeszáll t az olyan egyoldalú és káros nézetekkel, melyek az ellenforradalmi felkelés után az egész értelmiséget, vagy az értelmiségen belül egész értelmiségi kategóriákat reakciósnak, vagy revizionistának akartak bélyegezni, A kérdésnek ilyen beállítása egyértelmű volna az értelmiség tömegeinek olyan meg- * bélyegzésével, amelyre a magyar értelmiség semmiképpen nem szolgált rá. Tudni kell azonban, hogy viszonylag az értelmiségen belül vannak a legnagyobb számban olyanok, akik a burzsoázia nézeteit hordozzák. Mi folytatni, sőt (Folytatás a 3. oldalon,).
